Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1838-10-09 / 41. szám

son meg i­tainkon, fopjon be rendbontásaink­­ban stb. attól azonban, hogy családi titkok’ leplének fölemelését czéljába vegye, őriz­kedvén.... Ajánlja továbbá hogy az orgaz­dák szigorúan büntettessen­ek. Tudjuk mind­nyájan, hogy ez vagy amaz majorka, ez vagy amaz jó birtokosh­oz keslenő latroknak a­­zok enni inni valót egész bőséggel küldenek, mert különben bizonyosnak tarthatják házaik’ fölégetését, karmaik’elhajtatását stb. Bejelen­tetik-e a’ latrok’ tartózkodása’ helye az illető tisztviselőknél? Nem; ezt a’ hatóság behunyt szemmel nézi — ’s méltán, mert azt, hogy va­laki magát a’ nélkül hogy valaha kárpótlást reménylhetne, önkényt tönkre tegye, józanon nem kívánhatni. Azért — mint szerzőnk meg­jegyzi — múlhatlan feltétele a’ közbátorság’ fentartásának az, hogy az illy nemű följelen­tésért károsultak az álladalom által pontosan ’s elmaradh­atlanúl kármentesítessenek, még pedig úgy, hogy „mind azon kárnak megté­rítésére meily valamelly magányosnak vagy községnek határában elkövettetik, azon ma­gányos uraságot vagy községet hazánkban is törvény által kellene kötelezni. Meily hatá­rozat, ha okvetetlenűl foganatba is vétetnek, valamint most egyesek sőt községek is azzal, hogy határaikban mi történik, hol tanyáz­nak a’ gonosztevők ? kevés kivétellel (’s itt jelesül szeméremmel ugyan, de az igazság’ kivánata szerint nyiltszivűen a’ német közsé­geket dicsérettel kell megemlítenem) nem igen törődnek; úgy, ’s azon esetre szentül hiszem, hogy egy két kártérítési példa a’ most vasgyúróknak kikiáltott vitézeket a’ köz­erőnek mázsás nyomása és súlya által, mint út’ kövecsét terhes szekér, porrá összezúzná. __E’ gyökeres javítás előtt több jótékony javításokat én dicséretre méltó palliativumok­­nál egyébnek nem tarthatok“. II. „Ott, hol egy 8 személyből álló la­torbanda , sőt — a’ mi majd hihetetlen — min­den fegyver nélkül és sok pénzzel járó egyes gonosztevő esztendő számra szabadon jár ’s kelhet most is; — hol még a’ nép’ nagy ré­sze a’ helyett hogy a’ közbátorság’ háborító­­ját mint neki is ellenségét tekintené ’s ennek kiirtásában a’ törvényhatóságokkal kezet fog­na , megelégszik azzal hogy „ezek — úgy­mond — különben is csak a’ tehetősöket bánt­ják“, — ’s elég rövid látású arra, hogy a’ szegény’ megkimélése csak azért esik, mivel a’ hol nincs, ott a’ latrok is elég okosak sem­mit nem keresni; hol a’ hatóságoknak leg­buzgóbb törekvése, sőt fejenkint föltett 50— 100 darab aranyok —100—200 pengő forin­tok stb. a’ haszonvágyat felkölteni még tehe­tetlenek; hol nem egy hanem , ’s több me­gyékben szerte kóborol a’ lator, ’s csak a’ künn háló emberekkel jól bánjék, bántatlan marad, mind addig, míg ezen pásztoroknak nem vét, kézre kerítni a’ sok orgazdák, elve­­zetők s bújtatok miatt alig lehetvén, a h­ol fényes nappal lehet egyes ismert fő gonosztevőnek helységen ke­resztül hetykén lövöldözni, ’s nincs golyó melly annak istente­len szívén keresztül röpíttetnék; hol vesztésre kivitetett gonosztevőnek szép alakja’ tekintetéből az azt kivesztető hatóság a’ nép’ számos része által kárh­oztat(tat)ik, ott— ott a’ gonosztevők’ kiirtásáról, jelesen a’ vé­tek’ fölfedeztetéséről szó, hogy lehessen, meg­fogni lehetetlen“. E’ gonosz’ gyökeres kiir­tására értelmi és erkölcsi vallásos oktatás az első és fő eszköz: egyebek csak e’ mellett ’s ez után hathatnak. Sokat tennének h­azájokért a’ lelkesek, ha nem tudnák, hogy fegyverre keltőkért mit nyernek a’ balgatagok? rongyokat becsület— ’s falábakat ép tagok helyett. Ezért megáll az öregségéről aggódó ember, visszalép a’ nejéről ’s gyermekeiről gondoskodó apa, a’ férj ott, hol a’ tátongó örvénynyel is szembe­szálló férfi tovább lépne. Miből ez a’ tanúság, hogy a’ még erőben levő szolgálatbelieknél a’ takarékpénztárak’ jótékonyságának eszmé­jét terjeszteni, a’ közszolgálatban elnyomo­­rodott aggok vagy ütközetekben megbénult nemes harczosok’ számára nyugpénzt rendelni, ’s árváik ’s özvegyeik’ számára jótékony in­tézeteket felállítni törekedjünk. Szerénységből szerzőnk azt, hogy a’köz­­szolgálatra rendelt csapatok rendeltetésüktől magányos szolgálat, tisztelkedés, útcsinálás, levélhordás, adóbehajtás, ’s egyéb jó de más szolgálatot kívánó foglalatosságok által el ne vonassanak, csak megemlíti: itt le­gyen szabad e’ kárhozatos szokást vagy visz­­szaélést egyenesen rászallanunk. A’ munka­­megosztás fő dolog a’ polgári társaságban, a’ sokféle köteleztetés’ egyenes következete az, hogy egy kötelesség sem fog úgy mint kell teljesítetni. Az, ki rendőr, ne legyen

Next