Magyar Filozófiai Szemle, 2000

1–3. szám - Tanulmányok - Bátori Zsolt: Két elmélet a nyelvről: Wittgenstein Értekezéskritikája a Filozófiai vizsgálódásokban

Wittgenstein persze azt is gondolta, hogy a nyelvvel, propozíciók­kal, jelentéssel, megértéssel, logikával, szabályokkal stb. kapcsolatos filozófiai nézetekben 1918 és 1945 között nem következett be olyan radikális változás, amely a fontosabb elméletek alapvető tételei és argumentumai elleni érvelést szükségtelenné tette volna. Ezért a Vizsgálódások I. része megírásakor mind más filozófusok, mind pedig saját korábbi, Értekezés-beli nézeteivel szemben kellett új gondolatait kifejtenie. Új gondolkodásmódja szempontjából azonban nem tartotta szükségesnek, hogy különbséget tegyen az Értekezés és aközött, amit más filozófusok mondtak az őt itt foglalkoztató kérdésekről­: „A nyelv szerszámainak sokféleségét és sokféle használati módjukat, valamint a szó- és mondatfajok sokféleségét érdekes összehasonlítani azzal, amit a logikusok mondtak a nyelv felépítéséről. (Beleértve a Logikai­filozófiai értekezés szerzőjét is.)"A Konkurens filozófiai nézetek vizsgálatának egyik lehetséges (és igen gyakori) oka az, hogy demonstráljuk: argumentumaik nem áshatják alá az általunk javasoltakat. Wittgensteint azonban e­lsőso­rban nem az foglalkoztatja, mit mondanának (vagy mondhatnának) más filozófusok a Vizsgálódásokban kifejtett gondolatok ellenében (bár több esetben is tárgyal ilyen lehetséges ellenvetéseket), hanem az, hogy bemutassa, miként eliminálhatóak a filozófusok által felvetett problé­mák (beleértve az Értekezés­ben tárgyalt kérdéseket is). A Vizsgálódá- 5 Azt, hogy önmagán kívül pontosan mely filozófusokra („logikusokra") gondol, Wittgenstein itt nem említi meg (bár mint látni fogjuk, Russell mindenképpen fontos képviselőjük). 6 Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások, id. kiad., 23. §. 7 A fenti állítást a következő paragrafusok támasztják alá a legnyilvánvalób­ban: „Amikor a filozófusok egy szót használnak — »tudás«, »lét«, »tárgy«, »Én«, »mondat«, »név« —, és a dolog lényegét igyekeznek megérteni, mindig meg kell kérdeznünk magunktól: vajon használják-e valamikor is ténylegesen így ezt a szót abban a nyelvben, ahol honos? — Mi a szavakat metafizikai használatuktól újra visszavezetjük mindennapi alkalmazásukra." (Uo., 116. §.) „A szavaink használatát szabályozó rendszert nem akarjuk sem hallatlan módon kifinomítani, sem pedig teljessé tenni. ”

Next