Figyelő, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-08 / 45. szám

Gazda­sági stratégia az emberért Az 50-ik évfordulóját ünneplő soknem­zetiségű szovjet állam hatalmas termé­szeti gazdasága s ipari potenciálja bázi­sán, mind a jelenlegi ötéves terv, mind pedig a hosszú távú gazdaságstratégiai koncepciók középpontjában az ember, a termelő és fogyasztó szovjet állampolgár áll. A lakosság életszínvonalának emelése, nem egyik eleme csupán a tervcéloknak, hanem olyan végterméke, amely egyszer­smind strukturális átrendező erő is a ter­melésben, az iparban, a mezőgazdaság­ban, a szolgáltatásokban és a közleke­désben. Ahhoz, hogy a folyó ötéves terv­időszak céljait az életszínvonal emelése terén megvalósítsák, mindenekelőtt jelen­tősen növelni kell a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyiségét és vá­lasztékát.­­ A szovjet fogyasztók szükségletei gyor­san növekednek és a fizetőképes kereslet szerkezete is gyorsan változik. Ennek té­nyezői egyebek között a fokozódó urbani­záció, s a lakosság kulturális színvonalá­nak gyors emelkedése. A 80-as évek kö­zepére a felső és középfokú képezettség­­gel rendelkezők száma megkétszereződik, s a 20—24 éves korcsoportba tartozók egyharmada egyetemre jár majd. A mezőgazdasági termelés növelése a fogyasztói kereslet kielégítése szempont­jából is kulcsfontosságú. Az 1972-es rend­kívül rossz mezőgazdasági év, — a fagy­károk, szárazság, majd hatalmas­­esőzések — nem homályosíthatja el, hogy pl. a ga­bonafélék termelése, a hatvanas évek első feléhez képest —, végrehajtott je­lentős agrotechnikai intézkedések, mezőgazdasági dolgozók megnövekedett anyagi érdekeltsége nyomán — jelentő­sen emelkedett. 1961—65 között, évi át­ _ 17 " “5F Jam? ára: 2 forint A kilencedik ötéves terv második évé­ben már világosan kirajzolódnak a Szov­jetunió gazdasági életében azok az új tendenciák, amelyek alapján joggal ne­vezték ezt a tervidőszakot „fázisváltás­nak” az ország fejlődésében. Lényeges minőségi változások ezek, amelyek ter­mészetszerűleg csak hosszabb távon hat­nak majd. A fejlődés horizontján azon­ban, a húsz-huszonöt évre szóló távlati tervek perspektíváiban a mai gazdaság­­politikai programokból és az ezek meg­valósítására tett lépésekből elébünk tárul az évszázad fordulójának Szovjetuniója, az akkori világgazdaság hatalmas, való­színűleg leghatalmasabb gazdasági egy­sége. A Szovjetunióban érthető módon jelentősen megnőtt e szakaszban a hosszú távra szóló tervezés jelentősége és töké­letesítését tekintik a gazdasági irányítás reformja egyik központi feladatának.­lagban 130,3 millió tonna gabonát termel­tek a Szovjetunióban. Az 1966—70-es évek átlagában 167,5 millió termett. 1971-ben 181 millió tonna volt a gabonatermés. Az 1971—75-ös tervidőszakra az előirányzat 195 millió tonna gabona — évi átlagban. Az 1972-es rossz év ellenére, a műtrágya­felhasználás gyors emelkedése, s a hek­tárhozamok emelésében rejlő hatalmas tartalékok alapján a gabonatermelés nö­velésének előirányzatai éppúgy reálisak, mint az állati termékek termelésének 21—23%-os növelését kitűző célok. A mezőgazdasági beruházások, az elő­irányzatok szerint az előző öt év átlagá­hoz képest 56%-kal emelkednek, gyor­sabban, mint az összes beruházások. A tervek szerint, 1971—75 között háromszor annyit ruháznak be a szovjet mezőgaz­­gazdaságban, mint 1961—65 között. A me­zőgazdaság műtrágyaellátása szemszögé­ből is jelentős változás következik be. Öt év alatt több műtrágyát kap a szovjet mezőgazdaság, mint a megelőző egész év­tizedben. A mezőgazdaság az 1970-ben a termelt villamos energia 5,5%-át használ­ta fel, 1975-re csaknem 8%-át. Ily módon tovább csökken, majd a mezőgazdaság és az ipar eszközellátottsága közötti nagy különbség. A távlati tervekben egyébként (Folytatás a 2. oldalon) /' « (W33& Ötven esztendő A SZOVJET NÉPGAZDASÁG 1940—1972 KÖZÖTTI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB AZ ÍVTAI Nemzeti jövedelem Ipari termelés Beruházások A távlati munkaerőstruktúra tervezés (3. old.) * Helyzetkép a textilipari rekonstrukcióról (5. old.) m Minőség a III. negyedévben (6. old.) * A kilencedik KGST-ország (8. old.) A szabolcsi almáskertek (10. old.) Idegenforgalom - holtidényben Némi címmagyarázattal kell kezdeni: a holtidény, mint annyi minden, relatív dolog. S természetesen csúcsidényt is fel­tételez. Az idei idegenforgalmi főidény — sok­minden nehézség ellenére — nem sike­rült rosszul. Igaz, nem ígérkezett köny­­nyűnek a tavalyi eredmények túlszár­nyalása, hiszen 1971-ben már több mint 6 millió külföldi fordult meg az ország­ban. Ugyanakkor 1 millió magyar turis­ta utazott külföldre. Már augusztus vé­géig, csaknem 5 millió külföldi érkezett hozzánk a világ 125 országából, három­százezerrel többen, mint az előző év szep­tember 1-ig. A korábbi évek augusz­tusi csúcsával ellentétben ez idén július volt a legforgalmasabb hónap. Nem ér­dektelen megemlíteni, hogy növekedett azoknak az átutazóknak a száma, akik eredetileg az Adria, vagy a Fekete ten­ger mellé igyekeztek és útitervüket mó­dosítva gyakran napokat töltöttek orszá­gunkban. Mindez jórészben a vendégek­nek nyújtott szolgáltatások színvonal­emelkedésének az eredménye. Ehhez a színvonal-emelkedéshez sok minden hoz­zájárul, így nem Utolsósorban a Belke­reskedelmi­­ Minisztérium úgynevezett gyorsított programja, amelynek kereté­ben a Balaton partján száznál több ABC- áruház, önkiszolgáló étterem, bisztró, zöldség-gyümölcs árusító pavilon épült fel. Megszűntek, illetve enyhültek a bél­és külföldiek pihenését egyaránt meg­keserítő hosszú sorbanállások, ellátási za­varok. E témánál mindjárt megemlíthetjük azt is, hogy a program keretében nem­csak a Balaton körül, de az országban máshol is létesültek éttermek, csárdák, bungallók. Szegeden, Salgótarjánban, Győrött, Debrecenben hétszáznál is több, Miskolc-Tapolcán száz, Leányfalun, hat­van szálláshelyet nyújtó bungalló épült. Ezzel és a kempingezés iránt növekvő hazai érdeklődéssel a belföldi turizmus is új lendületet kaphat, s a külföldről érkezők is kedvezőbb körülmények kö­zött ismerkedhetnek az országgal. Mind­ez annál is inkább fontos, mert azért még jelenleg is Budapest, illetve a Ba­laton a két idegenforgalmi centrum. Bő­vül tehát a vonzerővel bíró vendéglátó­­helyek száma, amit például az is bizo­nyít, hogy a Velencei-tó mellett már hét és félezer külföldi töltött a nyáron hosz­­szabb, rövidebb időt, kétszer több, mint tavaly. El­emezni a visszaesés okait Mindenképpen az idei eredmények tü­körképe a szállodai helyzet alakulása, no­ha a külföldiek nemcsak szállodában lak­Természetesen az idegenforgalom fej­lesztése csak úgy képzelhető el, ha e fej­lődéssel egyidőben (vagy nem sokkal később) realizálódik népgazdasági haszna is. Ha megvizsgáljuk, hogyan állunk az idegenforgalomból származó bevételek alakulásával, kiderül, hogy évről évre növekvő, dinamikus fejlődésről beszél­hetünk. Ami például a szocialista relá­cióból adódó forgalmat illeti, ez 1971-ben 640,4 millió devizaforintot hozott. Ez 1968-hoz képest 120 százalékos emelke­dés.­ Mindenképpen azt bizonyítja, hogy a szocialista országokban nagy az érdek­lődés Magyarország iránt, s a felénk áramló turistaforgalom dinamikusan fej­zült. Szállodáinkban az év háromnegyed részében a belföldi, illetve a külföldi ven­dégek 8—9 százalékkal több vendégéjsza­kát töltöttek el, mint tavaly. A tőkés forgalom 13 százalékkal, a szocialista — Jugoszláviát nem számítva — mintegy 3­—4 százalékkal emelkedett. A budapes­ti szállókban a külföldiek forgalma 14 százalékkal volt több, míg a Balatonon csak a tavalyi szintet érték el. Amíg a tőkés vendégéjszakák száma ugyanitt 13, illetve 10 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, szocialista vi­szonylatban Budapesten 16 százalékos fejlődés, a balatoni szállodákban közel 20 százalékos visszaesés mutatkozott. Úgy gondoljuk, hogy a szakembereknek fel­tétlenül elemezniük kell majd e vissza­­esési tendencia okait é­ledik. A további fejlődést azonban ne­hezíti az idegenforgalmi árak egybehan­­goltságának hiánya. Ugyanez gondot okoz a tőkés országokból érkező turisták for­galmában is. (1971-ben 530 millió deviza­­forint volt a tőkés relációból származó bevétel, 88 százalékkal magasabb 1968- hoz képest.) Első az autó­­­ Ha röviden is, de szólni kell a közle­kedésről. A Belkereskedelmi Kutató In­tézet nemrégiben tanulmányt készített (Folytatás a 6. oldalon) Külföldi vendégéjszakák száma az előző évi %-ában 1972 január-szeptember Szoc. összesen Tőkés Külföldi összesen Belföldi Összesen Január-augusztus KM­ 116 110 HO HO Szeptember 105 98 100 91 99 Január-szeptember 101 112 109 108 109 Ebből: Budapest 116 118 114 103 112 Balaton 81 110 100 116 103

Next