A MEDOSZ Lapja, 1970 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-15 / 14. szám

Ülésezett a MEDOSZ központi vezetősége (Folytatás az 1. oldalról) való foglalkozást is. Előreha­ladásunk záloga a korszerű eljárásokhoz, eszközökhöz, gépekhez értő fiatalok kép­zése. Van olyan tapasztala­tunk, hogy egyes vállalatok nem megfelelően foglalkoznak a fiatal szakemberekkel és a dolgozó nőkkel. Csak azokban az üzemekben eredményes a Elismeréssel szólt Micsuch László arról, hogy a fiatalok mind nagyobb része vallja tudatosan magáénak szocia­lista rendszerünket. Részt kérnek a feladatokból, a gondok leküzdéséből. Éppen azért a dolgozó nők és a fia­talok példamutató képvise­lőinek nagyobb szerepet kell juttatni szakszervezetünk ve­zető szerveiben, létszámuknak megfelelően. Az 1967-es vá­lasztások óta e tekintetben már komoly előrehaladást értünk el. Megközelítően sem ilyen jó részvételük az üzemi demokrácia gyakorlásában. Javasoljuk az üzemi szervek­nek, hogy a vállalatok és in­tézmények gazdasági, párt-, KISZ- és gazdasági szervei, s ezek vezetői évente legalább egyszer alaposan beszélgesse­nek el a dolgozó nőkkel, a fiatalokkal, hallgassák meg gondjaikat, kéréseiket és kö­zösen valósítsák meg az ész­szerű és hasznos javaslatai­kat. Az ilyen, évenkénti ta­g MEDOSZ eddigi tevé­kenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozó nők és fiatalok élet- és munkakörül­ményei évről évre javultak, s hogy szociális helyzetük többségében a többi dolgozó­kéhoz hasonló. A vállalati szervek azonban irányítják jobban figyelmüket a válla­lati bérfejlesztéseknél, a szo­ciális juttatásoknál a fiata­lokra, a nőkre, hogy növeked­jen munkájuk megbecsülése és szociális helyzetük javí­tása. A vállalati szakszerve­zeti tanácsok, szb-k rendsze­resen ellenőrizzék a nőkre és a fiatalokra vonatkozó kol­lektív szerződésben meghatá­rozott megállapodások, válla­lati szabályzatok, rendeletek betartását. Külön ügyelni kell a felszereltségben, a szociális és kulturális ellátottságban el­maradt területek korszerűsíté­sére, ezek fokozott támoga­tásáról és az itt dolgozók gon­doskodásáról. Felkérjük a vál­lalati, gazdasági vezetőket és a mozgalmi szerveket arra. A központi vezetőség tagjai írásos előterjesztést kaptak, amely a mezőgazdaságban dol­gozó ifjúság élet- és munka­­körülményeivel, nevelésével, érdekvédelmével foglalkozik. Ebből néhány jelentős meg­állapítást mi is idézünk. A MEDOSZ elnöksége KISZ KB-val, a MEMPmel és a szak­munkásképző intézetekkel kö­zösen szervezi és segíti a fia­talok termelési, szakmai fel­­készültségét növelő verseny­mozgalmakat. Már több mint 60 ezer 30 éven aluli fiatal dolgozik brigádokban. Eddig 118-an nyerték el a Szakma ifjú mestere, 163-an a Kiváló mérnök, technikus és hatan a Kiváló ifjú közgazdász cí­met. Bérezésben a fiatalok nin­csenek hátrányos helyzetben. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, általában érvényesül. Némi eltérés csak a fiatal nők, leányok bérezésében jelentke­zik. A mezőgazdaság állami szektoraiban foglalkoztatott fiatal szakmunkások átlagke­resete 1500—1800 forint között van. Természetesen ennél na­gyobb fizetések is előfordul­nak,­ például a Szombathelyi Erdőnél a 3000 forintot is meg­közelíti a fiatalok keresete. Javulást mutat a mun­kásfiatalok szociális helyzete is. A lakáselosztásban nagyobb támogatást élveznek a koráb­binál az arra érdemes fiatalok. A szakszervezeti üdültetés mellett sokat fejlődött a vál­lalati üdültetés is, és különö­­s ____ fiatalok pályakezdése, ahol rendszeresen megbízatásokat kapnak, ezek teljesítését el­lenőrzik és segítik. További vizsgálatokat és intézkedése­ket tartunk indokoltnak a szakmunkásképzés korszerű személyi és tárgyi feltételei­nek javítása, a technikusok, ifjú mérnökök továbbképzé­sének biztosítása érdekében. nácskozások a nők és fiata­lok vezetésbe történő bevo­násának újszerű és hasznos formáit jelenthetik, ugyan­akkor kiszélesíthetjük tájé­koztatásukat a népgazdasági és vállalati feladatokra való mozgósítást. Az üzemi szervek a jövőben jobban szervezzék meg a szakszervezeti tagságon belül a nők és a fiatalok rendsze­res tájékoztatását. Ismertes­sék az érvényben levő rende­leteket, határozatokat, a szakszervezeti jogokat és kö­telezettségeket. Csak úgy eredményes a dolgozó nők és az ifjúság részvétele a felada­tok megoldásában, ha mind nagyobb részüket tudjuk be­vonni az őket érintő gazda­sági, társadalmi, politikai kérdések vitájába. Az ilyen megbeszélések nélkül sem­ a rövid-, sem a hosszabb lejá­­ratú tervek fejlesztése, de a jóváhagyott programok vég­rehajtása sem történhet meg sikeresen, hogy minden gazdaság, válla­lat készítsen megfelelő prog­ramot arra vonatkozóan, hogy miként kívánja a központtól távol eső majorokat, települé­seket bekapcsolni a gazdaság fejlesztésébe, s mit kívánnak tenni az ott dolgozók életének megkönnyítésére. Idetartozik, hogy sok helyt komoly gondot okoz a növekvő szabadidő kul­turált, felhasználása. A dolgozó nők és fiatalok igénylik a mű­velődést, a tartalmas szórako­zást, tevékenykedjenek a gaz­dasági és mozgalmi szervek ezek megteremtésében és hasz­nálják fel a fiatal agrárértel­miség segítő­készségét. Micsuch László a továbbiak­ban kitért a fiatalok iskolá­zottságára, elmondotta, hogy csupán az állami gazdaságok­ban közel nyolcezer olyan fia­tal dolgozik, aki nem végezte el a nyolc általánost, és fel­hívta a figyelmet a tanuláshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtésére, a kedvezmények megadására. sem fontos, hogy megfelelő arányokat biztosítsanak a fia­taloknak az üdülésben. Az írásos anyag foglalkozik a szakmunkástanulóik helyze­tével, a főiskolán tanulókkal, az egyetemistákkal. A főisko­lák és egyetemek hallgatóinak 67 százaléka kollégiumokban lakik. A munkásszármazású tanulók mintegy fele kap ösz­töndíjat. A fiatal szakemberek életszínvonala állandó emelke­dést mutat. Az ifjúság körében végzett szakszervezti munka számos szép eredményt mutat fel. A fiatalok körében végzendő esz­mei nevelő munkánk legfon­tosabb feladata, hogy valósá­gosan mutassa be a szocialista rendszerünket és fellépjen minden olyan torz ideológiai eszmeáramlattal szemben, amely akadályozza a politikai eszmei tisztánlátást és csor­bítja a szocialista rendszerbe vetett hitet és csökkenti ered­ményeinket. A dolgozó nők helyzete Ugyancsak írásos anyag tá­jékoztatta a központi vezető­ség tagjait a dolgozó nők hely­zetéről, élet- és munkakörül­ményeiről, valamint a soron­következő feladatokról. Az előterjesztés megállapí­totta, hogy a mezőgazdasági üzemekben és intézményekben dolgozó nők magas fokú mun­kaerkölccsel tevékenykednek, termelési eredményeik, a szo­cialista brigádmozgalomban való részvételük nem marad el a férfiakétól. Mindezek mel­lett nem lehet még azt elmon­dani, hogy a dolgozó nők je­lentőségüknek, társadalmi sze­repüknek megfelelő elbírálás-­­­ban részesülnének. A róluk­­ való gondoskodás jelentősen­­ elmarad a lehetőségektől. Nincs mindenütt kellő követ­kezetesség a dolgozó nőkre, családanyákra vonatkozó tör­vények, rendeletek, határoza­tok, szabályzatok betartásá­ban. A legtöbb helyen keveset törődnek a női szakmunkás­­képzéssel is. A munkaverseny­ben, szocialista brigádmozga­lomban elért eredményeik alapján mindinkább kifejező­dik erkölcsi, anyagi megbecsü­lésük, de még mindig sok a tennivaló. Az írásos jelentés pontokba sorolva foglalta össze a dol­gozó nőkkel való foglalkozás legfontosabb tennivalóit, így például az elnökség még a soron következő MEDOSZ kongresszus előtt értékelni fog­ja a dolgozó nők bérhelyzetét és ennek alapján javaslatokat tesz a MÉM és a főhatóságok számára. Szorgalmazni kell az egyedülálló anyák és a nagy­­családosok lehetséges munka­idő-csökkentését, s a megépülő új lakások elosztásánál elő­térbe kell őket helyezni. Az üzemi és szakszervezeti de­mokrácia fórumain több báto­rítást kell adni a nők akti­vitásához. A dolgozó nők mun­kahelyi szakmai képzését úgy kell megvalósítani, hogy azt a családos anyák munkaidő alatt végezhessék el. A részesedési alap felosztásánál fokozottabb figyelmet kell fordítani a nő­dolgozók sajátságos igényeinek kielégítésére. Törekedni kell arra, hogy ne túlóráztassák a dolgozó anyákat, s ugyanakkor a munka megszervezése tegye lehetővé a szabadszombatok beiktatását és a napi munkaidő további csökkentését. Jobb együttműködést Ez a kitekintés az írásos anyagokra azért volt szüksé­ges, mert beszéde további ré­szében Micsuch László titkár befejezésül az írásos előter­jesztés kiegészítéseképpen az állami és KISZ-szervekkel való együttműködés néhány kérdéséről beszélt.­­ A dolgozó nők és a fia­talok érdekvédelmének haté­konyabb ellátása, a fokozot­tabb igények még jobb kielé­gítése továbbra is igényli a MEDOSZ, valamint az állami gazdasági és a KISZ-szervek együttműködését és a munka tartalmi továbbfejlesztését. A jövő egyik fő feladata a dol­gozók helyzetét elsődlegesen befolyásoló eredményes gaz­dálkodás elősegítése. Ennek érdekében szervezzük a réte­gek közötti termelési és szo­cialista brigád versenymozgal­­mat Úgy véljük, hogy a KISZ és a MEDOSZ együttműködé­sét megyei, de különösen üze­mi vonatkozásban kell kölcsö­nösen erősíteni.­­ Az állami minisztériumi vezetéstől azt kérjük, hogy sa­ját hatáskörükön belül is vizs­gálják felül az 1016/1967. sz. Korm. hat. ifjúságra vonatkozó határozat végrehajtásának or­szágos és üzemi tapasztalatait. Tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket, hassanak oda, hogy a vállalati gazdasági ve­zetők kezdeményezőbb réteg­tevékenységet folytassanak. Helyesnek tartanánk, ha a dol- t­­gozó nők munkájának meg- ■ könnyítésére is kidolgoznák elképzeléseiket. — fejezte be beszédét Micsuch László, a MEDOSZ titkára. A vita A tanácskozást vita követte.­­ Elsőnek dr. Deli István, a '■ MEDOSZ Heves megyei bizott­ • ságának titkára szólalt fel. El­mondotta, hogy általában dur- ■ va törvénysértéssel nem lehet • találkozni, de például az erdő-­­ gazdaságok leginkább olyan­­ munkával foglalkoztatják a ■ nőket, amellyel keveset lehet­­ keresni. Kitért arra, hogy a ’ családfenntartói megfogalma- ' zás nem megfelelő. Hangsú-­­ lyozta, hogy az új kollektív ' szerződés készítésénél jobban­­ figyelembe kell venni a dől- l gozó nők és fiatalok igényeit.­­• Javaslatot tett arra vonatko-­­ zóan, hogy az időszaki dől- i gozó nők is kaphassanak anya-­­­sági segélyt, ugyanis a jelen-­­­legi, csak bizonyos napokra­­ szóló szerződések, ezt nem te­szik lehetővé.­­ Hoppál Ferencné (Berettyó­­c­újfalui ÁG) részletesen beszá­­s­zolt a gazdaságban foglalkoz­­t­­atott nők helyzetéről.­­ Borbás Lajos (BFK) azt han­­­­goztatta felszólalásában, hogy­­ a mai fiatalok keveset tudnak­­ az előző nemzedékek harcai-­­­ról, munkájáról, a régi mun­­­­kásszolidarításról, s a hagyo­mányok elterjesztését, felmu­tatását javasolta. Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei bizottságának tit­kára a nők jobb társadalmi, politikai megbecsüléséről be­szélt, majd hangoztatta, hogy a választott szakszervezeti szervekben a nők és a fiatalok arányát javítani kell. Kérte, hogy A MEDOSZ Lapja is a jövőben többet foglalkozzon a nők és a fiatalok problémái­val. D. Kovács István, a MEDOSZ titkára hozzászólá­sában hangoztatta, hogy bár jó tudni a múlt harcait, de az ifjúságot a jelen és a jövő jobban érdekli. Minden mun­kásfiatal célja, hogy családot alapítson és jó körülményeket biztosítson maga és a családja számára. Elmondta, hogy azok­nak a fiataloknak jó, akik ki tudják fejteni képességüket és megfelelő bért is kapnak érte. Hangsúlyozta, hogy szüksége­sek a bölcsődék és az óvodák, de legalább olyan szükséges a vidéki bolthálózat megfelelő kiépítése, mert bizony ez jelen­leg hiányos és sokszor kilo­métereket kell gyalogolni a be­vásárlóknak a szükséges élel­miszercikkekért. A központi vezetőségi ülés második napirendjeként ugyancsak Micsuch László tit­kár mondott beszédet a MEDOSZ központi vezetőség irányelve, a vállalati, üzemi, intézményi, hivatali, megyei és központi és szakszervezeti szervek újjáválasztása címen. — A Magyar Szakszerveze­tek Alapszabálya, valamint a SZOT elnöksége ez év már­cius 2-i határozata alapján 1970. nov. 16. és 1971. május 10. között újjá kell választani az összes választott szakszer­vezeti szervet és tisztségviselőt a szakszervezeti bizalmiaktól kezdve a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsáig. E határoza­tot és benne az időpontokat fi­gyelembe véve a központi ve­zetőség elé terjeszti az elnök­ség a MEDOSZ szerveinek újjáválasztására vonatkozó ha­tározati javaslatot, amely az előkészítéssel és végrehajtással . Megivalnnak a feltételei, hogy felelősségünk mellett a végzett munka tudatában fel­keltsük a dolgozók érdeklődé­sét, aktivitását. Mindennek alapja a párt politikája mel­letti bizalom, a kedvező poli­tikai légkör, az elmúlt időszak intézkedései, amely a mi te­rületünkön a legutóbbi kong­resszus óta a dolgozókat, a tagságot érintő sokoldalú in­tézkedésben jut kifejezésre. (A munkaidő-csökkentés, bérezés, jövedelmek alakulása, szociá­lis-kulturális ellátottság.) Felhívta a figyelmet az elő­adó, hogy az alapszervi vá­lasztások akkor folynak, ami­kor a mezőgazdasági üzemek­ben az őszi munkák tartanak. A választási felkészülésünket nagyfokú tervszerűségnek, sok­irányú politikai munkának kell jellemezni. A választási feladatokat egyidőben kell el­végezni más fontos gazdasági, politikai feladattal együtt. Nem kamánymunkáról, hanem az egész évre szóló politikai feladatról van szó. Meggyőző­désünk, hogy szakszervezeti szerveink képesek egyidőben a többirányú feladatok ellátá­sára.­­ A választással kapcsolatos kötelező elvek és normák min­den megyei és alapszervezeti szervre vonatkozóan központi előírások. De ez lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes szer­vek közötti munkamegosztás alapján a megyei, a nagyvál­­alati szervek nagyfokú önál­­ósággal és ugyanakkor fele­­ősséggel végezzék szervező. Szerdahelyi Mihály (KISZ KB) felszólalásában arról be­szélt, hogy a fiatalok többsége nem ismeri a rájuk vonatkozó törvényeket, rendeleteket, ha­tározatokat. Ennek következ­tében nem tudnak partnerük lenni a gazdasági vezetőknek. Elmondta, hogy 8000 fiatal je­lentkezett az árvízkárok hely­reállítására. Dr. Czerván Mártonná (SZOT) hangoztatta, hogy se­gíteni kell a nőknek otthon, a családban. Legyen idejük a továbbképzésre. A munkakö­rülmények javítása elsődleges feladat a mezőgazdaságban. Kérte, hogy a vállalatoknál nagyobb tekintélyt és rangot adjanak a nőbizottság munká­jához. Káldi Katalin, a MEDOSZ Budapesti Bizottságának tit­kára arról szólt, hogy ered­ményes a nőkkel és a fiata­lokkal való foglalkozás,­­de e munkában felismerhető a kampányszerűség és alkalom­szerűség is. Hangoztatta, hogy a nőket és fiatalokat érintő kérdésekben ne hozzanak ha­tározatokat a KISZ és a nő­bizottság véleménye nélkül. Ezután Micsuch László fog­lalta össze a vitát és válaszolt a felvetett kérdésekre, két, szervezeti intézkedéseket tartalmazza. A továbbiakban elmondta Micsuch László, hogy bár a választások mindig nagy jelen­tőségű társadalmi, politikai eseményt jelentenek a mozga­lom életében, de ez különösen vonatkozik a soron lévő válasz­tásokra, mert előkészítése és végrehajtása egybeesik a párt X. kongresszusára való felké­szüléssel, az ott hozott ha­tározatok érvényesítésével, az 1971. évi negyedik ötéves nép­­gazdasági terv előkészítésével, indításával. Mindezek aláhúz­zák a választások politikai je­lentőségét A szervek és tiszt­ségviselők újjáválasztását vi­szonylag rövid idő alatt kell lebonyolítani. 992 alapszerve­zeten belül mintegy 8000 szb­­tagot, 7500 oszt-tagot, 1700 munkahelyi­ osztálybizottsági tagot, közel 15 ezer bizalmit, 3000 számvizsgálóbizottsági tagot és 2500 TT-tagot kell irányító és ellenőrző munká­jukat. Felelősségük abban is jelentkezik, hogy ez alkalom­mal mint minden szakmai kongresszus, így a mi kong­resszusunk is megelőzi a SZOT kongresszusát. Ez egy­­részt demokratikusabb le­bonyolítási rendszer, de más­részt arra kötelez bennünket, hogy sokoldalúan megalapozott értékelést adjunk, mind az alapszervi, mind a megyei és központi szervek választási gyűlésein, s ugyanakkor előre■ mutatóan foglaltunk állást a hosszútávra szóló feladatok­ban. Káderpolitikai elvek Ezután a választások előké­szítésével összefüggő olyan tartalmi kérdésekre hívta fel a figyelmet Micsuch László, amelynek érvényesítése a sike­res végrehajtás alapját képez­heti. —■ A káderelőkészítés és a választott szervek összetétele. A választások lé­nyeges célkitűzése olyan ve­zető szervek megválasztása, amelyek képesek a szakszer­vezet előtt álló feladatok vég­rehajtására. Törekedni kell arra, hogy a káderpolitikai el­vek érvényesítése mellett meg­felelő arányban vegyenek részt a szervek munkájában a köz­vetlen termelésben dolgozók, a fiatalok, s ahol ez indokolt, a nők. A vezető szerv össze­tétele tehát tükrözze az adott terület dolgozóinak összetéte­lét. A káderelőkészítés azt je­­lenti, hogy a szakszervezeti ta­nácsok, szakszervezeti bizott­ságok tagjai közti egészséges és szükséges cserélődés során biztosítani kell a különböző dolgozó rétegek személyes részvételét az egyes szervek­ben, mindenek előtt a mun­kások számarányának meg­tartását, vagy ahol szükséges, növelését. Gazdasági vezetőket ne válasszanak olyan szakszer­vezeti tisztségbe, amely felada­tukkal összeférhetetlen. A bi­zalmiak választásánál pedig ne a könnyebb megoldást ke­ressék, ne olyan személyeket jelöljenek, akiknek munkaköre szabad mozgást biztosít, s akik­kel a szakszervezeti bizottsá­gok éppen azért jól tudják tartani a kapcsolatot. Hiszen ez azt jelentené, hogy felfelé alkalmas a kapcsolatok tar­tására, pedig az a lényeges, hogy az ő kis kollektívájában hogyan tud dolgozni. A ká­derelőkészítés során arra is fi­gyelemmel kell lenni, hogy miképpen lehetne egyes akti­visták túlterhelését csökken­teni. Törekedni kell arra is, hogy az elmúlt években be­csülettel helytállt régi, szer­vezett dolgozókat újból jelöl­jék.­­ A választási demokra­tizmus néhány kérdésé­ről. Új eleme mostani válasz­tásunknak, hogy a szakszer­ve­zeti bizalmiak mellé bizalmi­helyettest is kell választani. A korábbiaktól eltérően személy szerint kell megválasztani a számvizsgáló bizottság elnökét, valamint a munkahelyi, vagy osztálybizottság titkárát is. A továbbiakban részletesen beszélt Micsuch László az el­következendő idő tennivalóiról, s hangsúlyozta, hogy a szak­­szervezet lapja kellőképpen irányítsa a tagság figyelmét a soron következő feladatokra. Ezután Kovács István fő­titkár tájékoztatta a KV tag­jait az előző ülés óta végzett munkáról és az elnökség má­sodik félévi munk­atervéről felhívta a figyelmet az árvíz okozta károk helyreállítására, az üzemek, vállalatok dolgo­zóinak vállalásaira, az 1%­­kal többet mozgalom terjedé­sére és felkarolására. Az el­nökség elismerését fejezte ki az árvédekezésben kitűntek­­nek, külön kiemelte Szabolcs, Békés és Szolnok megyei bi­zottságainak példamutató munkáját. Meg kell hallgatni a gondokat, kéréseket Programot a központtól távol élők életének megkönnyítésére Az ifjúság problémái Szakszervezeti választás 1970. nov 15. és 1971. május Ю-e között Felelősség és demokratizmus A KV-ülés résztvevőinek egyik csoportja MONORIAK VÁCRÁTÓTON A Vetőmag Vállalat monori dolgozói nemrégiben szép ki­ránduláson vettek részt: fel­keresték a híres vácrátóti bo­tanikuskertet. Mint arról Petricsné, a vállalat kultúr­­felelőse beszámolt levelében a kiránduláson részt vevők élményteli órákat töltöttek a gyönyörű botanikuskertben, megcsodálták a kert pompána­­tos szépségét, a sokféle fát és növényt, a ritka és különleges érdekességeket. A tavak, a műromok, a pélmaház látni­valói mély élményt hagytak a monoriakban. A kirándulás következő állomása hazánk egyik legszebb, hangulatos vá­rosa, Vác volt, majd a Pokol­sziget következett. TUDÓSÍTÁS DEBRECENBŐL A MEDOSZ Hajdú-Bihar megyei nyugdíjas csoportjá­nak legutóbbi üléséről kap­tunk levelet Vasvári Dezső nyugdíjas mezőgazdásztól, la­punk régi és hűséges levelező­jétől. Kicsit elkésett tudósí­tás ez, mint ahogy a nyugdí­jas csoport is csak május utolsó napjaiban emlékezett meg hazánk felszabadulásá­nak 25. és Lenin születésé­nek 100. évfordulójáról. De örömmel adunk helyt e tu­dósításnak, mert Vasvári Dezső arról is beszámolt, hogy a megjelentek valamennyien nagy örömmel fogadták a legutóbbi nyugdíjemelést, va­lamint azt a kormányrendele­tet, amely felemelte a nyug­díjasok eddigi 90 napos kór­házi ellátását korlátlan időre.­ Ugyanakkor a megjelent nyugdíjasok elhatározták, hogy erejükhöz méltóan segí­tik az árvízkárosultakat.

Next