Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1891-09-11 / 73. szám

II. évfolyam, 73. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MKOJELENIK MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN ELfiriziTcai in­djtési évre 6 frt, félévre 8 frt. SacrkMetAség: IV. kar. régi vároehAs L tm. 88. EiwUhivttal V. kar., hold-nteu 7. M. KIADJA BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ­­.HAJNAL IS­T­VÁ­N A lap szétküldésére vonatkozó mind­en szó­ Szólalán a kiadóhivatalhoz intécendet. Hirdetések kií­rólagosan Singer Gyula hirdetési irodájában, IV., Arany kis-utcáá­t vétetnek fel HIVATALOS RÉSZ. A balparti végleges vízmű munkálatai felöl a belügyminister, úr egy augusztus 15-én kelt rendeletével a fővárost újabb fölvilágosító fölterjesztés tételére utasítván, a tanács a miniszter úrnak a következőkben válaszolt: Nagyméltóságú minister úr! A végleges, illetőleg nagy vízmű ügyében folyó hó 15-én 3941./III.—5./891 sz. a. kelt magas rendelete folytán van ,szerencsénk ezen ügy állásáról mult évi aug. 16-án 31.643 sz. a. kelt jelentésünk folytatásaként tisztelettel a követ­kezőket jelenteni: A II-ik számú próbakut szivattyúzása folytattatott és 1890. évi okt. 9-én befejez­tetett. A kút a folytatólagos szivattyúzás alatt óránként átlag 11.000 köbméter vizet szolgáltatott. A kísérlet egész folyamán a kút körül elhelyezett kémlő csövekben a talajvizek válto­zásai is figyelemmel kísértettek s az ekként nyert adatok szerint a szivattyúzás következ­tében a talajvíznél a kúttól kelet felé közel kétszáz méter, nyugatra (a Duna felé) 500 méter, északra 300 méter és délre ugyancsak 300 méter távolságig mutatkozott sülyedés. A víz minőségét a szivattyúzás alatt Balló Mátyás tanár kémiailag, dr. Portik Ottó pedig bakteriológiailag több ízben megvizsgálták. A víz tökéletesen tisztának, színtelennek és minden észlelhető mellékíz nélkül valónak, több órai pihenés után azonban gyengén meg­zavarodottnak találtatott, a­mely megzavarodás oka annak csekély agyagos vastartalmában keresendő. A zavarodás hosszú idő múltán nem volt azonban észlelhető, ha az I. és II. számú próba kút vize 50—50°/c mennyiségben össze­kevertetett. A vizsgálatok kimutatták, hogy a vízben az egészségre káros alkatrészek nincsenek. 1890 évi október hó 8-án, a­mikor Salbach B. a magyar kormány, a fővárosi közmunkák tanácsa és a főváros képviselőinek társaságában a II. számú próbakútat megszemlélte, a jelen­voltak által Salbach B. javaslatához képest megállapíttatott, hogy ezen próbakút szivattyú­zása abban hagyassék s az I. számú próbakút­tól észak felől körülbelül 200 méterre még egy 3-ik próbakút létesíttessék. Ennek folytán a 2-ik számú próbakút szivattyúzása a mult évi október 8-án meg­szüntettetek s a III. számú próbakút az I. számú kúttól 208 méter tágban 1891. évi január 20-án elkészült és pedig ugyanazon tervek szerint, mint a másik kettő. Minthogy pedig a Duna jege Káposztás-Megyeren 1890. évi deczember 31-én megállott és csak 1891. márczius 11-én -f 7­68 m. viz­állás mellett, indult meg, s e közben a jég és a víz a próbakutakat is elárasztotta,­­ennél­fogva a 111. számú próbakút szivattyúzása csak április 10-én -1­­2­64 Duna vízállásakor volt megkezdhető, a­mely időponttól kezdve azután éjjel-nappal szakadatlanul foly­t július 18-ig, a­mikor a nagy Duna vízállása következtében kedvezőbb vízállásig, mely mindez ideig be nem következett, meg kellett szüntetni. Ezen kút 24 óra alatt átlag 7500 köb­méter vizet szolgáltatott. Ennél is megejtettek ugyanazon észlelé­sek és vizsgálatok, a­melyek a többi próba­kutaknál történtek. Ez észlelések és vizsgálatok eredménye szerint a kút vize teljesen kristálytiszta, szintelen, nem zavarodott meg és hónapok után sem rakódott le belőle semmi­s egészsé­ges ivóvíz. Mindezekről a részletes jelentés folyó hó 14-éről Salbach B. részére a fővárosi köz­munkák tanácsa műszaki osztályának elkül­detett. A fővárosi közmunkák tanácsa hivatko­zással a végleges vízmű érdekében folyó próba­szivattyúzások előre haladott stádiumára, ez évi május hó 5-éről kelt átiratával megküldte a 2/. alatt másolatban mellékelt kérdéseket, mint a­melyeket Salbach B.-hez intézni kíván, oly megkereséssel, hogy a­mennyiben netán más kérdéseket is szükségesnek találna, azo­kat vele az ő kérdéseivel együtt Salbach B.-hez juttatás végett mielőbb közölje. Meghallgattatván ennek folytán ide vonat­kozó szakértő közegeink, úgy mint a vízveze­téki igazgató, tiszti főorvos, fővárosi vegyész és főmérnök , középítési igazgató, ezek a 2 •/, 3 '/• 4 •/• és 5 '/. alatt másolatban mellé­kelt nyilatkozatokat nyújtottak be, melyek folyó évi június hó 11-éről kelt átiratunkkal átküldettek a fővárosi közmunkák tanácsához oly megkeresés mellett, hogy a bennük feltett kérdésekre Salbach B.-nek feleletét szintén kérje ki. A végleges vízmű ügyében tehát további intézkedés csak akkor lesz tehető, ha Salbach B. a vele legutóbb közölt adatok alapján további véleményét beterjeszti, vagy esetleg a már beszerzett adatokat elégségesnek találván, azok alapján a közölt kérdésekre feleletet, egyszersmind az ügyben végleges nyilatkozatot ad. Midtán a végleges vizmű ügyének állását ezekben Nagyméltóságodhoz tiszteletteljes je­lentésünkkel megteszszük, felkérjük tisztelettel, hogy ezen jelentésünket tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1891. évi augusztus hó 27-én. A főváros tanácsa: Horvát János s. k., helyettes alpolgármester, vetéstől különállóan elbírálhatónak, mivelfogva ahhoz jóváhagyásommal hozzá nem járulhatok; módjában állván a főváros közönségének ezen kérdést a költségvetés tárgyalása alkalmával újabb megfontolás tárgyává tétetni és ez alka­lommal megfontolás tárgyává tenni azt is, hogy habár a főváros alkalmazottjainak javadalma­zása más tisztviselők javadalmazásával szem­ben kedvezőtlennek nem mondható, mennyiben essék e tekintetben figyelem azokra a körülmé­nyekre, a­melyek a változott viszonyokból erednék. Miről a főváros közönségét tudomás végett ezennel értesitem. Budapesten, 1891. augusztus hó 19-én. A minister helyett. Szálavszky s. k. államtitkár. A drágasági pótlék tárgyában a m. kir. belügyminister úr a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez : Budapest főváros közönségének ! A főváros törvényhatósági bizottságának folyó évi június h­ó 10-én tartott közgyűlésében 607. kgy. sz. a. határozatát, mely szerint a fővárosnál alkal­mazott összes tisztviselők, segéd, kezelő és tanügyi személyzet, valamint a szolgák részére drágasági pótlék, az ideiglenes személyzet ré­szére pedig drágasági segély szavaztatott meg, felülvizsgálván, tekintettel arra, hogy azáltal a főváros főszámvevőjének kimutatása szerint közel egy­negyed millió forint évi új és állandó teher nehezednék a főváros házitartására, a­mely peedig oly kedvezőtlen helyzetben van, hogy még a főközlekedési vonalak is csak köl­csön pénzből köveztethetők és az új, legna­gyobb részt pénzügyileg nem gyümölcsöző nagy beruházások következtében évről-évre nehezebb helyzetbe jutand, ily körülmények között nem tartom ezen jelentékeny kiadási tételt a költség­Az Újépület eltávolítása kérdésében a m. kir. pénzügyminiszer úr a következő leiratot in­tézte Budapest főváros közönségéhez : Az Újépület eltávolításának kérdését mi­előbb megoldani óhajtván, mindenekelőtt két tényezővel óhajtanék tisztába jönni; először is, mily összeget igényel a cs. és kir. katonai kormányzat az Újépület beváltásáért, illetve mily összegben lesz a beváltás megállapítható ? másodszor: váljon figyelemmel a beváltandó Újépületre vonatkozólag érvényben álló, illetve módosítandó szabályozásra, ennek következté­ben hány­b­ól értékesítendő terület álland rendelkezésre ? Midőn a cs. és kir. közös hadügyminiszer urat az Újépület beváltási árának mielőbbi közlése iránt egyben újból felkértem, felhívom egyszersmind a főváros közönségét, hogy az Újépületre vonatkozólag szükségesnek mutat­kozó szabályozási módosítást tárgyalja s meg­állapodásait nekem mielőbb terjeszsze elő. Budapest, 1891. augusztus hó 28-án. Wekerle s. k. A VII. ker. kültelki hentes-iparosok kérvényére a sertéshúsnak a főváros vámvonalon belüli területére bármely vámvonalon át behozhatása iránt a tanács f. é. augusztus 21-iki ülésén a következő határozatot hozta: A VII. kerületi kültelki hentesiparosok azt kérik, hogy a sertéshúst a főváros vámvo­nalon belüli területére oly vámoknál is hoz­hassanak be, a­hol állatorvosi szolgálat nincsen. Minthogy a sertés­­­szemle ügyében az 1890. évi deczember 10-én 1216. szám alatt hozott közgyűlési határozat életbeléptetése iránt a f. évi junius 30-án 21.637. szám alatt hozott tanácsi határozattal az állategészségügy rendezéséről szóló ,1888. VII. t.-cz. 14. §-a azon rendelkezésének, mely szerint sertések leszúrá­sánál, a mennyiben ez mint ipar­űzetik, az állat egészségi állapota a leölés előtt és utána a hatósági állatorvos által megállapítandó, — a főváros területén végrehajtása érdekében az intézkedések megtétettek s igy a főváros kül­telkeiről a vámvonalon belüli területre csupán oly sertéshús kerülhet be, mely állatorvosilag a leölés előtt és után megvizsgált állatból szár­mazik, ennélfogva a tanács a tiszti főorvos úr helyettesének véleménye alapján megengedi, hogy a főváros kültelki részein lakó hentesek sertéshúst bármely vámnál behozhassanak­ ki-

Next