Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)

1834-11-08 / 37. szám

__ 37.) FILLÉRTÁR m­in­denn­emű közli asz­n­ai­t ________ ismer­etek 11 terjes­z­tésére. Kijön minden szombaton. (November’ 8-kán 1834.) A’ Vezúv. E’ tüzokádó hegy fekszik alsó Olasz­országban, a’ nápolyi királyságban, mintegy ké­t német mértföldnyire délkelet felé a’ hason­nevű fővárostól, m­ellynek síkja a’ Minerva’fok­hegyéig terjed. A’ Vezúv’ alja termékeny szán­tóföldekkel, szőlőshalmokkal, kertekkel és er­dőkkel körülöztetik, mellyek közt falusi házak’, faluk’ és városok’ igéző láncra nyúlik el. Nyugoti oldala a’ hegynek igen termékeny, ’s az úgynevezett lacrima Christi (Kristus’ köny- I­é­nyei) nevű bort termi; a’ keleti ellenben pusz­ta és meddő. Nápolytól egészen a’ hegy’ lá­báig szekeren megy az ember; itt, ha a’ hegy­re fel akar menni, szamárra vagy öszvérre ül, mellyet a’ rongyos ficzkók szemtelen kiabálással­­ kinálgatnak. A’ hegynek közepe tájáig lova­gol tehát az utas, hol egy remete’ lakása va­gyon. Rövid nyugvás és a’ lacrima Christi’ ivása után további nehézségekre erősödés vé­gett, meredekebb út vezet felfelé. A’tájék mindinkább szomorúvá ’s pusztábbá lesz, min­den állati ’s növényi élet kifogy, fekete és szürke, régiség miatt többyire elporhadt láva­tömeg fedi a’ hegy’ hátát. Mikor az ember a’ tulajdonként hamukuphoz ért, le kell szállania; mert itt már oly meredek az út , hogy lehetet­len lenne felmászni, ha a’ meghűlt lávafolya­mok kiálló rögeikkel ’s egyenetlenségeikkel a’ lábnak némelly tartalékot nem adnának. Hogy ezen hamukupot, mint szinte a’ torkulatot, csak akkor lehet meglátogatni, mikor a’ vulkán nyu­godt állapotban van, nem szükség említni; mert máskor a’ felemelkedő kénkögöz miatt, kivált ha a’ szél szemközt fúj az útazónak, életve­széllyel járna. Töbször fizették már merész utasok életökkel az ilyen próbát. De ha az ember azon tanácsot követi, mellyet a’ remete nyájas ajándékul ad ’s a’jó és biztos vezetőkre hallgat, semmi veszéllyel nincs összekötve a’ hegyre menetel. Midőn végre sok fáradság után a’ hamukup’ szélére jutott az útas, épen oly meredeken megy le a’ torkulatba. Torkulatnak neveztetik azon töltsérforma nyílása a’ hegy­nek , melly gyakran több száz lépés mélységű ’s lefelé mindig keskenyebb, úgy hogy utoljára csak nehány ölnyi lyukat képez , vagy egészen bezáródik, és csak uj kirohanáskor nyílik meg. Ezen torkulat a’ hegynek csaknem minden ki­lövellésekor megváltoztatja alakját, vagy egészen lesülyedvén a’ mélységbe, vagy uj tömegek’ felhalmozódása által más állván elő. Ha lehet­séges a’ látogatónak a’ mélybe leszállani, bor­­zadalmas látmány ötlik elébe. Két angol uta­zók, kik a’ Vezuvot 1828 látogatók meg, és a’ torkulat’ belsejébe leszállottak, ezt beszélik ró­la: ,,Midőn a’ torkulat’ szélére értünk, telve ta­láltuk füstöt és gőzzel, a’ legerősebb kénkő­­szagot párologván ki egyszer’smind. Darab ideig egy forró nyílásnál nyugodtunk, mellybe nehány tojást ereszténk, abban megfőzni.“ Nagy fáradsággal mentek le a’ torkulatba. ..Ezen tor­­kulatban egészen új alakkal mutatkozik a’ ter­mészet , ’s minden különbözött a’ dolgok’ szo­kott állapotjától. Most valóban a’ föld’ belsejé­ben valónk, hol kincsei a’ legkülönösebb ’s rendet­lenebb módon feküdtek szemeink előtt. Az ös­vény, mellyen leszállottunk, legcsudálatosb de legszebb ásványokból állott. — A’ tűzokádó hegy’ nagy torkulatja szemeink előtt nyitó fel iszonyú torkát, mellyben a’ nyers láva a’ puz­­zolán és hamu fel - felváltogató rétegjeivel a’ legkülönbözőbb alakban halmozódott fel. Alat­tunk lövelle fel november 10-ének reggelén a’ nagyobb újonnan támadt torkulat’ alja gőzfelle­­geit. Lábainknál és mindenfelől körültünk mély rétegek valónak sárga kénköbül, m­ellynek színe a’ legsötétebb narancsveresből só’ hozzá­járulásával származván, a’ leghalaványabbig 37

Next