Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1970-09-23 / 38. szám

A vásárlók birodalma (Folytatás az 1. oldalról) ban alkalmas áruházi hálózatot bővíteni. A tapasztalatok arra biztatják a kereske­delem irányítóit, hogy mindkét megoldást támogassák. A választék-igényes iparcik­keket az áruházak és szaküzletek egész­séges versenyének kibontakoztatásával, a városok és a városiasodó községek keres­kedelmi központjában indokolt forgalom­ba hozni. A forgalom kulturált és gazda­ságos lebonyolítása érdekében a szaküz­letek korszerűsítésén kívül a forgalmi centrumokban létrejövő, nagy alapterüle­­tű, széles választékot nyújtó, korszerű munkaszervezési módszereket alkalmazó általános, vagy szakprofillal működő áru­házak forgalomba állítása is indokolt, cél­szerű. Ugyanis­ a forgalom tömeges mé­retű lebonyolítását végző nagyáruházak hálózatát előnyösen egészíthetik ki a spe­­­­ciális kereslet kielégítését szolgáló szak­­iparcikk-boltok. Vidéken a következő évek során — el­sősorban a megye­székhelyeken — ve­gyes profilú, három-négyezer négyzetmé­ter alapterületű áruházakat szeretnének létrehozni, így a IV. ötéves terv idősza­kában a mintegy 8000 négyzetméter alap­­területű miskolci áruház kivitelezésén kívül előreláthatóan mintegy tíz nagy­városban — Pécsett, Debrecenben, Győ­rött, Nyíregyházán, Székesfehérváron, Szolnokon, Kaposvárott, Kecskeméten, Egerben és Zalaegerszegen — tervezik ú­j nagyáruház létesítését. Folytatják az ABC-áruház fejlesztési program megva­lósítását, és ennek kapcsán a realitások azt teszik lehetővé, hogy mintegy 20—25 vidéki nagyváros központjában irányoz­zák elő átlagosan 1000—2000 négyzetmé­ter alapterületű nagyáruház felépítését. Gondolnak a tervek összeállítói a lak­­berendezési szakáruházak hálózatának bővítésére is, annál is inkább, mert ez szorosan összefügg az országos lakásépí­tési programmal. Éppen ezért a megye­­székhelyek kereskedelmi központjaiban három-négyezer négyzetméter alapterü­letű lakberendezési szakáruházak építé­sét szorgalmazzák. Természetesen a szak­­üzlet-hálózat korszerűsítése mindemellett további feladata a kereskedelemnek. A bevásárlóközponté a jövő Tettünk már említést az üzletek zsú­foltságáról. Ez elsősorban Budapest üzle­teire vonatkozik, s kár lenne tagadni, hogy az előző tervidőszakokban a főváros kereskedelmi hálózata az átlagosnál ki­sebb mértékben fejlődött. A jelenlegi üz­lethálózat a megnövekedett követelmé­nyeknek egyre kevésbé felel meg. A IV. ötéves terv előirányozza, hogy a fonto­sabb budapesti közlekedési csomópontok­ban — előreláthatóan mintegy 15 helyen — 2—4 ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruházakat kell építeni. A most kö­vetkező 5 esztendőben a Baross téren ter­vezett 2 ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruház felépítése mellett mintegy 8 nagy alapterületű ABC-áruház megvaló­sítására látnak lehetőséget a szakembe­rek. A város hagyományos üzletközpont­jában viszont felépítik a budapesti nagy­áruházat és megvalósítják a városépíté­szeti célokat is szolgáló belvárosi re­konstrukciót. Világszerte bevált a centrumtól távo­labb létesített bevásárlóközpontok formá­ja. Éppen ezért Budapesten is a hagyo­mányos kereskedelmi központ tehermen­tesítése érdekében indokoltnak látszik mintegy 45—55 ezer négyzetméter alap­­területű új üzletközpont felépítése. En­nek első ütemeként készülne el a IV. öt­éves terv során a mintegy 20 ezer négy­zetméter alapterületű első szakasz. Nem érdektelen itt megjegyezni, hogy az ilyen üzletközpontokat elsősorban a gépkocsi­val rendelkező bevásárolni szándékozók keresik fel. Márpedig hazánkban a sze­mélyautók száma a tervidőszak végére el­éri a félmilliót, tehát minden nyolcadik család autótulajdonos lesz. Mindezeken kívül épül még Budapes­ten négy kerületi kereskedelmi központ­ban egyenként négyezer négyzetméter alapterületű vegyesprofilú áruház, továb­bá két korszerű nagy alapterületű lakbe­rendezési áruház is. Fontos a nagykereskedelem is A vásárlókat látszólag nem érintik a nagykereskedelem problémái, így a rak­tározási gondok. Pedig a nagykereskedel­mi tevékenység végső soron szorosan ösz­­szefügg a lakosság áruellátásával, a ki­szolgálás kulturáltságával. Ezért a belke­reskedelmi ágazat hálózatfejlesztési kon­cepcióiban bő teret kap a nagykereske­delem. A növekvő áruutánpótlási és tárolási feladatok ésszerű és gazdaságos ellátásá­nak biztosítása érdekében új, nagy alap­­területű, korszerű árumozgatási és táro­lási rendszert alkalmazó, koncentráltan telepített raktárak üzembe helyezésével kívánják javítani a nagykereskedelmi raktárhálózatot. Az eddiginél sokkal dif­ferenciált­abban történik majd a fejlesz­tés, így a napi cikkek utánpótlását végző nagykereskedelmi hálózatot az ellátási területek közelében, a választékigényes iparcikkeket forgalmazó nagykereskedel­mi raktárakat viszont koncentráltan az ország regionális központjaiban helyezik el. Jobban szorgalmazzák ezután a külön­böző kereskedelmi vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködését. A IV. ötéves terv időszakában az élelmiszer-, a vegyi, a ruházati és a vegyesiparcikk nagykeres­­kedelmi vállalatok többek között Sze­geden és Győrött, illetve Budapesten ter­veznek raktárfejlesztést. Feltétlenül érdemes kitérni a vendég­látóiparra is. A vendéglátás fejlesztésé­nek alapelve továbbra is, hogy a hálózat feleljen meg a fogyasztói szokásoknak, a bel- és külföldi idegenforgalom differen­ciált étel- és italkeresletének. Ennek alapján a főbb fejlesztési célkitűzések között szerepel, hogy a vendéglátás nö­vekvő forgalmát elsősorban a meglévő hálózat belső tartalékainak feltárásával és hasznosításával helyes lebonyolítani. Ezért az egyes üzlettípusoknál az eddigi­nél szélesebb körben alkalmazzák majd az új értékesítési módszereket, minde­nekelőtt az önkiszolgálási formát. Növe­lik a mélyhűtött és félkész ételek, a fő­zésre előkészített zöldáruk és húsok fel­­használását. A korszerű munkaszervezési módszereknek megfelelő, modul rendsze­rű berendezésekkel és felszerelésekkel fokozzák a termelőhelyek hasznosítását, s egyben csökkentik a konyhatechnoló­giai műveletek elvégzéséhez szükséges területigényt. A nagyvárosokban és a fontosabb ide­genforgalmi területeken továbbfejlesztik az önkiszolgáló vendéglátóipari létesít­mények hálózatát, ugyanakkor gyorsabb ütemben fejlesztik a speciális szolgálta­tásokat nyújtó, egyedi, romantikus ven­déglátóipari létesítményeket. Emellett — elsősorban a már meglévő hálózat erre alkalmas üzleteinek átalakításával — az eddiginél több bensőséges, kisebb alapte­rületű, hangulatos és többféle vendéglá­tóipari szolgáltatást nyújtó kisvendéglő­ket hoznak létre. Több olcsó szállodát Ami pedig a szálloda­hálózatot illeti, említsük meg, hogy a IV. ötéves terv idő­szakában a hazánkba látogató külföldiek száma mintegy 40 százalékkal, az átuta­zó külföldiek száma pedig kb. 45 száza­lékkal emelkedik — következésképpen körültekintő fejlesztésre van szükség. Mi­vel az idegenforgalmi igények továbbra is főleg Budapestre koncentrálódnak, ezért a fejlesztés nagyobb hányadát, mintegy 60 százalékát a fővárosra kell összpontosítani. A Balaton szállodaháló­zatát — tekintettel a meglévő szállodák­ra, a kommunális ellátottság terén mu­tatkozó lemaradásra, továbbá az idény­üzemeltetésből származó hátrányokra — jóval szerényebb ütemben kívánják fej­leszteni. Sokkal inkább fontos, hogy ki­szélesítsék a meglévő szállodahálózat ki­egészítéseként a vendéglátó, a szolgálta­tási és szórakozási lehetőségeket. Helyes viszont, hogy a természeti adott­ságokban rejlő idegenforgalmi lehetősé­gek kihasználása érdekében a gyógyfür­dők és a hegyvidéki területek szálloda­­hálózatát az eddiginél nagyobb mértékben bővítsük. A Belkereskedelmi Minisztérium háló­zatfejlesztési célkitűzései a IV. ötéves terv lehetőségeiből indultak ki. Az elkép­zeléseket alapvetően a különböző keres­kedelmi vállalatok döntései alapján vál­lalati eszközökből valósítják meg. A fej­lesztési lehetőségeket befolyásoló vállalati és területi közgazdasági szabályozók to­vábbfejlesztésén dolgoznak. Ennek során arra törekszenek, hogy a szabályozók megalapozott vállalati döntések meghoza­talára, a kereskedelmi hálózat ágazati irányelvek szerinti fejlesztésére ösztönöz­zenek, a területi szabályozók pedig a je­lenleginél jobban szolgálják a területi szükségletekkel összehangolt fejlesztést. Mindez végső soron a lakosság jobb el­látását eredményezheti. U. Gy. FAO konferenciát Magyarországon első ízben most rendeztek szeptember 21-től 25-ig Budapesten. Az ENSZ élel­mezési és mezőgazdasági szervezetének — a FAO-nak — európai regionális ér­tekezlete Európa mezőgazdasági és élel­miszertermelésének koordinálásáról ta­nácskozik. A tanácskozásnak az ad különös je­lentőséget, hogy részt vesz benne vala­mennyi európai mezőgazdasági termelő ország nagytekintélyű és a gyakorlati mezőgazdasági politikát irányító szemé­lyisége. A többi között Budapestre érkez­tek az NSZK, Franciaország, Olaszor­szág stb. agrárszakértői, akik az illeté­kes magyar szervekkel kétoldalú meg­beszéléseket is folytatnak. Az alumíniumipart a negyedik ötéves tervben tízmilliárd fo­rintos beruházással fejlesztik. Ez az ösz­­szeg a fedezete a bauxitbányászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohászat, továbbá az alumínium-félgyártmány és készárutermelés együttes fejlesztésének. A számítások szerint a bauxittermelés öt év alatt 2,1 millió tonnáról 3 millió tonnára emelkedik, a timföldgyártás pe­dig a jelenlegi évi 470 ezer tonnáról 780 ezer tonnára. A legnagyobb mennyiségi és minőségi változás a félgyártmányok termelésében várható. A mostani, kere­ken 80 ezer tonnás évi terepelés ugyanis 1975 végéig megkétszereződik. E célok érdekében rekonstruálják a székesfehér­vári szélesszalag és táblás hengerművet, s a többi között új üzemeket létesítenek Kőbányán, Inotán és Tatabányán. Hatvan mezőgazdasági üzem gázfelhasználását kell megoldani a Dél-Alföldön — álla­pította meg a szegedi gázkonferencia. A mezőgazdaság gyorsütemű fejlődése so­rán a földgázhasznosító úttörő szövetke­zeti gazdaságok Békés és Csongrád me­gyében találhatók, de még ezek is na­gyon elején járnak a lehetőségek kiak­názásának, holott a hasznosítás területei már kirajzolódtak. A növénytermesztés­ben a szálastakarmányok és a szemes­termények szárítása, a zöldségtermesz­tésben a palántanevelés, zöldséghajtatás, valamint a hagyma és a paprika hőke­zelése. De a borjúneveléstől a sertéstele­peken át a csibekeltetésig jó eredményt ígér a földgáz az állattenyésztésben is. A negyedik ötéves tervben a gyorsan növekedő mezőgazdasági földgázfelhasz­nálás érdekében rendszeres és szervezett segítséget kell adni azoknak a tsz-eknek és háztáji gazdaságoknak is, ahol a fel­­használás módjai és előnyei alig ismer­tek, s a szerteágazó problémák megoldá­sára egy szervezetet kell létrehozni. Az anyagmozgatás fejlesztésére a múlt esztendőben licencet és know­­how-t vásárolt az angol King cégtől a Hajtómű- és Felvonógyár. Biz lehetőséget Nemzetközi kapcsolatok Az NDK-beli Dessauból négy szakem­ber tanulmányozta Hajdúböszörmény szö­vetkezeti mozgalmát. — Kelemen Sándor, a Ganz-MÁVAG gyárfejlesztési főosztá­lyának irodavezetője Milánóban az EM­­PIS cégnél tárgyalt. — Román erősáramú delegáció ismerkedett a Villamosszige­­telő- és Műanyaggyár tevékenységével. — L. Ebenhardt, a berlini VBB Elektrische Konsumgüter igazgatója és G. Manfred főosztályvezető a Villamos Berendezés és Készülék Művek kaposvári gyárában folytatott tárgyalásokat. — Az NDK- beli Proschinban járt tapasztalatcse­rén a pilismaróti Lenin Utján Tsz küldöttsége. — A svéd Busman cég üz­letkötői a Magyar Hűtőipar győri gyárá­ban folytattak tárgyalásokat. — Gonda Pál, a Május 1. Ruhagyár igazgató fő­könyvelője, dr. Neszmélyi Gézáné üzem­­gazdasági és kereskedelmi főosztályve­zető-helyettes Ausztriában, Svájcban és Olaszországban járt üzleti körúton. — A Finn Szövetkezeti Központ delegációja Moson­ma­gyaróvárott a MÉSZÖV tevé­kenységével ismerkedett. — Zala megyei termelőszövetkezeti vezetők Bulgáriában az állattenyésztésit, Romániában pedig az egyes munkafajták gépesítését tanulmá­nyoz­ák. nnnnnan nyit a könnyű egypályás típustól a pad­lószintű nehéz típusig terjedő széles tí­puscsalád hazai gyártására. Az erre a célra szolgáló beruházást a vállalat nyíregyházi gyáregységében még az idén befejezik. Az új üzem létesítésére 160 millió forintot fordítanak. A tervek sze­rint a különböző prototípusok még eb­ben az évben elkészülnek és a sorozat­­gyártást 1971-ben kezdik meg. N A Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete tudományos ülésszakot rendez 1970. no­vember 10—11-én „A szakszervezeti munka tapasztalatai a gazdasági mecha­nizmus reformjának megvalósításában” témakörben. Az egyes szekciók tematikája: A szak­­szervezetek szerepe az életszínvonalpoli­­tika alakításában és megvalósításában. A szakszervezetek szerepe a népgazda­sági és a vállalati tervezésben, a válla­latok belső mechanizmusának korszerű­sítésében. A szakszervezetek pártirányí­tása, önállóságuk, jogaik gyakorlásának tapasztalatai. A szakszervezetek felada­tai az üzemi demokrácia szélesítésében, a munkaversenymozgalom szélesítésében, a termelés kulturáltságának fokozásá­ban. A reformmal kapcsolatos szervezeti problémák. A numerikus vezérlés gazdasági jelentőségéről és a vele szer­zett tapasztalatokról tart előadást Sieg­­frid Falk, a Krupp Művek esseni gépgyárának üzemvezető főmérnöke 1970. október 2-án 9 órai kezdettel az OMFB székházában. KÖZGAZDASÁGI ELŐADÁSOK MTESZ-rendezvények Szeptember 24. Fővállalkozási kerekasztal konferencia. Előadó: Révész Miklós. 14 órakor. Buda­pest, VI., Anker köz 1., fél­em. 27. „A reklám és propaganda hatékonysá­gának vizsgálata”. Előadó: Hosszú Gézá­­né. 15 órakor. MÁV Utasellátó kultúrter­me. Budapest, V., Münnich (Nádor) u. 19. Szeptember 25. „Az ellenőrzéstechnológia tervezése”. Elő­adó: dr. Benussi Silvio. 15 órakor. Tech­nika Háza, Bp., V., Szabadság tér 17. „Feladatok a vállalati kereskedelmi te­vékenységben és az ezzel kapcsolatos problémák.” Előadó: Revitz Lászlóné. 15 órakor. Bp., VI., Anker köz 1. fél em. 11. Szeptember 28. „Az iparjogvédelem és az iparfejlődés kölcsönhatása”. (Nemzetközi konferencia IX. 28.—X. 2.). Budapest: Hotel Duna In­­ter-Continental. Szeptember 29. A gyapjúipari üzemek munkaügyi szak­embereinek tapasztalatcseréje. Előadó: Szakács László. 14 órakor. Magyar Gyap­júfonó és Szövőgyár Budapest, IX., So­roksári út 110—112. FIGYELŐ, 1970. SZEPTEMBER 23.

Next