Földmivelési Érdekeink, 1883 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1883-03-26 / 13. szám

Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. «A magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek orss. segély* és nyngdijegyeBületének® HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer, hétfőn. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Wágner Lásisló czim alatt, Budapest, Erzsébet­ tér 19-ik sz. küldendők. Hirdetések hathasábos petitsoronként 10 kron számíttatnak. Több­szöri vagy egész éven át történő beigtatásoknál tetemes árleengedés. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr A „Falusi Gazdáival együtt egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után nem adatik. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is, bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest, V., nádor­ utcza 7. sz.) czimzendők. Felelős szerkesztő! Wágner László, r. József mű­egy­etemen a mező- és erdő­­gazdaságtan nyilv. rendes tanára. 316. szám. Budapest, 1883. márczius 26. Tizenegyedik évfolyam 13. szám. FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. MEZŐ- ÉS ERDŐ-GAZDASÁGI ÁBRÁS HETILAP, Tartalom. A villamos erőnek gazdasági czélokra való alkalma­zása . Gazdasági építkezésünkről. — A tormater­melés, mind a mezőgazdaság egyik jövedelmező ága. — A csibe fokozatos fejlődése a tojásban egészen kikeléséig. — Gazdasági irodalmunk. — Az élőstiek­­ről. — Budapesti országos kiállítás. — Kormányin­tézkedések. — Szakegyletek működése. — Vidéki tudósítások. — Különfélék. — Személyi hírek. — Hirdetések. A villamos erőnek gazdasági czélokra való alkalmazása. A legközelebbi időben oly nagy mérv­ben lettek tökéletesítve mindazon gépezetek, melyek a villamos erő gyakorlati alkalma­zására irányulnak, hogy az ma már — va­lóban hihetetlennek látszó — miveleteket ké­pes eszközölni; s habár a gőz fejlesztésére okvetlen szükséges tüzelő­anyag — a föld mé­­hében elrejtve lévő kőszéntelepek képében — még több ezer évig ki nem aknázható ; mind­azonáltal nem meszeze vagyunk azon idő­től, midőn a gőzerőt a villammosság teljesen ki fogja szorítani, a közélet s különösen a gazdasági munkák teréről. Elhallgatva itt a távíró, telefon és fo­nográf valóban geniális szerkezeteit, mint a­melyek a gazdászat terén másodrendű sze­repet vannak hivatva játszani, csakis a vil­lamos erőnek, bennünket gazdákat közelebb­ről érdeklő ágára terjesztem ki rövid ismer­tetésemet. Hogy a villamos erővel ma már min­denféle erőművi dolgot képesek vagyunk vé­geztetni, ez minden mivelt gazda előtt ismert tény, s hogy gyakorlati alkalmazása mégis csak itt-ott jelentkezik, ennek oka egye­dül azon körülményben rejlik, miszerint a villamos erő kifejtésére szolgáló gépek haj­tására a gőzgépen kívül más hordozható mo­tor nem létezik, ez esetben pedig sem költ­ség, sem munkaerő dolgában megtakarításo­kat elérni nem lehet vén, alkalmazása is fe­lette korlátolt, s leginkább világítási, vagy kísérletezési czélokra alkalmaztatik. Legfőbb törekvése tehát oda irányul az e téren mű­ködő szakférfiaknak, hogy a villamos erőt össze lehessen gyűjteni, vagyis raktározni s így szállíthatóvá tenni, mely czél elérésére a közel­múltban egy párisi mérnöknek mini­­ummal bevont fémlemezeket sikerült is villa­mos erővel telíteni, úgy, hogy egy □ láb kiterjedésű fémlemezbe 10,000 kig. lóerőt volt képes lekötni, s ezen lemezt Angolor­szágba szállította, a­hol is sós vízbe tétetvén, a nagymérvű villamosság azonnal szabaddá lett, s alig valami csekély veszteséggel fel­használható volt, daczára annak, hogy a fém­lemezek több napokig szabad levegőn állot­tak a­nélkül, hogy legkisebb villamos erőt el­árultak volna; találmányának ujabbi tökélete­sítéséről azonban hallgat a krónika. Ennek ellenében, a múlt 1882-ik évben Münchenben tartott villamos kiállításon bá­mulatba ejtette a közönséget Deprez Marciel azon felfedezése által, hogy a villamos ár­folyam vékony sodrony-vezetéken igen nagy távolságokra aránylag kevés százalék veszte­séggel tova vezethető s itt tetszés szerinti czélokra, erőművek hajtására vagy világításra felhasználható; ő ugyanis találmányát azon körülményre fektette, hogy a villamos árfo­lyam kis átmérőjű sodronyon jobban vezet­hető mint vastagon ; igy sikerült Depreznek egy Münchentől 57 kilométer (1­7,5 mért­föld) távolságra felállított erőművön kifejtett villamárfolyamot működtetni,­­ a jelen vol­tak csodálkozása mellett a nevezett kiállítá­son, és ezzel egy oly nagy horderejű kér­dést oldott meg, hogy így a villamos erő el­terjedése csakis idő kérdése, s ez által a me­zőgazdaság terén oly üdvös nyítások alkal­mazhatók, minek hasznát előre számokban ki­fejezni is alig lehetne; mivel mindenütt, hol eddig a drága gőzgépek nagy üzlettőkével dolgoztak, ott ezentúl a majdnem semmibe kerülő villamos erő fogja végezni zajtalan és veszélytelen munkáját. A magas Tátra-Fátra-Mátra és Erdély hólepte havasai, úgyszintén hazánk forrásdús hegyei, minden perczben milliókra menő ló­erőt csörgedeztetnek le meredek ormaikról, egy-egy rohanó patakocska vagy egy szilaj folyó nekivadult hullámaiban, melyeket csak fel kellene tartóztatni ügyes emberi művek által, hogy mielőtt regényes lomblepte szü­lőföldjüket, elhagyva a szelíd völgy ölére ereszkednének, adózzanak előbb az emberi ész uralmának, mozgásba hozván egy-egy víz­­kereket vagy Turbinát, mely motorok mind meg­annyi villám áramfejtő dörzsgépeket hoz­nának mozgásba, mely villamos erő igy a közelfekvő jobban rendezett gazdaságokba vagy az alföld termékeny síkjaira tova ve­zettetve s egy egy akkumulátorba felfogva, különböző gazdasági gépek csaknem mibe sem kerülő mozgásba hozatalára fordittassék : mily szép s mily ábrándosnak látszó képzelet, minden szenvedélyes gazda előtt, pedig habár megvalósítása jelenben hitetlennek látszik is, még­sem ábránd, hanem tényeken alapuló va­lóság, s csakis idő kérdése, mikor látjuk meg­valósulva. Hiszen a gőzerő is, mily sok időre tudott magának utat törnii a gyakorlati életbe, míg végre teljesen ura lett a helyzetnek, mi­dőn Anglia már rég hallotta a zakatoló gőz­gépek sivitását, hazánkban akkor még a me­sék országába tartozónak állították annak fo­ganatosítását, s ma milliárdokra rugó összeg fekszik nálunk is a gőzerő alkalmazásában. De nemcsak a víz alábukó súlyát, ha­nem a szél erejét is fel lehetne ily módon használni gazdasági czéljainkra, egy-egy oly magaslatra építvén a szélkereket, hol legtöbb­­nyire — kisebb-nagyobb mérvű — légáram­lat létezik, s ezáltal hozni mozgásba a villam­erőt kifejtő dörzsgépet s innen vezetni tova az árfolyamot. A müncheni villamos kiállításon nem kis feltűnést keltett még a — Strassburgból — Schulze által bemutatott akkumulátor is,­­ ugyanis 25 cm. hosszú, 15 cm. széles össz­­lemezekre egymástól 3 mm. távolságra egy keretbe számszerint 50 darabot éllel felállí­tott s ezen keretet egy megfelelő nagyságú — sósvizzel megtöltött — üvegedénybe he­lyezte el, 30, sőt ennél is több eféle edény egymással sodrony által összekötve képez egy battériát. Ezen Schulze-féle üteg egy kis erőművet igénylő, — só, szél, vagy víz által hajtott — villamkifejtő géppel összeköttetésbe hozatva, az utóbbi által fejlesztett villamos erőt fel­fogja s azt huzamos ideig megtartja, minél­fogva az szükség szerint, később is felhasz­nálható ; vagy­is más szavakkal eszerint a villamos erőt épen úgy raktározhatjuk, mint p. o. a vizet, hogy képesek vagyunk egy szélkerék segélyével rendeltetése helyére egy­­tartányba felszivattyúzni, midőn szél fu, hogy azt akkor is használhassuk, midőn már a szél megszűnt fújni. A kisérlettételnél ezen üteg három órai telítés után, hat darab Edison-féle, egyenként 16 gyertyalánggal felérő izzó lámpást táplált nyolcz óra hosszan keresztül; mi ismét szép vívmány, ha egyebet nem tekintünk is,­­csak azon alkalmazhatóságát, hogy egy csekély szélkerék erejével nagyobb gazdaságok és háztartások veszélytelen fényes kivilágítása majdnem ingyenbe kerül, és ez nem csekély mérvű megtakarítást esztöözöl. Igaz, hogy Depres. csak 57 km. tá­volságról vezette Münchenbe a villamos erőt, mi aránylag igen­is csekély távolság, te­kintve különösen hazánk nagy kiterjedésű zónáit, hol sem víz, sem szélerő állandóan nem létezik, azonban — véleményem szerint — ha ezen 57 km. volna is a legnagyobb távolság a meddig a villamos erő elvezethető, még ez esetben sincs kizárva annak lehetősége, hogy egy kárpáti vízesés erejét az alföld síkján — habár ettől 1000 km. távolságra fekszik is — fel ne lehessen használni, mihez nem kellene egyéb, mint közbe, azon távolságokra, hol már a tova vezetés hátrányos volna, mind meg annyi villám áram kifejtő dörzsgépek hajtá­sára kellene azt felhasználni, igy akár a vég­telenségig elvezetni, míg rendeltetése helyére ért, ez esetben természetesen drágábba fogna kerülni a mozgató erő, de még így is sok­kal olcsóbba, mint a gőz, ezen nehézséget pedig társulás útján le lehetne győzni. Mennyire nagyszerű s az illető birtoko­sokra mily hasznot hajtó volna, ha ilyké­­pen minden valamire való gazdaság villany­­vezetékkel volna ellátva, melynek segélyével őrölne, csépelne, világitana, szecskát vághatna, sőt szánthatna is. És hogy ez mennyire emelné a gazdaság jövedelmét s mint fejlesztené az ipart s igy a közvagyonosodásra mily jótéko­nyan hatna, azt hiszem felesleges hangsúlyoz­nom, hogy pedig megvalósítása ma sem tar­tozik már a lehetetlenségek sorába, ezt Dep­­rez kísérlete fényesen igazolta; sőt hiszem, hogy az a nyugati államokba rövid időn al­kalmazva is lesz, de attól félek, hogy Ame­rika is mielőbb fel fogja használni ily módon az olcsó villamos erőt, magában a Niagara vízesésében óriási lóerő rejlik, csak hazánk fog hátra maradni, részint a pénz szű­ke, ré­szint az nyításoktóli idegenkedés folytán, ez esetben pedig az amerikai verseny még el­viselhetetlenebb lesz a magyar gazdára, mint jelenleg és sőt a végmegsemmisítéssel fe­nyegeti. A mennyiben pedig egyes magán­em­bereknek sem nem hivatásszerű kötelessége a tudomány vívmányait evidentiában tartani.

Next