Figyelő, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-03 / 27. szám

2 Július havi utazási útmutató. Az IBUSZ júliusban Budapestről az alábbi különvonatokat indítja: 7-én Balatonalmádi (36,40 Ft), Fonyód (47,60 Ft), 14-én Balaton­almádi (36,40 Ft), Eger (45,36 Ft), Sopron (75,— Ft), 21-én Fonyód (47,60 Ft), Gyöngyös (31,— Ft), Sopron (75,— Ft), 28-án Balatonalmádi (36,40 Ft), Fonyód (47,60 Ft), Eger (45,30 Ft), Esztergom (19,60 Ft) (A soproni részvételi díjban az idegenvezetés és a Soproni Ünnepi Hetekre szóló meghívó is benne van.) Többnapos IBUSZ—TIT autóbusz különjáratok ötnapos észak-magyarországi túra. Július 1—5. Az útvonal Mátrán, Bükkön keresztül­­ Aggtelekre vezet, majd a Zempléni hegységen keresztül tér vissza Budapestre. Teljes ellá­tással és belépőkkel 557.— Ft. ötnapos dunán­túli titra. Július 15—19. Teljes ellátással és be­lépőkkel 542.— Ft. Hétnapos észak-magyaror­szági túra. Július 22—28. Az útvonal Hajdú­szoboszlón, Debrecenen, Nyíregyházán át a Zempléni hegységbe vezet, majd Aggtelek után Mátrát és a Bükköt tekintik meg. Teljes ellá­tással és belépőkkel 757.— Ft. Nyolcnapos Észak-Magyarország—Alföld túra. Július 14— 21. Teljes ellátással és belépőkkel 835,— Ft. Zempléni hegyek. Július 19. Két és fél napos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 359,— Ft. Aggtelek. Július 6-án. Kétnapos or­szágjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 300,— Ft. A fenti célállomásra július 13-án másfél­napos országjárás indul. Teljes ellátással és belépőkkel 261,—­ Ft. Fertőd—Sopron. Július 13-án. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 332,— Ft. Sopron. Július 20-án. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással 264,— Ft. Sopron—Kőszeg—Sárvár. Július 13-án. Tel­jes ellátással és belépőkkel 353,— Ft. Szom­bathely—Ják—Kőszeg—Sopron. Július 19-én. Kétnapos országjárás. Teljes ellátással és be­lépőkkel 360,— Ft. Pécs—Harkány—Siklós. Jú­lius 13-án. Kétnapos országjárás. Teljes el­látással és belépőkkel 279,— Ft. Pécs—Mo­hács. Július 6-án. Kétnapos országjárás. Tel­jes ellátással és belépőkkel 300,— Ft. Szarvas— Gyula. Július 6-án. Kétnapos országjárás. Tel­jes ellátással és belépőkkel 277,— Ft. Eger— Mátra. Július 27-én. Másfélnapos országjárás. Teljes ellátással és belépőkkel 191,— Ft. Bükk—Mátra. Július 6-án. Másfélnapos or­szágjárás. Teljes ellátással 213.— Ft. Balatoni körút. Július 6-án Másfélnapos országjárás. Útközben rövid gyalogtúrával a Szabadság­kilátó és Alsóörs között. Teljes ellátással 174,— Ft. Gemenci erdő—Dunavölgy. Július 20-án. Másfélnapos országjárás. Teljes ellátással 232.— Ft. Dunaújváros—Székesfehérvár. Július 13-án. Másfélnapos országjárás. Teljes ellátással és bellépőkkel 152.— Ft Egynapos különjáratok Börzsöny. Július 7-én és 28-án. Útközben a vácrátóti arborétum megtekintésével, Vá­cott városnézéssel. Ebéddel és belépővel 88.— Ft. Cserhát—Börzsöny. Július 14-én. A gödöl­­lői kastély és a vácrátóti arborétum megte­kintésével. Ebéddel és belépővel 85.— Ft. Cser­hát. (Szécsényen át.) Július 21-én. Ebéddel és belépővel 127,— Ft. Cserhát. (Várak bemutatá­sával.) Július 14-én. Ebéddel és belépőkkel 104,— Ft. Mátra—Parádfürdő. Július 21-én. Ebéddel 128,— Ft. Pásztó—Mátra. Július 7-én. Ebéddel 130,— Ft. Eger—Mátra. Július 14-én. Ebéddel és belépőkkel 148,— Ft. Dunakanyar. Július 7-én és 21-én. Esztergomban város­nézéssel. Ebéddel és belépőkkel 89.— Ft. Pilis— Dunakanyar. Július 14-én és 28-án. Ebéddel és belépővel 67.— Ft. Dobogókő—Tata. Július­­■-én. Esztergomban városnézéssel. Ebéddel és belépőkkel 103.— Ft. Gerecse—vértes. Július 7-én. Ebéddel és belépőkkel 109.— Ft. Pannon­halma—Zirc. Július 7-én és 21-én. Ebéddel és belépőkkel 153.— Ft. Balatonfelvidék. Július 7-én, 14-én és 28-án. Veszprémben városnézés­sel, Nagyvázsonyban a Kinizsi vár megtekin­tésével. Ebéddel és belépőkkel 152.— Ft. Ba­laton. Július 7-én és 28-án. Siófokon át Szán­tódig, ott komppal Tihanyba, majd Füreden át vissza Budapestre. Ebéddel és belépőkkel 137,— Ft. Dunaújváros.­ Július 14-én. A Vasmű megtekintésével, majd Fehérváron városnézés­sel. Ebéddel és belépőkkel 115,— Ft. Kiskőrös— Kalocsa. Július 7-én. Kecskeméten, Kalocsán városnézéssel. Ebéddel és belépőkkel 142.— Ft. Gemenci erdő. Július 21-én Ebéddel és kis­vasúti díjjal 158.— Ft. Sopron. Július 28-án. Ebéddel és belépőkkel 217.— Ft. Szeged. Július 21-én. Ebéddel és belépőkkel 157.— Ft. IBUSZ—TIT országjárás hétköznapokon Karancs—Börzsöny. Július 3-án. Ebéddel és belépőkkel 97.— Ft. Cserhát. Július 10-én. Ebéddel és belépőkkel 96.— Ft. Mátra—Parád­fürdő. Július 17-én. Ebéddel 95.— Ft. Eger— Mátra. Július 3-án. Ebéddel és belépőkkel 114.— Ft. Dunakanyar. Július 24-én. Ebéddel és belépőkkel 71.— Ft. Pannonhalma—Zirc. Július 31-én. Ebéddel és belépőkkel 113,— Ft. Balatonfelvidék. Július 10-én. Ebéddel és be­lépőkkel 112,— Ft. Gemenci erdő. Július 3-án. Ebéddel és kisvasúti díjjal 117,— Ft. Szeged. Július 17-én. Ebéddel és belépőkkel 117,— Ft. Irodalmi országjárás. Arany János emléktúra. Július 21-én. Egy nap Cegléden a Kossuth Múzeum, Nagykőrö­sön az Arany Múzeum megtekintésével. Ebéd­del és belépőkkel 102.— Ft. Nógrádi irodalmi séták. Július 21-én. Egy nap. Ebéddel és be­lépőkkel 103.— Ft. Irodalmi és művészeti séta a Velencei-tó környékén. Július 14. Egy nap. Martonvásáron a Beethoven Múzeum, Kápolnásnyéken a Vörösmarty Múzeum meg­tekintésével. Ebéddel és belépőkkel 83.— Ft. Idegen nyelvű országjárás Német nyelven július 21-én Szegedre indul egynapos országjárás. Ebéddel és belépőkkel 157.— Ft.­­ Üt az ismeretlenbe Július 22-én ötnapos „Út az ismeretlenbe” indul. Teljes ellátással és belépőkkel 580,— Ft. Július 14-én pedig egynapos országjárás indul. Részvételi díj ebéddel 110,— Ft. Biológus országjárás Velencei-tó és környéke. Július 14-én. A martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet megtekintésével. Ebéddel és belépőkkel 77,— Ft. Vértes. Július 14-én. Egynapos út. Rövid túrával a Fábián-völgyön át és az alcsúti ar­borétum megtekintésével. Ebéddel és belé­pőkkel 76,— Ft. Egynapos foto­buszkirándulások Börzsöny. Július 7-én. Vácott és Balassa­gyarmaton városnézéssel. Ebéddel 108.— Ft. Veszprém. Július 14-én. Ebéddel 117.— Ft. Bir­ják—Hollókő. Július 28-án. Ebéddel 108.— Ft. Félnapos hétvégi túrák Júliusban az IBUSZ szombat délutánonként elegendő számú jelentkező esetén az alábbi félnapos kirándulásokat indítja. Szentendre. Útközben Aquincumban és Szentendrén a ne­vezetességek megtekintésével. Vacsora a Ha­­lácscsárdában. Vacsorával és belépőkkel 50,— Ft. Vidám hét vége a Pilisben. Hangulatos vacsora az út végén egy budai kisvendéglő­ben. Vacsorával és belépővel 53,— Ft. Vác. Városnézéssel, majd utána vacsora a Pokol csárdában. Vacsorával 58,0 Ft. Martonvásári különjárat A július 27-én 19 órakor kezdődő marton­vásári Beethoven hangversenyre, amelynek műsorán a III. Leonóra nyitány, a C-moll zon­goraverseny és a IV. szimfónia szerepel, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és Fischer Annie közreműködésével, az IBUSZ külön­járatokat indít. Az autóbusz különjárat rész­vételi díja 32.— Ft, a hangversenyek ára pe­dig 20.— és 55.— Ft között mozog. A hét rendeleteiből Földművelésügyi minisztériumi rendelkezés táblatörzskönyvek vezetéséről a termelőszö­vetkezetekben. (Megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 26. számában.) Élelmezésügyi miniszteri utasítás a célta­karmányok és azok ellenében átadott szemes­takarmányok szállítási költségeinek szabályo­zásáról. (134/1963. Fim. M. sz. ut., megjelent az Élelmiszeripari Értesítő 25. számában.) Könnyűipari miniszteri utasítás a könnyű­ipari dolgozók külkereskedelmi célú utazásai­ról. (17/1963. Kip. M. sz. ut., megjelent a Köny­­nyűipari Értesítő 21. számában.) Belkereskedelmi miniszteri utasítás a tár­sadalmi ellenőrzés egyes kérdéseiről. (52/1963. D.k. M. sz. ut., megjelent a Kereskedelmi Ér­tesítő 19. számában.) Munkaügyi miniszteri utasítás a helyettesí­tő rendezéséről a közszolgálati szerveknél új munkaerő felvétele esetén. [112 1963. (12—13.) M­. M. sz. ut., megjelent a Munkaügyi Köz­löny 12—13. számában.] Művelődésügyi miniszteri utasítás a Magyar Néphadsereg Marxizmus—­Leninizmus Esti Egyetem pedagógiai tagozatán végzettek tanul­mányi kedvezményeiről. (146/1963. M. M. sz. ut., megjelent a Művelődésügyi Közlöny 12. számában.) Művelődésügyi miniszteri utasítás a műve­lődési otthonokban foglalkoztatott dogozók munkabérének és díjának megállapításáról szóló rendelkezések módosításáról. (148/1963. M. M. sz. ut., megjelent a Művelődésügyi Közlöny 12. számában.) Művelődésügyi miniszteri utasítás az elve­szett vagy megsemmisült iskolai bizonyítvá­nyok (oklevelek) pótlásával kapcsolatos eljá­rás egyszerűsítéséről. (149/1963. M. M. sz. ut., megjelent a Művelődésügyi Közlöny 12. szá­mában.) Az utasítás a többi között kimondja, hogy alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intéz­mények által kiállított bizonyítvány (tanul­mányi értesítő, leckekönyv), illetőleg okle­vél elvesztése vagy megsemmisülése esetén a pótbizonyítvány kiállításához nem szük­séges az eredeti érvénytelenítéséről szóló közleménynek a Művelődésügyi Közlönyben való közzététele. Művelődésügyi miniszteri utasítás az 1963/64. tanév fő feladatairól az alsó- és középfokú oktatási intézményekben. (150 1963. M. M. sz. ut., megjelent a Művelődésügyi Közlöny 12. számában.) Közlekedés- és postaügyi minisztériumi rendelkezés a KRESZ-ben foglalt egyes ren­delkezések végrehajtásáról. (Megjelent a Köz­lekedésügyi Értesítő II. számában.) LAKÁSTANÁCSADÓ Kártalanítás lakóépület kisajátítása esetén A kisajátítási eljárásban több­ször előfordul személyi tulajdon­ban levő, szabad rendelkezésű csa­ládi ház kisajátítása. Konkrét eset­ben 3 szoba összkomfortos kisajá­tított házingatlanban laktak a tu­lajdonosok. A kisajátító termé­szetbeni kártalanításul két olyan állami tulajdonban álló házingat­lant ajánlott fel, amelyekben egyenként is több mint 3—3 szo­ba, összesen 9 szoba van és ezt 8 lakó bérli. A csereingatlanba, vagy annak egy részébe — annak lakott volta miatt — a kisajátítást szenvedők nem tudtak beköltözni, részükre a kisajátító állami tu­lajdonban levő házingatlanban biztosított lakást. Felmerült a kérdés, hogy a kár­talanításnak ez a módja megfe­lelő és reális kártalanításnak mi­nősíthető-e. Ezzel kapcsolatban az illetékes főhatóságok a következő­képpen foglaltak állást: A Polgári Törvénykönyv 173. §-ának (1) bekezdése szerint a kártalanítást természetben, ha pe­dig ez nem lehetséges, pénzben kell nyújtani. A 25/1957. (VI. 26.) P. M. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése a kártalanításról azonos rendelkezést tartalmaz és kimond­ja, hogy a kisajátított ingatlanért elsősorban csereingatlant kell kár­talanításul adni. A hivatkozott rendelkezések azt kívánják bizto­sítani, hogy a kisajátítást szenve­dő teljes értékű, reális kártala­nítást kapjon. A kisajátítás ugyanis lényegében kényszerű adásvétel, amelyre esetenként a tulajdonos akarata ellenére, köz­érdekből kerül sor. Ha tehát a kártalan­ítás is jogos érdekeivel el­lentétben történik, a kisajátítást szenvedő kétszeres hátrányba ke­rülhet. A Polgári Törvénykönyv 172. §-ának (2) bekezdése szerint a ki­sajátított dologért, értékének meg­felelő kártalanítás jár. A Polgári Törvénykönyvnek ez a rendelke­zése a reális kártalanítás elvét fe­jezi ki. A konkrét ügyben a ki­sajátítást szenvedők személyes szükségleteinek kielégítésére szol­gáló dolog került kisajátításra. Reális kártalanításnak tehát olyan természetbeni kártalanítás minő­sülhet, amely a kisajátítást szen­vedők személyes szükségletét ki­elégíti. Erről az adott tényállás mellett nem lehet szó, a csere­­ingatlannal történő kártalanítás te­hát formális. A kártalanítás vá­lasztott konkrét módja tehát nem tekinthető megfelelőnek és ennek megállapításával a bíróság a ki­sajátító kérelmére az eljárást kö­teles felfüggeszteni. Ebben az eset­ben a kisajátító kártalanításul újabb csereingatlant jelölhet ki. Ennek hiányában a bíróság a készpénz-kártalanítás összege és fizetése felől rendelkezhet. A reális és megfelelő kártalaní­tás keretében a kisajátító egy-egy kisajátított ingatlanért általában csak egy-egy csereingatlant ajánl­hat fel. Az így keletkezett eset­leges értékkülönbözetet készpénz­zel kell kiegyenlíteni. A csere­­ingatlanban levő lakószobák szá­ma általában nem haladhatja meg a kisajátított ingatlanban levő la­kószobák számát. Több csereingat­lant kártalanításul csak akkor le­het felajánlani, ha ezt a kisajá­títást szenvedők is kezdeménye­zik és a több ingatlan elfogadása tárgyában egyezség jön létre. Ha a felajánlott csereingatlan nem beköltözhető, a kisajátított ingatlanban lakó bérlő vagy hasz­náló részére — a kisajátítási jog­szabályok rendelkezései alapján — megfelelő lakásról is gondoskodni kell. OTP-től vásárolt ház bérletének felmondása Az állam tulajdonában levő ki­sebb lakóházakat az Országos Ta­karékpénztár értékesíti. Több esetben felmerült a kérdés: van-e lehetőség arra, hogy ezeknek a házaknak a vevői az általuk meg­vásárolt házba beköltözködjenek. Tájékoztatásul közöljük a követ­kezőket. A 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet 72. §-a szerint az állam tulajdonában állt házat, il­letőleg az abban levő olyan la­kást, amely adás-vétel útján 1953. április 1. napja után személyi tu­lajdonba került, a lakásrendelet alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha 1953. április 1. után épült volna. Ezért az ilyen lakásokat a lakásrendelet 61. §. (1) bekezdés a) pontja értelmében szabadrendelkezésűeknek kell te­kinteni. A szabadrendelkezésű la­kások felmondására vonatkozóan jogszabályi korlátozás nincs, az a rendelkezés, hogy a tulajdonos a bérleti jogviszonyt nem mondhat­ja fel, az ilyen lakásokra nem vo­natkozik. Ez a korlátozás csak a tanácsi rendelkezés alatt levő, sze­mélyi tulajdonban álló házakra, illetve azokra­ a házakra vonatko­zik, amelyek 1953. április 1. napja előtt épültek és nem esnek az említett kivétel alá. Az OTP-től vásárolt, korábban állami tulajdonban volt házban levő lakás esetében az új tulajdo­nos a lakás bérletét felmondhatja azon a címen, hogy a lakásra neki vagy egyeneságbeli rokona számára van szüksége. A felmon­dás akkor érényes, ha a háztulaj­donos a következő hónap utolsó napjára mondott fel, emellett szükséges az is, hogy a felmon­dás jogával élő új háztulajdonos a bérlő részére a felmondással egy­idejűleg beköltözhető lakást ajánl­jon fel, az illetékes elsőfokú la­kásügyi hatóság pedig a lakás ki­utalását biztosítsa. Ha a tanács elsőfokú lakásügyi hatósága ebben a kérdésben nem dönt, akkor az új tulajdonos, aki a házba be akar költözködni, a másodfokú lakásügyi hatósághoz fordulhat a megfelelő intézkedés céljából. Ha a felajánlott cserelakás nem tanácsi rendelkezés alatt álló, ha­nem személyi tulajdonban levő szabadrendelkezésű házban van, akkor a lakásügyi hatóság nyilat­kozata helyett e ház tulajdonosá­nak a nyilatkozatát kell csatolni arról, hogy a felajánlott lakásra sem a maga, sem egyeneságbeli rokonai számára nem tart igényt és hogy lakását hajlandó a kiköl­töző személy részére bérbe adni. Lakás kiürítése iránti perben perújításnak nincs helye Ha a lakás kiürítéséért indított perben a bíróság ítéletében a la­kás kiü­rítését rendelte el, a la­kásbérlet felmondásának érvé­nyességét megállapító ítélet ellen a Polgári Perrendttartás 260. § (4) bekezdés szerint perújítási ké­relem benyújtásának helye nincs. Ez azt jelenti, hogy a per jog­erős befejezése után újabb bizo­nyítékok alapján sem tárgyalhat­ja újból a pert a bíróság. Ezért a bíróságnak fokozott kötelessége az ilyen perekben a tényállás teljes tisztázása, az ügyben jelentőség­gel bíró minden egyes körülmény felderítése. Ha azonban a lakás kiürítéséért indított perekben hozott bírói döntés megalapozatlan vagy tör­vénysértő, az ilyen ítélettel szem­ben a Legfőbb Ügyész, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvé­nyességi óvást emelhet. A törvé­nyességi óvás hatálya azonban csak akkor terjed ki a felekre, ha a Legfőbb Ügyész, illetve a tör­vényességi óvást a Legfelsőbb Bí­róság elnöke a törvénysértő ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évesg, belül nyújtotta be a Legfelsőbb Bíróságnál. Nyugdíjasok leveleiből NYUGDÍJAS DOLGOZÓ NYERESÉGRÉSZESEDÉSE Tatabányáról írják: Mint nyugdíjas har­madik éve dolgozom eredeti vállalatomnál havi 500 forintért, átlagosan napi 3 órai munkaidővel, egyenlőtlen munkaidő-beosz­tás mellett. Most a nyereségrészesedés fű­tésénél kétség támadt, hogy annak összege beszámít-e az 500 forintos kereseti összegbe, vagy azon felül fizethető ki? Az öregségi és rokkantsági nyugdíj fo­lyósításának korlátozására irányadó havi 500 forint kereseti határösszeg szem­pontjából a nyereségrészesedést figyel­men kívül kell hagyni. A korlátozás szempontjából számításon kívül marad a kisipari és háziipari termelőszövetkezeti tagság alapján járó osztalék, valamint a bírói ítélet alapján a nyugdíjas részére utólag kifizetett munkabér is. A NYUGDÍJFOLYÓSÍTÁS KORLÁTOZÁSA Budapesti olvasónk leveléből: Nyugdíjas vagyok. Különböző vállalati rendezvényeken, illetőleg művelődésügyi otthonokban oktató jellegű (ismeretterjesztő) előadásokat tartok. Ez ideig az így szerzett havi jövedelem soha nem volt több 559 forintnál, de már­­­ kilá­tásban van egy újabb megbízatás, amelynek elvállalása esetén valószínű több lesz a jö­vedelem. Szeretném időben tudni, hogy a kereseti határösszeg vonatkozik-e rám, mi­vel saját írásaim előadásával foglalkozom? A rendelkezések szerint nem lehet a nyugdíj folyósítását korlátozni azon a cí­men, hogy a szerzői jog védelme alatt álló alkotásáért (művéért) a nyugdíjas díjazásban részesül. E mentséget nem érinti az a körülmény, hogy a nyugdíjas az általa létrehozott alkotásért (műért) járó díjazást a jog elidegenítése, az alko­tás (mű) sokszorosítása, nyomdai vagy más úton való rögzítése, bármely formá­ban történő közlése vagy előadása, ille­tőleg egyéb célra való felhasználása cí­mén kanta. A nyugdíjkorlátozás alóli mentesség tehát a műalkotáshoz fűző­dik, akármilyen formában is jelenjen is az meg. (A költő tehát, aki új alkotását nem nyomtatásban, hanem saját előadá­sában hozza nyilvánosságra, mentessé­get élvez, mert díjazása a­z érzői jog­védelem alatt álló költői mű közléséért, illetve előadásáért illeti meg.) Ha az előadó akár saját műalkotását, akár más szöveget ad elő a hallgatók­nak és az előadói díjat nem a műalko­tásért, hanem az előadói tevékenységéért folyósítják, mentesség nem illeti meg. Így tehát, ha a nyugdíjas szerző a szer­zői jogvédelem alatt álló művéből isme­retterjesztő és oktató jellegű előadás ke­retében, a szokásos díjazás mellett előad és a díjazást nem a műalkotásért, hanem annak előadásáért kapja, a nyugdíjkorlá­tozás szempontjából ezt a díjazást figye­lembe kell venni. — Az oktató jellegű, vagy ismeretterjesztő előadás tehát — mint díjazás mellett végzett tevékenység — nem biztosít mentességet a nyugellá­tást élvező előadó számára. MELLÉKFOGLALKOZÁS FIGYELEMBEVÉTELE A NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL Győrből írják: Az év végén elérem nyug­díjjogosultságomat, és kérni fogom öregségi nyugdíjam megállapítását. Főfoglalkozása munkahelyemen már 32 éve működöm, de emellett most már hetedik éve napi 2—2 órai munkaidővel egy kis vállalatnál is dolgo­zom. Kérdésem, hogy a melékfoglalkozás­­ból származó munkabérem beszámít-e a nyugdíj alapját képező keresetbe? A mellékfoglalkozásban, valamint a második állásban kapott munkabért csak abban az esetben lehet figyelembe ven­ni, ha a dolgozó a) heti munkaideje a fő­­foglalkozásában (első állásában) a mun­kakörére, illetve foglalkozására előírt „teljes” munkaidőnél kevesebb és b) a nyugellátás megállapítását közvetlenül megelőző öt éven át mellékfoglalkozása (második állása) alapján is betegségi biz­tosításra kötelezett volt. A mellékfoglal­kozásból (második állásból) származó munkabért csak olyan mértékben veszik figyelembe, amilyen mértékben a mel­lékfoglalkozás vagy második állás a dol­gozó munkaidejét a munkakörére előírt teljes heti munkaidőre kiegészíti. Az újítási javaslat benyújtása és a társszerzőség megállapítása Az újítási javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt megoldás eszközét és módját. Az újítási javaslatot írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Ha az újítási javaslatot írásban terjesztik elő, azt az újítási naplóba be kell vezetni és ennek megtörténtéről az újítási javasla­tot kérő személy elismervényt kap. Ha az újítási javaslatot szó­ban jelentik be, akkor arról az újítási előadó jegyző­könyvet köteles felvenni és annak má­solatát a­ javaslattevőnek azonnal át kell adnia. Az újítási naplóba ilyen esetben is be kell vezetni az újítási javaslatot. Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy mikor kell az újítást megvalósítottnak tekinteni. Az újítási rendelet 8. § (5) bekezdése szerint abban az időpontban kell megvalósítottnak tekinteni, amikor azt üzemszerűen alkalmazzák. Többször előfordul, hogy az újítás be­nyújtása után más személy is fellép az­zal az igénnyel, hogy a benyújtott újí­tásban része van. Az újítási rendelet 2. § (3) bekezdése szerint, ezt az ún. szer­zőségi, társszerzőségi vitát az újítási ja­vaslatot elfogadó vállalat vezetője dön­ti el.­­ Az az érdekelt, aki ezt a döntést sé­relmesnek tartja, igényét a többi érde­kelttel szemben polgári peres úton ér­vényesítheti.

Next