Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)

1837-11-21 / 21. szám

az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCHERET» VÖRÖSMARTY» szerkesztő társ. RAJZA. második félév. resten, november* 31. 1839. 31. szám. Tartalom: Magyar literatura. Vallás. Pap László a’ religióról, 321. sz. Nevelés. Magda’ programmá­­ja az ember’ eredeti formájáról, 327. sz. Német l­i­t­e­r­a t­u­r­a. Történettudomány. A’habsburgi ház’tör­ténete Lich­nowskytól, 329. sz. — Állítások , vélemények, felvilágosítások. Az Erdélyország’ történetei’tá­ra* ügyében [Juchtherr L.), 332. sz. Literatúrai mozgalmak. M. tudós társaság. Az ál Holló’ nyilatkozása, 336. sz. MAGYAR LITERATURA. Vallás. 2) A5 religio. Pozsonyban és Győrött, Schweiger András tulajdona. 1837. — 8­ adr. 100­7. Szerzője e’ könyvecskének Pap László, a’ szombathelyi nevendék papság a’ lelki okta­tója. — Értekezik a’ religio’ eredetéről, hasz­náról, szükségességéről, mivoltáról és lelké­ről, miként maga mondja előszavában, azok­nak kedvükért különösen, kik az e’ tárgyban irt számos bővebb foglalatú könyvek’ olvasá­sához nem jutnak. — Pótlásul szolgálva te­hát e’ könyvecske azon hiánynak, mellyet maiglan érezünk, religiót tárgyazó olly ma­gyar könyvek’ hiányának, mellyeket örömest fogadjon, szívesen olvasson a’ religióját u­­gyan kedvelő és tisztelő, de annak alapjait is, valódi belső lényegét közelebbről ismerni óhajtó magyar keresztény. Nincs is, tekint­ve korunk’ szellemét, semmi kivánatosb, mint a’ religiónak világos kifejtése, szilárd alapí­tása, derítő, vigasztaló, nyugtató és boldo­gító oldalainak részletes és összes kimutatá­sa, hogy kiki tudva ’s meggyőződve higyje annak fönséges igazságait, tudva akarva (er­kölcsileg szabadon) teljesítse annak szívét ’s­­­elkét javító, nemesítő szent törvényeit,hogy ne legyen senki közöttünk, ki vélemények’ Veszélyes özönében biztos kormány nélkül bukdácsoljon, ’s innen a’ makacs hűtlenség’, onnan a’ gyáva könnyhiszelmüség’ egyaránt veszedelmes ölébe vesse magát; vagy az ál­­szinü morálnak önző tanításait hallgatva, a’ fényes külsejű de üres belsejű erkölcsiség­­nek példányait követve, hasonló legyen a’ kifejérített és sikált koporsókhoz. — Szerzőnk, eléadásában közép utat tart a’ szorosan tudományos és a’ népszerű eléadás között; könyve tehát sem a’ tudósoknak,sem a’ tudatlan pórnak nincs írva, hanem a’ kö­zéposztálynak , azoknak, kik elég értelmesek, eléggé fölvilágosultak megérteni az emberi természetet, istent és az erkölcsi életet tár­gyazó fogalmakat, szavakat és szólásokat, mellyek kivéve a’ rendszeres íróknak mun­káikból társasági nyelven terjesztetnek. — Igen természetes, hogy egy illy szellemű és irányzatú könyvben valami újat, uj eszmé­ket, gondolatokat­ és ítéleteket keresni nem kell; szerzőnknek minden érdeme, ’s hazánk­ban ez sem csekély érdem, abban áll, hogy a’ mai th­eologiában már megalapított közön- 21

Next