Földmivelési Érdekeink, 1877 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1877-03-26 / 13. szám

178. szám. Budapest, 1877. márczius 26. Ötödik évfolyam. 13. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI képes hetilap. A MAGYARORSZÁGI ÖSSZES LÓTENYÉSZBIZOTTSÁGOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. kertek­: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Siadotulajdononk: Légrády Testvérek.­­ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségnek (Buda­pest, V. fürdő-utcza Mocsonyi-ház) küldendők. Hirdetések Háromhasábos petitsoronként so­­ron számíttatnak. Több­szöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. ---------------------------—--------------------------------------------------------­---------------------------------------------------------------------------------------------« Előfizetési díj : Egész évre 6 írt, félévre 3 frt, negyedévre 1 írt 50 кг. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Szá­zalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek , úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvé­reknek (Budapest, V. nádor­ utcza 6. sz.) czimzennek. Tartalom. A bérleti szédelgés. II. — Szintén a marhavész­­ről. Tormay Béla. — Csert-féle konkoly kiválasztó gép. 1 ábrával. Thallmayer Viktor. — „Nem mind arany, a mi fénylik.“ Nagy Sándor. — Kisebb közlemények (A kikötendő tojások vizsgálatáról. 8 ábrával. Tej­termék kiállítás Hamburgban.) — A m. k. álladalmi méntelepekből az 1817- évi fedeztetés idényre kiosz­tott ménlovak kimutatása. — Gazdasági tudósítások. (Repczemellék, Veszprémmegye.) — Szakegyletek mű­ködése. (Az orsz. magyar gazdasági egyesület. A „Tol­namegyei gazdasági egyesület.“ A lengyeltói gazdasági kör. A „Temesmegyei gazdasági egylet.“ A biharmegyei gazdasági egylet. A vág balparti első ármentesitő tár­sulat.) — Szakirodalom. (Gazdasági mérnök. Bereczki Máté gyümölcsészeti vázlatai. „Haladó gazda.“) — Személyi hirek. — Bel- és k­ü­­­f­ö­l­d. (A gyár­tott borok iránti törvényjavaslat. Gyöngyösön pin­­cze-egylet. Káros rovarok. A boroszlói gazdasági vegykisérleti állomás. Az emberi tápszerek vegytani megvizsgálása. A marhavásároknak élősúly szerint szerinti szabályozása érdekében. A phylloxera ügye a a képviselői kár pénzügyi bizottságában. Tavaszi magvak szétosztása. Szőlőkivitel tilalma. Az első m. általános biztositó társaság. A kisbirtosok földhitelintézete. Uj gyapot növény. Gazdatiszti szolgálatot keresőknek fi­gyelmeztetésül.) — Pályázatok. — Sport. — Kiállí­tások, versenyek, ülések, előadások határnapjai. — Je­lentékenyebb vásárok. — Szerkesztői üzenetek. — Üz­leti hírek. — Hirdetések. A bérleti szédelgés. (Két közlemény.) II.*) Szédelgésnek neveztük első közlemé­nyünkben azon eljárást, melyet nálunk kivált a nagyobb uradalmak bérbeadásánál követni szoktak, s méltán annak is nevezhetjük. A birtokok bérbeadásának ugyanis reális értelemben véve, nem lehet azon czélja, hogy az évi bér alakjában magának a birtokban rejlő tőkének bizonyos része emésztessék fel évenként; ily bérlet épen úgy szédelgésre van alapítva, mint ama hírhedt „bankár“-üzletek, melyek roppant magas kamatok ígéretével csalták magukhoz a könnyen­ hivő tőke­bete­vőket, s e magas kamatot néhány évig tény­leg ki is fizették, de végre is kisült, hogy magából az elfogyasztott tőkéből fedezték a kamatot addig, míg bírták, azután következett a „Krach.“ így van ez azon birtokosoknál is, kik helyesen vagy helytelenül, de végre is azon határozatra jutottak, hogy birtokaikat bérbe adják , ha ezen szándékuk kivitelénél­­első­sorban nem azt tartják szem előtt, miszerint a viszonyoknak megfelelő biztos évi bérjöve­delem mellett a föld termőképességét csak oly módon s oly mértékben engedjék a bérlő által kiaknázni, mely mellett a földerő egyen­súlya veszélyeztetve nincs. Mi biztosítja erről a bérbeadót ? A józan számítás szerint gondosan és­­ szakszerűen szerkesztett bérleti szerződés­­ mellett első­sorban a bérlő jelleme és qua­­­­li­fi­c­a­tiój­a. Foglalkozzunk tehát kissé a siker e két tényezőjének, vagyis a bérleti szerződésnek s a bérlő qualificatiójának kiválóbb részleteivel. A­kire valamely birtok bérbeadásának fontos feladata vár, az határozza meg minde­nekelőtt, józan megfontolás és gondos szá­mítás alapján azon feltételeket, melyek mel­lett először is a birtokban rejlő tőke fenn­tartása lehetőleg biztosítva van,­­ csak az­után keressen a kár alakilag módosítható, de lényegükben már megállapított feltételek mel­lett egy solid és qualifikált bérlőt, vagyis más szóval : n­e a bérlő, hanem a bérbeadó ha­tározza meg a birtok kihasználhatásának mérvét s ne a kisebb vagy magasabb bér szerint módosíttassanak a bérleti feltételek ,­­ hanem a viszonyok szerint okszerűen megál­lapított feltételek mellett iparkodjunk kellően biztos és lehető magas bérre szert tenni. E feltételek természetesen sokféleképen módosulnak az illető gazdaság fekvése, talaja, földereje, műveltségi állapota, munka­viszonyai és sok egyéb körülmény szerint, de egész általánosságban mégis a következőkre gon­dolnék a fősúlyt fektetni. Hosszú bérleti időtartam egyik fő felté­tele az okszerű bérleti rendszernek, úgy hogy 9 évet mint minimumot számítva 20 évig s ezen felül is mehetünk, de természetesen ez által nincs kizárva az évi bérnek bizonyos időközökben és átlagalapokon való progres­siv módosítása, mit azonban a szerződésben tüzetesen meg kell határozni. A birtok keze­lését nem szabad a bérlő önkényére bízni. Ezen elvvel azonban korántsem azt kívánjuk kifejezni, hogy a szerződésben a vetésforgás, marhatartás, mivelési ágak, s a gazdasági­­ üzem egyéb részei szorosan megállapíttassanak, mert ez által a bérlő vállalkozási szelleme és intellektuális tőkéjének kamatoztatása meg volna bénítva. De igenis értjük azt, miszerint a szerződésben oly pontok vétessenek fel, melyek által például megszabassék : a ta­karmánytermelésre szánt terület minimumra, nehogy a gabna-túltermelés által a termőföld ereje kimeríttessék : az állat­létszám mini­muma holdanként és számos marha szerint számítva, a­nélkül, hogy az egyes állatnemek és a haszon vagy igásmarha állománya bár­miként is megszabassék, hogy így a trágya­termelés némileg biztosítva legyen, miután külterjes viszonyaink között a műtrágyát csak kivételesen lehet és szabad számításba venni; a szalma- és szálas­ takarmány eladásának megtiltása, vagy esetleg csak megszorítása; az albérlet vagy kezelés határozott meggát­­lása ; — faültetvények fenntartás­­a s esetleg szaporítása; — épületek jó karban tartása, és sok egyéb a viszonyok szerint a birtokban­­ fekvő tőke épségben tartására szükséges fel­tétel. Ha már most megnyugvással lehetü­nk az iránt, hogy a bérleti feltételeket a helyi viszonyoknak teljesen megfelelően állapítottuk meg, akkor csak e feltételek alapján lépjünk alkura a jelentkező bérlőkkel, s ne engedjük magunkat semmi­nemű bármily fényes aján­latok által a solid alapról eltántoríttatni. A bérlő jellemét és qualifikációját, mint említek, második főtényezőnek kell tekinte­nünk, s azért mielőtt csak tárgyalásba bocsájt­­koznánk, nem azt kell kérdeni: m­i­t ígér­nek, hanem azt: ki ígéri? A fényes ígéretet tevő szédelgőt, ha félévi vagy egész évi bér­biztosítékot is ígér letenni, utasítsuk egyszerűen vissza, mert a tőke árán fogja fizetni a kamatokat, bármit határozzon is a szerződés. Arra ugyan néz­nünk kell, hogy vagyonilag is qualifikálva legyen az illető a bérlet átvételére, de ez alatt nem az értendő, hogy minél gazdagabb bérlőt keressünk minden áron, hanem igenis az, hogy a vállalkozó elég tőkével rendel­kezzék a gazdaság rendes kezelésére, de bírjon eme fizetési képességen kívül első­sorban becsületes fizetési szándékkal. Ezért tehát ugyancsak biztos forrásból kell ma­gunknak tájékozást szereznünk a bérlő múltja és jelleme iránt, különben papíron marad a bérleti jövedelem és pedig vagy a szerződés papírján, vagy a peres akták csomagjaiban. Főszempont továbbá a bérlő szakkép­zettsége. Oly vállalkozóval, ki minden szak­értelem nélkül, csupán üzletként kívánja a bérletet átvenni, szóba se álljunk, különben már ez­által reá­léptünk a bérleti szédelgés sikamlós terére. Egyenlő ajánlatok mellett mindig azon bérlőnek adjunk előnyt, kiről legtöbb szakértelmet teszünk fel, sőt talán nem esünk túlságba még akkor sem, ha bi­zonyos adott viszonyok között csekélyebb bér mellett is a legnagyobb szakértelmet ígérő vállalkozó ajánlatát fogadjuk el. Semmi esetre sem ajánlhatnók a Ma­gyarországon, különösen a kincstári, funda­­tionális és nagyobb magán­uradalmaknál is ez olyannyira felkapott árverési rendszert, hol egyedül vagy legalább is első­sorban a legmagasabb bérajánlat dönt, ha az ajánló elegendő pénzbeli biztosítékot tud letenni, legyen bár oly ember, a­ki a búzát a kuko­­ric­ától is alig tudja megkülönböztetni. Nem akarunk ez alkalommal a bérleti szédelgés egyéb részleteinek egy hírlapi köz­lemény keretén túlmenő fejtegetésébe bocsájt­­kozni; sem a józan észszerű bérleti rendszer biztosítékait tovább fejtegetni; csupán egy tudomásunkra jutott, jellemző példával óhajt­juk befejezésként jelezni azt : mit értünk a szédelgéssel szemben józan észszerű bérleti rendszer alatt. Schaumburg herczeg baranyamegyei és *) L. a „F. É.“ előbbi számát. Mai számunkhoz egy negyed iv melléklet van csatolva.

Next