Földmivelési Érdekeink, 1877 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1877-03-26 / 13. szám
178. szám. Budapest, 1877. márczius 26. Ötödik évfolyam. 13. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI képes hetilap. A MAGYARORSZÁGI ÖSSZES LÓTENYÉSZBIZOTTSÁGOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. kertek: Máday Izidor. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, HÉTFŐN. Siadotulajdononk: Légrády Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőségnek (Budapest, V. fürdő-utcza Mocsonyi-ház) küldendők. Hirdetések Háromhasábos petitsoronként soron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. ---------------------------—-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------« Előfizetési díj : Egész évre 6 írt, félévre 3 frt, negyedévre 1 írt 50 кг. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek , úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V. nádor utcza 6. sz.) czimzennek. Tartalom. A bérleti szédelgés. II. — Szintén a marhavészről. Tormay Béla. — Csert-féle konkoly kiválasztó gép. 1 ábrával. Thallmayer Viktor. — „Nem mind arany, a mi fénylik.“ Nagy Sándor. — Kisebb közlemények (A kikötendő tojások vizsgálatáról. 8 ábrával. Tejtermék kiállítás Hamburgban.) — A m. k. álladalmi méntelepekből az 1817- évi fedeztetés idényre kiosztott ménlovak kimutatása. — Gazdasági tudósítások. (Repczemellék, Veszprémmegye.) — Szakegyletek működése. (Az orsz. magyar gazdasági egyesület. A „Tolnamegyei gazdasági egyesület.“ A lengyeltói gazdasági kör. A „Temesmegyei gazdasági egylet.“ A biharmegyei gazdasági egylet. A vág balparti első ármentesitő társulat.) — Szakirodalom. (Gazdasági mérnök. Bereczki Máté gyümölcsészeti vázlatai. „Haladó gazda.“) — Személyi hirek. — Bel- és küföld. (A gyártott borok iránti törvényjavaslat. Gyöngyösön pincze-egylet. Káros rovarok. A boroszlói gazdasági vegykisérleti állomás. Az emberi tápszerek vegytani megvizsgálása. A marhavásároknak élősúly szerint szerinti szabályozása érdekében. A phylloxera ügye a a képviselői kár pénzügyi bizottságában. Tavaszi magvak szétosztása. Szőlőkivitel tilalma. Az első m. általános biztositó társaság. A kisbirtosok földhitelintézete. Uj gyapot növény. Gazdatiszti szolgálatot keresőknek figyelmeztetésül.) — Pályázatok. — Sport. — Kiállítások, versenyek, ülések, előadások határnapjai. — Jelentékenyebb vásárok. — Szerkesztői üzenetek. — Üzleti hírek. — Hirdetések. A bérleti szédelgés. (Két közlemény.) II.*) Szédelgésnek neveztük első közleményünkben azon eljárást, melyet nálunk kivált a nagyobb uradalmak bérbeadásánál követni szoktak, s méltán annak is nevezhetjük. A birtokok bérbeadásának ugyanis reális értelemben véve, nem lehet azon czélja, hogy az évi bér alakjában magának a birtokban rejlő tőkének bizonyos része emésztessék fel évenként; ily bérlet épen úgy szédelgésre van alapítva, mint ama hírhedt „bankár“-üzletek, melyek roppant magas kamatok ígéretével csalták magukhoz a könnyen hivő tőkebetevőket, s e magas kamatot néhány évig tényleg ki is fizették, de végre is kisült, hogy magából az elfogyasztott tőkéből fedezték a kamatot addig, míg bírták, azután következett a „Krach.“ így van ez azon birtokosoknál is, kik helyesen vagy helytelenül, de végre is azon határozatra jutottak, hogy birtokaikat bérbe adják , ha ezen szándékuk kivitelénélelsősorban nem azt tartják szem előtt, miszerint a viszonyoknak megfelelő biztos évi bérjövedelem mellett a föld termőképességét csak oly módon s oly mértékben engedjék a bérlő által kiaknázni, mely mellett a földerő egyensúlya veszélyeztetve nincs. Mi biztosítja erről a bérbeadót ? A józan számítás szerint gondosan és szakszerűen szerkesztett bérleti szerződés mellett elsősorban a bérlő jelleme és qualificatiója. Foglalkozzunk tehát kissé a siker e két tényezőjének, vagyis a bérleti szerződésnek s a bérlő qualificatiójának kiválóbb részleteivel. Akire valamely birtok bérbeadásának fontos feladata vár, az határozza meg mindenekelőtt, józan megfontolás és gondos számítás alapján azon feltételeket, melyek mellett először is a birtokban rejlő tőke fenntartása lehetőleg biztosítva van, csak azután keressen a kár alakilag módosítható, de lényegükben már megállapított feltételek mellett egy solid és qualifikált bérlőt, vagyis más szóval : ne a bérlő, hanem a bérbeadó határozza meg a birtok kihasználhatásának mérvét s ne a kisebb vagy magasabb bér szerint módosíttassanak a bérleti feltételek , hanem a viszonyok szerint okszerűen megállapított feltételek mellett iparkodjunk kellően biztos és lehető magas bérre szert tenni. E feltételek természetesen sokféleképen módosulnak az illető gazdaság fekvése, talaja, földereje, műveltségi állapota, munkaviszonyai és sok egyéb körülmény szerint, de egész általánosságban mégis a következőkre gondolnék a fősúlyt fektetni. Hosszú bérleti időtartam egyik fő feltétele az okszerű bérleti rendszernek, úgy hogy 9 évet mint minimumot számítva 20 évig s ezen felül is mehetünk, de természetesen ez által nincs kizárva az évi bérnek bizonyos időközökben és átlagalapokon való progressiv módosítása, mit azonban a szerződésben tüzetesen meg kell határozni. A birtok kezelését nem szabad a bérlő önkényére bízni. Ezen elvvel azonban korántsem azt kívánjuk kifejezni, hogy a szerződésben a vetésforgás, marhatartás, mivelési ágak, s a gazdasági üzem egyéb részei szorosan megállapíttassanak, mert ez által a bérlő vállalkozási szelleme és intellektuális tőkéjének kamatoztatása meg volna bénítva. De igenis értjük azt, miszerint a szerződésben oly pontok vétessenek fel, melyek által például megszabassék : a takarmánytermelésre szánt terület minimumra, nehogy a gabna-túltermelés által a termőföld ereje kimeríttessék : az állatlétszám minimuma holdanként és számos marha szerint számítva, anélkül, hogy az egyes állatnemek és a haszon vagy igásmarha állománya bármiként is megszabassék, hogy így a trágyatermelés némileg biztosítva legyen, miután külterjes viszonyaink között a műtrágyát csak kivételesen lehet és szabad számításba venni; a szalma- és szálas takarmány eladásának megtiltása, vagy esetleg csak megszorítása; az albérlet vagy kezelés határozott meggátlása ; — faültetvények fenntartása s esetleg szaporítása; — épületek jó karban tartása, és sok egyéb a viszonyok szerint a birtokban fekvő tőke épségben tartására szükséges feltétel. Ha már most megnyugvással lehetünk az iránt, hogy a bérleti feltételeket a helyi viszonyoknak teljesen megfelelően állapítottuk meg, akkor csak e feltételek alapján lépjünk alkura a jelentkező bérlőkkel, s ne engedjük magunkat semminemű bármily fényes ajánlatok által a solid alapról eltántoríttatni. A bérlő jellemét és qualifikációját, mint említek, második főtényezőnek kell tekintenünk, s azért mielőtt csak tárgyalásba bocsájtkoznánk, nem azt kell kérdeni: mit ígérnek, hanem azt: ki ígéri? A fényes ígéretet tevő szédelgőt, ha félévi vagy egész évi bérbiztosítékot is ígér letenni, utasítsuk egyszerűen vissza, mert a tőke árán fogja fizetni a kamatokat, bármit határozzon is a szerződés. Arra ugyan néznünk kell, hogy vagyonilag is qualifikálva legyen az illető a bérlet átvételére, de ez alatt nem az értendő, hogy minél gazdagabb bérlőt keressünk minden áron, hanem igenis az, hogy a vállalkozó elég tőkével rendelkezzék a gazdaság rendes kezelésére, de bírjon eme fizetési képességen kívül elsősorban becsületes fizetési szándékkal. Ezért tehát ugyancsak biztos forrásból kell magunknak tájékozást szereznünk a bérlő múltja és jelleme iránt, különben papíron marad a bérleti jövedelem és pedig vagy a szerződés papírján, vagy a peres akták csomagjaiban. Főszempont továbbá a bérlő szakképzettsége. Oly vállalkozóval, ki minden szakértelem nélkül, csupán üzletként kívánja a bérletet átvenni, szóba se álljunk, különben már ezáltal reáléptünk a bérleti szédelgés sikamlós terére. Egyenlő ajánlatok mellett mindig azon bérlőnek adjunk előnyt, kiről legtöbb szakértelmet teszünk fel, sőt talán nem esünk túlságba még akkor sem, ha bizonyos adott viszonyok között csekélyebb bér mellett is a legnagyobb szakértelmet ígérő vállalkozó ajánlatát fogadjuk el. Semmi esetre sem ajánlhatnók a Magyarországon, különösen a kincstári, fundationális és nagyobb magánuradalmaknál is ez olyannyira felkapott árverési rendszert, hol egyedül vagy legalább is elsősorban a legmagasabb bérajánlat dönt, ha az ajánló elegendő pénzbeli biztosítékot tud letenni, legyen bár oly ember, aki a búzát a kukoricától is alig tudja megkülönböztetni. Nem akarunk ez alkalommal a bérleti szédelgés egyéb részleteinek egy hírlapi közlemény keretén túlmenő fejtegetésébe bocsájtkozni; sem a józan észszerű bérleti rendszer biztosítékait tovább fejtegetni; csupán egy tudomásunkra jutott, jellemző példával óhajtjuk befejezésként jelezni azt : mit értünk a szédelgéssel szemben józan észszerű bérleti rendszer alatt. Schaumburg herczeg baranyamegyei és *) L. a „F. É.“ előbbi számát. Mai számunkhoz egy negyed iv melléklet van csatolva.