Fejér Megyei Hírlap, 2011. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 2 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Csak forintban nőtt a hitelfelvétel Budapest (mti) A háztartások forintban júliusban is több hitelt vettek fel, mint amenynyit törlesztettek, devizában viszont az előző hónapokhoz hasonlóan nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis többet törlesztettek, mint amennyi hitelt felvettek - közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank. Állami kezelésbe kerülő intézmények Budapest (mti) - Több mint 740, állami feladatokat ellátó, megyei önkormányzati intézmény kerül vissza - adósságállományával együtt - 2012. január 1-jével az állam kezelésébe a kormányhivatalokon keresztül - nyilatkozta Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár. Az előkészítő munkálatok már megkezdődtek, a megyei kormányhivatalok és a megyei közgyűlések vezetőiből, szakemberekből álló bizottságok jöttek létre a megyei önkormányzatoktól az államhoz kerülő intézményi körnek, annak eszköz- és vagyonállományának felmérésére. USA: szigorított biztonsági felügyelet Washington (mti) - Tekintettel a 2001-es terrortámadások közelgő évfordulójára, szeptemberben az Egyesült Államok egész területén megszigorítják a repülőterek, a tömegközlekedés, a határok, a kormányépületek és a tömegrendezvények biztonsági felügyeletét. Noha konkrét terrorfenyegetésről nem kaptak értesülést, az amerikai belbiztonsági minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai intenzív konzultációba kezdtek helyi rendvédelmi szervek képviselőivel a potenciális veszélyről. Vádat emeltek Ivo Sanader ellen Zágráb (mti) Vádat emeltek tegnap Horvátországban Ivo Sanader volt kormányfő ellen abban a 90-es évek közepére visszanyúló ügyben, amelyben azzal vádolják, hogy nagy összegű jutalékot kapott az osztrák Hypo Alpe Adria banktól. Sanader, akit tavaly decemberben fogtak el Ausztriában, tagadja bűnösségét. Egészségügyi kilátások (Folytatás az 1. oldalról.) Az önkományzati egészségügyi napok XV. kongreszszusán Szócska Miklós kiemelte: jelenleg az egészségügy az egyetlen olyan ágazat, amely az államadósság csökkentésében jogszabályalkotással teljesítette feladatát. Ennek első eredménye, hogy a vaklicit bevezetésével húsz százalékkal csökkent a generikus készítmények ára, ami a jövő évre húszmilliárd forintos megtakarítást jelent - tette hozzá. Mint mondta, a költségvetési tárgyalások jelen állása szerint az ez évihez közeli finanszírozással, valamint ezen felül a népegészségügyi termékadó bevételével számolnak, de egyelőre tartanak az egyeztetések. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a konferencián azt mondta: a recesszió mélyülni látszik, ezért a következő két évre vészforgatókönyvre lesz szükség az egészségügyben. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy fogalmazott, válság van, s ezt kezelni kell. A szövetség számára minden tagkórházuk fontos, de bizonyos lépéseket „muszáj megtenni”, a jelenlegi erőforrások ennyi kórház működésére nem elegendőek - mutatott rá. Túl sok Budapest (mti) - A Magyar Nemzeti Bank (MNB) készülékenként maximum 20 ezer forinttal támogatja a kiskereskedelmi vállalkozásokat a legmodernebb bankjegyvizsgáló UV-AC lámpák beszerzésében. Ferenczi Barnabás, a jegybank készpénz-logisztikai igazgatója tegnap elmondta: igen kedvezőtlen nemzetközi összehasonlításban a pénzhamisítás magyarországi adata, egymillió valódi bankjegyre 2007-2010 átlagában 26 hamis pénz jutott, szemben a 8 darabos cseh, a 3 darabosro a hamisított bankjegy mán vagy a 17 darabos lengyel átlaggal. A hagyományos, egy fénycsöves UV-A vagy UVC lámpák már nem biztonságosak, mert a hamisítók olyan fóliaimitációs hamis pénzt gyártanak, amelyek az egycsöves lámpákat megtévesztik. Az MNB igazgatója közölte: a legmodernebb, két fénycsöves UV-AC lámpák beszerzésének támogatására készülékenként maximum 20 ezer forintot juttat az MNB a kiskereskedelmi vállalkozásoknak. Ezek a készülékek így 6400-49 950 forintba kerülnek a felhasználóknak, de már a legolcsóbb is kiszűri a hamisítványokat. Egy dolgozó becsomagolt tízezres bankjegyeket pakol be egy konténerbe a Magyar Nemzeti Bank Logisztikai Központjában Iszlámábád (mti) - Egy kisfiú figyel, miközben mögötte a felnőttek imádkoznak a muzulmán böjti hónapot, a ramadánt lezáró többnapos Eid al-Fitr ünnep kezdetén a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban. Ramadánkor a muszlimok arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamednek az akaratát mti-fotó: AP/Muhamed Muheiszen KRÓNIKA A sukorói ügyben újra kihallgatták Bajnait TANÚVALLOMÁS Úgy véli, nem érheti kár a magyar államot Budapest (mti) Bajnai Gordon szerint a sukorói King's City beruházás kedvezően érintette volna a magyar gazdaságot, az egymilliárd dollárosra tervezett fejlesztés mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre közvetlenül a Velencei-tó partján és évente több millió turistát vonzott volna. A volt kormányfő meggyőződése, hogy a magyar államot nem érheti kár a sukorói kaszinóberuházás miatt, a bíróság ugyanis vagy jogszerűnek ismeri el a telekcserét, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt. Bajnai Gordon ezt azután közölte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen tegnap ismét tanúvallomást tett a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Közleményében emlékeztetett arra, nem először válaszolt a nyomozó hatóság kérdéseire, és legutóbbi tanúvallomását nyilvánosságra hozta. Bajnai Gordon a mostani meghallgatáson ismét beszámolt a King's City beruházáshoz kapcsolódó kormányzati egyeztetésekről, döntésekről. Közleményében kitért arra, hogy a beruházás jelentősen hozzájárult volna a magyar gazdaság növekedéséhez, nagyságrendje megfelel a Mercedes kecskeméti, az Audi győri és az Opel szentgotthárdi beruházásáénak. Kifejtette ugyanakkor, hogy kormánya határozott lépéseket tett az állam érdekeinek védelmére és érvényesítésére. Bajnai Gordon miniszterelnökként a beruházással kapcsolatos telekcsere ellentmondásossága miatt 2009 júliusában kért belső vizsgálatot a Pénzügyminisztériumtól, a vizsgálat lezárulta után Oszkó Péter pénzügyminiszter tárgyalásokat folytatott a befektetésekel, majd bírósági keresetet indított az eredeti állapot helyreállításáért. A per vagy a telekcsere jogszerűségét hagyja helyben, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt majd. Ebből eredően a magyar államot semmilyen kár nem érheti - áll a volt kormányfő közleményében. Bajnait 2010 márciusában is kihallgatták, és egy 2008. május 26-án a Parlamentben tartott egyeztetésről kérdezték, amelyen Gyurcsány Ferenc és Bajnai mellett a befektetők - többek között Joav Blum és Fred H. Langhammer - vett részt. A tervezett beruházás színhelye a Velencei-tó partján. Bajnai szerint kedvező hatása lehetett volna további képek, információk fmds KOMMENTÁR Arany Horváth Zsuzsa arany.horvath.zsuzsa@zalaihirlap.hu Oktatási kérdőjelek A napokban Zalában járva megnyugtatott az oktatásért felelős államtitkár, dr. Hoffmann Rózsa, hogy felesleges a tanároknak, a szülőknek, a gyerekeknek szoronganiuk, a közoktatásban várható változások nem lesznek fájdalmasak. De akkor milyen lesz, ha nem fájdalmas az, hogy a hírek szerint a túlórák és helyettesítések díja veszélyben, holott egész napos iskolát terveznek, a nyelvi előkészítő évfolyamokat megszüntetik, körzetesítik a felső tagozatot, emelik a pedagógusok kötelező óraszámát? Azért írom, hogy a hírek szerint, mert ugyan a kormány megtárgyalta és jóváhagyta tegnap a köznevelésről szóló törvény tervezetét, de csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra. Az idei tanévkezdés szomorúbb hírei közé tartozik továbbá, hogy az ingyentankönyvet néhol nem tudták megvásárolni az iskolák, számos faluban hitelből fizetik a pedagógusbéreket, akad, ahol a szülők adták össze a pénzt, hogy egyáltalán kinyithasson ma az iskola. Eközben az államosítás a napi téma, s a válaszra hiába várva kérdezik naponta a sajtó munkatársai a politikusoktól, attól vajon lesz-e több pénz a rendszerben? Mivelhogy az állami normatíva most sem elég, legalább ugyanannyit tesznek hozzá az önkormányzatok. Mind több létbizonytalan oktatási intézmény „menekül" egyházi ernyők alá, megállíthatatlanul fogy a gyerek, a pedagógusképzés pedig nem nagyon igazodik ehhez a napi valósághoz. Volt mit írni abba a törvénytervezetbe. Új köznevelési javaslat A pedagógusok a nyilvánosságra hozatalát kérik (Folytatás az L oldalról.) A pedagógus-szakszervezetek azt várják, hogy minél előbb hozzák nyilvánosságra a nemzeti köznevelés rendszerét szabályozó törvényjavaslat koncepcióját. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tegnapi közleményében üdvözölte, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a törvényjavaslat koncepcióját. Mendrey László, a PDSZ elnöke közleményében azt írta: elhárult az akadály az elől, hogy a tervezet széles körű, alapos szakmai és érdekvédelmi egyeztetésének folyamata megkezdődjön. Egy másik érdekvédelmi tömörülés, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) viszont azt hangsúlyozta: sajnálatosnak tartja, hogy a kormány a közoktatás átszervezésével kapcsolatosa úgy fogadott el koncepciót, hogy azt „semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg”. i Megosztanák a veszteséget a bankokkal is A kormányfő szerint ez az ősz egyik legfontosabb kérdése - A szövetség még nem tud róla (Folytatás az 1. oldalról.) Arra a kérdésre, mit szól Simor András jegybankelnök azon nyilatkozatához, hogy felesleges megmenteni a devizahiteleseket bármi áron, Orbán Viktor azt válaszolta: „bankárember, így gondolkodnak a bankárok, ezért nem szabad őket odaengedni semmilyen politikai pozícióhoz, ahol emberek sorsáról van szó”. Hozzátette, a devizahitelesek ügyében a veszteségmegosztás lesz az egyik legfontosabb kérdés az ősszel, vagyis hogy a bankok is viseljenek részt a veszteségekből. A bankoknak nincs tudomásuk arról, hogy bármilyen új konstrukciónak az ötlete felmerült volna - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a távirati irodának a miniszterelnök tegnapi bejelentése kapcsán. A második fél évben további negatív hatások sújtják a bankszektort a főtitkár szerint. Jelenleg az eszközkezelő kialakítása van napirenden - hangsúlyozta Kovács Levente, aki ennek kapcsán kiemelte: fontos, hogy ez a segítség csak a szociálisan rászorulókat érje el, de őket valóban elérje. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott jegybankelnöki véleményt, amely szerint „nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket”, Simor András korábban már a nyilvánosság előtt is elmondta, de a 2008 végén közölt igazságok nem feltétlenül igazak ma is - mondta tegnap Simon András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője. Az MNB az elmúlt években számtalan kezdeményezést, szabályozási javaslatot tett annak érdekében, hogy a magyar hitelezési gyakorlat minél inkább a kockázatokat feltáró, áttekinthető és kiszámítható legyen - magyarázta a szóvivő. Az MSZP elnöke szerint „hazudjon bármit a kormány , és a rendszerváltás óta eltelt időszak legbrutálisabb megszorításaira kell felkészülnie az országnak. Mesterházy Attila tegnap kijelentette: mára egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor „egy nullát tévedett a megszorítások mértékével kapcsolatban, hiszen az idei és a jövő évben független elemzők számítása szerint ezermilliárdos nagyságrendű megszorításra kell felkészülnie a magyar lakosságnak”.