Figyelő, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-01 / 1. szám
2 Megújulás A 31. évfolyamába lépő FIGYELŐ — élve a korszerű nyomdatechnika lehetőségeivel — új ruhát ölt A régi ruha megkopott, divatjamúlt holmivá lett. A korszerű gondolat lehetőleg öltsön korszerű formát Nos, a jobb minőségű papír, a fényszedési technika és az ofszetnyomás erre teremt lehetőséget, olvashatóbbá, színesebbé teszi lapunkat A korábbinál jobban élhetünk az információközlés vizuális módszereivel is. Azt reméljük, hogy ezzel a formai változtatással még közelebb kerülhetünk olvasóinkhoz, a gazdasági élet aktív szereplőihez és alkotóihoz. Szerkesztőségünk természetesen nem elégszik meg a formai megújulással; e lehetőséget lapunk tartalmi gazdagítására is felhasználjuk, így — egyebek között — jelentőségének megfelelően kívánunk foglalkozni a vállalati önkormányzati testületek működésével, működési feltételeit meghatározó szabályokkal, s ezek értelmezési, alkalmazási kérdéseivel. Rendszeres rovatot szentelünk a bank- és a pénzügyi élet időszerű kérdéseinek, ezzel is elősegítve a pénz- és tőkepiaci módszerek hatásosabb működését, a gazdálkodók informáltságát Sokak kérésének eleget téve indítjuk meg vállalkozási rovatunkat, melyben a vállalkozások szervezésével, finanszírozásával és adóztatásával kapcsolatos információkat közlünk, s a kérdésekre válaszolunk. Bízunk abban, olvasóinknál megértésre talál, ha a gazdagabb tartalom, színesebb és jobb minőségű külső arányosan többe is kerül, mint a régi A FIGYELŐ arculata — gazdaságpolitikai jellege — azonban természetszerűleg nem változik. Fóruma marad a gazdaságpolitikát befolyásoló, meghatározó döntések, koncepciók, eszmeáramlatok, külső és belső feltételek megismertetésének. Továbbra is feladatunknak tartjuk olvasóinknak a fontosabb gazdaságpolitikai döntésekbe való beavatását. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a magyar gazdaságpolitika nyitott, nyílt jellegéhez. Szellemi életünk demokratizmusának erősödését reméljük attól is, hogy — csakúgy, mint eddig — lapunk készséggel ad teret a társadalmi és a gazdasági haladást, a megújulást szolgáló, adott esetben egymástól eltérő, egymással vitatkozó nézeteknek, elgondolásoknak és javaslatoknak. A szerkesztőség címe: Budapest, V., Alkotmány u. 10. Levélcím: Pf. 18. 1355. Telex: 22-6613. Telefon: Titkárság 127-664. Munkatársak: 119-664, 117-201, 311-564, 117-064, 112-014. Hirdetésekkel kapcsolatos felvilágosítással a Hírlapkiadó Vállalat hirdetési osztálya szolgál. Bp. VIII., Blaha Lujza tér. 3. Telefon: 343-100. Készpénzes hirdetésfelvétel 9-től 17.30-ig; Bp. VIII., József körút 7. Telefon: 133-246 vagy 343-100/489 mellék. HU ISSN 0015—086 X. Index: 25 283. GAZDASÁGPOLITIKAI HETILAP Főszerkesztő: Dr. VARGA GYÖRGY Főszerkesztő-helyettes: Dr. FOLLINUS JÁNOS Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. 1959. Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE vezérigazgató. 86—4802. Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: CSÖNDES ZOLTÁN vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapelőállítási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. (1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre 576 forint. Külföldre a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat terjeszti (Budapest I., Fő u. 32.) I FÓRUM. Van önálló döntési jog A FIGYELŐ 1986. 45. számában megjelent „Csak a cégtábla változik?” c. írással kapcsolatban az alábbi véleményt adjuk. A húsipar irányításának átszervezésével kapcsolatban közölt cikk alapvetően reális kérdések feltevésére, illetve szakmai vita kialakítására készteti az olvasót. Különösen kiegészítésre szorul a cikk egyik alcíme, amely szerint a húsipari vállalatok önállósága lényegében névleges marad, mivel az 1987-re is megmaradó keretgazdálkodás a vállalatok piaci munkáját korlátozza. Itt kell megemíteni, hogy a húskeret a népgazdasági húsmérlegen belül a belföldi ellátást garantáló mennyiség, amelyet a kormány — csontos húsban — egy adattal jelöl meg. A keret belső összetételét a megyei és fővárosi keretszámokon belül a húsipari vállalatok kereskedelmi partnereikkel közösen, teljes mértékben önállóan, a kereslethez igazodóan határozzák meg. Ez alól kivétel a szárazárukeret, amit negyedévenkénti bontásban, fajtánként határoz meg a Belkereskedelmi Minisztérium. A szárazáruk elosztásának alapvető oka, hogy az év nagyobb részében ezekből a belföldre rendelkezésre álló mennyiség lényegesen alacsonyabb mint azt a kereslet szükségessé tenné. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a keretgazdálkodás alá vont belföldi húskontingens felett a húsfeldolgozó üzemek évente mintegy 150 ezer tonna ún. „kereten kívüli” húst, húskészítményt dolgoznak fel és hoznak forgalomba. Ebből az állami húsipari vállalatok által kibocsátott termékennyiség kb. 120 ezer tonna, amit teljes önállósággal értékesíthetnek, üzleti elképzeléseik szerint. A másik lényeges kérdés, hogy a piacfelügyeleti szervek irányítói munkája tartalmilag csak az egyenletes belföldi ellátásra irányul, hogy ne keletkezzenek fehér foltok; azokon a területeken is kielégítő legyen az ellátás, ahol az iparvállalatoknak nem olyan gazdaságos a piaci tevékenységük mint pl. a kistelepülések, kisboltok esetében, vagy hogy olyan termék is forgalomba kerüljön, amely az iparnak gazdaságtalan, de a vásárlók igénylik. A központi koordinációk mindenképpen szükségeseknek tűnnek föl olyan fontos közellátási cikknél, mint a hús vagy az étkezési zsír. A biztonságos ellátás megköveteli a tartalékkészleteket még akkor is, ha netán ezeknek a cikkeknek a külpiaci értékesítése a vállalatnak gazdaságosabb a hazainál. Ezek az intézkedések népgazdaságunk számára legalább olyan fontosak, mint a vállalatok eredményes gazdálkodása. A húsipari vállalatok önállóságának növekedésével a vállalatok között bizonyos differenciálódás várható. Ennek következtében egyesek gyorsabban, mások kevésbé fejlődnek, ami az ellátás színvonalának különbözőségében is megnyilvánulhat. A piacfelügyeleti intézkedések a keretgazdálkodáson keresztül is lehetővé teszik, hogy a piaci viszonyokhoz jobban alkalmazkodó vállalatok belföldi szállításaikat a saját megye területén kívül más megyébe vagy a fővárosba irányuló szállítással növeljék. Véleményünk szerint a húsipari vállalatok számtalan olyan önálló döntési joggal rendelkeznek, amelyek piaci munkájukat eredményesen fejleszthetik. Ilyenek: a mindenkori kereslethez igazodó választék meghatározása, a tőkehús minőségének javítása, bolti kiszállítások, túrajáratok gyakoriságának meghatározása, vagy éppen a gazdaságosságot jelentősen befolyásoló termeléstechnológiai folyamatok helyes kijelölése stb. A központi húskeret-gazdálkodás 1987-ben előreláthatólag változatlan formában fennmarad. A húsipari vállalatok a megyei operatív bizottságok munkájában, illetve a főváros ellátásában jelentős részt vállaló Húsnagykereskedelmi Közös Vállalatban való részvétellel aktívan közreműködnek a belföldi hús-, húskészítmény-ellátás javítását szolgáló elgondolások kidolgozásában. Ivády Géza Belkereskedelmi Minisztérium Lapunk a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H-1389 Budapest Postafiók 149.). Lapunk megrendelhető: ANGLIA: The Danubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: J. and E. Forbat, 108 Chapel St. Windsor, Vic. 3181; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A-1010 Wien; BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rual de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 1S4, Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station „B” Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. VOZIMA; DÁNIA, Jul. Gjellerups Booksellers Aps. 87-89, Spelvgrade DK-1307 Kobenhaven; NSZK: Újváry-Griff Tituelstr. 2, 8000 München 81, Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68, Musica Hungarica Romannstr. 4, 8 München 40; FINNORSZÁG: Akateemine Kirjakauppa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Société Balaton 12, Rue de la Grange-Bateliere 75009; HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/s Norvesens Litteratur Treneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6; SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 14, 4142 Mönchenstein; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wikseil Färlag P. O. Box. 62. S 10120 Stockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. Sándor Püski c/o Corvin 251E. 82. Street New York N. Y. 10028; Otto's Import Store 2320 W. Clark Ave. Burbank, CA 91506; JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára. A rugalmasság fékje A FIGYELŐ 1986/45. számában megjelent „Csak a cégtábla változik?” cikkel kapcsolatban az alábbiakat közöljük: A hivatkozott cikk helyesen vázolja a tényleges helyzetet, és helyesen tesz fel kérdéseket, noha a felvetett probléma sokkal nagyobb annál, semhogy azt ilyen terjedelmű újságcikkben teljes részletességgel ki lehetne fejteni. A cél nem is ez volt. A konkrétan felmerülő kérdésre közöljük, hogy a jelenlegi keretgazdálkodás feltételei a piacokhoz való rugalmasabb alkalmazkodást nem engedik meg, nem segítik a hatékonyabb és önálló vállalati gazdálkodást. A keretgazdálkodással kapcsolatos feladatok állami és üzemi szinten jelentős adminisztrációval járnak. Ennek megszüntetése az üzemek közötti versenyt javítaná. A jelenlegi helyzetben nagyon kevés regionális húsüzem szállít exportra. Ezek az üzemek látják el a „hangyamunka” egy részét, hisz a húsüzletekbe is szállítanak, ami nem „jó üzlet”, így az exporttámogatásból nem kapnak, noha az ő munkájuk eredményeként is szállíthat az állami húsipar exportra. Nagy Kálmán elnök Kossuth Mgtsz. Jászberény A termelőknek kedvezett az átszervezés A FIGYELŐ 1986/45. számában megjelent „Csak a címtábla változott?” cikkel kapcsolatos álláspontom a következő: Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt átszervezését kedvezőnek ítéljük meg termelői szempontból. A más területen eddig történt hasonló átszervezések, az eddigi tapasztalatok során kedvezően éreztették hatásukat. Sokkal közelebb kerültünk az általunk termelt termékek értékesítése során a felvásárló- és feldolgozó szervezetekhez. Mind a kül-, mind a belföldi piac értékítéletét sokkal gyorsabban és közvetlenebbül volt módunkban érzékelni, még akkor is, ha a piaci értékítélet a termelők számára nem minden esetben alakult a legkedvezőbben. Jó példa erre a vágóbaromfi-termelés és -feldolgozás területén kialakult helyzet. Úgy gondolom, hogy az ÁHT átszervezése — jelenlegi ismereteink szerint — aligha képes minden várakozásunknak megfelelni. A belföldi piachoz alkalmazkodó hatékonyabb és önálló vállalati gazdálkodást nagymértékben befolyásolja a húsra vonatkozó, jelenleg is érvényben lévő keretgazdálkodás. Megítélésem szerint a keretgazdálkodás fenntartása — ahogy a hivatkozott cikk is megfogalmazta — nem teszi lehetővé sem a termelőszférában, sem a húsfeldolgozó szervezetben a piac értékítéletének megfelelő üzletpolitika erőteljes érvényesülését. Ez vonatkozik a termelői kezelésben lévő úgynevezett regionális húsüzemekre, valamint a húsfeldolgozó vállalatokra is. Bár meg kell jegyeznem, hogy a regionális húsüzemek piaci érzékenysége és hatékonysága az elmúlt években kedvezően alakult. Mivel szarvasmarha- és sertéshús terme 1987. január 1. lésünk egyaránt erősen exportorientált, igen nagy jelentőségűnek tartom a hús-külkereskedelmi szervezet átalakítását. Ettől a gazdaságosabb export nagyobb lehetőségét várom. Nagyon lényegesnek tartom, hogy mi, a termelő gazdaságok, az exporttal foglalkozó szervezeten keresztül az eddiginél erőteljesebben kerüljünk a piac közelébe és valóban első kézből tájékozódjunk a külpiac tényleges helyzetéről. Teljes mértékben egyetértek a cikknek azzal a megállapításával, hogy nem lehet szervezetileg bevonni minden hízóállat-eladó gazdaságot a külkereskedelmi szervezetbe. Ez nem is volna indokolt és célszerű. Jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemeknek megvannak azok a kereskedelmi érdekeiket képviselő szervezeteik, amelyek az eddigiek során megfelelően érvényesítették a termelői érdekeket. Jól informáltak a mindenkori piaci helyzetről. Az állami gazdaságoknál az ÁGKER ezt a feladatot a gazdaságok közmegelégedésére látta el. Nagyon célszerűnek tartanám, ha a most alakulóban lévő húsipari exportszervezetben az állami gazdaságokat képviselné és rajta keresztül hozzájutnánk mindazon ismeretekhez, ami szükséges ahhoz, hogy a hízóállat-előállításban mindenkor igazodjunk a piac igényeihez. A jelenlegi helyzetben ezt alapvetőnek tartom, hogy a fajta, tartástechnológia és egyéb körülményeket is figyelembe véve megfelelő minőségű húst termeljünk. Elfogadhatatlan, hogy az exportáló szervezetben két-három termelő nagyüzem képviselje csak a termelőket. Gyekviczki Vilmos igazgató Csepregi Állami Tangazdaság Hogy a tartalom is változzék A FIGYELŐ 1986/45. számában megjelent „Csak a cégtábla változik” című cikkel kapcsolatban vegyük alapul a tervtörvény 4. fejezet 39. § (1) bekezdését: „Szervezettebbé és hatékonyabbá kell tenni a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek belföldi és külpiaci értékesítését”, így kézenfekvő az átszervezés, hogy önállóak legyenek a húsipari vállalatok. Az adott feltételek között az átszervezés kapcsán a Húsipari Központ létjogosultságát megkérdőjelezzük. Jobb megoldásnak ítélnénk, ha az exportot lebonyolító cég tartana közvetlen kapcsolatot a vállalatokkal a kölcsönös érdekeltség alapján. A mai viszonyok között az önálló vállalatoknak meg kell felelniük az ilyen körülményeknek. A központ csak közvetítő szerepet játszana. Ami a belföldi ellátást illeti, adott körzetek ellátásáért felelős szervezetek mindenféle központi keret nélkül, szerződéses alapon lássák el a vágóhidakról a boltokat. A minőségi és mennyiségi árutermelés érdekében két megoldás is kínálkozik: olyan kétoldalú kapcsolat termelő és feldolgozó között, amiben az érdekazonosság kölcsönös. Még szorosabb kapcsolat is teremthető termelők és feldolgozók között, esetleg közös vállalat létrehozása révén. Biztos, hogy az önállóan gazdálkodó szervezetek megtalálják a hatékony együttműködés módját. Összefoglalva: mindenféle túlszervezéstől mentes, önálló vállalati tevékenységet tartunk ésszerűnek, érdekeltségi alapon, szorosan együttműködve, önálló gazdasági szervezetekkel. Ebben az esetben nemcsak a cégtábla változik. Radvánszki Alajos állattenyésztési főágazat-vezető Lenin Mg. Termelőszövetkezet Mélykút