Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1893-01-03 / 1. szám

kal köszönvén meg azt a pártatlanságot, jó­indulatot és előzékenységet, melyet részéről a tanács tagjai mindig tapasztaltak. A napirendre térve, a tanács a járdafoglalások ügyét vette tárgyalás alá. Felszínre hozta azt az a tapasz­talás, hogy azon elveket, melyek eddig is meg voltak állapítva arra nézve, mennyire szabad a járdát elfoglalni, a gyakorlatban igen sok­szor nem tartják meg. Ennek kimutatására a tanács a múlt nyáron a járdafoglalásokat pon­tosan felvetette és kitűnt, hogy a kávéházak, vendéglők sok helyütt a járdát egészen vagy annyira elfoglalják, hogy a gyalogközlekedés a kocsiútra szorul. Másutt, hol a járda csak részben, a házsor mentén van burkolva, ezt foglalják el és a gyalogjáró közönség a jár­dának burkolatlan másik, sáros vagy poros részére van utalva. E visszás állapot megszün­tetésére a tanács a következő elveket állítja fel: 1. 4 méternél nem szélesebb járdán fog­lalás egyáltalán nem engedélyezhető; 2. 6 méterig terjedő szélességnél a járda 40°/o-át szabad elfoglalni; 3. 6 méternél szélesebb járdákból csak 35°/o-ot szabad elfoglalni; 4. a járda szélessége ott, a­hol fasor van, ennek levonásával számítandó; 5. a megállapított százalék szerint elfog­lalható szélesség nem a kiszökellektől, hanem a falsíktól számítandó. Egyszersmind felhívja a tanács a fő- és székvárost, hogy ezeket az elveket szintén el­fogadván, a járdafoglalásokat azok szerint ke­zelje és szigorú ellenőrzést gyakoroljon. A káposztás­megyeri határban foganatosí­tandó vízvezetéki munkálatok s különösen a csőfektetés érdekében a külső váczi­ út és kör­nyékének fekszini tervét a mérnöki hivatal revízió alá vévén, az eddigi fekszineket általá­ban megtartotta. Eltérés szükséges csupán a dunapartnál, ennek időközben eszközök­ eme­lése miatt, másrészt az alacsonyabban fekvő újpesti határnál. Ezen módosításokat a tanács jóváhagyta. Roth László és érdektársai VII. ker. Alsó-Rákos, az első bpesti gőzmalom r. t. II. Zsig­mond­ utczában, a fő- és székváros IX. ker. soroksári­ uton, Liederhoffer Vilmos VII. király­utczában, Krantz Ede és neje VI. Podmaniczky­utcza, özv. Spáth Mária VIII. Mária Terézia­tár és Baross-utcza sarkán, Liebstein Zsigmond I. ker. Orbánhegyen, Szállás József VI. bajnok­utczában, Wein Antal és társa V. váczi­ úton fekvő telkének szabályozása, illetve felosztása, határrendezése és egyesítése engedélyeztetett. A kőbányai gőzvontató iparvasút meg­hosszabbítása ellen a tanácsnak nincs észre­vétele. A X. ker. mázsatéren levő nyílt árok be­töltése és helyébe boltozott csatornának építé­sére, a közraktári telepen szivattyúakna léte­sítésére, a Murányi-utczai iskola­épületnek szűrt vízzel ellátására, az V. ker. felsőrakpart Viktória-gőzmalom mentén leendő part eme­lésére, a svábhegyi Béla király-úton második vízvezetéki cső fektetésre, a Duna jobbparti körvasutak váltóaknáiban összegyülemlő víz levezetésére, a X. ker. Orczy-út VI. Boton­d­utcza és környékének légszeszvilágítására, a VII. Gizella-út és a pesti városi kőtér és szülőtelep kőolajvilágítására, a kerepesi­ úton a tatarosi asphalttal járda próba fektetésre és végre az orvosegylet szentkirályi-utczai háza mentén zajtalan burkolat fektetésére vonat­kozó terveket kivitelre a tanács elfogadta. A központi vásárcsarnok összes pálya­tervei febr. hó 10-ig a Magyar mérnök- és építész-egylet helyiségeiben (Andrássy­ út 25. sz. I. em.) ki vannak állítva, hol azokat bárki egész nap megtekintheti. végéig terjedő három évi időtartam alatt előforduló kőműves javítási munkák elvállalására és vég­zésére írásbeli ajánlatok útján nyilvános árlejtést hirdet. Miről vállalkozni szándékozók azzal értesíttet­nek, hogy ebbeli, a hivatalos minta szerint kiállí­tott, 50 kros bélyeggel és 500 frt bánatpénznek a központi pénztárban akár készpénzben vagy taka­rékpénztári könyvecskében, vagy a főváros által elfogadhatónak kijelentett és árfolyam szerint szá­mítandó értékpapírokban történt letételét igazoló központi pénztári, mint letéti nyugtával ellátott ajánlataikat legkésőbb folyó évi január hó 10-én d. e. 10 óráig, Alker Gusztáv alpolgármester úr vagy helyettese kezéhez (IV. ker. régi városház 1. emelet 30. sz. a.) annál bizonyosabban adják át, mert később érkező, vagy utó­ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Korlátlanul fentartja magának a fő- és szék­város tanácsa azon jogot, hogy a beérkezendő aján­latok közül szabadon válaszszon és hogy egyáltalá­ban azok elfogadása vagy­ el nem fogadása felett szabadon határozzon. Az árf­ejtési feltételek, úgyszintén az egységárak a tan. VI. ügyosztályban a hivatalos órák alatt betekinthetők s ugyanitt­­ajánlati minták is kap­hatók. Megjegyeztetik, hogy ugy az árlejtési fel­tételek, mint az egységárjegyzék az árlejtés napjáig a tan. VI. ügyosztályban példányonkint 10, illetve 20 krért megszerezhetők. Budapesten, 1892. évi deczember hó 29-én. A fő- és székváros tanácsa­­zésére alkalmasaknak elfogadott pénzintézetek taka­rékpénztári könyvecskéiben vagy a tőzsdei árfolyam 90 százalékával, de soha a névértéken felül, szá­mítandó állampapírokban vagy budapesti pénz­intézetek zálogleveleiben vagy fővárosi kölcsön­­törvényekben bánatpénzképen az árlejtést megelőző nap déli 12 órájáig a fővárosi központi pénztárba letenni, mely bánatpénz az ajánlat elfogadása esetén szerződési biztosítékul szolgálank, a bánatpénz le­tételéről szóló letéti nyugtát pedig az ajánlathoz csatolni. A kellő bánatpénzről szóló letéti nyugtával el nem látott, továbbá elkésne érkezett vagy utó­ajánlatok, vagy melyek nem magyar nyelven szer­kesztvék, figyelembe nem vétetnek. Az ajánlatok közötti szabad választási jogot, tekintet nélkül az ajánlott egységárakra, a főváros tanácsa magának fentartja. Az a), b) és c) alatt felsorolt vállalatok iránt egy és ugyanazon vállalkozónak legfeljebb csak 3 (három) és pedig egymáshoz közel eső kerületre vonatkozó ajánlata fogadtatik el. Bejegyzett czég köteles a c­égbejegyzési ki­vonat csatolása mellett megnevezni azon személyt, a­ki által magát képviseltetni óhajtja. A részletes árlejtési feltételek a föntebb ki­tett helyen naponkint d. e. 9—12 óra között be­tekinthetők, a­hol egyszersmind a netán kivánt f­ölvilágositások is megadatnak. Budapesten, 1892. évi deczember hó 21-én. A fő- és szék­város tanácsa. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Árlejtési hirdetmény. Budapest fő- és székváros tanácsa, a főváros tulajdonát képező vagy általa bérbe vett épületek­ben az 1893. évi január hó 1-től 1895. évi deczember 1­ ­ FŐVÁROSI KÖZLÖNY Árfejtési hirdetmény. Budapest fő- és székváros takácsa részéről : a főváros 1., II., III., V., VI., VII., VIII., IX. és X-ik közigazgatási kerületeiben levő makadam­szerűleg kiépített bel- és kültelki utak föntar­tásánál, úgy a házilagosan teljesítendő egyéb munkálatoknál, valamint a főváros dunajobbparti és dunabalparti részében teljesítendő kertészeti munkálatoknál fölhasználandó anyagok fuvaro­zásához 1893-ik évben megkívántató fogatok szol­gáltatására ezennel nyilvános árlejtés hirdettetik. Fölhivatnak ennélfogva pályázni kivánók, hogy a fenti fogatok kiállítására vonatkozó, magyar nyelven szerkesztett és ívenkint 50 kros bélyeggel ellátott írásbeli ajánlataikat lepecsételve 1893. évi január hó 10-ik napjának délelőtti 10 órájáig dr. Nagy Lajos tanácsnok vagy helyettese kezéhez (Lipót-utcza, új városház I. em. 11. sz. a.) nyújt­sák be. Az ajánlatban számmal és betűkkel világosan kiteendő, és pedig: I. A makadam-utak fentartásához és hófuva­rozásokhoz szükséges fogatok és kocsik előállítására nézve, vonatkozással az illető kerületre: a) azon napidíj, melyet vállalkozó a makadam­utaknál, valamint az egyéb házilagos munkálatok­nál felhasználandó anyagok fuvarozásához egy egy teljesen felszerelt kettős fogatú vagy négykerekű és egyes fogatú kétkerekű kocsi előállításáért; b) azon napidíj, melyet a hengerek húzásához, a vízhordáshoz és locsoláshoz megkívántató egy­egy teljesen felszerelt kettős fogat előállításáért, azonban kocsi nélkül, és c) azon napidíj, melyet rendkívüli havazás esetén a hófuvarozáshoz megkívántató egy-egy tel­jesen felszerelt kettős fogatú négykerekű és egyes fogatú kétkerekű kocsi előállításáért igényel. II. A fővárosi kertészeti munkálatokhoz szük­séges fogatok és kocsik előállítására nézve, vonat­kozással a főváros dunajobb- vagy balparti részére, azon napidíj, melyet vállalkozó a főváros duna­jobb- vagy balparti részében teljesítendő kertészeti munkálatoknál szükséges anyagok fuvarozásához egy-egy teljesen felszerelt kettős fogatú, négy­kerekű és egyes fogatú kétkerekű kocsi előállí­tásáért igényel. Köteles továbbá vállalkozó az I. a), b), c) alatt felsoroltak iránt. A kertészeti fuvarok iránt pedig: a dunajobbparti részre nézve 100 frtot, a dunabalparti » » 100 » k­észpénzben vagy a fővárosi készpénzek elhelye­ az I. kerületre nézve . . 200 frtot, a II. » » . . . 100 » a III. » » . . . 100 » az V. » » . . . 100 » a VI. » » . . . 200 » a VII. » » . . . 100 » a VIII. » » . . . 100 » a IX. » »­­. . . 100 » a X. » » . . . 200 » Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utcza 7. sz.) Hirdetmény: a III. osztályú kereseti adót illetőleg adandó vallomások tárgyában. Alólirott tanács ezennel felhívja mindazokat, k­i­k az 1875. évi XXIX. t.-czikk rendelkezésénél fogva III. osztályú kereseti adó fize­tésére kötelezvék, hogy ezen adójuk meg­állapithatása czéljából az idézett törvény 15. és 16. §-aiban kötelességükké tett vallomásokat 1893. évi január hó 20ikáig, mint a m. kir. pénzügyminister ur ő nagyméltósága által kitűzött határnapig, a fő és székváros illető adó­számviteli hivatalánál a délelőtti hivatalos órák alatt benyújtsák. A vallomásokhoz szükséges űrlapok a fő-és székváros adószámviteli hivatalainál ingyen lesznek kiszolgáltatva; a benyújtott vallomásokról pedig mindenki elis­mervényt kap. A vallomások kiállítását illetőleg alólírott tanács a következőket hozza köztudomásra : Kötelesek adózók az üzletük vagy vállalatuk után az 1893. évet megelőző három évi, vagy ha az üzlet vagy foglalkozás annyi éven át még fenn nem áll, az annak megkezdésétől számítandó, ille­tőleg fennállása idejére eső kereseti­ vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyeremény­nek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglal­kozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzátartozóinak fentartására szol­arálnak, a jövedelemből, keresményből le nem von­hatók. A­ki több vállalatból, kereset-, illetőleg jöve­delem­forrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoz­nak, tartoznak a vallomásokhoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésükne ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. A bevalló az űrlap egyes rovatait betölteni s annak bizonyításául, ho­gy az adatokat saját tudo­másához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett nevét polgári becsületszava zálogául, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. A III. osztályú keresetadó alá tartozó üzletnek, vállalatnak, keresetnek vagy jövedelemforrásnak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása jövedéki kihágást képez, melynek bírsága 1—8-annyi, mint az az összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen meg­állapítottak. Budapesten, 1892. évi deczember hó 23 -án. A fő- és székvárosi tanács, 13 — 14. szám.

Next