Földmivelési Érdekeink, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-04 / 1. szám

Budapest, január 4. 1875. 62. szám. Második évfolyam. 1. szám. A FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, MAGYARORSZÁGI ÖSSZES ЬОТЕМ­YESZBIZOTTSÁGOK Szerkeszti: Máday Izidor. .MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Kiadótulajdonosok: Légrády Testvérek. szerkesztőségnek (Budapest, A lap szélén,­­érzet illető közlemények a V. nádor-utcza II. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasibos petitsoronként so áron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beiktatásoknál tetemes árleengedés. HIVATALOS KÖZLÖNYE. «’ Előfizetési díj : Egész évre 6 írt, félévre 3 írt, negyedévre 1 írt 50 kr. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 írt. Százalék a könyv- Z­árosi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek I (Budapest, V. nádor­ utcza 6. sz.) czimzendők. Előfizetési felhívás „Földmivelési Érdekeink“ 1875. évi folyamára. Lapunk szives olvasóit felkérjük, hogy az 1875. évre előfizetéseiket megújítani és­ lapunknak körükben uj pártolókat szerezni szíveskedjenek. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog ha­ladni, és több mint százhúszra menő munka­társai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség rokonszenvét továbbra is kiérdemelni. Légrády testvérek, Máday Izidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési árak : 1875. év jan.—már ez. 1 frt 50 kr., jan.—jun. 3 frt., jan.—dem. 6 frt. A „Falusi -n­azdlá "-val együtt: jan.—márcz. 2 frt., jan.—jun. 4 frt., jan.—decz. 8 frt. Tartalom. Egy magyar gazdatiszti egylet alakításához. I. Berezeviczy Egyed. — Melyik faj juh haszonhaj­­tóbb hazánkban ? Fazekas Károly. — A borjazási lázról. Cselkó István. — Haladás a burgonya terme­lésben.­ Gobóczy Károly. — Az Alföld öntözésének kérdéséhez. — Termelési kísérletek. I. és II. — Hig­­nette-féle gabonaosztályozógép (Cribleur). (Kéz tábrá­­val.) — Bel- és külföld. (A német gazdák leg­közelebbi kongresszusa. Egy uj sport klub. Marha­vész trágyában. Az osztrák parasztok helyzetéről. Karbolsav elővigyázattal használandó. Az idei orosz len- és kendertermés. A német birodalom földmi­velési tanácsának legújabb határozatai. 1­ranczia pezsgőbor üzlet. A flüningen­i állami haltenyészde. Verseczi bortermelők egylete. A földmivelési minisz­tériumi uj beosztása. Személyi hirek.) — Szakegyletek működése. — Földmivelési statistika. — Vidéki tu­dósítások. (Szt.-Mihálfa. Kompolt.) — Vegyes. (Er­dei fának ajánlatos diófajta. Az amerikai fák cser­sav tartalma. — A savanyukáposzta egy új készí­tés módja. Legyeket az istállóból elűzni. A répa­­vetőmag beáztatását Lovak és szarvasmarhák szin­­válotzása. Burgonya legczélszerübb eltartása. Hus­­liszt etetés. Takarmány befolyása a tejminőségére.) — Üzleti hirek. Statistikai kimutatás. A gabna­­tőzsde forgalma és árai. Budapesti marhavásári for­galom. Budapesti piacz. Bécs. (Marhavásár). Pari.­. (LaVilette.) Magüzlet Boroszló. Gyapjú. Pest. Bécs. Boroszló.) — Vidéki üzleti hirek.a Győr. Sopron. Nagybecskerek. Arad. Temesvár — Hirdetések. T­á­r­c­z­a. A lovak őstörténetéről. I. Engel­­brecht Károly. Egy magyar gazdatiszti egylet ala­ki­tásáh­oz. I. Lapunk 60-ik számában „Egy szó gaz­datisztjeinkhez“ czim alatt indítványt tettünk az iránt, hogy a magyar gazdatisztek állapo­tuk javítása czéljából egyletet alakítsanak, melynek feladata lenne a gazdatisztennek al­kalmazást szerezni, az állomás nélkülieket támogatni, a munkaképteleneket, úgy az özve­gyeket és árvákat segélyezni. Az e tárgyban beérkezett adatok közlését ezennel megkezdjük . Tisztelt szerkesztő úr!­­ Örömmel üdvözöljük a becses lapjának­­ utolsó számában megpendített eszmét a gazda­tisztek egyesülése tárgyában, és kötelességé­nek tartom mind a nagybirtokosoknak, mind a kisebb földbirtokosoknak, mind a gazdasági­­ egyleteknek, hogy ezen czélra az érdekelt I .Sz­tállyal magával közreműködjenek és egy priettens irányú, reális alapon nyugvó ilynemű egysét létreho­zását előmozdítsák. Egynéhány­­ esztendő­ óta vannak számos intézeteink, me-­­­lyekből kitűnően mivelt gazdatisztek kerülnek­­ ki, hogy ezek képzettségüknek megfelelő szolgá-­­ latokat tegyenek,, kívánatos őket anyagilag úgy elhelyezni, hogy Guya­i gondoktól és jövőjük iránti aggodalomtól ,menten, teljes odaadással fáradozzanak a gazdaság terén. Első­sorban trm­iszetessen kell, hogy oly fizetéssel legyenek llátva, mely mellett becsülettel felelhetne.?, mi fájdalom még nem mindenütt történik, és mely egyszersmind arányban van a reá bízott területtel évi fele­lősséggel. Nálunk gyakran több ezer házas­­ birtok egy 200 forintos ispánra van bizva,­­ míg más országokban, hol már intenzivebb­­ gazdálkodási mód dívik, egy olyan jórszág kezelésére 2—3 gazdasági tiszt fordíttatik. E­­ tekintetben nem ajánlhatom eléggé a tantieme­k behozatalát, hogy t. i. a gazdatisztek egy­­ mérsékelt rendes fizetésen kívül a tiszta jöve-­­­delemből, vagy ha ennek kiszámítása nehéz-­­­ségekkel járna, a nyers termékek, úgymint a szarvasmarha jövedelem után bizonyos per- j czenteket kapnak, miáltal a tisztek igyekezete , felette előmozdittatnék. Második sorban a gazdatisztek állásá- I nak javítására és kitartására a gazdatisztek­­ egyesülete is nagy mértékben hivatva van, s még a birtokos osztálynak magának is minden­kép érdekében lesz az olyan egylet létrejöt­tét elősegíteni, hogy biztosabban jó tisztekre szert tehessenek. És így reméljük, hogy ezen ügy, melynek kezdeményezése jó kezekre van bízva, mielőbb létre­jövend. Nem kevésbé érdekkel fogadjuk a vi­déken, a szinte becses lapjában említett ter­vet a gazdák társaskörének megala­kítása felől, mely egy égető szükségnek meg­felelne, és melynek létrejötte szellemi mind anyagi tekintetben oly szükséges, hogy ezen clubbnak biztosan fényes jövendőt lehet ígérni. Szepes-Nagy-Lomnicz 1874 deczember 22. Berzeviczy Egyed, a szepesi gazd. egylet elnöke, egyes gazdája, hogy nélküle lehetetlen tisz­tán tájékozza lennünk, vájjon haladunk-e vagy visszaesünk gazdaságainkban ? Hol a számok hiteles adatokra támaszkodnak, azt megczáfolni nem lehet, hanem a kimutatott hibát beis­­merve, a tudományos tapasztalás által bebi­zonyított igazságot elfogadva, helyes útra térni anyagi jobblétünk kötelez bennünket, mi­által nemzeti fenmaradásunkat is bizto­sítjuk. A mezőgazdasági statistika kimutatja, hogy hazánkban egyoldalú gazdaság van álta­lánosan elterjedve, t. i. minden gazdasági ágat háttérbe tolva a szemtermesztés űzetik általánosságban, melyből biztosan következ­tethetjük a talaj kimerülést. Mi hordereje van a talaj kim­erülésnek ? Dapsy László „A talaj­kimerülés befolyása az államok életére“ bizto­san kimutatja. Ha ezen mély tudománynyal összeállított munkát szorgalommal gyakran elolvassuk, megtanuljuk belőle, hogy ki a ter­mészet törvényeit megsérti, megsérti magát s közvetve a hazát, melyben lakik, s a­helyett hogy jóltevője lenne a társadalomnak, annak meg ivójává aljasul. A történelem bizonyítja, k­i, nemzetek léte vagy elenyészése, a­­ törvények megkimélésén virágoz­tak, agy j megsértésén elenyésztek. A gyasrfulati tudomány által igazolt gazdasági elv, T. I. „Jó gazdálkodás olcsó trágya nélkül, ez pedig ag­­ takarmány és baromtenyésztés nélkü­l lehetetlen, minden ér­telmes gazda által mint alapigazság el van fogadva, s gyakorlati mű­ködését a gazdaság kivitelében a fentebbi igazságra fekte ítétt, általa hazafiságát is bizonyítja, mert a nem­zetek léte a gazdaság helyes intézésén alapszik. A statiszika után biztosan tudjuk, hogy szemtermelésünk után, mindjárt a juh szár­maztatja hazánkban be a legtöbb pénzt, még­is mezei gazdaságunk ezen hasznos ága oly közönyös mellőzésben részesül, miszerint úgy szakirodalmunkban, mint társas összejövete­­leinkben alig részesül figyelemben. Ezeket észlelve azon gondolatra jövünk, hogy juhá­­szataink vagy az okszerű tenyésztés tetőpont­ján állanak, vagy a körülmények összehatása folytán, mint kevés vagy semmi hasznot nem adó gazdasági ág mellőzendők. Ezen feltevé­seknek én egyikét sem osztom. Gyér népességű országok külterjes gaz­dálkodásra vannak szorítva. Külterjes gaz­dálkodásban legbiztosabb hasznot adó a leg­kevesebb költséggel fentartható állattenyész­tés, melynélfogva, ha az egyoldalú gazdasággal vesztünket nem akarjuk, még egy századig bizonyosan gazdaságainknak alapját az állat­­tenyésztés fogja tenni. S hogy gazdasági álla­taink közül a juh mint jelenben, úgy jövő­ben is legtöbb pénzt fog beszármaztatni ha­zánkba, kétséget nem szenved, már azon nem- Melyik faj juh haszonhat több hazánkban? A legújabban összeállított mezőgazdasági termelési statistika oly tanulságos minden

Next