Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) X. évfolyam 2003.

1. szám - Tanulmányok - Nemerkényi Előd: Szent Gellért Deliberatiójának kutatástörténete

NEMERKÉNYI ELŐD SZENT GELLÉRT DELIBERATIÓJÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETE Dicebal Bernardus Carnotensis nos esse quasi nanos gigantum umeris insidentes, ut possimus plura eis et remotiora videre, non utique proprii visus acumine, aut eminentia corporis, sed quia in altum subvehimur et extollimur magnitudine gigantea. - John of Salisbury, Metalogicon 3.4, ed. J.B. Hall - K.S.B. Keats-Rohan, Corpus Christianorum: Continuatio mediaevalis, vol. 98 (Turnhout: Brepols, 1991), 116. p. A velencei származású Szent Gellért csanádi püspök egyetlen teljes terjedelmében fennmaradt műve a Magyarországon készült Deliberatio supra hymnum trium puerorum — Dániel 3,57-65 magyarázata. Mindmáig egyetlen 11. századi kézira­ta ismert: München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm. 6211. A kéziratról a mün­cheni könyvtár munkatársai mellett a közelmúltban Vizkelety András, illetve Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára adott kodikológiai és paleográfiai le­írást.­ A mű késő középkori ismeretéről árulkodnak a kódex 15. századi széljegy­zetei, amelyek Johann Grünwalder freisingi püspöktől és egy ismeretlen kéztől származnak. Az editioprinceps gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök nevéhez fű­ződik, aki részletes Dissertatio praeviában tárgyalta a kéziratot, Szent Gellért szer­zőségének kérdését, korának irodalmi életét, a mű szerkezetét, Gellért teológiáját és filozófiáját, valamint a szöveg történeti hátterét. A kiadás jegyzeteiben Batthyá­ny feltüntette a Deliberatio szentírási és patrisztikus idézeteit, továbbá klasszikus latin (leginkább cicerói) szövegpárhuzamait. Ezeket tartalmi szempontból liturgi­kus és teológiai vonatkozású kiegészítések kísérik. Lexikai megjegyzéseit Bat­thyány olykor Du Cange középlatin szótárára alapozta. Nyelvi magyarázatainak legjellegzetesebb vonása az, hogy Gellért latinságában a hungarizmusok jelentősé­gét hangsúlyozza.­ Szövegkiadása korai méltatói közül Hóman Bálint történeti­ ­ Karl Halm-Georg Thomas-Wilhelm Meyer: Catalogus codicum Latinorum Biblioth­ccae Regiae Monacensis. Vol. 1.3. München, 1873. 73. p.; Vizkelety András: Szent Gellért: Fontolgatás a há­rom ifjú énekéről (Deliberatio supra hymnum trium puerorum). In: Kódexek a középkori Ma­gyarországon. Szerk.: Vizkelety András. Bp., 1985. 82. p.; Csapodi Csaba-Csapodiné Gárdonyi Klára: Ariadne: A középkori magyarországi irodalom lelőhelykatalógusa. Bp., 1995. 42. p. FONSX. (2003) 1. sz. 3-19. p. 3

Next