Földmivelési Érdekeink, 1876 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1876-10-09 / 41. szám
154. szám Budapest, 1876. October 9. Harmadik évfolyam. 41. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDO-GAZDASÁGI KÉPES HETILAP, A MAGYARORSZágii ÖSSZES LÓTENYÉSZBIZOTTSÁGOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Eltitatytaink: Légrády Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségnek (Budapest, V. József tér 7. sz.) küldendők. Hirdetések háromhasábos petitsoronként soron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 кг. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek , úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V. nádor-utcza 6. sz.) czimzendök. " Tartalom. A fehérmegyei sárrétség öntözése. Gonda Béla. — Angolország lótenyésztése. VIII. Bornemissza Zoltán. — Termelési kísérletek. VII. (Moksy-féle nemesített búza.) Bartók János. Vili. (Indiai gram. Daversh-burgonya.) Razgha. IX. (Indiai gramm.) Biró Lajos. — Szőlőfürtök eltartása. (2 ábrával.) — A cselédtörvény kivitele tárgyában. — Cselédváltozás ügyében. Ébner Sándor. — Gazdasági tudósítások. (Szabolcs megye. Tolna megye. Békés megye. Nógrádmegye. Hajdu megye. Hont megye.) — Szakegyletek működése. (A sopronmegyei gazd. egyesület. A hevesmegyei gazdasági egyesület. Az országos magyar kerti ipar egyesület. A kecskemétvidéki gazdasági egyesület. A zalamegyei gazdasági egyesület.) — Személyi hírek. (+ Jurenák Pál.) — A ,,Borászati Lapok.“ — A „Falusi Gazda.“ — Bel- és külföld. (Erdei iparral foglalkozók Magyarországban. A magyarországi szesztermelők. Városi csatornaürüléknek Poudrette-é feldolgozása. A nádorkert öntözése. Marhakivitel Olaszországba. Nemzetközi gazdasági kongressus Parisban. Uj nemű lópatkók. A német gazdák vándorgyűlése. Bika-állomások. Vaj csomagoló anyag. Az állatkereskedésre vonatkozó szavatosságról. A rajnai borkirály pinczegazdasága.) — Közlemények a budai vinezellér- és pinczemester-képezde laboratóriumából. .. Molnár István. — Szakirodalom. („Wochenblatt für Land- und Forstwirthschaft.“ ,Sport.“ Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1805-től kezdve napjainkig. „Der Volksgärtner.“) — Kertészet. (Uj felfutó növény.) — Kiállítások, versenyek, ülések, előadások határnapjai. — Szerkesztői üzenetek. — Nyílt tér. — Üzleti hirek. — Hirdetések. Előfizetési felhívás a „Földmivelési Érdekeink“ 1876. évi folyamára. Lapunk szives olvasóit felkérjük, hogy lapunknak körükben uj pártolókat szerezni szíveskedjenek. Lapunk jövőre is az eddigi irányban fog haladni, és több mint százhetvenre menő munkatársai segítségével iparkodni fog a gazdaközönség r rokonszenvét továbbra is kiérdemelni. Légrády testvérek, Máday Izidor, mint kiadók, mint szerkesztő. Előfizetési Árak: 2 hóra 1 frt., 3 hóra 1 frt. 50 rer., 6 hóra 3 frt., egész évre 6 frt. A „Falusi GazdA "-val együtt: 3 hóra 2 frt., 6 hóra 4 frt. egész évre 8 frt. A fehérmegyei sárrétség öntözése.*) A fehér- és tolnamegyei sárrétség évek hosszú során át csupa mező láp, ingovány és mocsár volt, úgy hogy csak az itt-ott kiemelkedő magaslatok adtak némi szénatermést. A birtokosság belátván, mily nagy veszteséget szenved az által, hogy e nagy területet épenséggel nem képes értékesíteni, még 1820 körül elhatározta ennek lecsapolását s a nagy mű Beszédes József mérnök terve szerint végre is hajtatott, így jött létre az u. n. Nádor-csatorna, a mely egyúttal több hegyi vizet is felfog, amelyek egy*) Szerző által egyidejűleg a „P. N.“-nak is megküldetett része a malomcsatorna táplálására szolgál, s csak az ezenfelül maradó víz vezettetik a Nádor-csatornába. A malomcsatorna 1—1,5 méterrel fekszik magasabban a Nádor-csatornánál, amely utóbbi a sárrétség legmélyebb vonalán fut végig. A lecsapolás ilyképen meglehetősen sikerült, csakhogy most meg az lett a baj, amint az minden egyoldalú lecsapolás folytán természetszerűleg be szokott következni, hogy csak kissé száraz években meg a sárrétség épen a nedvesség hiánya miatt nem termett semmit, különösen pedig a közelében eső magaslatok. Amíg ugyanis a sárrétség majdnem mindig víz alatt állott, az azt környező magaslatokba, a talaj rendkívüli porhanyó voltánál fogva messze beszivárgott a víz s ellátta a növényzetet a szükséges nedvességgel; ezek tehát elég jó termést adtak. Amint azonban a sárrétség le lett csapolva, ezektől a magaslatoktól elvonatott a viz s igy a szárazság következtében alig-alig adtak valami kis szénatermést. Sőt nagyon száraz években még maga az annak előtte mocsáros, vizenyős sárrétség sem termett a nedvesség hiánya folytán, úgy hogy az átlagos szénatermést holdanként nem lehetett többre tenni x/4—V0 métermázsánál. A sárrétség ilyetén kiszáradása lassankint az öntözés eszméjére fordítá az érdekelt birtokosság figyelmét, ami azonban csak hosszú idő múltával valósulhatott meg, a szerte divergáló érdekek s balfelfogások következtében. Mitskey Imre mérnök ur, a ki egy időben a Nádor-csatorna társaságnál igazgató-mérnök volt, sokat buzgólkodott a sárrétség öntözése érdekében s 1863-ban ki is adott egy érdekes kis füzetet a sárrétség öntözéséről, amely sok életrevaló eszmét és hasznos tervet foglal magában. Nem lesz talán érdektelen a továbbiak kiegészítése végett idéznem a következőket: „Az 1834-ik évi nagy szárazság alkalmul szolgált arra, hogy a sárréti birtokosság nagy része, a kiaszott rétek öntözhetése végett a nádor-csatornai társasághoz forduljon. Ez, akkori igazgató mérnökét Beszédes Józsefet utasítván e tárgyban; általa az 1835-ik évben tartott társasági nagygyűlésre egy igen általános terv- és költségvetési vázolat adatott.“ „E szerint, a sárrét keleti szélén, Sz.Fehérvártól egész Agárdig (Tolna megyében) egy újabb rendszeres csatornát javall ásatni, mely minden befolyásokat felfogván, a mellékes sárrétek „szürenkedve“ (csörgedeztető) öntözésére vizet szolgáltatna. A száritó csatornától nyugat felé levő rétekre a malom csatornából eresztetnék öntöző víz, meghatározott időkben, és kiszabott méretű és apróbb csöveken, Ladánytól Egresig, alább pedig ugyan a malomcsatorna vize fogatnék fel rekesztő deszkázattal, és a két csatorna közt egész Agárdig vezettetnék.“ „Szinte három esztendeig tartó élénk, gyakran ingerült vitatások tárgya volt e tervezet. A társaság fehérmegyei tagjai megyehatóság útján is nyilatkoztak, egyenként, ellene vagy mellette. Végre az ellenzék lett győztes........................“ Ezután még 1857-ik évben foglalkozott az öntözés ügyével a nádor-csatornai társaság. Akkor igazgató-mérnök Halász Gáspár úr egy nagyobbszerű tervet adott be, melynek költsége 300 ezer ezüst forintra tétetett, azonban Stocken, porosz mérnök, ki e tárgyban szintén véleményt adott, egy millió forintra tette az általános csatornázás költségét. Lényeges különbség a Beszédes-féle és ezen terv között az, hogy leginkább őszszel, télen és tavaszszal korán tartja az öntözést lehetőnek sőt okszerűnek, s így nem csörgedeztetés, hanem inkább árasztás és áztatás útján. A társaság e terv kivételét sem fogadhatta el, hanem körében keletkezendő öntözési vállalatoknak — egyesek vagy kisebb társulatok által, — amennyiben a csatornák sérelme nélkül létesíthetők lennének, minden telhető gyámolítást ajánlott. Ezen megállapodás alapján a fehérmegyei sárréti birtokosság elhatározta egy öntöző társaság létesítését, amely 1863. október 6-án engedélyeztetett a Nádor-csatorna társaság által, a következő feltételek mellett: 1. Az öntöző társaság által saját költségén felállítandó zugókra nézve kimondatott, hogy azok küszöbfája az 1829-diki nagygyűlés által megállapított fenékmélységre helyeztessék, vagy a hol most a csatorna mélyebb, még lejebb. 2. E végett, valamint a viz felnyomatási magasság végett két fixpont tűzetik ki a csatorna két partján. 3. A viz felnyomatása akként fog meghatároztatok hogy az se a szomszédos birtokosoknak, se a csatornának kárára ne legyen. 4. A zugók belső nyílása a Galya vizének befolyásán felül 10—12' (3,16—3,80 m.), a főcsatornán pedig azon alul 20—25' (6,32— 7,60 m.) legyen. 5. A zugók szerkezetére nézve megállapíttatott, hogy a) a fej vagy küszöb alá válás czölöpök vagy pallók tétessenek ; b) ezek az oldalba 11 2 ölnyire kinyújtassanak; c) a mellezet 1 öl hosszú, a falazat legalább 2 öl hosszú legyen; d) a zugó oldalai és szárnyai téglából vagy kőből rakandók, hydraulikus vakolattal ; e) a rekesztő deszkákat tartó szélső oszlopok a falba vaskapcsokkal erősittetnek. A zugó belvilágosságára 4 tábla javaltatik, úgy hogy a középső oszlop kiverése után középen legalább 2 öl tiszta nyilás marad-