Film Színház Irodalom, 1943. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1943-07-02 / 27. szám

A kép, amely a Vígszínház nézőterén és színpadán fogad minket ezen a strandcsábos nyári délelőttön, kísér­tetiesen ismerős. A közelmúlt Pírandello­­,felújítását idézi: a színpadon műszakiak tologatnak egy dívánt, asztalt, székeket, 03 ár­ai­vata a tőle telhető eréllyel in­tézkedik ilyen meg amolyan nagyon sür­gős és fontos ügyekben, néhány maszk, néhány kisestélyi és egy pár hamisítat­lan, 1943-as „bőrharisnya“ okvetetlenkedik a színpadon. A nézőtéren, a széthúzott függönyök előtt előkelő némaságba süly­­lyedve a fotelek mélyén néhány színigaz­gató, a háziak: Harsányi Zsolt, He­gedűs Tibor, Ger­s­­­er István, továbbá Horváth Árpád főrendező és a vendég­igazgatók, páran a vidék képviseletében és arra hátrább, a nézőtér mélyén zsi­bongó kis tömeg: mamák, nagymamák, didszülök, üdvözlök és ideálok szép szám­ TIZENKÉT NÖVENDÉK SZÍNIGAZGATÓT KERES mál. Hogyne, hiszen ez a délelőtt a nagy chance, talán szerződés is lehet belőle, valami elkezdődhet egyeseknek, és végleg befejeződhet másoknak. A páholyok tövé­ben színesedik néhány bukéta is, az elő­legezett illúzió és az esetleges siker nevében. A színpadon már hangzik is Fifi kis­asszony szomorú elmélkedése, a halálról, szerelemről Hunyady Sándor ,t­avasz napsütés" -éből. Kővár­y Vera kisasszony ügyeskedik a neki nem túlságosan illő sze­repben. Olyan ,m­utátis" egyéniség, meg­felelő vékonyka arccal és mindenáron szer­ződni ajcaró szándékkal. Aztán a ,tréma levente“ Zalája űzi kis játékait Fodor Klári személyében, szegény Agárdi Péter leventével, jó is volna, ha kissé félre nem játszaná a szerepét, feleslegesen gonosz­­k­odóvá teszi ezt a, szerelmes, szerencsét­len asszonyt, de mindenesetre dráma van abban, amit csinál és ahogyan csinálja. Színes, kedves imprimében emlegeti az ,J esküvő“-ből a szép kis Kállay Éva az ifjúság örök és leküzdhetetlen rügyeit. Ahogy tehetségesen tolmácsolja mindezt, arról győz meg, hogy színésznői kvali­tásai is világba szökkennek majd egy-két­­évi bimbózás után. Egy .Aktív" vendég szerepel utána, szabadkai, majd erdélyi színész, Hetényi István túlhetyke kis bajuszkával és végtelen magasságba tor­nyosodva, arra valahova a zsinórpadlás felé. Ünnepélyes pillanat a következő: Kunsághy Mária támogatására Ben­­kő Gyula szegődött partnerül a „Tűz­vész kettőséhez. Az ünnepély indokolt: a kisasszony komoly tehetség és jelenete után, lent a nézőtéren az igazgatói kezek között papírok zizzennek, ceruzák, pipáz­nak a gépelt műsoron. Majd végzett aka­démiai növendékek: N­o­u­vier Éva, B­en­­kóczyné Viski Nagy lia, Konkoly Miklós és Joó László következnek s kö­zülük Nagy Iia ígér legtöbbet. Bizton­sággal mozog, beszél a színpadon, ő is megérdemel egy papirzszegést. A tehetsé­ges Varga Piroska mellé szintén aktív színész, Nagyajtay György szegődött partnernek Strindberg ,J­ámor"-ához. Kis ráadás is akad: Sebők Margit végzett akadémista Joó Lászlóval Aase anyó és Peer Gynt tolmácsolására vállalkozott. Rögtönzött kis ágyikóba fekszik Sebők- Aase és Peer hatásosan fuvarozza a mennyországba. Szép volt, jó volt, dehát Ibsen. Ugyebár... A nézőtér kellőkép meg is hatódott, még talán Gerster igazgató úr is kisajtolt egy könnyet abból a gaz­dasági igazgatói szeméből. Végül kipenderedett a „bőrharisnya tulajdonosa fa. Magyar Erzsinek hív­ják. Illendően köszönt, jó napot kívánok, mondta és hosszasan bizonygatta, hogy :J én már egyszer éltem.“ Fura dolog volt hallgatni ezt a széles kisasszonyt, néha muszáj volt figyelni rá, közelében járt valaminek, amiért valamikor színházat teremtettek a régiek. Aztán meg egy­szerre hamis és használhatatlan lett a hangja. A vélemények is megoszlottak fölötte. F­öl­de­s­y Gézái például azt mondta: nem merné szerződtetni, mert megverné a színházat. Horváth Árpád főrendező azt mondta: egyéniség! Hát majd meglátjuk. Lapzártakor az igazgató urak még tűnődnek . .í­­rv­a Kunsághy Mária, az 1-es számú ígéret, Benkő Gyulával a »Tűzvész«-ben Viski Nagy fia, a szerződtetésre szintén esélyes Kosztolányi Broniszlávval (Kucher fel».)

Next