Magyar Filozófiai Szemle, 1966
1. szám - Tanulmányok - Elek Tibor: Az optikai rotációs effektusról és filozófiai következményeiről
TANULMÁNYOK Az optikai rotációs effektusról és filozófiai következményeiről ELEK TIBOR A relativitáselméletet ismertető irodalomban elterjedt az az állítás, hogy a kísérleti tapasztalatok egyértelműen Einstein elméletét igazolják. Szögezzük le mindenekelőtt, hogy ez az állítás nem magától Einsteintől származik. Tudományos önéletrajzában megfogalmazza , ,ismeretelméleti hitvallását", és ebben kifejti, hogy a fizikai elméletek elbírálásában nem a kísérleti igazolás a döntő, hanem a ,,belső tökéletesség", a premisszák és dedukciók logikai egyszerűsége és szépsége. Nem tulajdonít különösebb jelentőséget a speciális relativitáselmélet kísérleti igazolásának sem. Még azt is elismeri, hogy a Michelson—Morley-kísérlet semmivel sem igazolja jobban saját koncepcióját, mint Lorentz kontrakciós hipotézisét, a két elmélet között csak a ,,belső tökéletesség" szempontjából tesz különbséget. Einstein tehát világosan látta, hogy ez a kísérlet közvetlenül csak a mozgó rudak és órák tényleges viselkedésére ad felvilágosítást, az alábbi hipotéziseket azonban közvetlenül nem igazolja: — éter nem létezik, vagyis a fénynek nincs anyagi hordozója, — a fény minden inerciarendszerben egyenlő sebességgel és izotróp módon terjed, — a fénysebességnek ezt az állandóságát a mezőmentes téridő-kontinuum abszolút invarianciája okozza. Ezeket a hipotéziseket Einstein csak intuitív, pszichológiai összefüggésbe hozza a tapasztalattal, és valóban nincs is közöttük másféle kapcsolat. Az az állítás, hogy a kísérletek logikai egyértelműséggel Einstein álláspontját bizonyítják, nem tőle, hanem interpretálóitól származik, és nem is felel meg a valóságnak. Mindenekelőtt az első hipotézis esetében szükséges a kísérleti tényekkel szembesíteni Einstein koncepcióját: igaz-e, hogy az elektromágneses jelenségek nem egy anyagi objektum, hanem az anyagtól elkülönült üres tér állapotváltozásai? A Michelson-Morley-kísérlet és más kísérletek annyit valóban bebizonyítottak, hogy optikai-elektrodinamikai eljárásokkal nem lehet kimutatni valamely fizikai objektumnak, pl. egy merev testnek az éterhez viszonyított transzlációs mozgását. A merev testek általános mechanikai mozgása azonban mindig transzlációs és rotációs mozgásokból tevődik össze. Ezért az éter kimutathatatlanságáról szóló állításokat csak abban az esetben lehetne elfog i A. Einstein: „Autobiographisches". L. P. A. Schilpp: Albert Einstein als Philosoph und Naturforscher. Kohlhammer Verlag, Stuttgart 1955, 8 — 9. o. 2 A. Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete. Gondolat, 1963, 60. o. 3 Budó Á.: Mechanika. Tankönyvkiadó, 1964, 196 —198. o. 1 Magyar Filozófiai Szemle