Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1891-09-11 / 73. szám
II. évfolyam, 73. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MKOJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN ELfiriziTcai indjtési évre 6 frt, félévre 8 frt. SacrkMetAség: IV. kar. régi vároehAs L tm. 88. EiwUhivttal V. kar., hold-nteu 7. M. KIADJA BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ.HAJNAL ISTVÁN A lap szétküldésére vonatkozó minden szó Szólalán a kiadóhivatalhoz intécendet. Hirdetések kiírólagosan Singer Gyula hirdetési irodájában, IV., Arany kis-utcáát vétetnek fel HIVATALOS RÉSZ. A balparti végleges vízmű munkálatai felöl a belügyminister, úr egy augusztus 15-én kelt rendeletével a fővárost újabb fölvilágosító fölterjesztés tételére utasítván, a tanács a miniszter úrnak a következőkben válaszolt: Nagyméltóságú minister úr! A végleges, illetőleg nagy vízmű ügyében folyó hó 15-én 3941./III.—5./891 sz. a. kelt magas rendelete folytán van ,szerencsénk ezen ügy állásáról mult évi aug. 16-án 31.643 sz. a. kelt jelentésünk folytatásaként tisztelettel a következőket jelenteni: A II-ik számú próbakut szivattyúzása folytattatott és 1890. évi okt. 9-én befejeztetett. A kút a folytatólagos szivattyúzás alatt óránként átlag 11.000 köbméter vizet szolgáltatott. A kísérlet egész folyamán a kút körül elhelyezett kémlő csövekben a talajvizek változásai is figyelemmel kísértettek s az ekként nyert adatok szerint a szivattyúzás következtében a talajvíznél a kúttól kelet felé közel kétszáz méter, nyugatra (a Duna felé) 500 méter, északra 300 méter és délre ugyancsak 300 méter távolságig mutatkozott sülyedés. A víz minőségét a szivattyúzás alatt Balló Mátyás tanár kémiailag, dr. Portik Ottó pedig bakteriológiailag több ízben megvizsgálták. A víz tökéletesen tisztának, színtelennek és minden észlelhető mellékíz nélkül valónak, több órai pihenés után azonban gyengén megzavarodottnak találtatott, amely megzavarodás oka annak csekély agyagos vastartalmában keresendő. A zavarodás hosszú idő múltán nem volt azonban észlelhető, ha az I. és II. számú próba kút vize 50—50°/c mennyiségben összekevertetett. A vizsgálatok kimutatták, hogy a vízben az egészségre káros alkatrészek nincsenek. 1890 évi október hó 8-án, amikor Salbach B. a magyar kormány, a fővárosi közmunkák tanácsa és a főváros képviselőinek társaságában a II. számú próbakútat megszemlélte, a jelenvoltak által Salbach B. javaslatához képest megállapíttatott, hogy ezen próbakút szivattyúzása abban hagyassék s az I. számú próbakúttól észak felől körülbelül 200 méterre még egy 3-ik próbakút létesíttessék. Ennek folytán a 2-ik számú próbakút szivattyúzása a mult évi október 8-án megszüntettetek s a III. számú próbakút az I. számú kúttól 208 méter tágban 1891. évi január 20-án elkészült és pedig ugyanazon tervek szerint, mint a másik kettő. Minthogy pedig a Duna jege Káposztás-Megyeren 1890. évi deczember 31-én megállott és csak 1891. márczius 11-én -f 768 m. vizállás mellett, indult meg, s e közben a jég és a víz a próbakutakat is elárasztotta,ennélfogva a 111. számú próbakút szivattyúzása csak április 10-én -1264 Duna vízállásakor volt megkezdhető, amely időponttól kezdve azután éjjel-nappal szakadatlanul folyt július 18-ig, amikor a nagy Duna vízállása következtében kedvezőbb vízállásig, mely mindez ideig be nem következett, meg kellett szüntetni. Ezen kút 24 óra alatt átlag 7500 köbméter vizet szolgáltatott. Ennél is megejtettek ugyanazon észlelések és vizsgálatok, amelyek a többi próbakutaknál történtek. Ez észlelések és vizsgálatok eredménye szerint a kút vize teljesen kristálytiszta, szintelen, nem zavarodott meg és hónapok után sem rakódott le belőle semmis egészséges ivóvíz. Mindezekről a részletes jelentés folyó hó 14-éről Salbach B. részére a fővárosi közmunkák tanácsa műszaki osztályának elküldetett. A fővárosi közmunkák tanácsa hivatkozással a végleges vízmű érdekében folyó próbaszivattyúzások előre haladott stádiumára, ez évi május hó 5-éről kelt átiratával megküldte a 2/. alatt másolatban mellékelt kérdéseket, mint amelyeket Salbach B.-hez intézni kíván, oly megkereséssel, hogy amennyiben netán más kérdéseket is szükségesnek találna, azokat vele az ő kérdéseivel együtt Salbach B.-hez juttatás végett mielőbb közölje. Meghallgattatván ennek folytán ide vonatkozó szakértő közegeink, úgy mint a vízvezetéki igazgató, tiszti főorvos, fővárosi vegyész és főmérnök , középítési igazgató, ezek a 2 •/, 3 '/• 4 •/• és 5 '/. alatt másolatban mellékelt nyilatkozatokat nyújtottak be, melyek folyó évi június hó 11-éről kelt átiratunkkal átküldettek a fővárosi közmunkák tanácsához oly megkeresés mellett, hogy a bennük feltett kérdésekre Salbach B.-nek feleletét szintén kérje ki. A végleges vízmű ügyében tehát további intézkedés csak akkor lesz tehető, ha Salbach B. a vele legutóbb közölt adatok alapján további véleményét beterjeszti, vagy esetleg a már beszerzett adatokat elégségesnek találván, azok alapján a közölt kérdésekre feleletet, egyszersmind az ügyben végleges nyilatkozatot ad. Midtán a végleges vizmű ügyének állását ezekben Nagyméltóságodhoz tiszteletteljes jelentésünkkel megteszszük, felkérjük tisztelettel, hogy ezen jelentésünket tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1891. évi augusztus hó 27-én. A főváros tanácsa: Horvát János s. k., helyettes alpolgármester, vetéstől különállóan elbírálhatónak, mivelfogva ahhoz jóváhagyásommal hozzá nem járulhatok; módjában állván a főváros közönségének ezen kérdést a költségvetés tárgyalása alkalmával újabb megfontolás tárgyává tétetni és ez alkalommal megfontolás tárgyává tenni azt is, hogy habár a főváros alkalmazottjainak javadalmazása más tisztviselők javadalmazásával szemben kedvezőtlennek nem mondható, mennyiben essék e tekintetben figyelem azokra a körülményekre, amelyek a változott viszonyokból erednék. Miről a főváros közönségét tudomás végett ezennel értesitem. Budapesten, 1891. augusztus hó 19-én. A minister helyett. Szálavszky s. k. államtitkár. A drágasági pótlék tárgyában a m. kir. belügyminister úr a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez : Budapest főváros közönségének ! A főváros törvényhatósági bizottságának folyó évi június hó 10-én tartott közgyűlésében 607. kgy. sz. a. határozatát, mely szerint a fővárosnál alkalmazott összes tisztviselők, segéd, kezelő és tanügyi személyzet, valamint a szolgák részére drágasági pótlék, az ideiglenes személyzet részére pedig drágasági segély szavaztatott meg, felülvizsgálván, tekintettel arra, hogy azáltal a főváros főszámvevőjének kimutatása szerint közel egynegyed millió forint évi új és állandó teher nehezednék a főváros házitartására, amely peedig oly kedvezőtlen helyzetben van, hogy még a főközlekedési vonalak is csak kölcsön pénzből köveztethetők és az új, legnagyobb részt pénzügyileg nem gyümölcsöző nagy beruházások következtében évről-évre nehezebb helyzetbe jutand, ily körülmények között nem tartom ezen jelentékeny kiadási tételt a költségAz Újépület eltávolítása kérdésében a m. kir. pénzügyminiszer úr a következő leiratot intézte Budapest főváros közönségéhez : Az Újépület eltávolításának kérdését mielőbb megoldani óhajtván, mindenekelőtt két tényezővel óhajtanék tisztába jönni; először is, mily összeget igényel a cs. és kir. katonai kormányzat az Újépület beváltásáért, illetve mily összegben lesz a beváltás megállapítható ? másodszor: váljon figyelemmel a beváltandó Újépületre vonatkozólag érvényben álló, illetve módosítandó szabályozásra, ennek következtében hányból értékesítendő terület álland rendelkezésre ? Midőn a cs. és kir. közös hadügyminiszer urat az Újépület beváltási árának mielőbbi közlése iránt egyben újból felkértem, felhívom egyszersmind a főváros közönségét, hogy az Újépületre vonatkozólag szükségesnek mutatkozó szabályozási módosítást tárgyalja s megállapodásait nekem mielőbb terjeszsze elő. Budapest, 1891. augusztus hó 28-án. Wekerle s. k. A VII. ker. kültelki hentes-iparosok kérvényére a sertéshúsnak a főváros vámvonalon belüli területére bármely vámvonalon át behozhatása iránt a tanács f. é. augusztus 21-iki ülésén a következő határozatot hozta: A VII. kerületi kültelki hentesiparosok azt kérik, hogy a sertéshúst a főváros vámvonalon belüli területére oly vámoknál is hozhassanak be, ahol állatorvosi szolgálat nincsen. Minthogy a sertésszemle ügyében az 1890. évi deczember 10-én 1216. szám alatt hozott közgyűlési határozat életbeléptetése iránt a f. évi junius 30-án 21.637. szám alatt hozott tanácsi határozattal az állategészségügy rendezéséről szóló ,1888. VII. t.-cz. 14. §-a azon rendelkezésének, mely szerint sertések leszúrásánál, a mennyiben ez mint iparűzetik, az állat egészségi állapota a leölés előtt és utána a hatósági állatorvos által megállapítandó, — a főváros területén végrehajtása érdekében az intézkedések megtétettek s igy a főváros kültelkeiről a vámvonalon belüli területre csupán oly sertéshús kerülhet be, mely állatorvosilag a leölés előtt és után megvizsgált állatból származik, ennélfogva a tanács a tiszti főorvos úr helyettesének véleménye alapján megengedi, hogy a főváros kültelki részein lakó hentesek sertéshúst bármely vámnál behozhassanak ki-