Felső Magyar-Országi Minerva 10. (Kassa, 1835-1836)

1835 / 1. kötet - 1. Körmendy Kamil: Mi gyönyörködtet?

3­ 1. MI GYÖNYÖRKÖDTET ? A­z egész természet egy erőmív, melly az al­kotott részekbe különbféle arányban beoltott erők által alkotásától fogva munkálkodik, vál­tozásokat szül, és a’ mindenséget egy bizonyos czélra vezérli; nincs egy porocska is, melly ma­gában erőt ne hordozna, melly által ingerelte­­lik, feszül, és hat létének ; melly csekély ugyan , de még sem megvetendő czélja' elérésére; nincs tehát a' természetben nyugvás, nincs lomha, vagy rest alkotvány; ugyan­is az erő csak ak­kor erő, ha hat, ha munkálkodik, mert lom­ha, vagy rest erő ellenmondás — megtörténhe­tik ugyan, hogy az erő fonákul, vagy ügyetle­nül miveljen; de a’ fonák és ügyetlen mivelés nem lomhaság, nem restség; igy tehát az egész természetet egy varázsló élet ösztönzi, rendel­­geti, és mozgatja, melly az Alkotó véghetetlen erejének csalhatatlan hírnöke. Ezen életnek ha­tó erejét némelly lények érzik, és eszméllik, ’s mintegy uj alakba öntve kebelekben hordoz­zák; mások ellenben csak mozgattatnak, ’s esz­­méllet nélkül egy bizonyos czélra ösztönöztet­­nek, 's igy amazokat élni, ezeket pedig csak létezni mondjuk. Az Alkotó véghetetlen boldog­ságának tükre az élő és érző lényekben képzel­teik, mert ezek csekély erejükhöz képest olly ! *

Next