Fejér Megyei Hírlap, 2015. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-01 / 204. szám

2 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Tízéves az alkotókor Szabadbattyán (w)­­ A Pallag Alkotókör fenn­állásának 10. évforduló­ja alkalmából ünnepsé­get tartanak és kiállítást rendeznek szeptember 3-án, csütörtökön 17 órakor a művelődési házban és könyvtárban. Köszöntőt mond Pólyák István polgármester, fes­tő-grafikus, az alkotókör vezetője. Közreműködik Kiss Virág zongoramű­vész és Dezső Sándor gordonkaművész. Fórum a Vízivárosban Székesfehérvár (Ip) - La­kossági fórumot tart Horváth Miklósáé a 3. számú választókerület önkormányzati képvise­lője szeptember 3-án 18 órakor a Vízivárosi Álta­lános Iskolában. Téma lesz a Fűtőerőmű felsza­baduló területe és a fel­szedett vasúti sín helyé­nek rendezése. Tanévkezdő misét tartanak Székesfehérvár (Sp) -Ünnepi tanévnyitó szentmise kezdődik szeptember 3-án 16 óra­kor a Bazilikában. A misét Spányi Antal me­gyés püspök tartja meg. KRÓNIKA A készségek fejlesztéséről ISKOLA Sipos Imre a köznevelés megújításának lehetőségeiről beszélt Veszprém (be) - Jó lenne több időt hagyni az alap­készségek fejlesztésére, mondta Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának közneve­lésért felelős helyettes ál­lamtitkára.­ ­ A köznevelés megerősí­téséről, megújításáról szólt. Hogyan lehet ezt megtenni? - A köznevelés folyamatos feladatot, munkát ad pedagó­gusnak, szülőnek és diáknak egyaránt, ezért kell beszél­nünk annak állandó megújítá­sáról. Elsőként az intézmény­­rendszer, valamint a tartalmi, módszertani, megerősítést kell kiemelnünk. Az intéz­ményrendszer megújításán az intézményeknek technikai fejlesztését, valamint a hátté­rintézmények - Oktatási Hi­vatal, Pedagógiai Oktatási Központok - megerősítését értjük. - Mit jelent a köznevelés tartalmi megújítása? - A Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek felülvizs­gálatát, ami részben törvényi kötelezettségi is, hiszen azt öt évente meg kell tenni. Más­részt tanulnunk kell a tapasz­talatokból, a felmerülő prob­lémákból, a kollégákkal érzé­keljük a diákok leterheltségét. Színesíteni kell a módszertani palettát, a gyerekek számára vonzóbbá kell tenni az isko­lát. Meg kell nézni azokat a szakmai programokat, me­lyek az iskolapadon kívül más, barátságosabb környe­zetben megvalósíthatók. Gon­dolok itt például a hagyo­mányápolásra, erdei iskolák­ra, közlekedési ismeretekre. Tervezzük témanapok, téma­hetek bevezetését az iskolák­ba. - Milyen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) és az iskolák, vala­mint az önkormányzatok kapcsolata? - A KLIK bevezetése óta a fenntartási és a működtetési feladatok ketté váltak. Azo­kon a településeken, ahol az önkormányzatok nem vállal­ták az iskolák működtetését, automatikusan az állam oldja meg. Ott, ahol a település vál­lalta a működtetést, megoszt­va kell a feladatokat ellátni. Erre a törvény ad útmutatást, melyek az üzemeltetéshez tar­tozó költségek. Helyi szinten is lehet megállapodást lehet kötni. Sok jó példa van arra erre az országban, ahol jól működik együtt a KLIK és az önkormányzat.­­ Mégis azt hallottam pe­dagógusoktól, hogy egy táb­la vagy egy pad beszerzésé­nél nem tudják, melyikhez forduljanak. Egyik sem akar­ja vállalni a költségeket.­­ Valóban tisztázni kell, hogy az egyes költségelemek hova, kihez tartoznak, de azt gondolom, ezen a terülten is jelentős előrelépés történt. Az igazgatók, a tankerületek és városok vezetői megállapodá­sokat kötöttek.­­ A kilenc évfolyamos ál­talános iskola bevezetését többször felvetették, az ál­lamtitkár most társadalmi vi­tát kezdeményez.­­ Ahogyan az államtitkár asszony is fogalmazott, a ki­lenc évfolyamos iskola jó le­hetőség lenne a köznevelés tartalmi és szakmai megújulá­sára. Az alsó tagozatot a túl­terheltség problémája feszíti, jó lenne több időt hagyni az alapkészségek fejlesztésére, hogy a későbbiekben a gyere­kek ne vigyék magukkal az itt keletkezett hátrányt. Amikor kilenc osztályról beszélünk, nem 8+1-es osztásról beszé­lünk, hanem az alsó tagozat megerősítéséről. - Mikorra várható ez? - Szakmai és társadalmi vita zajlik, nem tudok pontos dátumot mondani, valószínű­leg nem 2016-ben. Erre ala­posan fel kell készülnünk. további képek, információk feoW FMH Online A köznevelés folyamatos feladatot ad, mondta Sipos Imre helyettes államtitkár. A fehérvári Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója Veszprémben adott interjút a Pannon Lapok Társaságának Hirdetés Része az összefogásnak! Ismét változik­­ a szabály Budapest (mtifmh)­­ A nemzeti fejlesztési mi­niszter módosította a te­herautók által fizetendő e-útdíjról szóló rendele­tet. Sokan már nem is tudják követni. A pontosításokat és újabb szakaszok díjasítását tartal­mazó jogszabály a hétfői Ma­gyar Közlönyben jelent meg és 15 nap múlva lép hatályba - közölte a tárca. A Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium (NFM) közlése szerint a jogszabály pontosít­ja a teherautók után fizetett díjköteles útszakaszok listá­ját, valamint tartalmazza az idén átadott és átadandó út­szakaszok díjasítását is. A nyáron átadott szaka­szok esetében, például az M43 országhatárig tartó sza­kaszán, vagy az M85 koráb­ban átadott részein októbertől kell fizetni a teherautók után. A később átadandó gyorsfor­galmi vagy főúti díjköteles szakaszokon november else­jétől kell fizetniük a fuvaro­zóknak - közölte a miniszté­rium. Az e-útdíj fizetési kötele­zettség a 3,5 tonna megenge­dett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjármű­vekre vonatkozik. A megtett úttal arányos díj mértéke függ a használt úttípustól (autópá­lya, autóút vagy főút), a gép­jármű kategóriájától (J2, J3, J4) és környezetvédelmi be­sorolásától is. 2015. SZEPTEMBER 1., KEDD Mi védjük meg a balti légteret? Budapest (mti)­Magyarország látja el szeptember 1-jétől a balti országok légtérvédelmét négy hónapon keresztül. A szimbolikus kulcsátadás hétfő délelőtt a litvániai Siauliai Légi Bázison volt. A Honvédelmi Minisztéri­um (HM) közleménye szerint Magyarország Norvégiától és Olaszországtól vette át a balti országok légtérvédelmét. Hende Csaba honvédelmi mi­niszter az eseményen azt hangsúlyozta, hogy napjaink­ban a balti légtér Európa és talán az egész NATO legbo­nyolultabb légterévé vált, kü­lönös tekintettel az ukrán vál­ság következtében kialakult feszült nemzetközi helyzetre. Juozas Olekas litván védel­mi miniszter beszédében kie­melte a litván és a magyar vé­delmi együttműködés jelentő­ségét. A NATO Balti Légtér­rendészeti missziója kereté­ben a Magyar Honvédség négy JAS-39 Gripen vadász­gépe és a német légierő négy Eurofighter vadászgépe látja el szeptembertől négy hóna-Magyarország NATO-tagként látja el e feladatot­­on keresztül Észtország, Lettország és Litvánia légtér­védelmét. A több mint 80 fős magyar kontingens nagy ré­szét a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülő­bázis állománya adja. Hende Csaba honvédelmi miniszter (j) és Juozas Olekas litván védelmi miniszter egy JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépnél

Next