Figyelő, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-03 / 27. szám
2 Július havi utazási útmutató. Az IBUSZ júliusban Budapestről az alábbi különvonatokat indítja: 7-én Balatonalmádi (36,40 Ft), Fonyód (47,60 Ft), 14-én Balatonalmádi (36,40 Ft), Eger (45,36 Ft), Sopron (75,— Ft), 21-én Fonyód (47,60 Ft), Gyöngyös (31,— Ft), Sopron (75,— Ft), 28-án Balatonalmádi (36,40 Ft), Fonyód (47,60 Ft), Eger (45,30 Ft), Esztergom (19,60 Ft) (A soproni részvételi díjban az idegenvezetés és a Soproni Ünnepi Hetekre szóló meghívó is benne van.) Többnapos IBUSZ—TIT autóbusz különjáratok ötnapos észak-magyarországi túra. Július 1—5. Az útvonal Mátrán, Bükkön keresztül Aggtelekre vezet, majd a Zempléni hegységen keresztül tér vissza Budapestre. Teljes ellátással és belépőkkel 557.— Ft. ötnapos dunántúli titra. Július 15—19. Teljes ellátással és belépőkkel 542.— Ft. Hétnapos észak-magyarországi túra. Július 22—28. Az útvonal Hajdúszoboszlón, Debrecenen, Nyíregyházán át a Zempléni hegységbe vezet, majd Aggtelek után Mátrát és a Bükköt tekintik meg. Teljes ellátással és belépőkkel 757.— Ft. Nyolcnapos Észak-Magyarország—Alföld túra. Július 14— 21. Teljes ellátással és belépőkkel 835,— Ft. Zempléni hegyek. Július 19. Két és fél napos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 359,— Ft. Aggtelek. Július 6-án. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 300,— Ft. A fenti célállomásra július 13-án másfélnapos országjárás indul. Teljes ellátással és belépőkkel 261,— Ft. Fertőd—Sopron. Július 13-án. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 332,— Ft. Sopron. Július 20-án. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással 264,— Ft. Sopron—Kőszeg—Sárvár. Július 13-án. Teljes ellátással és belépőkkel 353,— Ft. Szombathely—Ják—Kőszeg—Sopron. Július 19-én. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 360,— Ft. Pécs—Harkány—Siklós. Július 13-án. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 279,— Ft. Pécs—Mohács. Július 6-án. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 300,— Ft. Szarvas— Gyula. Július 6-án. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 277,— Ft. Eger— Mátra. Július 27-én. Másfélnapos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 191,— Ft. Bükk—Mátra. Július 6-án. Másfélnapos országjárás. Teljes ellátással 213.— Ft. Balatoni körút. Július 6-án Másfélnapos országjárás. Útközben rövid gyalogtúrával a Szabadságkilátó és Alsóörs között. Teljes ellátással 174,— Ft. Gemenci erdő—Dunavölgy. Július 20-án. Másfélnapos országjárás. Teljes ellátással 232.— Ft. Dunaújváros—Székesfehérvár. Július 13-án. Másfélnapos országjárás. Teljes ellátással és bellépőkkel 152.— Ft Egynapos különjáratok Börzsöny. Július 7-én és 28-án. Útközben a vácrátóti arborétum megtekintésével, Vácott városnézéssel. Ebéddel és belépővel 88.— Ft. Cserhát—Börzsöny. Július 14-én. A gödöllői kastély és a vácrátóti arborétum megtekintésével. Ebéddel és belépővel 85.— Ft. Cserhát. (Szécsényen át.) Július 21-én. Ebéddel és belépővel 127,— Ft. Cserhát. (Várak bemutatásával.) Július 14-én. Ebéddel és belépőkkel 104,— Ft. Mátra—Parádfürdő. Július 21-én. Ebéddel 128,— Ft. Pásztó—Mátra. Július 7-én. Ebéddel 130,— Ft. Eger—Mátra. Július 14-én. Ebéddel és belépőkkel 148,— Ft. Dunakanyar. Július 7-én és 21-én. Esztergomban városnézéssel. Ebéddel és belépőkkel 89.— Ft. Pilis— Dunakanyar. Július 14-én és 28-án. Ebéddel és belépővel 67.— Ft. Dobogókő—Tata. Július■-én. Esztergomban városnézéssel. Ebéddel és belépőkkel 103.— Ft. Gerecse—vértes. Július 7-én. Ebéddel és belépőkkel 109.— Ft. Pannonhalma—Zirc. Július 7-én és 21-én. Ebéddel és belépőkkel 153.— Ft. Balatonfelvidék. Július 7-én, 14-én és 28-án. Veszprémben városnézéssel, Nagyvázsonyban a Kinizsi vár megtekintésével. Ebéddel és belépőkkel 152.— Ft. Balaton. Július 7-én és 28-án. Siófokon át Szántódig, ott komppal Tihanyba, majd Füreden át vissza Budapestre. Ebéddel és belépőkkel 137,— Ft. Dunaújváros. Július 14-én. A Vasmű megtekintésével, majd Fehérváron városnézéssel. Ebéddel és belépőkkel 115,— Ft. Kiskőrös— Kalocsa. Július 7-én. Kecskeméten, Kalocsán városnézéssel. Ebéddel és belépőkkel 142.— Ft. Gemenci erdő. Július 21-én Ebéddel és kisvasúti díjjal 158.— Ft. Sopron. Július 28-án. Ebéddel és belépőkkel 217.— Ft. Szeged. Július 21-én. Ebéddel és belépőkkel 157.— Ft. IBUSZ—TIT országjárás hétköznapokon Karancs—Börzsöny. Július 3-án. Ebéddel és belépőkkel 97.— Ft. Cserhát. Július 10-én. Ebéddel és belépőkkel 96.— Ft. Mátra—Parádfürdő. Július 17-én. Ebéddel 95.— Ft. Eger— Mátra. Július 3-án. Ebéddel és belépőkkel 114.— Ft. Dunakanyar. Július 24-én. Ebéddel és belépőkkel 71.— Ft. Pannonhalma—Zirc. Július 31-én. Ebéddel és belépőkkel 113,— Ft. Balatonfelvidék. Július 10-én. Ebéddel és belépőkkel 112,— Ft. Gemenci erdő. Július 3-án. Ebéddel és kisvasúti díjjal 117,— Ft. Szeged. Július 17-én. Ebéddel és belépőkkel 117,— Ft. Irodalmi országjárás. Arany János emléktúra. Július 21-én. Egy nap Cegléden a Kossuth Múzeum, Nagykőrösön az Arany Múzeum megtekintésével. Ebéddel és belépőkkel 102.— Ft. Nógrádi irodalmi séták. Július 21-én. Egy nap. Ebéddel és belépőkkel 103.— Ft. Irodalmi és művészeti séta a Velencei-tó környékén. Július 14. Egy nap. Martonvásáron a Beethoven Múzeum, Kápolnásnyéken a Vörösmarty Múzeum megtekintésével. Ebéddel és belépőkkel 83.— Ft. Idegen nyelvű országjárás Német nyelven július 21-én Szegedre indul egynapos országjárás. Ebéddel és belépőkkel 157.— Ft. Üt az ismeretlenbe Július 22-én ötnapos „Út az ismeretlenbe” indul. Teljes ellátással és belépőkkel 580,— Ft. Július 14-én pedig egynapos országjárás indul. Részvételi díj ebéddel 110,— Ft. Biológus országjárás Velencei-tó és környéke. Július 14-én. A martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet megtekintésével. Ebéddel és belépőkkel 77,— Ft. Vértes. Július 14-én. Egynapos út. Rövid túrával a Fábián-völgyön át és az alcsúti arborétum megtekintésével. Ebéddel és belépőkkel 76,— Ft. Egynapos fotobuszkirándulások Börzsöny. Július 7-én. Vácott és Balassagyarmaton városnézéssel. Ebéddel 108.— Ft. Veszprém. Július 14-én. Ebéddel 117.— Ft. Birják—Hollókő. Július 28-án. Ebéddel 108.— Ft. Félnapos hétvégi túrák Júliusban az IBUSZ szombat délutánonként elegendő számú jelentkező esetén az alábbi félnapos kirándulásokat indítja. Szentendre. Útközben Aquincumban és Szentendrén a nevezetességek megtekintésével. Vacsora a Halácscsárdában. Vacsorával és belépőkkel 50,— Ft. Vidám hét vége a Pilisben. Hangulatos vacsora az út végén egy budai kisvendéglőben. Vacsorával és belépővel 53,— Ft. Vác. Városnézéssel, majd utána vacsora a Pokol csárdában. Vacsorával 58,0 Ft. Martonvásári különjárat A július 27-én 19 órakor kezdődő martonvásári Beethoven hangversenyre, amelynek műsorán a III. Leonóra nyitány, a C-moll zongoraverseny és a IV. szimfónia szerepel, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és Fischer Annie közreműködésével, az IBUSZ különjáratokat indít. Az autóbusz különjárat részvételi díja 32.— Ft, a hangversenyek ára pedig 20.— és 55.— Ft között mozog. A hét rendeleteiből Földművelésügyi minisztériumi rendelkezés táblatörzskönyvek vezetéséről a termelőszövetkezetekben. (Megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 26. számában.) Élelmezésügyi miniszteri utasítás a céltakarmányok és azok ellenében átadott szemestakarmányok szállítási költségeinek szabályozásáról. (134/1963. Fim. M. sz. ut., megjelent az Élelmiszeripari Értesítő 25. számában.) Könnyűipari miniszteri utasítás a könnyűipari dolgozók külkereskedelmi célú utazásairól. (17/1963. Kip. M. sz. ut., megjelent a Könynyűipari Értesítő 21. számában.) Belkereskedelmi miniszteri utasítás a társadalmi ellenőrzés egyes kérdéseiről. (52/1963. D.k. M. sz. ut., megjelent a Kereskedelmi Értesítő 19. számában.) Munkaügyi miniszteri utasítás a helyettesítő rendezéséről a közszolgálati szerveknél új munkaerő felvétele esetén. [112 1963. (12—13.) M. M. sz. ut., megjelent a Munkaügyi Közlöny 12—13. számában.] Művelődésügyi miniszteri utasítás a Magyar Néphadsereg Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem pedagógiai tagozatán végzettek tanulmányi kedvezményeiről. (146/1963. M. M. sz. ut., megjelent a Művelődésügyi Közlöny 12. számában.) Művelődésügyi miniszteri utasítás a művelődési otthonokban foglalkoztatott dogozók munkabérének és díjának megállapításáról szóló rendelkezések módosításáról. (148/1963. M. M. sz. ut., megjelent a Művelődésügyi Közlöny 12. számában.) Művelődésügyi miniszteri utasítás az elveszett vagy megsemmisült iskolai bizonyítványok (oklevelek) pótlásával kapcsolatos eljárás egyszerűsítéséről. (149/1963. M. M. sz. ut., megjelent a Művelődésügyi Közlöny 12. számában.) Az utasítás a többi között kimondja, hogy alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmények által kiállított bizonyítvány (tanulmányi értesítő, leckekönyv), illetőleg oklevél elvesztése vagy megsemmisülése esetén a pótbizonyítvány kiállításához nem szükséges az eredeti érvénytelenítéséről szóló közleménynek a Művelődésügyi Közlönyben való közzététele. Művelődésügyi miniszteri utasítás az 1963/64. tanév fő feladatairól az alsó- és középfokú oktatási intézményekben. (150 1963. M. M. sz. ut., megjelent a Művelődésügyi Közlöny 12. számában.) Közlekedés- és postaügyi minisztériumi rendelkezés a KRESZ-ben foglalt egyes rendelkezések végrehajtásáról. (Megjelent a Közlekedésügyi Értesítő II. számában.) LAKÁSTANÁCSADÓ Kártalanítás lakóépület kisajátítása esetén A kisajátítási eljárásban többször előfordul személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű családi ház kisajátítása. Konkrét esetben 3 szoba összkomfortos kisajátított házingatlanban laktak a tulajdonosok. A kisajátító természetbeni kártalanításul két olyan állami tulajdonban álló házingatlant ajánlott fel, amelyekben egyenként is több mint 3—3 szoba, összesen 9 szoba van és ezt 8 lakó bérli. A csereingatlanba, vagy annak egy részébe — annak lakott volta miatt — a kisajátítást szenvedők nem tudtak beköltözni, részükre a kisajátító állami tulajdonban levő házingatlanban biztosított lakást. Felmerült a kérdés, hogy a kártalanításnak ez a módja megfelelő és reális kártalanításnak minősíthető-e. Ezzel kapcsolatban az illetékes főhatóságok a következőképpen foglaltak állást: A Polgári Törvénykönyv 173. §-ának (1) bekezdése szerint a kártalanítást természetben, ha pedig ez nem lehetséges, pénzben kell nyújtani. A 25/1957. (VI. 26.) P. M. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése a kártalanításról azonos rendelkezést tartalmaz és kimondja, hogy a kisajátított ingatlanért elsősorban csereingatlant kell kártalanításul adni. A hivatkozott rendelkezések azt kívánják biztosítani, hogy a kisajátítást szenvedő teljes értékű, reális kártalanítást kapjon. A kisajátítás ugyanis lényegében kényszerű adásvétel, amelyre esetenként a tulajdonos akarata ellenére, közérdekből kerül sor. Ha tehát a kártalanítás is jogos érdekeivel ellentétben történik, a kisajátítást szenvedő kétszeres hátrányba kerülhet. A Polgári Törvénykönyv 172. §-ának (2) bekezdése szerint a kisajátított dologért, értékének megfelelő kártalanítás jár. A Polgári Törvénykönyvnek ez a rendelkezése a reális kártalanítás elvét fejezi ki. A konkrét ügyben a kisajátítást szenvedők személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló dolog került kisajátításra. Reális kártalanításnak tehát olyan természetbeni kártalanítás minősülhet, amely a kisajátítást szenvedők személyes szükségletét kielégíti. Erről az adott tényállás mellett nem lehet szó, a csereingatlannal történő kártalanítás tehát formális. A kártalanítás választott konkrét módja tehát nem tekinthető megfelelőnek és ennek megállapításával a bíróság a kisajátító kérelmére az eljárást köteles felfüggeszteni. Ebben az esetben a kisajátító kártalanításul újabb csereingatlant jelölhet ki. Ennek hiányában a bíróság a készpénz-kártalanítás összege és fizetése felől rendelkezhet. A reális és megfelelő kártalanítás keretében a kisajátító egy-egy kisajátított ingatlanért általában csak egy-egy csereingatlant ajánlhat fel. Az így keletkezett esetleges értékkülönbözetet készpénzzel kell kiegyenlíteni. A csereingatlanban levő lakószobák száma általában nem haladhatja meg a kisajátított ingatlanban levő lakószobák számát. Több csereingatlant kártalanításul csak akkor lehet felajánlani, ha ezt a kisajátítást szenvedők is kezdeményezik és a több ingatlan elfogadása tárgyában egyezség jön létre. Ha a felajánlott csereingatlan nem beköltözhető, a kisajátított ingatlanban lakó bérlő vagy használó részére — a kisajátítási jogszabályok rendelkezései alapján — megfelelő lakásról is gondoskodni kell. OTP-től vásárolt ház bérletének felmondása Az állam tulajdonában levő kisebb lakóházakat az Országos Takarékpénztár értékesíti. Több esetben felmerült a kérdés: van-e lehetőség arra, hogy ezeknek a házaknak a vevői az általuk megvásárolt házba beköltözködjenek. Tájékoztatásul közöljük a következőket. A 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet 72. §-a szerint az állam tulajdonában állt házat, illetőleg az abban levő olyan lakást, amely adás-vétel útján 1953. április 1. napja után személyi tulajdonba került, a lakásrendelet alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha 1953. április 1. után épült volna. Ezért az ilyen lakásokat a lakásrendelet 61. §. (1) bekezdés a) pontja értelmében szabadrendelkezésűeknek kell tekinteni. A szabadrendelkezésű lakások felmondására vonatkozóan jogszabályi korlátozás nincs, az a rendelkezés, hogy a tulajdonos a bérleti jogviszonyt nem mondhatja fel, az ilyen lakásokra nem vonatkozik. Ez a korlátozás csak a tanácsi rendelkezés alatt levő, személyi tulajdonban álló házakra, illetve azokra a házakra vonatkozik, amelyek 1953. április 1. napja előtt épültek és nem esnek az említett kivétel alá. Az OTP-től vásárolt, korábban állami tulajdonban volt házban levő lakás esetében az új tulajdonos a lakás bérletét felmondhatja azon a címen, hogy a lakásra neki vagy egyeneságbeli rokona számára van szüksége. A felmondás akkor érényes, ha a háztulajdonos a következő hónap utolsó napjára mondott fel, emellett szükséges az is, hogy a felmondás jogával élő új háztulajdonos a bérlő részére a felmondással egyidejűleg beköltözhető lakást ajánljon fel, az illetékes elsőfokú lakásügyi hatóság pedig a lakás kiutalását biztosítsa. Ha a tanács elsőfokú lakásügyi hatósága ebben a kérdésben nem dönt, akkor az új tulajdonos, aki a házba be akar költözködni, a másodfokú lakásügyi hatósághoz fordulhat a megfelelő intézkedés céljából. Ha a felajánlott cserelakás nem tanácsi rendelkezés alatt álló, hanem személyi tulajdonban levő szabadrendelkezésű házban van, akkor a lakásügyi hatóság nyilatkozata helyett e ház tulajdonosának a nyilatkozatát kell csatolni arról, hogy a felajánlott lakásra sem a maga, sem egyeneságbeli rokonai számára nem tart igényt és hogy lakását hajlandó a kiköltöző személy részére bérbe adni. Lakás kiürítése iránti perben perújításnak nincs helye Ha a lakás kiürítéséért indított perben a bíróság ítéletében a lakás kiürítését rendelte el, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen a Polgári Perrendttartás 260. § (4) bekezdés szerint perújítási kérelem benyújtásának helye nincs. Ez azt jelenti, hogy a per jogerős befejezése után újabb bizonyítékok alapján sem tárgyalhatja újból a pert a bíróság. Ezért a bíróságnak fokozott kötelessége az ilyen perekben a tényállás teljes tisztázása, az ügyben jelentőséggel bíró minden egyes körülmény felderítése. Ha azonban a lakás kiürítéséért indított perekben hozott bírói döntés megalapozatlan vagy törvénysértő, az ilyen ítélettel szemben a Legfőbb Ügyész, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelhet. A törvényességi óvás hatálya azonban csak akkor terjed ki a felekre, ha a Legfőbb Ügyész, illetve a törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság elnöke a törvénysértő ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évesg, belül nyújtotta be a Legfelsőbb Bíróságnál. Nyugdíjasok leveleiből NYUGDÍJAS DOLGOZÓ NYERESÉGRÉSZESEDÉSE Tatabányáról írják: Mint nyugdíjas harmadik éve dolgozom eredeti vállalatomnál havi 500 forintért, átlagosan napi 3 órai munkaidővel, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. Most a nyereségrészesedés fűtésénél kétség támadt, hogy annak összege beszámít-e az 500 forintos kereseti összegbe, vagy azon felül fizethető ki? Az öregségi és rokkantsági nyugdíj folyósításának korlátozására irányadó havi 500 forint kereseti határösszeg szempontjából a nyereségrészesedést figyelmen kívül kell hagyni. A korlátozás szempontjából számításon kívül marad a kisipari és háziipari termelőszövetkezeti tagság alapján járó osztalék, valamint a bírói ítélet alapján a nyugdíjas részére utólag kifizetett munkabér is. A NYUGDÍJFOLYÓSÍTÁS KORLÁTOZÁSA Budapesti olvasónk leveléből: Nyugdíjas vagyok. Különböző vállalati rendezvényeken, illetőleg művelődésügyi otthonokban oktató jellegű (ismeretterjesztő) előadásokat tartok. Ez ideig az így szerzett havi jövedelem soha nem volt több 559 forintnál, de már kilátásban van egy újabb megbízatás, amelynek elvállalása esetén valószínű több lesz a jövedelem. Szeretném időben tudni, hogy a kereseti határösszeg vonatkozik-e rám, mivel saját írásaim előadásával foglalkozom? A rendelkezések szerint nem lehet a nyugdíj folyósítását korlátozni azon a címen, hogy a szerzői jog védelme alatt álló alkotásáért (művéért) a nyugdíjas díjazásban részesül. E mentséget nem érinti az a körülmény, hogy a nyugdíjas az általa létrehozott alkotásért (műért) járó díjazást a jog elidegenítése, az alkotás (mű) sokszorosítása, nyomdai vagy más úton való rögzítése, bármely formában történő közlése vagy előadása, illetőleg egyéb célra való felhasználása címén kanta. A nyugdíjkorlátozás alóli mentesség tehát a műalkotáshoz fűződik, akármilyen formában is jelenjen is az meg. (A költő tehát, aki új alkotását nem nyomtatásban, hanem saját előadásában hozza nyilvánosságra, mentességet élvez, mert díjazása az érzői jogvédelem alatt álló költői mű közléséért, illetve előadásáért illeti meg.) Ha az előadó akár saját műalkotását, akár más szöveget ad elő a hallgatóknak és az előadói díjat nem a műalkotásért, hanem az előadói tevékenységéért folyósítják, mentesség nem illeti meg. Így tehát, ha a nyugdíjas szerző a szerzői jogvédelem alatt álló művéből ismeretterjesztő és oktató jellegű előadás keretében, a szokásos díjazás mellett előad és a díjazást nem a műalkotásért, hanem annak előadásáért kapja, a nyugdíjkorlátozás szempontjából ezt a díjazást figyelembe kell venni. — Az oktató jellegű, vagy ismeretterjesztő előadás tehát — mint díjazás mellett végzett tevékenység — nem biztosít mentességet a nyugellátást élvező előadó számára. MELLÉKFOGLALKOZÁS FIGYELEMBEVÉTELE A NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL Győrből írják: Az év végén elérem nyugdíjjogosultságomat, és kérni fogom öregségi nyugdíjam megállapítását. Főfoglalkozása munkahelyemen már 32 éve működöm, de emellett most már hetedik éve napi 2—2 órai munkaidővel egy kis vállalatnál is dolgozom. Kérdésem, hogy a melékfoglalkozásból származó munkabérem beszámít-e a nyugdíj alapját képező keresetbe? A mellékfoglalkozásban, valamint a második állásban kapott munkabért csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a dolgozó a) heti munkaideje a főfoglalkozásában (első állásában) a munkakörére, illetve foglalkozására előírt „teljes” munkaidőnél kevesebb és b) a nyugellátás megállapítását közvetlenül megelőző öt éven át mellékfoglalkozása (második állása) alapján is betegségi biztosításra kötelezett volt. A mellékfoglalkozásból (második állásból) származó munkabért csak olyan mértékben veszik figyelembe, amilyen mértékben a mellékfoglalkozás vagy második állás a dolgozó munkaidejét a munkakörére előírt teljes heti munkaidőre kiegészíti. Az újítási javaslat benyújtása és a társszerzőség megállapítása Az újítási javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt megoldás eszközét és módját. Az újítási javaslatot írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Ha az újítási javaslatot írásban terjesztik elő, azt az újítási naplóba be kell vezetni és ennek megtörténtéről az újítási javaslatot kérő személy elismervényt kap. Ha az újítási javaslatot szóban jelentik be, akkor arról az újítási előadó jegyzőkönyvet köteles felvenni és annak másolatát a javaslattevőnek azonnal át kell adnia. Az újítási naplóba ilyen esetben is be kell vezetni az újítási javaslatot. Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy mikor kell az újítást megvalósítottnak tekinteni. Az újítási rendelet 8. § (5) bekezdése szerint abban az időpontban kell megvalósítottnak tekinteni, amikor azt üzemszerűen alkalmazzák. Többször előfordul, hogy az újítás benyújtása után más személy is fellép azzal az igénnyel, hogy a benyújtott újításban része van. Az újítási rendelet 2. § (3) bekezdése szerint, ezt az ún. szerzőségi, társszerzőségi vitát az újítási javaslatot elfogadó vállalat vezetője dönti el. Az az érdekelt, aki ezt a döntést sérelmesnek tartja, igényét a többi érdekelttel szemben polgári peres úton érvényesítheti.