Felvidéki Ujság, 1899 (6. évfolyam, 5-54. szám)

1899-02-09 / 6. szám

Zsolna. "VI. évfolyam. 6. szám, 1899. február hó 9. FELVIDÉKI ÚJSÁG „Trencsén vármegye köz- és községi jegyzők egyesületeinek hivatalos közlönye. Társadalmi, szépirodalmi, mezőgazdasági, ipar- és kereskedelmi hetilap. Előfizetési árak: Eltesz évre...............................4 írt. Fél évre..................................2 írt. Negyed évre............................1 írt. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Zsolnán, hová a lap szellemi részét illető­ közlemények, előfizetések, hirdeté­sek és pénzküldemények intézendők. Hirdetési árak: Egy 3-szor halálozott petit sor 5 kr. MEGJELENIK: MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Nyelvészeti tanulmányút. Ily czim alatt — mögött indult meg két pánszláv apostol e napokban »tanulmány útra«. A Felvidék városai el vannak látva em­bereikkel s ők a községeket vették zarándok utjukba, vármegyénkre úgy látszik nagy súlyt fektetnek s azért mi hozzánk két kipróbált apostolukat küldték a turóczi jó­g urak. Nyelvészeti tanulmány a bevallott essél, a nép ajkáról ellesni — dalaikat, népmondásaikat és szójárásukat. Hogy ezen ártatlan köpenyeg alatt mi lapang — a ló láb — könnyen látható, csak az illető apostolok neveit kell megkérdeznünk s tisztában vagyunk czéljukkal. Bielek Antal és Halasa András e tizenhá­rom próbás pánszláv urak a liga fő-főem­berei nem fogják elhitetni velünk — de senkivel — hogy a nép érdekeiben fáradoztak Felvidékünk községeibe, azt sem hisszük el, hogy a tót nyelv érdekében koptatták saruikat, nem hisz­­szük pedig egyenesen azért, mert a Narodnie Novini — nem a nép által beszélt nyelvben van írva, azt népünk alig érti meg, tehát mi lehet czéljuk? ‘ Rövid ideje annak, hogy Liptó­czt Mikló­son megjelen­t egy pánszláv néplap, mely olcsó­sága folytán a nép által könyebben megszerez­hető s népiesebb irányban s irányban is van tartva — e lap szerkesztője az egyik apostol Bien­k Antal — valószínű, hogy ennek a lap­nak terjesztése érdekében fáradoztak el hozzánk. A czél tehát egy és ugyanaz a pánszláv esz­mék terjesztése. így állunk a pánszláv törekvésekkel szem­ben, azok kiküldik apostolaikat, útnak eresztik áldásukkal s nálunk — sajnos plébániáink aj­tajai megnyíltak előttük s a szivesen látott vendégek kívánságára meghivatik a rektor s a segédtanító — már t. i. ott, a­hol ez megtör­tént Alsó Tizsinán és Tyerchován (máshol erő­sen hisszük nem történhetett volna meg) s megkezdődik az akna munka. Hogy mit végeztek nem tudhatjuk, de az elvo­násaikról letükröződött a megelégedés tá­vozásuk alkalmával s ebből levonhatjuk a ma­gunk következtetését — hogy jól végeztek ! A magyar vendégszeretet oly mérvekben gyakorolva — mint ez esetben gyakoroltatott, s azt hisszük erős túlzás, mert túl megy a ven­déglátás határán, hajlékot adni azoknak, a kik­nek minden lépése hazaellenes ezélzatu , a­kik­nek minden szava árulás. Megbízható forrásból vettük az apostolok eme vándor utjának hírét s úgy tudjuk, hogy az hivatalos úton is bejelentetett az illetékes ha­tóságnak. Nem mulaszthattuk el figyelmeztető szavunkat hallatni mi is s a Felvidék hazafias közönsége bizonnyal módját leli hatóságainkkal egyetemben, hogy megállítsa útjukban a vándor apostolokat. Ebből is láthatjuk, mennyire szervezett, milyen összetartó ligával állunk szemben, ők mindent elkövetnek — mernek czéljuk érdeké­ben — s mi mit teszünk a magyarság érde­kében — megrugjuk a hazafias sajtót, ha igazat merészel mondani, eltaszitjuk, ha a tulkapók körmein mutatja az enyvit s ha nem akar ta­karó lenni — minden szenyre, piszokra, akkor még le is nézzük ! Megtennénk — ha lehetne — de a sajtó nem gazdátlan eb, melyet kiki meg­rághat. Küzd m­ig küzdhet az igazságért — még ha nem is szeretik. Van bizony nekünk, elég nagy hangú —­­hazafiasságot hangoztató egyesületünk s egyé­nünk s mit tesznek —­ semmit, nézők csak milyen szépen össze van állítva a F. M. K. E. 1896/97 évi zárszámadása, a 99-ik lapon ott ékeskedik a várnai kisdedovó, melyre egyesületi ellátmányként 540 frt van feltüntetve s nézzük meg a 146 lapon a központi pénztár előirány­zatát, ott a Trencsén megyei választmány ja­vadalmazása 360 írttal van feltüntetve, a F. M. K. E. trencsén vármegyei választmánya által fentartott öt óvoda költségeihez. Az öt óvoda belekerül 3088 frtba, a kisz.­­ujhelyi és várnai 1440 frtba kerül. Ebből az érdekeltség fedez 340 frtot, néhai Gróf Csáky László 20000 frtos alapítványt tett, melynek kamatai 5000 1000 frt, volna tehát biztos fede­zett 1340 frt e két óvodára s igy fedezetlen összesen 100 frt s mégis be kellett zárni a várnai óvodát, miért, mert a központi ellátmá­nyok nem adatnak ki kellő időben a választ­mánynak. így állunk mi magyarosító intézményünk­kel, nagy hangon emlegetik a lapok, hogy ugyanakkor midőn a várnai óvodát becsukták — egy óvodát persze —­ Nyitra megyében — ün­nepélyesen megnyitottak, —­ azzal nem dicse­kednek, hogy emezt ugyanakkor becsukták ; — ne csodálkozzunk azután ha jó talajt találnak a turóczi apostolok ! Öreg honvéd. TAR­CZ­A. Az anya feladata. Cselkó Józseftől. A keresztény tan, a mely a nőt Isten anyjá­nak ismerte el, — ez által az emberi társadalom művelődésében s a haladásban nevezetes s nagy lépést tett. A keresztény műveltség bizonyos jogokban részesítette a nőt a családban, államban s társada­lomban, egyszersmind pedig vallási kultusra emelte anya nevét. A nőnek azon hivatása, hogy emberi teremt­mények anyjává s nevelőjévé legyen, felemelte őt az emberi méltóság magaslatára, úgy a termé­szetes, valamint az erkölcsi s polgári tekintet­ben is. Boldog gyermekek, kiket a jó anya nevelt fel! Titeket, az élet­pályán kisér az anyai szere­tet, mint óvó szellem s őrangyal, a mely még az indegenben is veletek van, suttogván nektek a családi boldogságról, mely titeket véd erősít s év. Boldog, gazdag azon gyermek, a kinek van jó, gondos anyja, még ha szegényes, foltozott, de azért tiszta ruhában van is öltözve ! Mi is hiányoznék neki, ha van anyja ? S mit használ az elárvult gyermeknek, ha mindjárt a világ kincsei is feküsznek előttük, de ha elragadta tőlük drága, jó anyjukat a kérlelhe­tetlen halál!* ** Vezére a nőnek anyai hivatásában: gyerme­kei iránti szeretete; e szeretettel óvja, neveli s ápolja ő gyermekét. Nem szabad azonban a szeretetnek annyira hatalmába keríteni az anya egész lelkét, hogy a nő összes érzelmeit az egyetlen anyai érzelemnek alárendelje. Szegény szív volna az, ha benne az emberi szeretetnek csak egyetlen egy érzelme felvirá­­goznék ! Az anyának gyermeke iránti szeretete a leg­természetesebb, legmagasztosabb; gyakran azonban elhagyja hatásait s lesz majom szeretetté, midőn azután igen rosz befolyása van. « A puszta szeretet nem elég a gyermeknek ; ha az anya csak szeretné s csak is szeretné, ak­kor anyai hivatásának meg nem felelne, a nem­zetnek becsületes tagot, a hazának hű polgárt nem nevelne. Tudni kell az anyának­­ felnevelni gyerme­két, ez az ő feladata. Az anyák kötelessége, hogy gyermekeikről már zsenge korukban gondoskodjanak; rendsze­resen pedig azon korban, midőn testi, s lelki nevelésüknek legdöntőbb befolyása van egész jö­­vőjükre. A mit az anya gyermekeinek, gyöngéd szi­veikbe bevésett, azok nemcsak hitvány, vad virá­gok, hanem mint a hatalmas törzs csak halálos csapással választhatók el a gyökerektől. — Oly szorosan egyesülnek az anya jó tanításai, elragadó szavai s jó példái a gyem­ek életével, érzelmeivel s gondolataival hogy erejüket hatalmukat egyedül a halál semmisíti meg. Az anya neveli gyermekét testileg lelkileg s erkölcsileg. Testi neveléssel fölnevel az anya egészséges, erőteljes gyermeket a világ számára; a lelki, szel­lemi nevelés oda irányul, hogy nem csak az egész­séges, erőteljes, hanem egyúttal művelt embert is vezessen be a világ színterére; az erkölcsi neve­léssel pedig gondoskodik becsületes tagról a tár­sadalom számára. Gazdagon van jutalmazva az anya minden önmegtagadása, midőn gyermekei megtekintése szi­vét tiszta örömmel s gyönyörrel töltheti el! Midőn a gyermek először szól az anyjához, midőn kezecskéit először nyújtja feléje, midőn elő­ször villan meg szem­ecskéje az ébredő érzelemtől, akkor már kezdődik a lelki, a szellemi nevelésnek feladata. A mily óvatosan igazgatta az anya gyerme­kének első lépéseit, hogy meg ne sérüljön , és oly gonddal s óvatossággal igazgatnia kell ébredő érzelmeit is. Egyidejűleg a test nevelésével, ne­velnie kell gyermeke lelkét is, — és az anyai befolyás szellemi irányban már a bölcsőnél nyil­vánul. * * * A gondos anya nemcsak lelkileg, szellemileg, hanem erkölcsileg is neveli gyermekeit. Nem elég­szik meg azzal, hogy gyermeke műveit, szellemes, hanem hogy erkölcsös polgára is legyen az emberi társadalomnak. És az erkölcsi nevelés is már a bölcsőnél kezdődik. Mihelyst öntudatára ébred a gyermek, és

Next