Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-02-14 / 6. szám
az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCHERE VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: BAJZA* Pesten. Februárius’ 14. 1937. 6. szám. Tartalom: Magyar literatura. Visszatekintés literaturánkra 1930 —6. Berekesztés. (D. Schedel F.) 43. 1. Philosophia. Fejér György: Közírasznu metaphysica (Szigetid) , 45. 1. — Magyar dolgok külföldi munkákban, 48. 1. — Kisfaludy-trsaság’ jutalomtételei, 50. 1. Literatúrai mozgalmak, 50. 1. — Hirde 16, 2. sz. MAGYAR LITERATURA. IVisszatekintés literaturánkra 1930—0. Berekesztés. Azt mondtuk, hogy a’ szépliteratura ez időkorban inkább haladt, mint oyarapult. T. i. kevés új írónk támadt, jó , ’s kevés munkát kaptunk , jeleset, ha számokat nyelvünk’ sebes terjedéséhez, az olvasók’ rögtön szaporodásához, ’s a’ mindennemű ösztönök’ öregbedéséhez mérjük. ’S mégis nem tekinthetünk vissza e’ rövid időszakra minden öröm — , ’s nem nézhetünk a’ jövendőbe minden reménység nélkül. Mert az azt meg-előzött időszakban, néhány költői művész által elhintett magvak kikeltek, ’s az előtt, ki látni akar és tud, tisztában áll már most az irány, mellyet követni, az ösvény, mellyen fárdallani kell. Lyrai költésünk elhagydogálja a’ dagályt ’s érzelgést, mellyben fúradozott, ’s jobb példányok’ nyomán, az egyszerűhöz, népihez simul. Kedvességet nyert ’s nagy szerencsét mívelőket a’ ballada. Az eposz, a’ kor’ természeténél fogyva egy keletkező román literatura cserélte fel. A’ dráma, napról napra drámaibb leszen. A’ characterek’, erkölcsök’, korok’ stúdiuma terjed, ’s a’nemzeti elem keresztülfonódik a’ költészet’minden formáin. Ha az a’ férfiú, ki e’ kor’ kezdetén, a’ legszebb pálya’ közepéről letűnt, fölkelhetne sírjából, nem lehet, hogy örömnek könyei ne folynák el szemeit. Minthogy jó része az itt említendő dolgozatoknak, leg-inkább a’ kisebb terjedelemnél fogva, különféle gyűjteményekben fordul elő; itt nem könyvek, hanem nemek szerint adjuk áttekintését e’ korszaknak. A’ lyrai költésen kezdvén, a’ dalban Kölcsey, Vörösmarty (Csaba) és Bajza mentek elűl, ’s ifjabb társaink Rustavi, Tóth Lőrincz, Erdélyi és Garay követték szerencsésen a’ pályán, kik közül kivált az utolsó kitűnő lyrai képességet fejtett ki sok szép dalában. Elveszti e’ neme a’ költésnek mind inkább azt a’ beteges színt, melly a’ czifrán érező periódus’ termékein látszott. Hazafiúi indulatokat többen dicsőítenek közülök; ’s különös érdeme az újabb kori e’ tárgyu műveknek az, hogy a’ leg magasb és leg-erősebb érzések, minden classicai eszközök nélkül, saját nemzeti menetellel ’s énekelhető formákban fejeztetnek ki. A’ népdal’ mezején Czuczor vítta ki magának az elsőséget. Az érzékeny epigramm, melly Kazinczynál maximumot látszott elérni, egészen hasonló szem 6