Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-04 / 1. szám
Budapest, január 4. 1875. 62. szám. Második évfolyam. 1. szám. A FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, MAGYARORSZÁGI ÖSSZES ЬОТЕМYESZBIZOTTSÁGOK Szerkeszti: Máday Izidor. .MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Kiadótulajdonosok: Légrády Testvérek. szerkesztőségnek (Budapest, A lap szélén,érzet illető közlemények a V. nádor-utcza II. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasibos petitsoronként so áron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beiktatásoknál tetemes árleengedés. HIVATALOS KÖZLÖNYE. «’ Előfizetési díj : Egész évre 6 írt, félévre 3 írt, negyedévre 1 írt 50 kr. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 írt. Százalék a könyv- Zárosi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek I (Budapest, V. nádor utcza 6. sz.) czimzendők. Előfizetési felhívás „Földmivelési Érdekeink“ 1875. évi folyamára. Lapunk szives olvasóit felkérjük, hogy az 1875. évre előfizetéseiket megújítani és lapunknak körükben uj pártolókat szerezni szíveskedjenek. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog haladni, és több mint százhúszra menő munkatársai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség rokonszenvét továbbra is kiérdemelni. Légrády testvérek, Máday Izidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési árak : 1875. év jan.—már ez. 1 frt 50 kr., jan.—jun. 3 frt., jan.—dem. 6 frt. A „Falusi -nazdlá "-val együtt: jan.—márcz. 2 frt., jan.—jun. 4 frt., jan.—decz. 8 frt. Tartalom. Egy magyar gazdatiszti egylet alakításához. I. Berezeviczy Egyed. — Melyik faj juh haszonhajtóbb hazánkban ? Fazekas Károly. — A borjazási lázról. Cselkó István. — Haladás a burgonya termelésben. Gobóczy Károly. — Az Alföld öntözésének kérdéséhez. — Termelési kísérletek. I. és II. — Hignette-féle gabonaosztályozógép (Cribleur). (Kéz tábrával.) — Bel- és külföld. (A német gazdák legközelebbi kongresszusa. Egy uj sport klub. Marhavész trágyában. Az osztrák parasztok helyzetéről. Karbolsav elővigyázattal használandó. Az idei orosz len- és kendertermés. A német birodalom földmivelési tanácsának legújabb határozatai. 1ranczia pezsgőbor üzlet. A flüningeni állami haltenyészde. Verseczi bortermelők egylete. A földmivelési minisztériumi uj beosztása. Személyi hirek.) — Szakegyletek működése. — Földmivelési statistika. — Vidéki tudósítások. (Szt.-Mihálfa. Kompolt.) — Vegyes. (Erdei fának ajánlatos diófajta. Az amerikai fák csersav tartalma. — A savanyukáposzta egy új készítés módja. Legyeket az istállóból elűzni. A répavetőmag beáztatását Lovak és szarvasmarhák szinválotzása. Burgonya legczélszerübb eltartása. Husliszt etetés. Takarmány befolyása a tejminőségére.) — Üzleti hirek. Statistikai kimutatás. A gabnatőzsde forgalma és árai. Budapesti marhavásári forgalom. Budapesti piacz. Bécs. (Marhavásár). Pari.. (LaVilette.) Magüzlet Boroszló. Gyapjú. Pest. Bécs. Boroszló.) — Vidéki üzleti hirek.a Győr. Sopron. Nagybecskerek. Arad. Temesvár — Hirdetések. Tárcza. A lovak őstörténetéről. I. Engelbrecht Károly. Egy magyar gazdatiszti egylet alakitásához. I. Lapunk 60-ik számában „Egy szó gazdatisztjeinkhez“ czim alatt indítványt tettünk az iránt, hogy a magyar gazdatisztek állapotuk javítása czéljából egyletet alakítsanak, melynek feladata lenne a gazdatisztennek alkalmazást szerezni, az állomás nélkülieket támogatni, a munkaképteleneket, úgy az özvegyeket és árvákat segélyezni. Az e tárgyban beérkezett adatok közlését ezennel megkezdjük . Tisztelt szerkesztő úr! Örömmel üdvözöljük a becses lapjának utolsó számában megpendített eszmét a gazdatisztek egyesülése tárgyában, és kötelességének tartom mind a nagybirtokosoknak, mind a kisebb földbirtokosoknak, mind a gazdasági egyleteknek, hogy ezen czélra az érdekelt I .Sztállyal magával közreműködjenek és egy priettens irányú, reális alapon nyugvó ilynemű egysét létrehozását előmozdítsák. Egynéhány esztendő óta vannak számos intézeteink, me-lyekből kitűnően mivelt gazdatisztek kerülnek ki, hogy ezek képzettségüknek megfelelő szolgá- latokat tegyenek,, kívánatos őket anyagilag úgy elhelyezni, hogy Guyai gondoktól és jövőjük iránti aggodalomtól ,menten, teljes odaadással fáradozzanak a gazdaság terén. Elsősorban trmiszetessen kell, hogy oly fizetéssel legyenek llátva, mely mellett becsülettel felelhetne.?, mi fájdalom még nem mindenütt történik, és mely egyszersmind arányban van a reá bízott területtel évi felelősséggel. Nálunk gyakran több ezer házas birtok egy 200 forintos ispánra van bizva, míg más országokban, hol már intenzivebb gazdálkodási mód dívik, egy olyan jórszág kezelésére 2—3 gazdasági tiszt fordíttatik. E tekintetben nem ajánlhatom eléggé a tantiemek behozatalát, hogy t. i. a gazdatisztek egy mérsékelt rendes fizetésen kívül a tiszta jöve-delemből, vagy ha ennek kiszámítása nehéz-ségekkel járna, a nyers termékek, úgymint a szarvasmarha jövedelem után bizonyos per- j czenteket kapnak, miáltal a tisztek igyekezete , felette előmozdittatnék. Második sorban a gazdatisztek állásá- I nak javítására és kitartására a gazdatisztek egyesülete is nagy mértékben hivatva van, s még a birtokos osztálynak magának is mindenkép érdekében lesz az olyan egylet létrejöttét elősegíteni, hogy biztosabban jó tisztekre szert tehessenek. És így reméljük, hogy ezen ügy, melynek kezdeményezése jó kezekre van bízva, mielőbb létrejövend. Nem kevésbé érdekkel fogadjuk a vidéken, a szinte becses lapjában említett tervet a gazdák társaskörének megalakítása felől, mely egy égető szükségnek megfelelne, és melynek létrejötte szellemi mind anyagi tekintetben oly szükséges, hogy ezen clubbnak biztosan fényes jövendőt lehet ígérni. Szepes-Nagy-Lomnicz 1874 deczember 22. Berzeviczy Egyed, a szepesi gazd. egylet elnöke, egyes gazdája, hogy nélküle lehetetlen tisztán tájékozza lennünk, vájjon haladunk-e vagy visszaesünk gazdaságainkban ? Hol a számok hiteles adatokra támaszkodnak, azt megczáfolni nem lehet, hanem a kimutatott hibát beismerve, a tudományos tapasztalás által bebizonyított igazságot elfogadva, helyes útra térni anyagi jobblétünk kötelez bennünket, miáltal nemzeti fenmaradásunkat is biztosítjuk. A mezőgazdasági statistika kimutatja, hogy hazánkban egyoldalú gazdaság van általánosan elterjedve, t. i. minden gazdasági ágat háttérbe tolva a szemtermesztés űzetik általánosságban, melyből biztosan következtethetjük a talaj kimerülést. Mi hordereje van a talaj kimerülésnek ? Dapsy László „A talajkimerülés befolyása az államok életére“ biztosan kimutatja. Ha ezen mély tudománynyal összeállított munkát szorgalommal gyakran elolvassuk, megtanuljuk belőle, hogy ki a természet törvényeit megsérti, megsérti magát s közvetve a hazát, melyben lakik, s ahelyett hogy jóltevője lenne a társadalomnak, annak meg ivójává aljasul. A történelem bizonyítja, ki, nemzetek léte vagy elenyészése, a törvények megkimélésén virágoztak, agy j megsértésén elenyésztek. A gyasrfulati tudomány által igazolt gazdasági elv, T. I. „Jó gazdálkodás olcsó trágya nélkül, ez pedig ag takarmány és baromtenyésztés nélkül lehetetlen, minden értelmes gazda által mint alapigazság el van fogadva, s gyakorlati működését a gazdaság kivitelében a fentebbi igazságra fekte ítétt, általa hazafiságát is bizonyítja, mert a nemzetek léte a gazdaság helyes intézésén alapszik. A statiszika után biztosan tudjuk, hogy szemtermelésünk után, mindjárt a juh származtatja hazánkban be a legtöbb pénzt, mégis mezei gazdaságunk ezen hasznos ága oly közönyös mellőzésben részesül, miszerint úgy szakirodalmunkban, mint társas összejöveteleinkben alig részesül figyelemben. Ezeket észlelve azon gondolatra jövünk, hogy juhászataink vagy az okszerű tenyésztés tetőpontján állanak, vagy a körülmények összehatása folytán, mint kevés vagy semmi hasznot nem adó gazdasági ág mellőzendők. Ezen feltevéseknek én egyikét sem osztom. Gyér népességű országok külterjes gazdálkodásra vannak szorítva. Külterjes gazdálkodásban legbiztosabb hasznot adó a legkevesebb költséggel fentartható állattenyésztés, melynélfogva, ha az egyoldalú gazdasággal vesztünket nem akarjuk, még egy századig bizonyosan gazdaságainknak alapját az állattenyésztés fogja tenni. S hogy gazdasági állataink közül a juh mint jelenben, úgy jövőben is legtöbb pénzt fog beszármaztatni hazánkba, kétséget nem szenved, már azon nem- Melyik faj juh haszonhat több hazánkban? A legújabban összeállított mezőgazdasági termelési statistika oly tanulságos minden