Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1893-01-03 / 1. szám
kal köszönvén meg azt a pártatlanságot, jóindulatot és előzékenységet, melyet részéről a tanács tagjai mindig tapasztaltak. A napirendre térve, a tanács a járdafoglalások ügyét vette tárgyalás alá. Felszínre hozta azt az a tapasztalás, hogy azon elveket, melyek eddig is meg voltak állapítva arra nézve, mennyire szabad a járdát elfoglalni, a gyakorlatban igen sokszor nem tartják meg. Ennek kimutatására a tanács a múlt nyáron a járdafoglalásokat pontosan felvetette és kitűnt, hogy a kávéházak, vendéglők sok helyütt a járdát egészen vagy annyira elfoglalják, hogy a gyalogközlekedés a kocsiútra szorul. Másutt, hol a járda csak részben, a házsor mentén van burkolva, ezt foglalják el és a gyalogjáró közönség a járdának burkolatlan másik, sáros vagy poros részére van utalva. E visszás állapot megszüntetésére a tanács a következő elveket állítja fel: 1. 4 méternél nem szélesebb járdán foglalás egyáltalán nem engedélyezhető; 2. 6 méterig terjedő szélességnél a járda 40°/o-át szabad elfoglalni; 3. 6 méternél szélesebb járdákból csak 35°/o-ot szabad elfoglalni; 4. a járda szélessége ott, ahol fasor van, ennek levonásával számítandó; 5. a megállapított százalék szerint elfoglalható szélesség nem a kiszökellektől, hanem a falsíktól számítandó. Egyszersmind felhívja a tanács a fő- és székvárost, hogy ezeket az elveket szintén elfogadván, a járdafoglalásokat azok szerint kezelje és szigorú ellenőrzést gyakoroljon. A káposztásmegyeri határban foganatosítandó vízvezetéki munkálatok s különösen a csőfektetés érdekében a külső váczi út és környékének fekszini tervét a mérnöki hivatal revízió alá vévén, az eddigi fekszineket általában megtartotta. Eltérés szükséges csupán a dunapartnál, ennek időközben eszközök emelése miatt, másrészt az alacsonyabban fekvő újpesti határnál. Ezen módosításokat a tanács jóváhagyta. Roth László és érdektársai VII. ker. Alsó-Rákos, az első bpesti gőzmalom r. t. II. Zsigmond utczában, a fő- és székváros IX. ker. soroksári uton, Liederhoffer Vilmos VII. királyutczában, Krantz Ede és neje VI. Podmaniczkyutcza, özv. Spáth Mária VIII. Mária Teréziatár és Baross-utcza sarkán, Liebstein Zsigmond I. ker. Orbánhegyen, Szállás József VI. bajnokutczában, Wein Antal és társa V. váczi úton fekvő telkének szabályozása, illetve felosztása, határrendezése és egyesítése engedélyeztetett. A kőbányai gőzvontató iparvasút meghosszabbítása ellen a tanácsnak nincs észrevétele. A X. ker. mázsatéren levő nyílt árok betöltése és helyébe boltozott csatornának építésére, a közraktári telepen szivattyúakna létesítésére, a Murányi-utczai iskolaépületnek szűrt vízzel ellátására, az V. ker. felsőrakpart Viktória-gőzmalom mentén leendő part emelésére, a svábhegyi Béla király-úton második vízvezetéki cső fektetésre, a Duna jobbparti körvasutak váltóaknáiban összegyülemlő víz levezetésére, a X. ker. Orczy-út VI. Botondutcza és környékének légszeszvilágítására, a VII. Gizella-út és a pesti városi kőtér és szülőtelep kőolajvilágítására, a kerepesi úton a tatarosi asphalttal járda próba fektetésre és végre az orvosegylet szentkirályi-utczai háza mentén zajtalan burkolat fektetésére vonatkozó terveket kivitelre a tanács elfogadta. A központi vásárcsarnok összes pályatervei febr. hó 10-ig a Magyar mérnök- és építész-egylet helyiségeiben (Andrássy út 25. sz. I. em.) ki vannak állítva, hol azokat bárki egész nap megtekintheti. végéig terjedő három évi időtartam alatt előforduló kőműves javítási munkák elvállalására és végzésére írásbeli ajánlatok útján nyilvános árlejtést hirdet. Miről vállalkozni szándékozók azzal értesíttetnek, hogy ebbeli, a hivatalos minta szerint kiállított, 50 kros bélyeggel és 500 frt bánatpénznek a központi pénztárban akár készpénzben vagy takarékpénztári könyvecskében, vagy a főváros által elfogadhatónak kijelentett és árfolyam szerint számítandó értékpapírokban történt letételét igazoló központi pénztári, mint letéti nyugtával ellátott ajánlataikat legkésőbb folyó évi január hó 10-én d. e. 10 óráig, Alker Gusztáv alpolgármester úr vagy helyettese kezéhez (IV. ker. régi városház 1. emelet 30. sz. a.) annál bizonyosabban adják át, mert később érkező, vagy utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Korlátlanul fentartja magának a fő- és székváros tanácsa azon jogot, hogy a beérkezendő ajánlatok közül szabadon válaszszon és hogy egyáltalában azok elfogadása vagy el nem fogadása felett szabadon határozzon. Az árfejtési feltételek, úgyszintén az egységárak a tan. VI. ügyosztályban a hivatalos órák alatt betekinthetők s ugyanittajánlati minták is kaphatók. Megjegyeztetik, hogy ugy az árlejtési feltételek, mint az egységárjegyzék az árlejtés napjáig a tan. VI. ügyosztályban példányonkint 10, illetve 20 krért megszerezhetők. Budapesten, 1892. évi deczember hó 29-én. A fő- és székváros tanácsazésére alkalmasaknak elfogadott pénzintézetek takarékpénztári könyvecskéiben vagy a tőzsdei árfolyam 90 százalékával, de soha a névértéken felül, számítandó állampapírokban vagy budapesti pénzintézetek zálogleveleiben vagy fővárosi kölcsöntörvényekben bánatpénzképen az árlejtést megelőző nap déli 12 órájáig a fővárosi központi pénztárba letenni, mely bánatpénz az ajánlat elfogadása esetén szerződési biztosítékul szolgálank, a bánatpénz letételéről szóló letéti nyugtát pedig az ajánlathoz csatolni. A kellő bánatpénzről szóló letéti nyugtával el nem látott, továbbá elkésne érkezett vagy utóajánlatok, vagy melyek nem magyar nyelven szerkesztvék, figyelembe nem vétetnek. Az ajánlatok közötti szabad választási jogot, tekintet nélkül az ajánlott egységárakra, a főváros tanácsa magának fentartja. Az a), b) és c) alatt felsorolt vállalatok iránt egy és ugyanazon vállalkozónak legfeljebb csak 3 (három) és pedig egymáshoz közel eső kerületre vonatkozó ajánlata fogadtatik el. Bejegyzett czég köteles a cégbejegyzési kivonat csatolása mellett megnevezni azon személyt, aki által magát képviseltetni óhajtja. A részletes árlejtési feltételek a föntebb kitett helyen naponkint d. e. 9—12 óra között betekinthetők, ahol egyszersmind a netán kivánt fölvilágositások is megadatnak. Budapesten, 1892. évi deczember hó 21-én. A fő- és székváros tanácsa. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Árlejtési hirdetmény. Budapest fő- és székváros tanácsa, a főváros tulajdonát képező vagy általa bérbe vett épületekben az 1893. évi január hó 1-től 1895. évi deczember 1 FŐVÁROSI KÖZLÖNY Árfejtési hirdetmény. Budapest fő- és székváros takácsa részéről : a főváros 1., II., III., V., VI., VII., VIII., IX. és X-ik közigazgatási kerületeiben levő makadamszerűleg kiépített bel- és kültelki utak föntartásánál, úgy a házilagosan teljesítendő egyéb munkálatoknál, valamint a főváros dunajobbparti és dunabalparti részében teljesítendő kertészeti munkálatoknál fölhasználandó anyagok fuvarozásához 1893-ik évben megkívántató fogatok szolgáltatására ezennel nyilvános árlejtés hirdettetik. Fölhivatnak ennélfogva pályázni kivánók, hogy a fenti fogatok kiállítására vonatkozó, magyar nyelven szerkesztett és ívenkint 50 kros bélyeggel ellátott írásbeli ajánlataikat lepecsételve 1893. évi január hó 10-ik napjának délelőtti 10 órájáig dr. Nagy Lajos tanácsnok vagy helyettese kezéhez (Lipót-utcza, új városház I. em. 11. sz. a.) nyújtsák be. Az ajánlatban számmal és betűkkel világosan kiteendő, és pedig: I. A makadam-utak fentartásához és hófuvarozásokhoz szükséges fogatok és kocsik előállítására nézve, vonatkozással az illető kerületre: a) azon napidíj, melyet vállalkozó a makadamutaknál, valamint az egyéb házilagos munkálatoknál felhasználandó anyagok fuvarozásához egy egy teljesen felszerelt kettős fogatú vagy négykerekű és egyes fogatú kétkerekű kocsi előállításáért; b) azon napidíj, melyet a hengerek húzásához, a vízhordáshoz és locsoláshoz megkívántató egyegy teljesen felszerelt kettős fogat előállításáért, azonban kocsi nélkül, és c) azon napidíj, melyet rendkívüli havazás esetén a hófuvarozáshoz megkívántató egy-egy teljesen felszerelt kettős fogatú négykerekű és egyes fogatú kétkerekű kocsi előállításáért igényel. II. A fővárosi kertészeti munkálatokhoz szükséges fogatok és kocsik előállítására nézve, vonatkozással a főváros dunajobb- vagy balparti részére, azon napidíj, melyet vállalkozó a főváros dunajobb- vagy balparti részében teljesítendő kertészeti munkálatoknál szükséges anyagok fuvarozásához egy-egy teljesen felszerelt kettős fogatú, négykerekű és egyes fogatú kétkerekű kocsi előállításáért igényel. Köteles továbbá vállalkozó az I. a), b), c) alatt felsoroltak iránt. A kertészeti fuvarok iránt pedig: a dunajobbparti részre nézve 100 frtot, a dunabalparti » » 100 » készpénzben vagy a fővárosi készpénzek elhelye az I. kerületre nézve . . 200 frtot, a II. » » . . . 100 » a III. » » . . . 100 » az V. » » . . . 100 » a VI. » » . . . 200 » a VII. » » . . . 100 » a VIII. » » . . . 100 » a IX. » ». . . 100 » a X. » » . . . 200 » Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utcza 7. sz.) Hirdetmény: a III. osztályú kereseti adót illetőleg adandó vallomások tárgyában. Alólirott tanács ezennel felhívja mindazokat, kik az 1875. évi XXIX. t.-czikk rendelkezésénél fogva III. osztályú kereseti adó fizetésére kötelezvék, hogy ezen adójuk megállapithatása czéljából az idézett törvény 15. és 16. §-aiban kötelességükké tett vallomásokat 1893. évi január hó 20ikáig, mint a m. kir. pénzügyminister ur ő nagyméltósága által kitűzött határnapig, a fő és székváros illető adószámviteli hivatalánál a délelőtti hivatalos órák alatt benyújtsák. A vallomásokhoz szükséges űrlapok a fő-és székváros adószámviteli hivatalainál ingyen lesznek kiszolgáltatva; a benyújtott vallomásokról pedig mindenki elismervényt kap. A vallomások kiállítását illetőleg alólírott tanács a következőket hozza köztudomásra : Kötelesek adózók az üzletük vagy vállalatuk után az 1893. évet megelőző három évi, vagy ha az üzlet vagy foglalkozás annyi éven át még fenn nem áll, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzátartozóinak fentartására szolarálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. Aki több vállalatból, kereset-, illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomásokhoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésükne ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. A bevalló az űrlap egyes rovatait betölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett nevét polgári becsületszava zálogául, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. A III. osztályú keresetadó alá tartozó üzletnek, vállalatnak, keresetnek vagy jövedelemforrásnak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása jövedéki kihágást képez, melynek bírsága 1—8-annyi, mint az az összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapítottak. Budapesten, 1892. évi deczember hó 23 -án. A fő- és székvárosi tanács, 13 — 14. szám.