Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-11-19 / 46. szám

AZ EGYETEMES LITERATUIRA’ KORÉREA. Kiadó szerkesztők SCHEBEL,, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ RAJZA. ---------------- —A HARMADIK ÉV HM------­Pesten. , 0­ovember­ 19. 1939. 16. szám. Tartalom. Hazai literatura. Urbér. Preyer, a’ magyar paraszt előbbi ’s jelen állapotja (Fábriczy Sámuel). — Nyelvtudomány. Gottwald és Hammerschmidt’ magyar nyelvtanaik (Fogarasi). — Kül­földi literatura. — Ország- é s népismeret. Bergbaus’ 3­ d. kötete. — Kérelem [Bajza). — Ne­­crolog. — Tudós társaságok — Literatúrai mozgalmak. HAZAI LITERATURA. Urbér. A J Des u n g r i s c h e nTjB au er s f r ü h e r e r und gegen te artiger Zustand, nebst einer Dar­stellung der Folgen und Wirkungen desselben. Von J. N. Preyer, ungr. Reichs- utid Gerichts-Ad­­vocaten. Pest, 1838.2« Co mm. bei C. A. Hartleben. (Temesvár, gedruckt bei Jos. BeichelJ. Fiji és 167 lap. Sr. Ara 54 kr ep. Azon számos könyvek között, mellyeket az 183-iki úrbéri törvények létre idéztek, az előttünk levő leginkább elégítette ki bíráló’ igényeit, mert rövid, világos, jól elrendezett előadásban azt nyújtja az olvasónak, a’ mit a’ czím igér; pedig nem puszta compilátio, ha­nem az olvasót olly szempontra vezeti, melly­­ből az új úrbéri törvény’ mind jótékony befo­lyását, mind pedig’ némelly hiányait is meg­­itélheti. A’ munkának, a’ czímen kifejezett tartalma a’ magyar paraszt’ múlt, jelenvaló és jövendő sorsát tárgyazván, igen természetesen három részre oszlik: az első a’ magyar paraszt’ tör­téneteit a’ birodalom’kezdetétől fogva az 183%­­diki törvényekig tükrözteti élőnkbe; — a’ má­sodik mostani, az 183%iki törvényeken alapú­ló állapotját adja elő; — a’ harmadik pedig ezen mostani állapot jövendőben reménylh­ező következéseiről értekezik. Ezen harmadik, legérdekesebb részben, a’ szerző előre bocsátván a’ földmivelés’ fontos­ságáról a’ köztársaság’ fenmaradására és jól­létére nézve némelly általános észrevételeket, a mellyekhez bíráló csak azt kívánná tolda­ni , hogy a’ paraszt’ állapotján nem csak azért kell javítni, mert a’ földmivelés fontos a’ sta­tusra nézve, hanem azért is, mert a’ paraszt maga is a’ statusnak tagja, ’s így maga is számot tarthat arra, hogy a’ státusban a’ le­hető legjobb állapotban élhessen, és a’ köz­társaság’ jótéteményeiben a’ lehető leg nagyobb mértékben részesüljön; a’ paraszt’ számára ó­­hajt, nevelést és oktatást, személyes sza­badságot, a’ földbirtok’ terhektöli felszabadít­­tatását, annak szerfeletti szétdaraboltatása’ meggátlását, és azt, hogy a’ paraszt földjét szabad sajátsági joggal bírhassa; — kifejti továbbá, mit tett légyen az 1832/6diki törvény­­hozás ezen czél’ elérésére, nevezetesen az úr­béri szerződésekről és a’ tagosztályról hozott törvények által; — ellenben érinti azt is, hogy 46 .

Next