Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-01-29 / 5. szám

AZ EGYETEMES LITERATUR!’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SCHEDEE, VÖK­ÖSJIlRETY, szerkesztő társ­­ftALIZA. ................... ....... HARMADIK EV3BM—------------­Pesten* Januarius­ 29. 1839. S. szám. Tartalom* Hazai literatura. B. Eötvös József és Szemere Bertalan: a’ fogházjavítás’ügyében (Szon­­tagh Gusztáv). — Kalendáriomok (Honi Vezér, Házi-Barát, Fillér-Kalend.). — Kisfaludy-társaság. Literatúrai mozgalmak.­ ­ HAZAI LITERATURA. Pogh­áztártry - M . Vélemény a fog­házjaví­tás' ügyében, és Bor­sod vármegye ebbeli küldöttségéhez. Irta Báró Eöt­vös József. Pesten, 1838. Kiadja Heckenast Gusztáv. 81. 61 lap. Öt tervrajzzal *). 2) Terve egy építendő javít­ó -f­o­g­háznak a' ma­gány-rendszer' elvei szerint. Írá Szem­ere Ber­talan. Kassán, 1838. Wrer­ner Károly’ könyv­­nyomtató intézetében. 81. 64 lap. Egy tervrajzzal. A’ fogházak’ ügye Howard’ ebbeli törek­vései után, a’ legújabb időkben leginkább Beaumont és Tocqueville’ éjszakamerikai uta­zások óta **) kezdi Europa’ figyelmét magára vonni. Hazánkban e’ tárgyat talán Schedel pendítette meg legelébb, először csak mel­lesleg a’ Tud. Gyűjt. 1830 diki Il­d. kötetében, Friedreich’ lélektani tára’ ismertetésében , u­­tóbb,Beaumont és Tocqueville’ munkájok’ meg­jelenése után, bővebben a’ Tudománytár’ III. kötetében. De nagyobb befolyással, mint e’ folyóirati czikkelyek lehettek, volt reánk nézve Bölöni Farkas Sándor’ „Éjszak­amerikai Utazása“, kivált, minekutána e’mun­ka nemzeti academiánk által nagy díjra mél­­tattatván, iránta közönségesebb figyelem ger­­jedezett. Abaúj, Arad, Komárom, Vas és Nóg­­rád a’ régi, egészséget és erkölcsöt rontó börtönök helyett állítandó dolgozó házakról gondoskodtak, Gömörnek új, a* javítórend­szer szerint tervezett fogháza emelkedik, melly a’ nyáron alkalmasint elkészül, Pest várme­gye Kecskeméten létesítését elhatározta, ’s Borsod, terve’ elkészítésére választmányt ne­vezett. Ki ne örvendene e* haladásnak? De ne feledjük, m­illy úton eszközöltetett! Minek­­előtte cselekednénk, gondolkodnunk kell, kü­lönben nem tudjuk, mit és mikép cselekedjünk. Társas életünk’ minden javításainak feltétele az eszméje előre járó kifejtése; ’s így a’ tár­sas élet’ intézeteinek kifejlődése a’ literatu­ra’ haladásától függ, mellynek az életet meg kell előznie , de jegyezzük meg jól, a’ nem­zeti literaturának jutott csak e’ hivatás. Nap­jainkban a’ tudományokat ujonan többé fel nem találhatjuk, mert azok ezredek óta már léteznek, ’s így minden műveletlen nemzetnek 5 *) A’ Themis’ 2-d. füzetéből külön lenyomtalva. **) Lásd e’ tekintetben különösen; Du Systeme peni­­tentiare aux Etats Unis , et de son application ä la France* Par M. M. de Beaumont et de Tocque­­ville. Paris, 1833. 8r.

Next