Figyelő, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-08 / 45. szám
Gazdasági stratégia az emberért Az 50-ik évfordulóját ünneplő soknemzetiségű szovjet állam hatalmas természeti gazdasága s ipari potenciálja bázisán, mind a jelenlegi ötéves terv, mind pedig a hosszú távú gazdaságstratégiai koncepciók középpontjában az ember, a termelő és fogyasztó szovjet állampolgár áll. A lakosság életszínvonalának emelése, nem egyik eleme csupán a tervcéloknak, hanem olyan végterméke, amely egyszersmind strukturális átrendező erő is a termelésben, az iparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban és a közlekedésben. Ahhoz, hogy a folyó ötéves tervidőszak céljait az életszínvonal emelése terén megvalósítsák, mindenekelőtt jelentősen növelni kell a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyiségét és választékát. A szovjet fogyasztók szükségletei gyorsan növekednek és a fizetőképes kereslet szerkezete is gyorsan változik. Ennek tényezői egyebek között a fokozódó urbanizáció, s a lakosság kulturális színvonalának gyors emelkedése. A 80-as évek közepére a felső és középfokú képezettséggel rendelkezők száma megkétszereződik, s a 20—24 éves korcsoportba tartozók egyharmada egyetemre jár majd. A mezőgazdasági termelés növelése a fogyasztói kereslet kielégítése szempontjából is kulcsfontosságú. Az 1972-es rendkívül rossz mezőgazdasági év, — a fagykárok, szárazság, majd hatalmasesőzések — nem homályosíthatja el, hogy pl. a gabonafélék termelése, a hatvanas évek első feléhez képest —, végrehajtott jelentős agrotechnikai intézkedések, mezőgazdasági dolgozók megnövekedett anyagi érdekeltsége nyomán — jelentősen emelkedett. 1961—65 között, évi át _ 17 " “5F Jam? ára: 2 forint A kilencedik ötéves terv második évében már világosan kirajzolódnak a Szovjetunió gazdasági életében azok az új tendenciák, amelyek alapján joggal nevezték ezt a tervidőszakot „fázisváltásnak” az ország fejlődésében. Lényeges minőségi változások ezek, amelyek természetszerűleg csak hosszabb távon hatnak majd. A fejlődés horizontján azonban, a húsz-huszonöt évre szóló távlati tervek perspektíváiban a mai gazdaságpolitikai programokból és az ezek megvalósítására tett lépésekből elébünk tárul az évszázad fordulójának Szovjetuniója, az akkori világgazdaság hatalmas, valószínűleg leghatalmasabb gazdasági egysége. A Szovjetunióban érthető módon jelentősen megnőtt e szakaszban a hosszú távra szóló tervezés jelentősége és tökéletesítését tekintik a gazdasági irányítás reformja egyik központi feladatának.lagban 130,3 millió tonna gabonát termeltek a Szovjetunióban. Az 1966—70-es évek átlagában 167,5 millió termett. 1971-ben 181 millió tonna volt a gabonatermés. Az 1971—75-ös tervidőszakra az előirányzat 195 millió tonna gabona — évi átlagban. Az 1972-es rossz év ellenére, a műtrágyafelhasználás gyors emelkedése, s a hektárhozamok emelésében rejlő hatalmas tartalékok alapján a gabonatermelés növelésének előirányzatai éppúgy reálisak, mint az állati termékek termelésének 21—23%-os növelését kitűző célok. A mezőgazdasági beruházások, az előirányzatok szerint az előző öt év átlagához képest 56%-kal emelkednek, gyorsabban, mint az összes beruházások. A tervek szerint, 1971—75 között háromszor annyit ruháznak be a szovjet mezőgazgazdaságban, mint 1961—65 között. A mezőgazdaság műtrágyaellátása szemszögéből is jelentős változás következik be. Öt év alatt több műtrágyát kap a szovjet mezőgazdaság, mint a megelőző egész évtizedben. A mezőgazdaság az 1970-ben a termelt villamos energia 5,5%-át használta fel, 1975-re csaknem 8%-át. Ily módon tovább csökken, majd a mezőgazdaság és az ipar eszközellátottsága közötti nagy különbség. A távlati tervekben egyébként (Folytatás a 2. oldalon) /' « (W33& Ötven esztendő A SZOVJET NÉPGAZDASÁG 1940—1972 KÖZÖTTI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB AZ ÍVTAI Nemzeti jövedelem Ipari termelés Beruházások A távlati munkaerőstruktúra tervezés (3. old.) * Helyzetkép a textilipari rekonstrukcióról (5. old.) m Minőség a III. negyedévben (6. old.) * A kilencedik KGST-ország (8. old.) A szabolcsi almáskertek (10. old.) Idegenforgalom - holtidényben Némi címmagyarázattal kell kezdeni: a holtidény, mint annyi minden, relatív dolog. S természetesen csúcsidényt is feltételez. Az idei idegenforgalmi főidény — sokminden nehézség ellenére — nem sikerült rosszul. Igaz, nem ígérkezett könynyűnek a tavalyi eredmények túlszárnyalása, hiszen 1971-ben már több mint 6 millió külföldi fordult meg az országban. Ugyanakkor 1 millió magyar turista utazott külföldre. Már augusztus végéig, csaknem 5 millió külföldi érkezett hozzánk a világ 125 országából, háromszázezerrel többen, mint az előző év szeptember 1-ig. A korábbi évek augusztusi csúcsával ellentétben ez idén július volt a legforgalmasabb hónap. Nem érdektelen megemlíteni, hogy növekedett azoknak az átutazóknak a száma, akik eredetileg az Adria, vagy a Fekete tenger mellé igyekeztek és útitervüket módosítva gyakran napokat töltöttek országunkban. Mindez jórészben a vendégeknek nyújtott szolgáltatások színvonalemelkedésének az eredménye. Ehhez a színvonal-emelkedéshez sok minden hozzájárul, így nem Utolsósorban a Belkereskedelmi Minisztérium úgynevezett gyorsított programja, amelynek keretében a Balaton partján száznál több ABC- áruház, önkiszolgáló étterem, bisztró, zöldség-gyümölcs árusító pavilon épült fel. Megszűntek, illetve enyhültek a bélés külföldiek pihenését egyaránt megkeserítő hosszú sorbanállások, ellátási zavarok. E témánál mindjárt megemlíthetjük azt is, hogy a program keretében nemcsak a Balaton körül, de az országban máshol is létesültek éttermek, csárdák, bungallók. Szegeden, Salgótarjánban, Győrött, Debrecenben hétszáznál is több, Miskolc-Tapolcán száz, Leányfalun, hatvan szálláshelyet nyújtó bungalló épült. Ezzel és a kempingezés iránt növekvő hazai érdeklődéssel a belföldi turizmus is új lendületet kaphat, s a külföldről érkezők is kedvezőbb körülmények között ismerkedhetnek az országgal. Mindez annál is inkább fontos, mert azért még jelenleg is Budapest, illetve a Balaton a két idegenforgalmi centrum. Bővül tehát a vonzerővel bíró vendéglátóhelyek száma, amit például az is bizonyít, hogy a Velencei-tó mellett már hét és félezer külföldi töltött a nyáron hoszszabb, rövidebb időt, kétszer több, mint tavaly. Elemezni a visszaesés okait Mindenképpen az idei eredmények tükörképe a szállodai helyzet alakulása, noha a külföldiek nemcsak szállodában lakTermészetesen az idegenforgalom fejlesztése csak úgy képzelhető el, ha e fejlődéssel egyidőben (vagy nem sokkal később) realizálódik népgazdasági haszna is. Ha megvizsgáljuk, hogyan állunk az idegenforgalomból származó bevételek alakulásával, kiderül, hogy évről évre növekvő, dinamikus fejlődésről beszélhetünk. Ami például a szocialista relációból adódó forgalmat illeti, ez 1971-ben 640,4 millió devizaforintot hozott. Ez 1968-hoz képest 120 százalékos emelkedés. Mindenképpen azt bizonyítja, hogy a szocialista országokban nagy az érdeklődés Magyarország iránt, s a felénk áramló turistaforgalom dinamikusan fejzült. Szállodáinkban az év háromnegyed részében a belföldi, illetve a külföldi vendégek 8—9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, mint tavaly. A tőkés forgalom 13 százalékkal, a szocialista — Jugoszláviát nem számítva — mintegy 3—4 százalékkal emelkedett. A budapesti szállókban a külföldiek forgalma 14 százalékkal volt több, míg a Balatonon csak a tavalyi szintet érték el. Amíg a tőkés vendégéjszakák száma ugyanitt 13, illetve 10 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, szocialista viszonylatban Budapesten 16 százalékos fejlődés, a balatoni szállodákban közel 20 százalékos visszaesés mutatkozott. Úgy gondoljuk, hogy a szakembereknek feltétlenül elemezniük kell majd e visszaesési tendencia okait éledik. A további fejlődést azonban nehezíti az idegenforgalmi árak egybehangoltságának hiánya. Ugyanez gondot okoz a tőkés országokból érkező turisták forgalmában is. (1971-ben 530 millió devizaforint volt a tőkés relációból származó bevétel, 88 százalékkal magasabb 1968- hoz képest.) Első az autó Ha röviden is, de szólni kell a közlekedésről. A Belkereskedelmi Kutató Intézet nemrégiben tanulmányt készített (Folytatás a 6. oldalon) Külföldi vendégéjszakák száma az előző évi %-ában 1972 január-szeptember Szoc. összesen Tőkés Külföldi összesen Belföldi Összesen Január-augusztus KM 116 110 HO HO Szeptember 105 98 100 91 99 Január-szeptember 101 112 109 108 109 Ebből: Budapest 116 118 114 103 112 Balaton 81 110 100 116 103