A MEDOSZ Lapja, 1970 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-15 / 14. szám

10. Q12* VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR 1970. JULIUS 15. Megnyílt a gyulai SZOT-MEDOSZ Almássy gróf biztosan nem gondolt arra, hogy valamikor a munkában elfáradt mezőgaz­dasági, erdészeti és vízügyi dolgozók veszik birtokukba ezt a szép, 26 holdas parkot, medencéivel együtt. S lám 25 évvel a felszabadulás után az ország egyik legmodernebb, legszebb gyógyüdülőjében évente több mint tízezren pi­henhetnek, szórakozhatnak. Jóformán az utolsó simítá­son sem lettek túl, amikor az első vendégek megérkeztek. Július 7-én ugyanis ünnepé­lyes keretek között nyitotta meg kapuit a gyulai SZOT— MEDOSZ Gyógyüdülő. Az avatási ünnepségen részt vett Gál László, a SZOT titkára, Hunya István, a MEDOSZ el­nöke, Kovács István, szakszer­vezetünk főtitkára, D. Kovács István, a MEDOSZ titkára, Frank Ferenc, a párt Békés megyei Bizottságának első tit­kára, Klaukó Mátyás, a me­gyei tanács elnöke, Földi Vil­mos, a SZOT Üdülési és Sza­natóriumi Főigazgatóság ve­zetője. Jelen voltak még a já­rási és városi párt- és taná­csi, valamint egyéb szervek vezetői is. Háromszázezernél több kedvezményes üdülő Kovács István, a MEDOSZ főtitkára a SZOT és a ME­DOSZ Elnöksége nevében üd­vözölte a vendégeket, majd meleg szavakkal köszöntötte az üdülő tervezőjét, építeit ез a közreműködő szerveket. A továbbiak során a többi között elmondta a főtitkár, hogy há­rom évvel ezelőtt, pontosan 1967 októberében Kiss István Ybl-díjas építészmérnök terve alapján kezdődött el a gyulai gyógyüdülő építése és most jó érzéssel nyugtázhatjuk, hogy ez a jelentős létesítmény aránylag rövid idő alatt ké­szült el. Ma már mindannyiunk előtt ismeretes — mondta a főtit­kár —, hogy korunkban a fel­gyorsult életritmus az emberi szervezet fokozottabb igénybe­vételével jár. Különösen áll ez a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozókra. A mező­­gazdasági termelés sajátossá­gából fakad ugyanis, hogy a szakmai megbetegedések kö­zött sok a mozgásszervi, reu­matikus, izületi bántalom, il­letve megbetegedés. Szakszer­vezetünk elnöksége ezeket a körülményeket figyelembe vé­ve határozta el ennek a gyógy­üdülőnek a létrehozását. De a szakszervezeti munka sajátos érdekvédelmi feladatkörébe is (Folytatás a 3. oldalon) Kovács István főtitkár avatóbeszédet mond Gál László, a SZOT titkára elvágja a szalagot A gyógyüdülő látképe A TARTALOMBÓL: ARAT AZ ORSZÁG­I KLUBÉLET BÁBOLNÁN , 1%-KAL TÖBBET A MUNKAVÉDELMI­­HÓNAP AZ AGÁRDI AG-ban • A dolgozó nők és a fiatalok társadalmi, politikai, gazdasági és szociális helyzete a MEDOSZ központi vezetősége előtt Július 3-án a MEDOSZ-köz­­pont Dózsa termében Hunya István elnökletével ülést tar­tott a MEDOSZ központi ve­zetősége. Az ülésen megjelent dr. Soós Gábor, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter első helyettese, Czerván Mártonna, a nőbizottságának elnöke . Mindannyiunk előtt is­mert, hogy a Központi Bi­zottság mind a dolgozó nők, mind az ifjúság helyzetét legfontosabb társadalmi kér­déseink egyikeként kezeli. Szakszervezetünk 280 ezres létszámának több mint 30 százaléka 30 éven aluli fia­tal. A nődolgozók aránya meghaladja a 22 százalékot. Ugyanakkor a nők és a fiata­lok között végzendő munka figyelembevételénél nem sza­bad elfelejteni, hogy a nő­dolgozók összetétele, vala­mint az ifjúság munkaterü­let, iskolai végzettség, szak­mai, politikai és általános műveltség tekintetében rend­kívül heterogén. Ugyanak­kor a mezőgazdaság állami üzemeiben mutatkozó mun­kaerővándorlás is azt bizo­nyítja — elért eredményeink ellenére — hogy e két réteg szocialista tudatformálása sok vonatkozásban nem tart lépést a nagyüzemek gazda­sági fejlődésével. Sajnos, a Szerdahelyi Mihály, a KISZ KB osztályvezetője, Micsuch László, a MEDOSZ titkára tartott ezután elő­terjesztést a mezőgazdaság ál­lami üzemeiben, intézményei­ben dolgozó nők, fiatalok társadalmi, politikai, gazda­sági és szociális helyzetéről és a MEDOSZ-szervek ezzel kap­csolatos feladatairól. különböző anyagi, szociális­kulturális juttatások, vala­mint az élet- és munkakörül­mények sok helyen, elsősor­ban a távoli munkaterülete­ken még nem kielégítőek. Az ifjúság és a nődolgozók kö­zött végzendő munkánk ja­vítását az is indokolja, hogy többségük bérből és fizetésből élő, így szakszervezetünk tag­jai és mint ilyenek, előállítói azoknak az anyagi javaknak, amelyek az állami üzemek­ben képződnek. A továbbiakban arról be­szélt Micsuch László, hogy az elmúlt időszakban az üze­mi alapszervezetek helye­sen kezdeményeztek és in­tézkedtek a fiatalok és a dol­. Ugyancsak tervszerűbb és az általános szakszerve­zeti munkán belül több fi­gyelmet kell fordítanunk az ifjúság nevelésére, pályakez­désére, szakmai továbbkép­zésének segítésére és a mind­ezeket elősegítő helyi felté­telek megteremtésére. Ugyan­akkor nagyobb lehetőséget kell adni a közéleti tevé­kenységbe való fokozottabb bekapcsolásukhoz is. Ezután arról beszélt Mi­­csuch László, hogy az általá­nosnál is nagyobb figyelmet kell fordítani az egyedülálló gyermekes anyákra és a nagycsaládosokra. Meg kell könnyíteni munkájukat, éle­tüket, fejlődésüket, megfele­lő erkölcsi és anyagi elis­merést kell biztosítani ré­szükre és elő kell segíteni a rájuk vonatkozó munkaidő és szakmai oktatásban való kedvezmények teljes meg­hozó nők sajátos problémá­jának megoldásában. A to­vábbiakban nagy figyelmet kell fordítanunk a központi vezetőség, az elnökség in­tézkedései, állásfoglalásai mellett a vállalati, üzemi és intézményi szervek ez irá­nyú tevékenységére. E szerve­ket tehát mindenekelőtt arra kell a jövőben késztetni, hogy tennivalóikat mind a dolgozó nők, mind a fiatalok vonatkozásában jobban iga­zítsák a helyi lehetőségekhez, szükségletekhez és körülmé­nyekhez.­­ Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a nők és fiatalok között végzendő mun­ka nem kampánytevékenység, hanem rendszeres elemző, és intézkedő ügyintézés. Általá­nossá kell tenni azt a gya­korlatot, hogy a szakszervezeti bizottságok vizsgálják felül a dolgozó nők helyzetét a munkahelyeken, kísérjék fi­gyelemmel a munkájukat, po­litikai és kulturális fejlődé­süket, erkölcsi és anyagi meg­becsülésüket. Természetesen ugyanezek vonatkoznak szak­­szervezetünk elnökségére és a központi vezetőség osztá­lyainak tevékenységére is­ adását. Ugyanakkor nem sza­bad elfeledkezni az időszaki dolgozókról sem, számuk el­éri a 20 ezret évente. Kitért az előadó arra, hogy csak az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok létszáma megközelíti a 42 ezret. (Kö­zülük 13 ezernél több a nő.) E tekintélyes létszámból 34 ezer a fizikai dolgozó, 2600 a műszaki és körülbelül 5000 az adminisztratív, illetve ipari tanuló. Nagy felelősséget ad számunkra, hogy ők adják a munkásosztály utánpótlását és ugyanakkor ez az a réteg, amelyet a korszerű mezőgaz­dasági termelőeszközök, ter­melési eljárások intenzíven és közvetlenül érintenek. Je­lentős feladatnak tartjuk a pályakezdő szakmunkásokkal és fiatal agrárértelmiséggel (Folytatás a 2. oldalon) dr. SZOT és A dolgozó nőkkel és a fiatalokkal való foglalkozás nem kampánytevékenység Az egyedülálló gyermekes anyák és nagycsaládosok Micsuch László titkár Az elnökség a felszólalásokat hallgatja

Next