Figyelő, 1968. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-14 / 7. szám
Országos vizsgálatok Az idézett értékelés számos olyan tényre utal, amely a demokratikus alapokon működő országos szervezet munkájában is új. Ilyen tevékenységi kör például a gazdálkodás hatékonyságának növelését célzó vizsgálatok sora, amely már nem csupán a „szimpla” visszaélések leleplezésére vagy a károk okainak felderítésére irányul. Nyilvánvaló, hogy az ilyen hatékonysági vizsgálatok nagy közgazdasági, műszaki, szakmai felkészültséget igényelnek a rendelkezésre álló társadalmi apparátustól. Az idézett esztendőben lefolytatott 22 országos vizsgálathoz például több mint 7500 témát, dokumentumot kellett a kutatás nagyítólencséjének fókuszába helyezni. Ezt a munkát több mint 12 ezer fő végezte. S ezek csak az országos vizsgálatok adatai. A népi ellenőrzés egy esztendő alatti összes témavizsgálatainak adatai a következők: 1730 vizsgálat, 20,5 ezer egységben, 28 ezer fő részvételével. Az ellenőrzés haszna A népi ellenőrzés idézett adatai világosan jelzik e nagy, főleg társadalmi apparátus munkájának volumenét, és a legszélesebb körű bizalmat, amely a népi ellenőrzés munkáját kíséri. A végzett munka minőségét és hasznát viszont az elmúlt félévben folytatott vizsgálatok eredményei példázhatják, íme, ezek közül néhány szemelvény: Egy népi ellenőr bejelentése alapján kezdődött az egyik nagyüzem új importberendezéseivel foglalkozó vizsgálat. A külföldről rendelt értékes berendezés szárazföldi szállítására a gyár, úgynevezett „tengeri csomagolást" igényelt, ami mintegy 10 ezer dollár csomagolási költséget jelentett volna. A szokatlanul gondos csomagolás azért volt „fontos” a gyárnak, hogy a később kezdődő építkezésig a gépek károsodás nélkül vészeljék át az időt — szabad ég alatt. A beérkező gépektől azt remélték a gyárban, hogy értékükkel emelhetik a meg sem kezdett építkezés készültségi fokát. Az illetékes szervek — szerencsére — megakadályozták ezt a 10 ezer dolláros „alapköltséggel” induló manipulációt, s a népgazdasági érdekek kijátszását. Nem régen az ország különböző területein, 600 mezőgazdasági termelőüzemben vizsgálták meg a népi ellenőrök a műtrágya-felhasználás hatékonyságát, s megállapították, hogy a műtrágyának körülbelül 12 százaléka megy veszendőbe, tárolási, csomagolási, technológiai hibák miatt. A kár: legalább félmilliárd forint, amelynek nagy részét minden külön költség nélkül meg lehetne menteni, a műtrágya szakszerűbb kezelésével, amelyre a vizsgálati jelentés „használati utasítást’’ is ad. Új feladatok A kimondottan gazdasági jellegű országos vizsgálatok kezdeményezésén túl, a népi ellenőrzés immár rendszeresítette a lakosság érdekvédelmével és a legszélesebb rétegek életkörülményeivel foglalkozó vizsgálatokat. Gyakran vizsgálták például a dolgozó nők, az öregek helyzetét, a gyermek- és ifjúságvédelem problémáit. Társadalmi rendünk szocialista voltát jelző népi ellenőrzési témakör például annak vizsgálata, hogy az állami szervek, tanácsok, hogyan foglalkoznak a dolgozók panaszaival, beadványaival. Nem vitás, hogy a hivatali ügyintézés javulásában nem csekély részük van ezeknek a vizsgálatoknak, mint ahogy az sem vitás, hogy a tartós fogyasztási cikkek garanciális javítását és szervizszolgáltatását is országos KNEB-vizsgálat alapján helyezték új alapokra a vállalatok. (Garanciális idő felemelése, javítókörzetek létrehozása stb.) Idézhetnénk még sok példát, amelyek mind bizonyítják: a most tízéves népi ellenőrzési szervezetről nem túlzás azt állítani, hogy munkája az élet minden területére kiterjed. Feladatkörébe tartozik mindannak figyelemmel kísérése, ami a szocialista társadalom fejlődése szempontjából mindannyiunk számára közérdekű. S ez az alapelv szabja meg a népi ellenőrzés további munkáját is, nevezetesen az új gazdasági mechanizmus hatékonyságának, a gazdaságirányítás új módszereinek figyelemmel kísérését. Tavaly alakultak meg az ország különböző részein a népi ellenőrzés árfigyelő csoportjai, amelyeknek tagjai jobbára kiváló gazdasági, pénzügyi szakemberek. Jelzéseikből értékes következtetéseket lehet máris levonni a fogyasztói árak alakításához, az árellenőrzés elemző módszereinek megalapozásához, vagy akár a kereskedelem munkájának javításához. Az a tény, hogy a népi ellenőrzési szervezet, amelynek életrehívását tíz évvel ezelőtt lapunk is szorgalmazta (lásd: Gazdasági Figyelő 1958. I. évfolyam 1—2—3. szám), elvileg 7 millió felnőtt állampolgár közül kérheti fel a legmegfelelőbbet, a leghozzáértőbbet egy-egy vizsgálat lebonyolításához, biztosítja e szervezet demokratikusságát. A KNEB jogkörének 1964-ben történt kiterjesztése — a felfüggesztési, vállalatszanálási jog, az anyagi és pénzeszközök zárolási joga stb. — pedig mind jobban biztosítja a népi ellenőrzés államhatalmi szerepének érvényesülését a legszélesebb néprétegek támogatásával, minden ellen, ami a közérdeket sérti... Horváth Mihály • Külkereskedelmünk 1967-ben -’XV-' XX |SKér ! — | FEBRUÁR 14. ABI A xii évfolyam 7 szám W f ^||P^ ÁRA 2 FORINT Tíz évvel ezelőtt — 1958 februárjában — alakultak meg az első népi ellenőrzési bizottságok. A korábban megszüntetett Állami Ellenőrzési Minisztérium helyett létrehozott népi ellenőrzés minden addiginál demokratikusabb, állami, társadalmi ellenőrzés valóra váltását jelentette. Az új szervezet elvi alapjait az MSZMP Politikai Bizottságának tíz esztendővel ezelőtti határozata — a többi közt — a következőkben jelölte meg: „A népi ellenőrzésnek minél nagyobb mértékben a tömegek aktív részvételére kell építenie, messzemenően fel kell elevenítenie a még Lenin életében létesült munkás-paraszt felügyelet hagyományait... A létrehozandó ellenőrzési szervezet állami szerv legyen, de munkáját nagyrészt a szervezeten kívül foglalkoztatott dolgozók minél szélesebb köre végezze, döntően társadalmi munkában...” Az immár tíz esztendeje működő népi ellenőrzés most is a fent vázolt alapokon működik. A kis létszámú központi (KNEB) apparátus és a népi ellenőrzés vidéki, községi, vállalati, helyi csoportjai mintegy 1200 választott bizottsági tag és több mint 40 ezer népi ellenőr közreműködésével végzik munkájukat. A legutóbbi (1907-es évről szóló) értékelés szerint, a népi ellenőrzés 1700 átfogó vizsgálatot folytatott egy esztendő alatt, és több mint 5 ezer közérdekű bejelentés és magánpanasz alapján tartott vizsgálatot. (A népi ellenőrzés valóban „népi” jellegét és nem utolsósorban népszerűségét példázza, hogy a közérdekű és magánpanaszoknak alig 21 százaléka bizonyult alaptalannak.) Ezek a számadatok nagyjából megfelelnek az elmúlt 4—5 esztendő átlagának. Népgazdasági problémák A demokratikus alapokon működő népi ellenőrzés központi irányító szerve, a KNEB, amely az országos vizsgálatokat irányítja. A KNEB az országos jellegű vizsgálatok irányításán kívül, rendszeresen összesíti a megyei NEB-ek tapasztalatait és ebből von le gyakran országos, népgazdasági jelentőségű következtetéseket, illetve szervez országos vizsgálatot. (Ilyen volt legutóbb például a kenyér és a péksütemény minőségével és választékával kapcsolatos vizsgálat, amelyet a népi ellenőrzés a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen folytatott. E vizsgálat alapján most dolgozzák ki a sütőipar munkájának átszervezésére vonatkozó javaslatot.) A régebbi — úgyszólván csak lakossági, közérdekű vagy éppen egyéni — panaszok kivizsgálásain túl, a népi ellenőrzés ma már komoly szerepet vállal a népgazdasági problémák megoldásában is. A nyolc-tíz évvel ezelőtt működő népi ellenőrök társadalmi munkájához rendszerint még elegendő volt az emberségesség, a lelkiismeretesség és az áldozatkészség. (Ez egyébként ma is feltétele a népi ellenőri munkának.) A feladatok szaporodása és differenciáltsága azonban fokozatosan megkívánta a legjobb szakemberek bevonását a munkába. A legutóbbi adatok szerint több mint 600, szakemberekből álló szakcsoport működik az országban. A függetlenített népi ellenőrzési apparátus és a vizsgálatokba bevont népi ellenőrök — jobbára szakemberek — aránya egy a százhoz! Ez a társadalmi aktivitás arra késztette a KNEB apparátusát, hogy a legátfogóbb vizsgálatok irányítását is társadalmi alapokra helyezze. A népi ellenőrökkel való kapcsolat és információszerzés biztosításához népi ellenőri csoportokat, az információk — nemegyszer tudományos színvonalú — feldolgozásához ugyancsak szakcsoportokat hoztak létre. Jelenleg 1731 községi és 298 üzemi népi ellenőri csoport működik az országban, 11 640, illetve 2511 fővel, akik folyamatosan látják el feladataikat. E szervezeti forma bevált, amit a népi ellenőrzés 10 esztendős munkájának értékelése igazol. Eszerint a népi ellenőrzés segítette kormánydöntések végrehajtását, az állami fegyelem megszilárdítását, fellépett a gazdasági munka lazaságai, a bürokrácia, a korrupció, a megvesztegetés, a köztulajdont károsító mindenféle visszaélés és bűncselekmény ellen. Átfogó vizsgálatai feltárták a népgazdaság egyes ágazataiban tapasztalt hiányosságok okait, segítették a szocialista gazdálkodás hatékonyságának növelését. Hasznosították a dolgozók jelzéseit, bejelentéseit, felhasználták javaslataikat, képviselték érdekeiket. Ugyancsak egy esztendő alatt a lakosságtól 7108 bejelentés, illetve panasz, az állami vagy társadalmi szervektől 1138 és a területi népi ellenőrzési csoportoktól — a NECS-ektől — 354 kivizsgálandó bejelentés érkezett, amit helyben nem tudtak orvosolni. A saját hatáskörben elintézett bejelentések és panaszok közül csaknem 3600-at 1—30 nap alatt, 1074-et 31—90 nap alatt intéztek el a népi ellenőrzés szervezetei. Az összes panaszok és bejelentések közül 6 ezer bizonyult alaposnak, illetve jogosnak. x szo Tíz év a közérdek védelmében • Gyorsabb építkezés • A műszaki fejlesztés finanszírozása