Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)

1835-05-23 / 13. szám

Czélja az életre megkí­vántaté ’s valóban hasznos tárgyak’ közlése, és tudomá­nyos oktatás. Meg­jelen minden szom­baton. Előfizethet­ni reá a’ kiadás’ t, helyén kívül min­­den posta- hivatal­nál, könyvárosok­­nál ’s vidéki besze­dőknél, kik aztán a’ példányokat is kiosztják. D­e mindennemű­ö­z­h­a­s­z­n­u i­s­m­é­r­e­t­e­k’ terjesztésére. Ára az egész évi folya­matnak valami 110 kömetszésű’s külön hozzá csatolt kép­pel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyv­árosoknál 5 for. 36 kr., postán pedig nyomtatott czím alatti elküldéssel 6 forint p. p. Eszten­dő’ végével csinos boríték járulard hozzá a’ foglalat’ lajstromával. Második évi folyamat.­­Május’ 23-kán­ P­é­t­e­r­v­á­r­a­d. Nemcsak Magyarországnak, hanem az egész ausztriai birodalomnak első rangú erőségei’ egyi­két terjesztjük elő képünkben. Fekszik a’ Duna’ jobb partján, Újvidéknek áltelellenében, közel Karloviczhoz és Szalankemenhez, Belgrádtél mint­egy 15 mértföldre; lakosai’ száma közel 4000. Főhelye ez a’ tótországi katona-határszéli ezred­nek , a’ tótországi fő hadi kormánynak, a’ kato­nai kormányzónak széke, ’s a’ hadi biztosságnak, élelemtárna­k , hadi pénztárnak , katonai feljebvi­­tel­ törvényszékének helye. Itt feküdt hihetőleg Acumincum római gyarmat, melly a’ népvándor­láskor lerontatv­án ’s a’ magyaroktól ismét Telepí­tetvén , 1520 a’ szerentsétlen mohácsi ütközet előtt a’ törökök által elfoglaltatott, kik azt más­fél századig bírták, mig 1687 a’ császári fegyve­rek’ győzedelmei’ következésében kiűzettek. Pé­­terváradnak felét a’ Duna fogja körül, melly ide közel két szigetet és nagy kanyarodásokat képez. A’ nagyobb, vagy Eugen-sziget, Karloviczig nyúlik le, ’s valamint a’ Dunának szemben fekvő partja, védfalakkal van megerősítve, mellyekbe, a’ várral együtt, 10,000 védlőnél több kívántatik. A’ vár a’ felsőre, magas sziklán fekvőre, ’s az alsóra, melly amazt erős és tágas falakkal keríti körül, osztatik. Az alsó várnak minden árkait tele le­het ereszteni vízzel, a’ felső pedig erőmívek által jó ’s elegendő ivóvízzel látatik el. Híres Pétervárad azon gyözedelemről, mellyet Eugen herczeg itt nyert 5. aug. 1716 Haly nagyve­zéren. A’ törökök ugyanis megtámadták a’ velen­­czeiket Moreában, és nem ügyelvén Ausztria’ eszközlésére, kényszerítették a’ császárt, mint a Ve­­rencze’ szövetségesét, hogy Magyarországba se­reget küldjön. A’ határszéleken történt aprólékos czivódások nem sokára háborút szültek. A’ csá­szári csak 60,000 emberből álló hadsereg Futak mellett felütött táborában, a’ nagy Eugen’ vezér­lete alatt, készült végválasztó ütközetet vívni a’ 150.000-nél számos­ török ármádával (mellyben 70.000 a’ sereg’ színe). Az ausztriai fővezér mellett állott a’ hős Pálffy János, a’ tapasztalt fegyverrmesterek Würtembergi Sándor, Braun­­schweigi Ferdinánd,­ Starhemberg Maximilián ’a a’ bajor trónörökös Albrecht Károly, ezen utolsó, vidámsággal teljes, a’ táboréletnek inkább nevet­séges mint terhes oldalait fogván fel. A’ péter­­váradi sziklavárban Löff­elholz valt parancsnok, megvetvén a’ dülyfös ellenségnek felszólítását, hogy a’ harmadik nap lefolyta előtt irgalomra ad­ja meg magát. Midőn a’ büszke Haly , csak seregei’ számát, nem pedig nagy ellenje’ szellemi felsőbségét tartván szeme előtt, Pétervárad felé indult vala, Pálffy János 1400 huszárral kémlelés végett elébe ment, és két nehéz lovagcsapattal erősítve, szo­ros négyszögbe állított seregével az ellenségnek 40.000 lovagból álló előőrsét megtámadni meré­szelte. Négy óráig tartott a’ csata, melly alatt hatszor megtámadák a’ spahik a’ kis bajnoksere­­get, ugyanannyiszor visszaveretvén. Pálffynak már két paripája elesett török nyilakkal átszúrat­­va, a’ harmadikra ülvén megújítja ’s neveli a’ mészárlás’ dühét, futásra kényszerítvén az ellen­séget ezerenként heverő török holttesteken keresz­tül. — De 400 részint terhesen sebesített, részint elesett bátor keresztény adja a’ diadalom’ árát, melly azonban csak előpostája vala egy sokkal nagyobb és ragyogóbb győzedelemnek. Öt elfogott zászló hirdeti e’ hős tettét a’ hadiseregnek. Ennek következésében átvivén az armádát a’ Duna’ másik partjára, aug. 3-kán Kamenicz és Pétervárad közt állítá fel Eugen seregeit, mig Hali az erőség’ ostromához tüzesen fogott. — Követke­zett nap’ álgyuzás vívott álgyuzás ellen, az ozmá­nok’ részéről pazérolva ’s czéltalan, azért sike­retlen is, a’ királyi táborból ellenben takarékosan ’s ügyesen, azért mindig találván és halált, se­bet szórván. — Aug. 5-kén reggeli hét órakor kezdődik a­ rendes és elválasztó ütközet. Az

Next