Figyelő, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 1. szám
A FIGYELŐ JELENTI Tájékoztató az új vállalati prémiumrendszerről A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben kiadott utasításában újonnan szabályozta a vállalati alkalmazottak prémiumrendszerét. Az utasítás szerint a prémiumokra felhasználható összeget a Minisztertanács által jóváhagyott béralapon belül minisztériumonként az OT elnöke és a munkaügyi miniszter határozza meg. Az egyes vállalatok prémiumkeretét a rendelkezésre álló kereten belül a miniszter határozza meg. Ennek során kerülni kell az indokolatlan egyenlősítést és arra kell törekedni, hogy a minisztérium előtt álló legfontosabb gazdasági, műszaki feladatok teljesítésében a legjobb eredményt elért vállalatok arányosan, az átlagosnál magasabb összegű prémiumban részesüljenek. A miniszter a részére engedélyezett prémiumkeret kisebb részét a vállalatok rendelkezésére bocsáthatja azzal, hogy az általa kiadott irányelvek keretén belül a felhasználásról a vállalat szabadon rendelkezhet. A prémiumkeret nagyobb részét azonban úgy oszthatja csak fel a vállalatok között, hogy azok felhasználását a vállalatok számára központilag előírt feltételek teljesítésétől, illetőleg túlteljesítésétől teszi függővé. A prémiumkeretek felosztásakor, illetve a központi feladatok előírásakor biztosítani kell, hogy a prémiumkeret döntő többségét a műszaki fejlesztési, a megbízhatóan mérhető termelékenységi, a gazdaságossági és minőségjavítási feladatok ösztönzésére használják fel Az új rendszerben azokat a dolgozókat lehet premizálni, akik a termelés előkészítésével, irányításával, a termelés gazdaságosságával és a műszaki fejlesztéssel közvetlenül kapcsolatban állanak. Törekedni kell arra, hogy e dolgozók létszáma ne haladja meg a műszaki létszám kb. 50—60, az adminisztratív létszám kb. 10 százalékát. Az egy dolgozó részére kifizethető prémium a dolgozó alapbére éves összegének 40 százalékát nem haladhatja meg. Ez az összeg az átlagkeresetbe beszámít. Ha a dolgozó az előírt prémiumfeltételeket teljesítette, de egyéb nem premizált feladatok teljesítése terén súlyos mulasztásit követett el, a prémiumot meg kell vonni, illetőleg csökkenteni kell. Ezt — ugyanúgy magát a prémium kitűzését is — írásba kell foglalni. A vállalaton belüli prémiumrendszert, a fontosabb prémiumfeladatokat és a prémiumban részesíthető munkaköröket a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben határozza meg. Az új prémiumrendszer lehetőséget ad arra, hogy a premizáltak körének szűkítésével az 1961-es évre jóváhagyott prémiumkeretből fennmaradó összeget részben az utasítás hatálybalépése után prémiumban nem részesíthető dolgozók alapbérének emelésére használják fel. Erre azonban csak ott kerülhet sor, ahol az a kereseti arányok szempontjából is indokolt és a jelenlegi bérhatárok között végrehajtható. Az alapi béremeléshez a felügyeleti szerv előzetes engedélye szükséges. / ~b ^í-Zj Az igazságügyminiszter a február 1-én életbelépő új telekkönyvi rendtartás végrehajtására rendeletet adott ki, amely többek között kimondja, hogy mind a jelzálogjogot, mind a végrehajtási jogot csak az egész ingatlanra, vagy az egész tulajdoni illetőségére lehet a telekkönyvben bejegyezni. A jelzálogjog, illetve a végrehajtási jog csak 500 Ft, vagy ezt meghaladó követelés biztosítására jegyezhető be. Adótartozás címén a jövőben a telekkönyvbe jelzálogjogot nem lehet bejegyezni. Az új telekkönyvi rendtartás a rendes jelzálogjog mellett továbbra is fenntartja az úgynevezett keretbiztosítéki jelzálogjog alapításának a lehetőségét, ha nem meghatározott összegű pénzkövetelés biztosításáról, hanem valamely meghatározott tartós jogviszonyból eredő valamennyi követelés biztosításáról van szó. Például ha valaki házát eladja, a hátralékos vételár összegének biztosítására a házra a vevő terhére jelzálogjogot jegyeztethet be. Keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzését kérheti viszont „például” az építési vállalkozó az építéssel felmerülő összes követelésének biztosítására. A jogosult beleegyezésével jelzálogjoggal több ingatlan is megterhelhető. A telekkönyvi eljárásban az okirat eredeti példányán kívül eredeti okiratnak számít a közjegyző, bíróság vagy a közokiratot kiállító hatóság által hitelesített okiratmásolat, továbbá a közokirat kiadmányáról készített hivatalos kivonat is. A magánokiratnak az érdekelt személyek nevét és lakcímét, az ingatlan betét és helyrajzi számát, a bejegyzendő jog vagy körülmény megjelölését, a szerzés jogcímét továbbá azt is tartalmaznia kell, hogy a jogosult a bejegyzéshez hozzájárul. A társasház és a szövetkezeti lakóház alapításának telekkönyvi szabályai A végrehajtási rendelet külön felsorolja, hogy a társasház alapító okiratába fel kell venni a tulajdonostársaknak a társasház alapítására vonatkozó megjegyzését, továbbá a tulajdonostársak nevét és lakcímét, a közös tulajdonba kerülő föld és építményrészek felsorolását, valamint ezekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadokat, végül a tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, üzlethelyiségek stb. meghatározását, az alapterület feltüntetésével. Az ismertetett rendelkezések a lakásszövetkezeti közgyűlési jegyzőkönyvekre is megfelelően irányadók. Milyen igazolásokat kell a telekkönyvi kérvényhez csatolni? A végrehajtási rendelet egyebekben kimondja, hogy a telekkönyvi bejegyzési kérelmet egy példányban kell a telekkönyvet vezető bírósághoz benyújtani és ahhoz a már ismertetett okiratokon felül csatolni kell mindazokat az igazolásokat és egyéb okiratokat, amelyeket az érvényes szabályok a telekkönyvi bejegyzéshez előírnak. így például a tulajdonjog átírásához az eredeti szerződésen kívül csatolni kell az adóhatóság igazolását arról, hogy a szerződő feleknek sem adó-, sem egyéb köztartozásuk nincs, valamint a vagyonátruházási illeték kifizetésének igazolását, a belterületen levő ingatlanoknál ezenkívül az értékigazolást, az ingatlanmegosztáshoz az építésügyi hatóság engedélyét, külföldi személy tulajdonjog szerzéséhez pedig a devizahatóság engedélyét is. Á>( Megjelent a telekkönyvi rendtartás végrehajtási rendelete t/o ------------------------------------------------------------------------------------------------1-TTi— A LAKÁS TANÁCSADÓJA — ■ __ .1.1 — —.... .... I ......—.........— II. — Mi történik az albérlővel a lakóház eladása esetén? Személyi tulajdonban álló, szabadrendelkezésű ház tulajdonosa saját házában lakott, lakásának egyik szobáját bútorozva bérbe adta azzal az írásbeli kikötéssel, hogy a felmondási idő mindkét részről 12 nap. A háztulajdonos ezt az albérleti viszonyt már több ízben meg akarta szüntetni, s legutóbb arra való hivatkozással, hogy a házat eladja, a bérletet ismét felmondotta. Mivel a felmondást az albérlő nem fogadta el, a háztulajdonos a bíróságtól kérte a felmondás érvényességének megállapítását. Bár a bíróság a keresetnek helyt adott, a legfőbb ügyész az ítéletet — a törvényesség érdekében — óvással támadta meg. Ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a peres felek között létrejött írásbeli szerződés csak a felmondási időre tartalmaz rendelkezést, de az indokolás nélküli felmondási jogot egyik fél részére sem biztosítja. A felmondási ok szempontjából lakás, illetve lakóház eladása is lakáscserével azonosan bírálandó el. Ez esetben azonban rendelet 44. § (2) beik. b) pontjára a alapított felmondásnál alkalmazni kell a 15/1957. (m. 7.) Korm. számú rendelet 22. § (2) bekezdését, amely szerint a felmondás csak akkor hatályos, ha a bérlő az albérlő részére más, megfelelő albérletet biztosít. Mivel pedig a háztulajdonos, úgy is, mint a lakás tulajdonosa, sem felmondólevelében, sem a per során ilyen albérletet fel nem ajánlott, a felmondás érvényességét nem lehetett kimondani. A Legfelsőbb Bíróság ezért elutasította a háztulajdonos keresetét.★ Mikor pótolhatja a bíróság a háztulajdonos nyilatkozatát a lakáscseréhez szükséges hozzájárulás megtagadása esetén? Egy szoba, konyhából, kamrából és vécéből álló lakás bérlője egy családi házat vásárolt és annak lakójával lakáscsereszerződést kötött A cserét végrehajtani nem tudták, mert az egy szoba, konyhás lakás tulajdonosai a 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendelet 61. §-ában biztosított joguknál fogva a cseréhez nem járultak hozzá. A házat vásároló bérlő ezért a bírósághoz fordult és a Polgári Törvénykönyv 5. § (3) bekezdésére hivatkozva kérte, hogy a bíróság a lakáscseréhez való hozzájárulást megtagadó háztulajdonost kötelezze a hozzájáruló nyilatkozat megadására, illetve bírói ítélettel pótolja a hozzájáruló nyilatkozatot, mert magatartása joggal való visszaélésnek minősül. A háztulajdonosok arra hivatkoztak, hogy a cseréhez azért nem járulnak hozzá, mert az egyik tulajdonos nősülni akart és szeretne a lakásba bejutni. A bíróságok a keresetnek helyt adtak és megállapították, hogy az adott esetben a cseréhez való hozzájárulás való visszaélés megtagadása joggal A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében óvást emelt, s ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a perben tárgyalt esetben a lakáscsere-szerződéshez való hozzájárulás megtagadása joggal való visszaélésnek nem tekinthető. A háztulajdonosok kellően indokolták azt, hogy miért nem járultak hozzá a csereszerződéshez. Joggal való visszaélésről ugyanis a perbeli esetben csak akkor lehetne szó, ha azt bizonyították volna, hogy a lakáscserét megtagadóknak nem jogos érdekük miatt, hanem pusztán bosszantás, megkárosítás, vagy éppen zsarolás céljából tagadták meg a hozzájárulást. Ilyen tények a perben fel nem merültek. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróságok ítéletét megváltoztatta és a hozzájáruló nyilatkozat pótlására irányuló kérelmet elutasította. ★ Az Országos Takarékpénztár közleménye Öröklakások 1960. évben csaknem 1000 öröklakást adtak át a tulajdonosoknak. 1961. év első hónapjaiban újabb 146 lakás lesz beköltözhető. 1961. év n. felében további 1078 öröklakás építése fejeződik be. Ebből Budapesten épül 998 lakás Győrött épül 35 lakás Székesfehérvárott épül 18 lakás Pécsett épül 27 lakás 2 Felemelték a családi ház- és társasházépítésre nyújtható kölcsönök felső határát A pénzügyminiszter az építésügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben rendeletet adott ki az új családi ház és társasház építésére nyújtható építési kölcsönök felső határának felemeléséről. A rendelet hangsúlyozza, hogy az új családi ház építésére adható kölcsön felső határa továbbra is a jóváhagyott költségvetés végösszegének 75 százaléka ugyan, de az engedélyezhető kölcsön maximális összege az eddigi 60 000 Ft helyett Budapesten, valamint a Budapesttel azonos elbírálás alá eső városokban 80 000 Ft, egyéb városokban, ipari településeken, továbbá a kijelölt községekben 70 000 Ft, egyéb községekben pedig 50 000 Ft. Azt, hogy az építési kölcsön szempontjából az egyes helyiségek melyik kategóriába tartoznak, a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága külön hirdetményben teszi közzé. A rendelet a társasházak építése esetén nyújtható kölcsönösszegek felemeléséről is intézkedik. Társasházépítés esetén egy lakásra az eddigi 90 000 Ft helyett maximálisan 120 000 Ft kölcsön adható. A társasházakban levő házfelügyelői lakásokra külön kölcsön továbbra sem engedélyezhető. A rendelet 1960. december 31-ével lépett életbe. Mikor jár a határozatlan munkaidejű dolgozóknak családi pótlék se l A nem kötött munkaidőben foglalkoztatott dolgozókra nézve az SZTK a 2— 10/15—1960. sz. körlevélben — mint ismeretes — olyan rendelkezést hozott, hogy családi pótlékra csak azokban a hónapokban jogosultak, amelyekben munkabérük vagy jutalékuk, illetve a jutalék és a munkabér együttvéve eléri vagy meghaladja a havi 1000 forintot. A körlevélnek ezt a rendelkezését az SZTK az érdekelt szervekkel egyetértésben megvizsgálta és a Munkaügyi Minisztérium állásfoglalásának megfelelően úgy módosította, hogy a nem kötött munkaidőben foglalkoztatott dolgozók családi pótlékra való jogosultságánál a kereseti értékhatár 1960. augusztus 1-től kezdődőleg nem havi 1000 forint, hanem havi 500 forint. Az értékhatárt módosító 2—10/24— 1960. sz. körlevél a felvásárlók családi pótlékra jogosultságának feltételeit — a helyes és egyöntetű eljárás érdekében — az alábbiakban foglalta össze: Azoknál a felvásárlóknál, akiknek munkáltató úgynevezett „biztosított bért” a fizet, a munkabér összegét a családi pótlékra jogosultság szempontjából nem kell vizsgálni, hanem a jogosultságot — az egyéb feltételek fennállása esetén — meg kell állapítani akkor, ha a munkáltató igazolja, hogy a dolgozó: „biztosított bérű felvásárló”. Azokat a felvásárlókat, akik nem kapnak biztosított munkabért, de a vállalattal munkaviszonyban állanak és saját számlájukra nem dolgozhatnak, határozatlan munkaidejű dolgozóknak kell tekinteni és családi pótlékra csak abban az esetben jogosultak, ha havi munkabérük a körlevélben meghatározott értékhatárt — 1960. augusztus 1-től az 500 forintot — eléri vagy meghaladja. Ebbe a csoportba tartoznak — többek között — a tejgyűjtő csarnokok dolgozói (csarnokkezelők, csarnoki segédmunkások). A körlevél a továbbiakban tisztázza azt a kérdést, hogy a más munkakörökben foglalkoztatott határozatlan, kötetlen munkaidejű dolgozók, mely esetben jogosultak családi pótlékra. A családi pótlékra vonatkozó jogszabályok szerint a dolgozónak — mint ismeretes — arra a hónapra jár családi pótlék, amelyben munkaviszonya alapján legalább 18 napon át munkát végzett és munkaszerződés szerinti munkaideje a havi 96 órát eléri vagy meghaladja. Minthogy a munkaszerződésben a munkaidőt sok esetben nem szabják meg, a körlevél úgy rendelkezik, hogy ilyen kikötés hiányában a munkáltató igazolása alapján kell megállapítani azt, hogy a dolgozó a jogosultsághoz szükséges munkaidőt letöltötte-e. Amennyiben a dolgozónak az említett munkaviszonyon kívül más munkaviszonya vagy keresőfoglalkozása is van, a családi pótlékra való jogosultságnál ezt is figyelembe kell venni — az érvényben levő rendelkezések szerint. Együttes rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok pénz- és hitelgazdálkodásának rendszeréről és azzal kapcsolatos ellenőrzés módszeréről. [1/1960. (xn. 23.) P. M.—F. M. sz. rend.: Magyar Közlöny 116. szám.l Földművelésügyi miniszteri rendelet a mezőgazdasági gépi munkák és a gépbérlet díjának megállapításáról. 133/1960. (XII. 29.1 F. M. sz. rend.; Magyar Közlöny 118. szám.l Együttes rendelet a termelőszövetkezeti építkezések vállalati összegének rögzítéséről. [1/1960. (XII. 30.) E. M.—F. M.—P. M. sz. rend.; Magyar Közlöny 119. szám.] Építésügyi miniszteri utasítás az építési szerződéseik vállalati összegének rögzítéséről. [71/1960. (Ép. Ért. 52.) É. M. sz. ut.: Építésügyi Értesítő 52. szám.] Pénzügyminiszteri utasítás az adócsalásokra és a pénzügyi szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról. T193/1960. (P. K. 28.) P. M. sz. ut.; Pénzügyi Közlöny 28. számának melléklete.] Pénzügyminiszteri utasítás a költségvetési szerveknél az 1961. évre előirányzott soronkívüli előléptetési keretek felhasználásáról. [194/1960. (P. K. 28.) P. M. sz. ut.: Pénzügyi Közlöny 28. számának melléklete. Pénzügyminiszteri utasítás a tanácsi pénzügyi dolgozók szakképesítési rendszeréről. [195/1960. (P. K. 28.) P. M. sz. ut.: Pénzügyi ■KTViönv 28. szám.] Pénzügyminisztériumi tájékoztató a kisiparosok társadalombiztosítási járuléktartozásainak igazolásáról. (Pénzügyi Közlöny 22. szám.) A Magyar Nemzeti Bank körlevele a kisipari termelőszövetkezetek és a háziipari termelőszövetkezetek felszámolásával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. (Pénzügyi Közlöny 28. szám.)