Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1970-09-23 / 38. szám
A vásárlók birodalma (Folytatás az 1. oldalról) ban alkalmas áruházi hálózatot bővíteni. A tapasztalatok arra biztatják a kereskedelem irányítóit, hogy mindkét megoldást támogassák. A választék-igényes iparcikkeket az áruházak és szaküzletek egészséges versenyének kibontakoztatásával, a városok és a városiasodó községek kereskedelmi központjában indokolt forgalomba hozni. A forgalom kulturált és gazdaságos lebonyolítása érdekében a szaküzletek korszerűsítésén kívül a forgalmi centrumokban létrejövő, nagy alapterületű, széles választékot nyújtó, korszerű munkaszervezési módszereket alkalmazó általános, vagy szakprofillal működő áruházak forgalomba állítása is indokolt, célszerű. Ugyanis a forgalom tömeges méretű lebonyolítását végző nagyáruházak hálózatát előnyösen egészíthetik ki a speciális kereslet kielégítését szolgáló szakiparcikk-boltok. Vidéken a következő évek során — elsősorban a megyeszékhelyeken — vegyes profilú, három-négyezer négyzetméter alapterületű áruházakat szeretnének létrehozni, így a IV. ötéves terv időszakában a mintegy 8000 négyzetméter alapterületű miskolci áruház kivitelezésén kívül előreláthatóan mintegy tíz nagyvárosban — Pécsett, Debrecenben, Győrött, Nyíregyházán, Székesfehérváron, Szolnokon, Kaposvárott, Kecskeméten, Egerben és Zalaegerszegen — tervezik új nagyáruház létesítését. Folytatják az ABC-áruház fejlesztési program megvalósítását, és ennek kapcsán a realitások azt teszik lehetővé, hogy mintegy 20—25 vidéki nagyváros központjában irányozzák elő átlagosan 1000—2000 négyzetméter alapterületű nagyáruház felépítését. Gondolnak a tervek összeállítói a lakberendezési szakáruházak hálózatának bővítésére is, annál is inkább, mert ez szorosan összefügg az országos lakásépítési programmal. Éppen ezért a megyeszékhelyek kereskedelmi központjaiban három-négyezer négyzetméter alapterületű lakberendezési szakáruházak építését szorgalmazzák. Természetesen a szaküzlet-hálózat korszerűsítése mindemellett további feladata a kereskedelemnek. A bevásárlóközponté a jövő Tettünk már említést az üzletek zsúfoltságáról. Ez elsősorban Budapest üzleteire vonatkozik, s kár lenne tagadni, hogy az előző tervidőszakokban a főváros kereskedelmi hálózata az átlagosnál kisebb mértékben fejlődött. A jelenlegi üzlethálózat a megnövekedett követelményeknek egyre kevésbé felel meg. A IV. ötéves terv előirányozza, hogy a fontosabb budapesti közlekedési csomópontokban — előreláthatóan mintegy 15 helyen — 2—4 ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruházakat kell építeni. A most következő 5 esztendőben a Baross téren tervezett 2 ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruház felépítése mellett mintegy 8 nagy alapterületű ABC-áruház megvalósítására látnak lehetőséget a szakemberek. A város hagyományos üzletközpontjában viszont felépítik a budapesti nagyáruházat és megvalósítják a városépítészeti célokat is szolgáló belvárosi rekonstrukciót. Világszerte bevált a centrumtól távolabb létesített bevásárlóközpontok formája. Éppen ezért Budapesten is a hagyományos kereskedelmi központ tehermentesítése érdekében indokoltnak látszik mintegy 45—55 ezer négyzetméter alapterületű új üzletközpont felépítése. Ennek első ütemeként készülne el a IV. ötéves terv során a mintegy 20 ezer négyzetméter alapterületű első szakasz. Nem érdektelen itt megjegyezni, hogy az ilyen üzletközpontokat elsősorban a gépkocsival rendelkező bevásárolni szándékozók keresik fel. Márpedig hazánkban a személyautók száma a tervidőszak végére eléri a félmilliót, tehát minden nyolcadik család autótulajdonos lesz. Mindezeken kívül épül még Budapesten négy kerületi kereskedelmi központban egyenként négyezer négyzetméter alapterületű vegyesprofilú áruház, továbbá két korszerű nagy alapterületű lakberendezési áruház is. Fontos a nagykereskedelem is A vásárlókat látszólag nem érintik a nagykereskedelem problémái, így a raktározási gondok. Pedig a nagykereskedelmi tevékenység végső soron szorosan öszszefügg a lakosság áruellátásával, a kiszolgálás kulturáltságával. Ezért a belkereskedelmi ágazat hálózatfejlesztési koncepcióiban bő teret kap a nagykereskedelem. A növekvő áruutánpótlási és tárolási feladatok ésszerű és gazdaságos ellátásának biztosítása érdekében új, nagy alapterületű, korszerű árumozgatási és tárolási rendszert alkalmazó, koncentráltan telepített raktárak üzembe helyezésével kívánják javítani a nagykereskedelmi raktárhálózatot. Az eddiginél sokkal differenciáltabban történik majd a fejlesztés, így a napi cikkek utánpótlását végző nagykereskedelmi hálózatot az ellátási területek közelében, a választékigényes iparcikkeket forgalmazó nagykereskedelmi raktárakat viszont koncentráltan az ország regionális központjaiban helyezik el. Jobban szorgalmazzák ezután a különböző kereskedelmi vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködését. A IV. ötéves terv időszakában az élelmiszer-, a vegyi, a ruházati és a vegyesiparcikk nagykereskedelmi vállalatok többek között Szegeden és Győrött, illetve Budapesten terveznek raktárfejlesztést. Feltétlenül érdemes kitérni a vendéglátóiparra is. A vendéglátás fejlesztésének alapelve továbbra is, hogy a hálózat feleljen meg a fogyasztói szokásoknak, a bel- és külföldi idegenforgalom differenciált étel- és italkeresletének. Ennek alapján a főbb fejlesztési célkitűzések között szerepel, hogy a vendéglátás növekvő forgalmát elsősorban a meglévő hálózat belső tartalékainak feltárásával és hasznosításával helyes lebonyolítani. Ezért az egyes üzlettípusoknál az eddiginél szélesebb körben alkalmazzák majd az új értékesítési módszereket, mindenekelőtt az önkiszolgálási formát. Növelik a mélyhűtött és félkész ételek, a főzésre előkészített zöldáruk és húsok felhasználását. A korszerű munkaszervezési módszereknek megfelelő, modul rendszerű berendezésekkel és felszerelésekkel fokozzák a termelőhelyek hasznosítását, s egyben csökkentik a konyhatechnológiai műveletek elvégzéséhez szükséges területigényt. A nagyvárosokban és a fontosabb idegenforgalmi területeken továbbfejlesztik az önkiszolgáló vendéglátóipari létesítmények hálózatát, ugyanakkor gyorsabb ütemben fejlesztik a speciális szolgáltatásokat nyújtó, egyedi, romantikus vendéglátóipari létesítményeket. Emellett — elsősorban a már meglévő hálózat erre alkalmas üzleteinek átalakításával — az eddiginél több bensőséges, kisebb alapterületű, hangulatos és többféle vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó kisvendéglőket hoznak létre. Több olcsó szállodát Ami pedig a szállodahálózatot illeti, említsük meg, hogy a IV. ötéves terv időszakában a hazánkba látogató külföldiek száma mintegy 40 százalékkal, az átutazó külföldiek száma pedig kb. 45 százalékkal emelkedik — következésképpen körültekintő fejlesztésre van szükség. Mivel az idegenforgalmi igények továbbra is főleg Budapestre koncentrálódnak, ezért a fejlesztés nagyobb hányadát, mintegy 60 százalékát a fővárosra kell összpontosítani. A Balaton szállodahálózatát — tekintettel a meglévő szállodákra, a kommunális ellátottság terén mutatkozó lemaradásra, továbbá az idényüzemeltetésből származó hátrányokra — jóval szerényebb ütemben kívánják fejleszteni. Sokkal inkább fontos, hogy kiszélesítsék a meglévő szállodahálózat kiegészítéseként a vendéglátó, a szolgáltatási és szórakozási lehetőségeket. Helyes viszont, hogy a természeti adottságokban rejlő idegenforgalmi lehetőségek kihasználása érdekében a gyógyfürdők és a hegyvidéki területek szállodahálózatát az eddiginél nagyobb mértékben bővítsük. A Belkereskedelmi Minisztérium hálózatfejlesztési célkitűzései a IV. ötéves terv lehetőségeiből indultak ki. Az elképzeléseket alapvetően a különböző kereskedelmi vállalatok döntései alapján vállalati eszközökből valósítják meg. A fejlesztési lehetőségeket befolyásoló vállalati és területi közgazdasági szabályozók továbbfejlesztésén dolgoznak. Ennek során arra törekszenek, hogy a szabályozók megalapozott vállalati döntések meghozatalára, a kereskedelmi hálózat ágazati irányelvek szerinti fejlesztésére ösztönözzenek, a területi szabályozók pedig a jelenleginél jobban szolgálják a területi szükségletekkel összehangolt fejlesztést. Mindez végső soron a lakosság jobb ellátását eredményezheti. U. Gy. FAO konferenciát Magyarországon első ízben most rendeztek szeptember 21-től 25-ig Budapesten. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének — a FAO-nak — európai regionális értekezlete Európa mezőgazdasági és élelmiszertermelésének koordinálásáról tanácskozik. A tanácskozásnak az ad különös jelentőséget, hogy részt vesz benne valamennyi európai mezőgazdasági termelő ország nagytekintélyű és a gyakorlati mezőgazdasági politikát irányító személyisége. A többi között Budapestre érkeztek az NSZK, Franciaország, Olaszország stb. agrárszakértői, akik az illetékes magyar szervekkel kétoldalú megbeszéléseket is folytatnak. Az alumíniumipart a negyedik ötéves tervben tízmilliárd forintos beruházással fejlesztik. Ez az öszszeg a fedezete a bauxitbányászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohászat, továbbá az alumínium-félgyártmány és készárutermelés együttes fejlesztésének. A számítások szerint a bauxittermelés öt év alatt 2,1 millió tonnáról 3 millió tonnára emelkedik, a timföldgyártás pedig a jelenlegi évi 470 ezer tonnáról 780 ezer tonnára. A legnagyobb mennyiségi és minőségi változás a félgyártmányok termelésében várható. A mostani, kereken 80 ezer tonnás évi terepelés ugyanis 1975 végéig megkétszereződik. E célok érdekében rekonstruálják a székesfehérvári szélesszalag és táblás hengerművet, s a többi között új üzemeket létesítenek Kőbányán, Inotán és Tatabányán. Hatvan mezőgazdasági üzem gázfelhasználását kell megoldani a Dél-Alföldön — állapította meg a szegedi gázkonferencia. A mezőgazdaság gyorsütemű fejlődése során a földgázhasznosító úttörő szövetkezeti gazdaságok Békés és Csongrád megyében találhatók, de még ezek is nagyon elején járnak a lehetőségek kiaknázásának, holott a hasznosítás területei már kirajzolódtak. A növénytermesztésben a szálastakarmányok és a szemestermények szárítása, a zöldségtermesztésben a palántanevelés, zöldséghajtatás, valamint a hagyma és a paprika hőkezelése. De a borjúneveléstől a sertéstelepeken át a csibekeltetésig jó eredményt ígér a földgáz az állattenyésztésben is. A negyedik ötéves tervben a gyorsan növekedő mezőgazdasági földgázfelhasználás érdekében rendszeres és szervezett segítséget kell adni azoknak a tsz-eknek és háztáji gazdaságoknak is, ahol a felhasználás módjai és előnyei alig ismertek, s a szerteágazó problémák megoldására egy szervezetet kell létrehozni. Az anyagmozgatás fejlesztésére a múlt esztendőben licencet és knowhow-t vásárolt az angol King cégtől a Hajtómű- és Felvonógyár. Biz lehetőséget Nemzetközi kapcsolatok Az NDK-beli Dessauból négy szakember tanulmányozta Hajdúböszörmény szövetkezeti mozgalmát. — Kelemen Sándor, a Ganz-MÁVAG gyárfejlesztési főosztályának irodavezetője Milánóban az EMPIS cégnél tárgyalt. — Román erősáramú delegáció ismerkedett a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár tevékenységével. — L. Ebenhardt, a berlini VBB Elektrische Konsumgüter igazgatója és G. Manfred főosztályvezető a Villamos Berendezés és Készülék Művek kaposvári gyárában folytatott tárgyalásokat. — Az NDK- beli Proschinban járt tapasztalatcserén a pilismaróti Lenin Utján Tsz küldöttsége. — A svéd Busman cég üzletkötői a Magyar Hűtőipar győri gyárában folytattak tárgyalásokat. — Gonda Pál, a Május 1. Ruhagyár igazgató főkönyvelője, dr. Neszmélyi Gézáné üzemgazdasági és kereskedelmi főosztályvezető-helyettes Ausztriában, Svájcban és Olaszországban járt üzleti körúton. — A Finn Szövetkezeti Központ delegációja Mosonmagyaróvárott a MÉSZÖV tevékenységével ismerkedett. — Zala megyei termelőszövetkezeti vezetők Bulgáriában az állattenyésztésit, Romániában pedig az egyes munkafajták gépesítését tanulmányozák. nnnnnan nyit a könnyű egypályás típustól a padlószintű nehéz típusig terjedő széles típuscsalád hazai gyártására. Az erre a célra szolgáló beruházást a vállalat nyíregyházi gyáregységében még az idén befejezik. Az új üzem létesítésére 160 millió forintot fordítanak. A tervek szerint a különböző prototípusok még ebben az évben elkészülnek és a sorozatgyártást 1971-ben kezdik meg. N A Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete tudományos ülésszakot rendez 1970. november 10—11-én „A szakszervezeti munka tapasztalatai a gazdasági mechanizmus reformjának megvalósításában” témakörben. Az egyes szekciók tematikája: A szakszervezetek szerepe az életszínvonalpolitika alakításában és megvalósításában. A szakszervezetek szerepe a népgazdasági és a vállalati tervezésben, a vállalatok belső mechanizmusának korszerűsítésében. A szakszervezetek pártirányítása, önállóságuk, jogaik gyakorlásának tapasztalatai. A szakszervezetek feladatai az üzemi demokrácia szélesítésében, a munkaversenymozgalom szélesítésében, a termelés kulturáltságának fokozásában. A reformmal kapcsolatos szervezeti problémák. A numerikus vezérlés gazdasági jelentőségéről és a vele szerzett tapasztalatokról tart előadást Siegfrid Falk, a Krupp Művek esseni gépgyárának üzemvezető főmérnöke 1970. október 2-án 9 órai kezdettel az OMFB székházában. KÖZGAZDASÁGI ELŐADÁSOK MTESZ-rendezvények Szeptember 24. Fővállalkozási kerekasztal konferencia. Előadó: Révész Miklós. 14 órakor. Budapest, VI., Anker köz 1., félem. 27. „A reklám és propaganda hatékonyságának vizsgálata”. Előadó: Hosszú Gézáné. 15 órakor. MÁV Utasellátó kultúrterme. Budapest, V., Münnich (Nádor) u. 19. Szeptember 25. „Az ellenőrzéstechnológia tervezése”. Előadó: dr. Benussi Silvio. 15 órakor. Technika Háza, Bp., V., Szabadság tér 17. „Feladatok a vállalati kereskedelmi tevékenységben és az ezzel kapcsolatos problémák.” Előadó: Revitz Lászlóné. 15 órakor. Bp., VI., Anker köz 1. fél em. 11. Szeptember 28. „Az iparjogvédelem és az iparfejlődés kölcsönhatása”. (Nemzetközi konferencia IX. 28.—X. 2.). Budapest: Hotel Duna Inter-Continental. Szeptember 29. A gyapjúipari üzemek munkaügyi szakembereinek tapasztalatcseréje. Előadó: Szakács László. 14 órakor. Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Budapest, IX., Soroksári út 110—112. FIGYELŐ, 1970. SZEPTEMBER 23.