Felső Magyar-Országi Minerva 4. (Kassa, 1828)

1. Negyed - Terhes Sámuel: Felső-Gagyi Báró Vécsey Péter, Cs. Kir. Ausztriai Magyar-lovas Brigadás Generális' Élet-rajza

FELS­Ő-G­AGYI BÁRÓ VÉCSEY PÉTER’, 9 Cs. Kir. Magyar-lovas Brigádos-Generilis’ Élet-rajza.­ ­A­z ok­a, hogy Egyiptom* folyó vizei vérrel folytak, nem sokszor láta a’ világ olly sün­ vér-párolgást, mint a’ közelebb múlt század’ utolsó, ’s e’ mostani első negye­dében. A’ nem annyira Homér’ hasonlithatatlan, de inkább hasonlíthatatlan Homér’ félig-meddig mesés izmos Vitézein kezdve, minden Idő, Nemzet ’s Ország osztályo­kon keresztül, magán a’ Világ’ felszentelt ’s imádott Bajnokján, a’ kevély Filep’ még részegebb gőgja ’s Istenségre vágyott fiján sem állapodván­ meg , az elesett Római Lo­vagok’ útjairól leszedett arany gyűrűket vékákra szedett Hannibált, a’ majd felül emelkedett Scipiót, ’s utánna Pompejust, Césárt is mind mind elmellőzvén, nem hozott Világra a’sokáig nyögött’s szüléshez régtől fogva készült Föld, egyszerre annyi ’s olly szörnyeteg Vitézeket mint érésünkre a’­lefolyt Franczia háborúkban. Franczia háború­­ te vérző szívvel ’s vérbe mártott tollal vagy Európa’ króni­káiba beírva, de a’ Magyarokéba is, annyira, hogy csak a’ vétkesek’ unokáinak bána­tos könnyeik mosogatják­ le lass*m-lassan róllok a’ gyűlöletes vér­színt, ’s teszik már ma s­em annyira szembe üllővé. Úgy van, Páris volt most is oka, mint hajdan minden veszélynek , azon külömbséggel, hogy ama* kis Á’siai Menelaus* szép nőjét tilalmasan szeretvén, elrablá ; ez Európai pedig Ausztria’ kellemes Helénáját, mint törvényes Fejedelmi Aszszonyát, undok kényjének ’s fene vádi dühének feláldozó. Valamint a’ botránkoztató vétkeseket, Haza-szeretet név alatt a’ vad szabadság’ kábító szesze nem reménlt, *s nem is álmodott fényes tettekre gyulasztá , úgy a’ méltó boszszú a’ meg­sértetett érzékeny kebleket különös erővel feszíté, ’s belőlük nagy szívű Hősöket te­remte. Mondhatnám, ha szabad volna a’ Görög Mythologiát új bohósággal toldani, hogy nem együgyüen köveket, mint mesélik a’régi Poéták, de bajonnettes puskákat, kardokat ’s ágyú-golyókat kellett valami új Deucalionnak, maga után hajingálni, és annyi számtalan és olly mérges Vitézeket teremteni, kik köz­t, nem eggyre, kettőre rá illik: Te hideg "ködbe borítod a' hajdani Hősöket ! Özön-lánggal világítod a’ halandók’ földjöket• Hunyadiak , Zrínyiek, Kinisiek , Pálfiak , Nádasdiak után Hadik, Alvinczi, Kray , Mészáros, Képíró, Boros, Dévai, Mecséri, B. Vay, Hertelendi, édes Magyar Ha­zánk’több vitéz fiai köztt méltán helyet foglal Generális Vécsey Péter is, ki a’ dühös ellenség’ tü­zét becses vérével sokáig öntözgeté, buzgó lélekkel, bátor szívvel forgo­­lóda a’ rémítő Franczia hadi lángba.”

Next