Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1883-03-26 / 13. szám
Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. «A magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek orss. segély* és nyngdijegyeBületének® HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Wágner Lásisló czim alatt, Budapest, Erzsébet tér 19-ik sz. küldendők. Hirdetések hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Többszöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is, bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V., nádor utcza 7. sz.) czimzendők. Felelős szerkesztő! Wágner László, r. József műegyetemen a mező- és erdőgazdaságtan nyilv. rendes tanára. 316. szám. Budapest, 1883. márczius 26. Tizenegyedik évfolyam 13. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP, Tartalom. A villamos erőnek gazdasági czélokra való alkalmazása . Gazdasági építkezésünkről. — A tormatermelés, mind a mezőgazdaság egyik jövedelmező ága. — A csibe fokozatos fejlődése a tojásban egészen kikeléséig. — Gazdasági irodalmunk. — Az élőstiekről. — Budapesti országos kiállítás. — Kormányintézkedések. — Szakegyletek működése. — Vidéki tudósítások. — Különfélék. — Személyi hírek. — Hirdetések. A villamos erőnek gazdasági czélokra való alkalmazása. A legközelebbi időben oly nagy mérvben lettek tökéletesítve mindazon gépezetek, melyek a villamos erő gyakorlati alkalmazására irányulnak, hogy az ma már — valóban hihetetlennek látszó — miveleteket képes eszközölni; s habár a gőz fejlesztésére okvetlen szükséges tüzelőanyag — a föld méhében elrejtve lévő kőszéntelepek képében — még több ezer évig ki nem aknázható ; mindazonáltal nem meszeze vagyunk azon időtől, midőn a gőzerőt a villammosság teljesen ki fogja szorítani, a közélet s különösen a gazdasági munkák teréről. Elhallgatva itt a távíró, telefon és fonográf valóban geniális szerkezeteit, mint amelyek a gazdászat terén másodrendű szerepet vannak hivatva játszani, csakis a villamos erőnek, bennünket gazdákat közelebbről érdeklő ágára terjesztem ki rövid ismertetésemet. Hogy a villamos erővel ma már mindenféle erőművi dolgot képesek vagyunk végeztetni, ez minden mivelt gazda előtt ismert tény, s hogy gyakorlati alkalmazása mégis csak itt-ott jelentkezik, ennek oka egyedül azon körülményben rejlik, miszerint a villamos erő kifejtésére szolgáló gépek hajtására a gőzgépen kívül más hordozható motor nem létezik, ez esetben pedig sem költség, sem munkaerő dolgában megtakarításokat elérni nem lehet vén, alkalmazása is felette korlátolt, s leginkább világítási, vagy kísérletezési czélokra alkalmaztatik. Legfőbb törekvése tehát oda irányul az e téren működő szakférfiaknak, hogy a villamos erőt össze lehessen gyűjteni, vagyis raktározni s így szállíthatóvá tenni, mely czél elérésére a közelmúltban egy párisi mérnöknek miniummal bevont fémlemezeket sikerült is villamos erővel telíteni, úgy, hogy egy □ láb kiterjedésű fémlemezbe 10,000 kig. lóerőt volt képes lekötni, s ezen lemezt Angolországba szállította, ahol is sós vízbe tétetvén, a nagymérvű villamosság azonnal szabaddá lett, s alig valami csekély veszteséggel felhasználható volt, daczára annak, hogy a fémlemezek több napokig szabad levegőn állottak anélkül, hogy legkisebb villamos erőt elárultak volna; találmányának ujabbi tökéletesítéséről azonban hallgat a krónika. Ennek ellenében, a múlt 1882-ik évben Münchenben tartott villamos kiállításon bámulatba ejtette a közönséget Deprez Marciel azon felfedezése által, hogy a villamos árfolyam vékony sodrony-vezetéken igen nagy távolságokra aránylag kevés százalék veszteséggel tova vezethető s itt tetszés szerinti czélokra, erőművek hajtására vagy világításra felhasználható; ő ugyanis találmányát azon körülményre fektette, hogy a villamos árfolyam kis átmérőjű sodronyon jobban vezethető mint vastagon ; igy sikerült Depreznek egy Münchentől 57 kilométer (17,5 mértföld) távolságra felállított erőművön kifejtett villamárfolyamot működtetni, a jelen voltak csodálkozása mellett a nevezett kiállításon, és ezzel egy oly nagy horderejű kérdést oldott meg, hogy így a villamos erő elterjedése csakis idő kérdése, s ez által a mezőgazdaság terén oly üdvös nyítások alkalmazhatók, minek hasznát előre számokban kifejezni is alig lehetne; mivel mindenütt, hol eddig a drága gőzgépek nagy üzlettőkével dolgoztak, ott ezentúl a majdnem semmibe kerülő villamos erő fogja végezni zajtalan és veszélytelen munkáját. A magas Tátra-Fátra-Mátra és Erdély hólepte havasai, úgyszintén hazánk forrásdús hegyei, minden perczben milliókra menő lóerőt csörgedeztetnek le meredek ormaikról, egy-egy rohanó patakocska vagy egy szilaj folyó nekivadult hullámaiban, melyeket csak fel kellene tartóztatni ügyes emberi művek által, hogy mielőtt regényes lomblepte szülőföldjüket, elhagyva a szelíd völgy ölére ereszkednének, adózzanak előbb az emberi ész uralmának, mozgásba hozván egy-egy vízkereket vagy Turbinát, mely motorok mind megannyi villám áramfejtő dörzsgépeket hoznának mozgásba, mely villamos erő igy a közelfekvő jobban rendezett gazdaságokba vagy az alföld termékeny síkjaira tova vezettetve s egy egy akkumulátorba felfogva, különböző gazdasági gépek csaknem mibe sem kerülő mozgásba hozatalára fordittassék : mily szép s mily ábrándosnak látszó képzelet, minden szenvedélyes gazda előtt, pedig habár megvalósítása jelenben hitetlennek látszik is, mégsem ábránd, hanem tényeken alapuló valóság, s csakis idő kérdése, mikor látjuk megvalósulva. Hiszen a gőzerő is, mily sok időre tudott magának utat törnii a gyakorlati életbe, míg végre teljesen ura lett a helyzetnek, midőn Anglia már rég hallotta a zakatoló gőzgépek sivitását, hazánkban akkor még a mesék országába tartozónak állították annak foganatosítását, s ma milliárdokra rugó összeg fekszik nálunk is a gőzerő alkalmazásában. De nemcsak a víz alábukó súlyát, hanem a szél erejét is fel lehetne ily módon használni gazdasági czéljainkra, egy-egy oly magaslatra építvén a szélkereket, hol legtöbbnyire — kisebb-nagyobb mérvű — légáramlat létezik, s ezáltal hozni mozgásba a villamerőt kifejtő dörzsgépet s innen vezetni tova az árfolyamot. A müncheni villamos kiállításon nem kis feltűnést keltett még a — Strassburgból — Schulze által bemutatott akkumulátor is, ugyanis 25 cm. hosszú, 15 cm. széles összlemezekre egymástól 3 mm. távolságra egy keretbe számszerint 50 darabot éllel felállított s ezen keretet egy megfelelő nagyságú — sósvizzel megtöltött — üvegedénybe helyezte el, 30, sőt ennél is több eféle edény egymással sodrony által összekötve képez egy battériát. Ezen Schulze-féle üteg egy kis erőművet igénylő, — só, szél, vagy víz által hajtott — villamkifejtő géppel összeköttetésbe hozatva, az utóbbi által fejlesztett villamos erőt felfogja s azt huzamos ideig megtartja, minélfogva az szükség szerint, később is felhasználható ; vagyis más szavakkal eszerint a villamos erőt épen úgy raktározhatjuk, mint p. o. a vizet, hogy képesek vagyunk egy szélkerék segélyével rendeltetése helyére egytartányba felszivattyúzni, midőn szél fu, hogy azt akkor is használhassuk, midőn már a szél megszűnt fújni. A kisérlettételnél ezen üteg három órai telítés után, hat darab Edison-féle, egyenként 16 gyertyalánggal felérő izzó lámpást táplált nyolcz óra hosszan keresztül; mi ismét szép vívmány, ha egyebet nem tekintünk is,csak azon alkalmazhatóságát, hogy egy csekély szélkerék erejével nagyobb gazdaságok és háztartások veszélytelen fényes kivilágítása majdnem ingyenbe kerül, és ez nem csekély mérvű megtakarítást esztöözöl. Igaz, hogy Depres. csak 57 km. távolságról vezette Münchenbe a villamos erőt, mi aránylag igenis csekély távolság, tekintve különösen hazánk nagy kiterjedésű zónáit, hol sem víz, sem szélerő állandóan nem létezik, azonban — véleményem szerint — ha ezen 57 km. volna is a legnagyobb távolság a meddig a villamos erő elvezethető, még ez esetben sincs kizárva annak lehetősége, hogy egy kárpáti vízesés erejét az alföld síkján — habár ettől 1000 km. távolságra fekszik is — fel ne lehessen használni, mihez nem kellene egyéb, mint közbe, azon távolságokra, hol már a tova vezetés hátrányos volna, mind meg annyi villám áram kifejtő dörzsgépek hajtására kellene azt felhasználni, igy akár a végtelenségig elvezetni, míg rendeltetése helyére ért, ez esetben természetesen drágábba fogna kerülni a mozgató erő, de még így is sokkal olcsóbba, mint a gőz, ezen nehézséget pedig társulás útján le lehetne győzni. Mennyire nagyszerű s az illető birtokosokra mily hasznot hajtó volna, ha ilyképen minden valamire való gazdaság villanyvezetékkel volna ellátva, melynek segélyével őrölne, csépelne, világitana, szecskát vághatna, sőt szánthatna is. És hogy ez mennyire emelné a gazdaság jövedelmét s mint fejlesztené az ipart s igy a közvagyonosodásra mily jótékonyan hatna, azt hiszem felesleges hangsúlyoznom, hogy pedig megvalósítása ma sem tartozik már a lehetetlenségek sorába, ezt Deprez kísérlete fényesen igazolta; sőt hiszem, hogy az a nyugati államokba rövid időn alkalmazva is lesz, de attól félek, hogy Amerika is mielőbb fel fogja használni ily módon az olcsó villamos erőt, magában a Niagara vízesésében óriási lóerő rejlik, csak hazánk fog hátra maradni, részint a pénz szűke, részint az nyításoktóli idegenkedés folytán, ez esetben pedig az amerikai verseny még elviselhetetlenebb lesz a magyar gazdára, mint jelenleg és sőt a végmegsemmisítéssel fenyegeti. A mennyiben pedig egyes magánembereknek sem nem hivatásszerű kötelessége a tudomány vívmányait evidentiában tartani.