Földmívelő, 1968 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1968-09-16 / 18. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) termelő üzemek termelési tevékenységében már nincs jelentősége. El kell dönteni, hogy ezt a gépparkot egy-két éven belül az állami gépjavító szervezeten belül felszámoljuk-e, vagy pedig népgazdasági biztonsági kapacitásként megtartjuk. Ha a gépeket meg kell tartani, de azokat a tsz-ek igénybe nem veszik, a jelentkező költségeket a költségvetés útján kell rendezni. Megemlítendő, hogy ezeknek a kérdéseknek a rendezetlensége miatt a szervezet 25 millió forintot fizetett rá a gépi munkákra. A fenti kérdéseket mielőbb tisztázni kell, mert ez szükséges a szervezet tevékenységének érdemi megítéléséhez. Továbbiakban szó volt arról, a szakszervezeti szervek és a vállalati vezetés szoros együttműködésben alakítsa és formálja szervezetünkön belül a munkakörülményeket, a lehetőségekhez képest gyorsítsa a szociális, kommunális létesítmények megvalósítását, segítse elő a korszerűbb bérezési rendszerek és eljárások bevezetésével a munka termelékenységének fokozását és ezzel a 44 órás munkahétre való áttérés feltételeinek megteremtését. Indokoltnak tartjuk, hogy javuljon és szélesedjék szervezetünkön belül a szocialista munkaverseny-mozgalom, mind több brigád, üzemrész, üzem nyerje el a szocialista címet. A szakszervezeti szervek tevékenységéről Az elnökség szükségesnek tartja, hogy — a Gépjavító Tröszt vezérigazgatójának szóbeli jelentése mellett — írásban beszámoljon a központi vezetőségnek a Tröszthöz tartozó vállalatok és üzemek szakszervezeti szervei irányító mimikájának néhány legfontosabb kérdéséről. A Gépjavító Tröszt és vállalatai — az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidőben , 1968. január 1-vel alakultak meg. Ez év első negyedévében választották meg a vállalati szakszervezeti tanácsokat és azok szakszervezeti bizottságait. A vállalatokhoz tartozó gépjavító üzemek szóit az átszervezés szervezetileg nem érintette és helyükön maradtak a bizalmiak is. A mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező tiszk-k eredményesen segítették — az átszervezés végrehajtásában, a kezdeti problémáit megoldásában — az új gazdasági vezető szerveket. Az üzemi pártszervezetekkel közösen végzett nevelő, felvilágosító munkával felkészítették a dolgozókat az átszervezésre. Eredményesen közreműködtek az egyes helyeken jelentkező bizonytalanság eloszlatásában, a személyi ellentétek és sérelmek megoldásában, továbbá a vállalati szakszervezeti tanácsok létrehozásában. Ezáltal jelentősen hozzájárultak ahhoz is, hogy az újonnan választott vszt és vszb személyi összetétele megfelel a követelményeknek. Biztosítottnak látjuk, hogy az új gépjavító vállalatok üzemei és dolgozói méltó folytatói lesznek a 20 éve létrehozott gépállomások legjobb hagyományainak és új feladatkörükbe is tovább fejlesztik azokat az eredményeket, amelyekkel hozzájárultak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, a dolgozó parasztság társadalmi és gazdasági felemelkedéséhez, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításához, a falusi lakosság kulturális és politikai fejlődéséhez. II A szakszervezeti tanácsoknak és szb-iknek a megválasztásuk és az új gazdasági mechanizmus bevezetése, a vállalati átszervezés óta eltelt rövid időszak alatt kifejtett tevékenységük tapasztalatai csak az általános tendenciák értékelését teszik lehetővé — annál is inkább, mert az új vállalatok termelő és egyéb gazdasági tevékenysége jelenleg is az utólagos igazítások, a profitrendezés, a jobb üzemszervezési formák keresésének mozgó helyzetében vannak. A vállalati szakszervezeti tanácsok eddigi kezdeti tevékenysége általában megfelel a mozgalmi élet, az érdekképviseleti elvek és az új gazdasági mechanizmus objektív követelményeinek. A szakszervezeti jog- és hatáskör és a vállalatok működési szabályzata — a vállalatok többségénél —, egymással célszerű összhangban van és megfelel az új gazdasági mechanizmusban a vállalatokra háruló feladatok jellegének s elősegíti e feladatok végrehajtását. A gazdasági vezetők és a választott szakszervezeti szervek többségének kapcsolataira az elvi együttműködésre irányuló törekvés, a kölcsönös tisztelet, segítőkészség és felelősségérzet jellemző. Ez érvényes a személyi kapcsolatokra is. A vszt-k és a vszb-k jelenlegi gyakorlati tevékenysége az új körülmények között változó formában jelentkező sokoldalú és összetett feladatok felmérésére, a gazdasági feladatok megismerésére, a gazdasági vezetés munkájának segítésére irányul. Különösen nagy gondot fordítanak — az üzemi dolgozók állásfoglalásait, reális igényeit figyelembe véve — az össztársadalmi, a vállalati és az egyéni érdekek összhangjának megteremtésére; habár ezt még nem minden esetben, sikerült elárulok. A helyes törekvések első kézzelfogható eredményei a kollektív szerződések kidolgozásában fejeződtek ki. A kollektív szerződések többségében helyesen érvényesülnek a szakszervezet jogai és hatáskörébe tartozó tennivalók, bár ez sok helyen azzal a hibával párosul, hogy a meglevő jogszabályokon túlmenően a kollektív szerződésben is szabályozták a szakszervezeti szervek jogkörét. Jelenleg a tapasztalatok összegyűjtésével készülnek az új kollektív szerződés megalkotására. A kolletív szerződések egy részében — az átszervezés okozta kezdeti bizonytalanság következtében — tapasztalható bizonyos, de nem túl erős centralizmusra való törekvés, amely egyes kérdésekben az üzemek gazdasági és mozgalmi önállóságát érinti. Szakszervezeti vonalon ez abban fejeződik ki, hogy a tanács stb. tárgyal több helyen olyan kérdéseket is, amit az üzemi sebnek kellene (például gépjavító egységeknél a melegvíz-biztosítás, szociális létesítmények megbecsülése stb.). A vállalatok többségében ezt már menet közben felismerték és megtették a szükséges helyesbítő intézkedéseket, illetve az új kollektív szerződés kidolgozásánál szándékoznak az üzemi önállóság növelésével kiküszöbölni ezeket a hiányosságokat. A szocialista munkaverseny szervezésének feladatait rögzítő 1031-as MTI SZOT-határozatot minden alapszervezetben és szakszervezeti vezetőszervben ismertették. A megváltozott új szervezeti felépítésnek és gazdasági feladatoknál jobban megfelelő versenyszervezési formák, és módszerek azonban még nem alakultak ki. A gazdasági vezetők és tisztségviselők egy része még ragaszkodik a régi sablonos felajánlási és túlteljesítési formákhoz, nem a dolgozókkal közösen készített tervek célkitűzéseinek teljesítésére szervezik és mozgósítják a dolgozókat. A vállalatok, üzemek gazdasági és mozgalmi vezetői foglalkoznak a munkaidő-csökkentés feltételeivel, megteremtésével. A budapesti vállalatnál már január 1-től, a hódmezővásárhelyinél pedig augusztus 1-től bevezették a csökkentett munkaidőt. A kezdeti tapasztalatok pozitívak. A termelékenység és a technikai berendezések kihasználása növekedett, a munkafegyelem megszilárdult A keresetek általában nem csökkentek, sőt némileg javultak is. A szakszervezeti tisztségviselők azonban még nem elég eredményesen tudatosítják a dolgozókkal, hogy a munkaidő csökkentésének, az üzemi élet- és munkakörülmények, a keresetek javításának anyagi előfeltételeit maguknak a dolgozóknak kell a jobb munkával megteremteniük. A vszt-k és a vszb-k a legfontosabb konkrét érdekvédelmi, szociálpolitikai, nevelési és termelést segítő feladatokat, a vezető irányító tevékenységet tartalmazó éves program- és féléves munkaterv alapján dolgoznak, ami az oszb-k munkaterveihez is alapul szolgál. A munkaprogram egyre inkább a nagy tömegeket érintő, döntő kérdések megoldására irányítja a szakszervezeti szervek figyelmét és tevékenységét (például: kollektív szerződések végrehajtási tapasztalatai, a beruházásokból a szociális létesítmények biztosítása, a dolgozók alkotó kezdeményezőkészségének, mint az intenzív tartalékok feltárásának serkentése stb.). A vszb-k által általában havonta tartott üléseken egyre több helyen foglalkoznak az üszb-k helyes irányításával, ellenőrzésének, segítésének módozataival. Mindemellett még nem rendelkeznek kiforrott munkamódszerekkel a vezető, irányító tevékenység gyakorlásában, ezért az üszb irányítása a legtöbb helyen még nem elég hatékony. Az üzemi szb-k többsége is tartalmilag elfogadható és a vszt által is jóváhagyott önálló munkatervvel rendelkezik, amely megfelelő kereteket szab a szervező, nevelő, irányító munkájánál. Előfordulnak azonban még átfedések az vszb és a vszb munkaterveiben. Az alapszervezeti TT és a munkabizottságok az üzemek többségében eredményesen dolgoznak. Az állomási munkaügyi döntőbizottságok egyre hatásosabban segítik a törvényesség betartását. Ugyanakkor a társadalmi bíróságok rendszeres foglalkoztatásával az üzemnek egy részében, keveset törödnek, így nem tud megfelelően érvényesülni szerepük a társadalmi tulajdon védelmében és a dolgozók nevelésében. Ki. A vszt vállalati szintű átfogó hatáskörének biztosítása mellett célszerűnek bizonyult az üzemi alapszervezetek és sza-kszervezeti, pénzügyi és mozgalmi önállóságának meghagyása a vállalati átszervezés után is. Ezáltal nagyobb lehetőséget biztosítottak az üzemi és a szakszervezeti demokrácia, a dolgozók állásfoglalásai, javaslatai, a taggyűlések feladatmeghatározó, ellenőrző szerepe érvényesülésének és az oszb vezető, irányító tevékenysége hatékonyságának. Ez az önállóság megfelel a vállalat jelenlegi felépítésének is. ti FÖLDMÍVELŐ Az üzemi szb-k közel kétévtizedes szervezési és mozgalmi tapasztalatokkal rendelkeznek. A tapasztalatok az alapszervi önállóság széles körű biztosításával érvényesülhetnek legeredményesebben. Az üzemi önállóság továbbfejlesztésének minden reális feltétele megvan. Ezt a szakszervezeti szervek többsége is egyre inkább felismeri. (Pl. a csökkentett munkaidő, az üdülési hozzájárulás, a munkásszállítás, a termelékenység emelésének, a munkaverseny és a szocialista brigáttmozgalom szervezésének stb. kérdéseiben.). A szervezeti élet, a mozgalmi tevékenység mechanizmusa biztosítja a tagság részvételének a lehetőségét a vezető szervei irányító munkájában, az állásfoglalások és a döntések meghozatalában, az szb-k ellenőrzésében. Az üzemek többségében megvan a tényleges lehetősége a szakszervezeti, az üzemi demokrácia érvényesülésének és további fejlődésének. Az üzemi szb-k taggyűlési beszámolói — többségükben — a „praktikus” munkán kívül a határozatok végrehajtásáról, az állásfoglalásokról és a döntések sorsáról, is számot adnak. Vannak azonban még olyan tiszk-k is, amelyek csak a „praktikus” (segélyezés, tagszervezési, tagdíjfizetési) munkáról számolnak be a taggyűlésen. Nem terjesztik a taggyűlés elé mindazokat a kérdéseket, amelyek a tagság állásfoglalását, egyetértését, véleményét igényelné. A bizalmiak túlnyomó többsége — a termelésben is jól helytálló, többéves mozgalmi tapasztalattal és funkciójukhoz mérten — megfelelő politikai fekészültséggel és tekintéllyel rendelkeznek. Egyre több azoknak a bizalmiaknak a száma, akik határozottan és következetesen kiállnak a dolgozók mellett a jogos érdekképviseleti ügyekben. Az oszb-k többsége egyre rendszeresebben irányítja és ellenőrzi, segíti a bizalmiak tevékenységét. Vannak még azonban olyan alapszervek is, ahol nem biztosítják a bizalmiak folyamatos munkájának irányítását. A szakszervezeti csoportok gyűléseit az alapszervi taggyűlések előtt az üzemek többségében megtartják és a tagság tájékoztatására, a taggyűlések előkészítésére is felhasználják. A MEDOSZ XXII. kongreszszus határozatát minden üzemben, taggyűlésen és szakszervezeti csoportértekezleten ismertették a múlt év IV. negyedévben és ez év I. negyedévében. Ez az egyszeri kampányszerű ismertetés azonban nem biztosította a határozat mélyebb értelmezését , lényegének megfelelő tudatosítását. Ezért továbbra is foglalkozni kell értelmeztetésével A Munka Törvénykönyve és végrehajtási utasításának ismertetésére is nagyobb gondot kell fordítani. Egyes üzemeknél átmeneti rendeléshiány is jelentkezik. Ez, és a célszerű felszerszámozottság, a folyamatos anyagellátás hiánya — valamint a szolgáltató munka jellegéből is eredő kis széria-nagyságok — együttesen akadályozzák a termelő kapacitás kihasználását, a nyereséges gazdálkodásra való törekvést. Mindezek az adott üzemek dolgozóinak hangulatára és a munkaerő stabilitására is negatív hatást gyakorolnak, csakúgy, mint a környező tsz-ek és ipari üzemek jobb bérezési lehetőségekben megnyilvánuló munkaerő elszívó hatása. A MEDOSZ központi vezetősége (!)CS. szeptember 12-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a gépjavító állomások helyzetéről és továbbfejlesztéséről, valamint a tröszt vállalatainál működő szakszervezeti szervek tevékenységéről előterjesztett jelentést. A központi vezetőség elismerését nyilvánítja a gépjavító vállalatok dolgozóinak, szakszervezeti aktivistáinak — elsősorban törzsgárdájának, mozgalmi és gazdasági vezetőinek — az eddig elért eredményeikért, különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezésében két évtized alatt kifejtett áldozatos tevékenységükért. A központi vezetőség egyetért a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt keretében működő vállalatok (állomások) helyzetével, további feladataival foglalkozó beszámolóval. Megállapítja, hogy az 1968. január 1-i átszervezés indokolt és szükségszerű volt. Az új vállalatok kialakítását a gazdasági és mozgalmi szervei vezetőinek szoros együttműködésével különösebb zökkenők nélkül sikerült végrehajtani. Az új szervezet I. félévi munkáját — bár annak jelenleg, de a továbbiakban is nehézséggel kell még megküzdeni — eredményesnek ítéli meg. • A MEDOSZ megyei bizottságai működjenek közre abban, hogy a mezőgazdasági gépjavító vállalatok fokkozatosan áttérhessenek az órabéres rendszerről a teljesítményhez kötött bérezési rendszerre. A korszerű bérezési formák alkalmazásával, a munkatermelékenység növelésével kell megteremteni a reális feltételeit annak, hogy a szervezet 1970 végéig fokozatosan a 44 órás munkahétre térhessen át. Az elnökség és a minisztérium vezetői a vállalatok igazgatóival és szakszervezeti szerveivel még szorosabban együttműködve, a lehetőségekhez képest gyorsítsák a szociális, kommunális létesítmények megvalósítását, az élet- és munkakörülmények javítását. Fordítsanak fokozottabb figyelmet a munkavédelem területén előírt feladatok végrehajtására és a munkavédelmi intézkedések gyakorlati realizálására. A gépjavító vállalatok vezetői — az illetékes szakszervezeti szervekkel együttműködve — gyorsítsák meg az 1869-ben megkötésre kerülő kollektív szerződések előkészítő munkáját, hogy a jelenleg fellelhető hibák és hiányosságok az új kollektív szerződésekben már ne forduljanak elő. Tovább kell növelni az üzemi alapszervezetek mozgalmi önállóságát, erősíteni a szakszervezeti és üzemi demokráciát. A megyei bizottságok adjanak fokozottabb segítséget az alapszervezetek szervezeti életének szervező, tömegnevelő, közvéleményformáló tevékenységének fejlesztéséhez. A vállalati szakszervezeti tanácsok és az üzemi szakszervezeti bizottságok a kongresszusi határozat alapján javítsák irányító munkájukat, a bizalmiak tevékenységét. A központi vezetőség megbízza az elnökséget, hogy a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt keretében alakítsa meg a tröszti szakszervezeti tanácsot. Az elnökség — a gépállomások, illetve a gépjavító vállalatok működésének 20. évfordulója alkalmából — tegyen intézkedéseket az illetékes állami szervekkel együtt a szervezet megalakulása óta ott dolgozók megbecsülésének méltó elismerésére. A szervezet eddigi tevékenysége egységes értékelésének biztosítása érdekében, a közvélemény helyes tájékoztatása végett az elnökség a beszámolót és a határozatot juttassa el a MEDOSZ megyei bizottságainak és a gépjavító vállalatok szakszervezeti tanácsainak. Ezeket mindkét szakszervezeti szerv tárgyalja meg, konkretizálja saját területére és alkalmazza további munkájában. Segítse elő az elnökség a minisztériummal együtt, hogy a hírközlő szervek (sajtó, rádió, televízió) fokozottabb mértékben és a reális helyzetnek megfelelő módon foglalkozzon a szervezet tevékenységével. A központi vezetőség meg van győződve, hogy a nehézségeket legyőzve, a Gépjavító Tröszt és annak vállalatai új ipari tevékenységüket is kiemelkedő eredményességgel látják el az egész népgazdaság — ezen belül a mezőgazdaság — fejlesztésében, az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseinek valóra váltásában. (A központi vezetőség ülésén elhangzott hozzászólásokat lapunk következő számában közöljük.) ÁLLAMI GAZDASÁGOK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK fIGYELEM! Felújított csomagolószer pótolja az újat! KERESSE FEL SZAKTELEPEKET ahol olcsón beszerezheti a csomagoláshoz szükséges göngyölegeket NATRONZSAKOZEM: Budapest X!!!, Petneházy u. 69—71. Telefon: 200—632 55x91 cm méretű 62x45 cm méretű felújított élelmiszeres nátronzsákot ,1,80 Ft-os termelői áron raktárról szállítunk FAHORDÓ ÜZEM: Budapest XII., Petneházy u. 69—71. Telefon: 201—133 200 Uteres egyfeneke bükkfahordó cefre, savanyúság tárolására 110,— Ft termelői áron .100 Uteres fenyőhordó egyfeneke 53,—* Ft termelői áron 400-tól 800 literig boroshordó 400—500 literig 1,90 Ft/líter termelői áron 500—800 literig 1,80 Ft/liter termelői áron raktárra szállítunk. göngyölegfelújító vállalat Központ: Budapest XIII., Dagály u. 3. Telefon: 200-285. Bács megye állami gazdaságai a „Kecskemét 600 éves" kiállításon Az idén ünnepli fennállásának hatszáz éves évfordulóját Kecskemét városa. Ebből az alkalomból szeptember 10-én kiállítás nyílt az alföldi nagyvárosban. A „Kecskemét 600 éves” címmel megrendezett kiállítás az ipari fejlődés szemléltetésén túlmenően bemutatta Bács megye mezőgazdasági kultúrájának magas színvonalú eredményeit. Bács megye tizenkét állami gazdasága sajátos termelési struktúrájának megfelelően gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelésének, valamint borainak legjavát mutatta be a kiállításon. Reprezentatív pavilonjukban az üzemi gazdálkodás legszebb eredményeit vonultatták fel. S hogy sikerük volt, azt nemcsak a kiállítás látogatóinak sok elismerése, a vendégkönyv bejegyzése tükrözték, hanem a bemutatott terményeket bíráló bizottság értékelése is. Első díjat kapott az Izsáki Állami Gazdaság „Pannónia kincse” szőlője, a Bajai Állami Gazdaság „Túli arany parmen” almája és a Kecskemét Szikrai Állami Gazdaság „Golden delicious” almája is. A borok versenyében a kunbajai, a hosszúhegyi és a bajai állami gazdaság vörös és fehér borai arattál a legtöbb elismerést. A bajai boroknak például hét arany-, hét ezüstérem és egy dicsérő elismerés jutott. , Az eredményhirdetés után kitüntetésekkel megrakodva, örömmel indult Bajára Gramming Kornél, főkertész-helyettes. — Az első díj és a hét aranyérem elnyerésén túlmenően, annak örülök a legjobban, hogy gazdaságunk milotai diója harmadik díjat kapott. Mint fiatal mezőgazdász, hosszú ideig a dióültetvény gazdája voltam. Most fordult termőre a 293 hold diónk nagy része - mondotta a bajai főkertész-helyettes. L. J. I