Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-11-21 / 21. szám
az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCHERET» VÖRÖSMARTY» szerkesztő társ. RAJZA. második félév. resten, november* 31. 1839. 31. szám. Tartalom: Magyar literatura. Vallás. Pap László a’ religióról, 321. sz. Nevelés. Magda’ programmája az ember’ eredeti formájáról, 327. sz. Német litera tura. Történettudomány. A’habsburgi ház’története Lichnowskytól, 329. sz. — Állítások , vélemények, felvilágosítások. Az Erdélyország’ történetei’tára* ügyében [Juchtherr L.), 332. sz. Literatúrai mozgalmak. M. tudós társaság. Az ál Holló’ nyilatkozása, 336. sz. MAGYAR LITERATURA. Vallás. 2) A5 religio. Pozsonyban és Győrött, Schweiger András tulajdona. 1837. — 8 adr. 1007. Szerzője e’ könyvecskének Pap László, a’ szombathelyi nevendék papság a’ lelki oktatója. — Értekezik a’ religio’ eredetéről, hasznáról, szükségességéről, mivoltáról és lelkéről, miként maga mondja előszavában, azoknak kedvükért különösen, kik az e’ tárgyban irt számos bővebb foglalatú könyvek’ olvasásához nem jutnak. — Pótlásul szolgálva tehát e’ könyvecske azon hiánynak, mellyet maiglan érezünk, religiót tárgyazó olly magyar könyvek’ hiányának, mellyeket örömest fogadjon, szívesen olvasson a’ religióját ugyan kedvelő és tisztelő, de annak alapjait is, valódi belső lényegét közelebbről ismerni óhajtó magyar keresztény. Nincs is, tekintve korunk’ szellemét, semmi kivánatosb, mint a’ religiónak világos kifejtése, szilárd alapítása, derítő, vigasztaló, nyugtató és boldogító oldalainak részletes és összes kimutatása, hogy kiki tudva ’s meggyőződve higyje annak fönséges igazságait, tudva akarva (erkölcsileg szabadon) teljesítse annak szívét ’selkét javító, nemesítő szent törvényeit,hogy ne legyen senki közöttünk, ki vélemények’ Veszélyes özönében biztos kormány nélkül bukdácsoljon, ’s innen a’ makacs hűtlenség’, onnan a’ gyáva könnyhiszelmüség’ egyaránt veszedelmes ölébe vesse magát; vagy az álszinü morálnak önző tanításait hallgatva, a’ fényes külsejű de üres belsejű erkölcsiségnek példányait követve, hasonló legyen a’ kifejérített és sikált koporsókhoz. — Szerzőnk, eléadásában közép utat tart a’ szorosan tudományos és a’ népszerű eléadás között; könyve tehát sem a’ tudósoknak,sem a’ tudatlan pórnak nincs írva, hanem a’ középosztálynak , azoknak, kik elég értelmesek, eléggé fölvilágosultak megérteni az emberi természetet, istent és az erkölcsi életet tárgyazó fogalmakat, szavakat és szólásokat, mellyek kivéve a’ rendszeres íróknak munkáikból társasági nyelven terjesztetnek. — Igen természetes, hogy egy illy szellemű és irányzatú könyvben valami újat, uj eszméket, gondolatokat és ítéleteket keresni nem kell; szerzőnknek minden érdeme, ’s hazánkban ez sem csekély érdem, abban áll, hogy a’ mai theologiában már megalapított közön- 21