Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1980 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1980-03-01 / 1. szám

f © AZ MSZMP POLITIKAI FŐISKOLÁJÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1980. MÁRCIUS ÁRA: 1 FORINT (4. old.) Lapszámunk tartalmából: Forradalomelmélet és Tanácsköztársaság -’80 (3. old.) h Mindent bele.. . u . (2. old.) PA mTE N­TE A POLITIKAI FŐISKOLÁN Határozatot fogadtak el a feladatokról Megtartotta első ülését az újjáválasztott pártbizottság 1980. február 14-én tartotta meg tanácskozását főiskolánk pártértekezlete. Jelen volt 95 küldött és 27 meghívott vendég. Főiskolánk valamennyi pártalap­­szervezete: a tanári, a hallgatói, a tanulmányi­­könyvtári és a gazdasági alapszervezetek képviseltet­ték magukat. Az elnökségben helyet foglaltak: Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Mon­a Gyula, az MSZMP­­ KB agit.-prop. osztály megbízott vezetője, Farkaszinszky Lajosné, az MSZMP KB PTO munka­társa, Szkokán Ferenc, az MSZMP XIV. kerületi bi­zottság­ első titkára, Trautsch Ede, a gazdasági alap­szervezet küldötte; Szabó József rektor, az 1-es ta­nári; Sipos Béláné, a III/2-es hallgatói; Szalai Bélá­­né, a 2-es tanári; Vészi Béla rektorhelyettes, a 2-es tanári alapszervezet, küldötte, a pártértekezlet elnö­ke és Vigh Lajos, a pb titkára, a 2-es tanári alap­szervezet küldötte. A pártértekezlet munkarendjén három napiren­di pont szerepelt: 1. A pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Vigh Lajos, a pb titkára. 2. A kongresszusi irányelvek vi­tája és állásfoglalás az észrevételekben, javaslatok­ban. Előadó: Szalai Béláné, a pb tagja. 3. A pártbi­zottság tagjainak és a felsőbb szintű pártértekezlet küldötteinek a megválasztása. Az első két napirendi pont anyagát a küldöttek előzetesen írásban meg­kapták. Vigh Lajosnak, a pártbizottság nevében az első napirendi ponthoz fűzött szóbeli kiegészítése után a következő elvtársak jelentkeztek szólásra: Erdődi József, Kajtár Istvánné, Péter László, Molnár Győző, Éri László, Szabó József, Sztrapák Ferenc, Szántó Péterné, Perlaki Gyuláné, Vida Sándor és Terék György. A hozzászólók egyetértésüket­­ hangsúlyozva fűztek kiegészítéseket a beszámolóhoz. Az észrevéte­lekre, javaslatokra Vigh Lajos válaszolt, majd a kül­döttek egyhangúlag elfogadták a hozzászólásokra adott választ, és a következő határozatot fogadták el: A beszámolási időszak bo­nyolultabb, ellentmondásosabb nemzetközi és belpolitikai helyzete növelte a követelmé­nyeket a főiskola minden irá­nyú tevékenysége iránt. A nö­vekvő feladat csak a főiskola alapvetően eleget tudott ten­ni, a fejlődés egyenletes volt. Eredményesen segítette a munkát a pártbizottság és a főiskola vezető testületei kö­zötti jó együttműködés. A pártbizottság irányításá­val a páriálét egészségesen fejlődött. Érvényesültek a le­nini elvek, növekedett a párt­tagság aktivitása, az alapszer­vezetek jobban alkalmazkod­tak területük sajátos felada­taihoz. Eredményes volt a tö­­megszervezetek pártirányítása. Mindezek kedvező feltétele­ket teremtettek­ ahhoz, hogy a pártszervezet a pártmunka eszközeivel is segítse a főis­kola előtt álló növekvő fel­adatok megvalósítását az ok­tató-nevelő, a tudományos ku­­­tatómunka és a politikai ne­velés területén. A pártbizottság beszámoló­ja reálisan értékeli a végzett munkát és helyesen ad útmu­tatást a további feladatokra. A pártértekezlet eredmé­nyesnek tartja a pártbizott­ság és az alapszervezetek munkáját, amelyet az előző pártértekezlet, a XI. kongres­­­szus és a­­ felsőbb pártszervek határozatainak megvalósítása érdekében végeztek. A PÁRTÉRTEKEZLET megbízza a megválasz­tásra kerülő pártbi­zottságot MUNKÁJÁBAN A JÖVŐ­BEN IS KIEMELT FIGYEL­MET FORDÍTSON­ A PÁRTSZERVEZET OK­tatást-nevelést segí­tő TEVÉKENYSÉGÉRE:­­ a pártbizottság és az alapszervezetek a pártmunka eszközeivel adjanak­­ továbbra is hatékony segítséget az ok­tató-nevelő és a tudományos­kutató munka színvonalának emeléséhez. Az oktatásban kapjon­­ még nagyobb szerepet. a marxiz­mus a leninizmus alapvető ta­nításainak alkotó elsajátításá­ra, alkalmazási készségére való törekvés. Növeljük a vi­ta- és érvelőkészséget, az el­lenséges nézetekkel szembeni eredményesebb küzdeni tu­dást. Fordítsunk megkülönbözte­tett figyelmet a kommunista nevelésre. A pártszervezet még igényesebb, következete­sebb ,és egységesebb követel­ményekre épülő nevelő mun­kát folytasson. Kerüljenek előtérbe az áldozatkészségre, közösségi szellemre, az egymás iránti felelősségre és segítő­­készségre nevelés kédései. Határozottabban lépjünk fel a szocialista erkölcs elveit, és normáit sértő egyes megnyil­vánulásokkal (fegyelmezet­lenség, kényelmesség, közöm­bösség, passzivitás, önzés stb.) szemben. A jövőben az intézményi vezetés, a pártbizottság és az alapszervezetek e témákban elfogadott programjai és ha­tározatai következetes meg­valósításának szervezésére és ellenőrzésére kell a figyelmet összpontosítani. Ennek a feladatnak a meg­valósításához még szerveseb­ben és hatékonyabban kap­csoljuk a kibontakozó köz­­művelődési tevékenységet is.­­ A pártbizottság segítse a tanári alapszervezetek együtt­működését. A tanári alapszer­vezetek és tanszéki pártcso­portok a már bevált formák­ban nyújtsanak hatékony se­gítséget az oktatás-nevelés, a tudományos kutatás tartalmi és módszerbeli színvonalának emeléséhez. Segítsék az egy­séges követelménytámasztás erősítését. Fejlesszék az egy­más közötti és a hallga­tói alapszervezetekkel való együttműködést a közös fel­adatok megoldásában. Legye­nek igényesek, adjanak meg­bízatásokat­­ tagjaiknak és rendszeresen értékeljék a végzett munkát. — A hallgatói alapszerve­zetek fejlesszék az igényes­séget, a problémaérzékeny­séget, törekedjenek tagjaik képességei maximális kibonta­koztatására. Ehhez teremtse­nek kedvező­ légkört, szilár­dítsák a tanulmányi fegyel­met. Növekvő kövtelménytámasz­­­­tás mellett rendszeresen, re­álisan értékeljék tagjaik ta­nulmányi munkáját és maga­tartását. Az eddig­­­ bevált módszerekkel segítsék az o­k­­tató-nevelő munkát. Tovább­ra is megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani az el­ső évfolyam pártszervezetei­nek tanulmányi munkát segí­tő tevékenysége tartalmának és módszereinek kialakítására és fejlesztésére. Az eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a kultu­rális munka, a tanulmányi utak, a kollégiumi élet okta­­tást-nevelést segítő hatásai­nak kibontakoztatására. Továbbra is adjanak haté­kony segítséget a hallgatókról az első évben készülő feljegy­zésekhez és a harmadik év­ben készülő minősítésekhez.­­ A tanári és hallgatói alapszervezetek együttesen se­gítsék a hallgatóknak a fő­iskolán folyó tudományos munkába való bekapcsolódá­sát. A pártszervezet támogas­sa a tudományos kör meg­szervezését és a tapasztalatok alapján annak kiszélesítését. — A könyvtár-tanulmányi és gazdasági alapszervezetek az eddigihez hasonlóan te­remtsenek kedvező feltétele­ket az oktató-nevelő munká­hoz. Hasznosítsák a­­ tanári és hallgatói alapszzrvezetek re­ális észrevételeit, javaslatait saját munkaterületükön. Fordítsanak az eddiginél is nagyobb figyelmet a szakmai és a politikai oktatás­­ fejlesz­tésére. Ehhez igényeljék a tanári és hallgató alapszerve­zetek segítségét is. A közművelődési bizottság­­ segítségével szélesítsék­­ a kul­turális és a művelődési tevé­kenységet. Támogassák terü­letükön a kollektívák helyes kezdeményezését, a szervezett, fegyelmezett, hatékony mun­kát. A PÁRTÉLET További FEJLESZTÉSÉRE. — A pár­tbizottság tovább­ra is hatékonyan irányítsa a végrehajtó bizottságot és a munkabizottságokat. Ossza meg és rendszeresen kérje számon a munkát, a pártér­tekezlet és saját határozatai­nak következtes megvalósítá­sát. — A párt szervezeti és bel­ső életében (pártcsoport, ve­zetőségi üléseken, taggyűlése­ken, munkabizottsági és ve­zető testületi üléseken­ fej­lesszük tovább a demokratiz­must, a nyílt őszinte vitát, amely el­ősegíti a jó határo­zatok kialakítását és a vég­rehajtáshoz szükséges cselek­vési egységet. Fejlesszük munkánk kritikus megítélését és a személyes felelősséget. Kapjon nagyobb elismerést a párt politikájának megvalósí­tásában a kezdeményező, ál­dozatkész, fegyelmezett mun­ka. — A pártbizottság fejlessze tovább kádermunkáját, és to­vábbra is adjon hatékony se­gítséget az alapszervezetek ez irányú munkájához. — A pártszervezet segítse a tömegszervezetek­ eredmé­nyes működését, fejlessze pártirányításunkat, még kö­vetkezetesebben kérje számon a vezető testületeikben dolgo­zó kommunisták tevékenysé­gét. — A pártbizottság irányító munkájában továbbra is az alapszervezeti munka színvo­nalának emelésére összponto­sítsa a figyelmet úgy, hogy n­övekedjen az alapszerveze­tek önállósága, felelőssége és az eltérő jellegnek megfelelő­en (tanári, hallgatói, könyv­tár-tanulmányi, gazdasági) jobban alkalmazkodjanak te­rületük sajátos feladataihoz. A pártbizottság nyújtson fo­lyamatos, rendszeres segítsé­get az alapszervezeti részort­felelősök munkájához. Az alapszervezetek és pártcso­portok törekedjenek a párt­megbízatások arányosabb el­osztására és ezek következe­tes értékelésére. A FŐISKOLA VEZETÉSÉ­VEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖ­DÉSRE. — A pártszervezet a párt­munka­­ eszközeivel továbbra is hatékonyan segítse a főis­kolai vezetést döntéseik kiala­kításában és azok megvalósí­tásában. — A pártbizottság segítse a főiskola vezetését munkájának továbfejlesztésében. Töreked­jen a­­ kialakult jó együttmű­ködési formák hatékonyságá­nak növelésére. a pártbizottság a pártértekezlet hatá­rozatait A XII. kong­resszus DOKUMENTUMAI ALAPJÁN EGÉSZÍTSE­­ KI, munkálja ki a főiskola párt­­szervezetére háruló — a meg­valósítását segítő — konkrét feladatokat. Első feladatként a rektori tanáccsal együtt­működve készüljön fel a XII. kongresszus dokumentumainak megismertetésére és a feldol­gozás tapasztalatainak össze­gezésére. A pártbizottság további munkájában vegye figyelem­be a pártértekezlet által jó­váhagyott beszámoló útmuta­tásait és a pártértekezlet vi­tájában elhangzott olyan ész­revételeket, javaslatokat is, amelyek nem tették szüksé­gessé a külön határozatba foglalást, de a további mun­kában hasznosíthatók. A határozat A pártértekezlet elnöksége Vigh Lajos szóbeli kiegészítést fűz a határozathoz A második napirendi pont A második napirendi pont­hoz Szalai Béláné tartott szó­beli kiegészítést­ a pártbizott­ság nevében. Ehhez a napi­rendi ponthoz Wirth Ádám, Szántó György és Győri Im­re szóltak hozzá. Győri Imre ismertette a kongresszus elő­készítésének főbb tapasztala­tait, részletesebben foglalko­zott , mind a nemzetközi hely­zettel, mind a belső építő­munka időszerű feladataival. A második napirendi pont vi­táját Szalai Béláné foglalta össze. A pártértekezlet kül­döttei a­­ szóbeli kiegészítése­ket, az elhangzott javaslato­kat és az irányelvekről ké­­(Folytatás a 2. oldalon) GÁSPÁR SÁNDOR ÉS GYŐRI IMRE A POLITIKAI FŐISKOLÁN Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtit­kára 1980. február 21-én főis­kolánkra látogatott és „A nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései” címmel nagy sikerű előadást tartott. Márciusban ugyancsak a iskolánkra látogatott G. Imre, a Központi Bizott titkára, aki tájékoztatót tart a Központi Bizottság 1980. j­auár 28-i üléséről.

Next