Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)

1835-08-01 / 26. szám

26. Második évi folyamat. (Augustus’ 1-jén ) Czélja a® életre meghi­­vántató ’s valóban hasznos tárgyak’ közlése,és tudomá­nyos oktatás. Meg­jelen minden szom­baton. Előfizethet­ni reá a’ kiadás’ helyén kívül min­den posta-hivatal­nál, könyvárosok­­nál ’s vidéki besze­dőknél , kik aztán a’ példányokat is kiosztják, mindennemű közhasznú is­m­é­r­e­t­e­k’ terjesztésére. Ara az egész évi folya­matnak valami 110 kömetszésü’s külön hozzá csalott kép­pel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyv­­árosoknál 5 for. 36 kr., postán pedig nyomtatott czím alatti elküldéssel 6 forint p. p. Eszten­dő’ végével csinos bomiték járuland hozzá a’ foglalat’ lajstromával. Angol rákászat. Angliában a’ rókavadászatról II Richard ki­rály alatt történt legelsőben nyilvánosan szó, mikor e’ szerencsétlen király oklevélben ada engedelmet egy apát urnak, hogy rókát vadász­hasson. 150 esztendő előtt még sokkal lejebb állott a’ róka a’ szarvasnál, őznél, sőt nyúlnál is a’ vadászatban; addig csak tőrben és veremben fo­gatott ; a’ majorosok kutyákat tartottak ellene, hogy tyúkjaikat megőrizzék ragadozásától. Las­sanként elkezdének a’ falusi nemesek kopókat tar­tani , összejővén bizonyos napokon vadászatra. Az ilyen kutyákat asztali kutyáknak nevezték, annak jelentésére, hogy szabadon futkározhattak az udvaron, ’s nem zárattak kutyaólba. Jelenleg már ily kutyákat sem tartnak, ’s a’ vadásznak nem kell mértföldeket bebarangolni, hogy vad­nyomra találjon, mert a’ róka és nyúl szerfelett elszapo­rodott. Most a’ vadász kocsin megyen a’ vadászat’ helyére, vagy egy száz guineai (200 aranyos) lován 4 — 5 mértföldet nyargal be. Mennyivel bajosabb volt a’ régi vadászok’ dolgai Nem csak hajnal előtt fel kellett vánczorogniok az ágyból, hanem még reggelig egy órát is kellett tölteniük hajuk’ porozásával, pom­adézásával és összete­­kergetésével. A’ magas czizm­a, a’ gyors nyargaló ismeretlen fényűzés volt elöttök. A’ múlt század’ második feléből való félig tanított le, noha erős állat volt és bámulatos tartósságu, szinte nem igen lenne kedves a’ mostani vadász előtt, mert most 10 perez alatt kifogyna ereje a’ hirtelen futásban. A rókászatra választott hely sajátságos láto­mánya Angolországban az úgynevezett ökörkerítés miatt, mert olyan évszakban, mikor a’bögöly szer­felett nyugtalanítja a’ hizó marhát, nehezen tartat­hatnék együtt ezen kerítés nélkül. Az olyan kerítés széles, tövissel beültetett árokból áll, két ölnyi tá­volságra tőle négy láb magasságú erős fa-sövénnyel körülvéve. Ezeken keresztül ugrani, akármelly oldalról jöjjön is a’ vadász, nem könnyű feladása az angol vadász-lónak. Más eleven kerítések is vagynak szokásban a’ mezőn valami 50 esztendő óta, mellyek egyik vagy másik oldalon szinte árkosak; de a’ vadász neki eresztett lovával áttör rajta, ’s utána összecsapódik az eleven sövény, hogy nyoma sem látszik az átmenőnek, mintha madár szökött volna keresztül. Míg a’ ló meg nem szokja az ily kerítést, nem igen megy neki; de ura’ biztatására ’s a’ kutyák’ példájára még is felbátorodik a’ merész próbára. Welton városka, az angol rókászok’ gyülhelye, egy vadászati nap’ reggelén eleven mozgó életet mutat. Már korán reggel oly csinos vadászokat, millyeket csak lát­hatni a’ világon, mindenfelé szemlél az ember szétmenni. Minden vadász két lovat küld előre, egyiken egy kis csinos lovász lovagolván, má­sikon más inas, ki urának szinte készen tartja­ a’ lovat, ha az első kifárad. Az ilyennemü lovász­inak igen nehezen kaphatók, és viseletűkben, ru­házatokban mutatkozik is egy kis büszkeség fontosságuk’ öntudásán. Valóban meg is kíván­tatik, hogy ne feje’lágyára esett, jó lovag’s köny­­nyü kezű legyen a’ ló’ igazgatásában, mindenek felett pedig éles látású ’s a’ vidéket tökélete­sen ismerő, hogy urának helyesen szolgálhasson kezére. A’ rókászatot eléggé ábrázolja képünk, de még is leírjuk, nagyobb világosság végett egy vadász’ bánásmódját. Majd kétszáz lovagi­ társ veszi körül egy szép reggelen februarius’ elején a’ vadász-mestert. A’ kutyákat felnaszítja, sapkájával legyingetvén, ’s egy pillantat alatt minden kutya eltűnt. Rövid idő múlva az egész cserjés hely mintegy ismeretlen láthatatlan erő által mindenfelől mozogni kezd; majd r­egjelen egy két kutya ugrándozva a’ bokrokon, mu­togatván a’ társaságnak sima pettyegetett bőrét, ’s némelly öreg vadászt örömkifakadásra kész­tetvén. Két perez múlva kiugrik egyik kutya a’ sűrűből, és szélén fut felfelé, orrát föld­re tartva, farkával véknyát csapkodva — bike- 26

Next