Fővárosi Közlöny, 1893 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1893-01-06 / 2. szám

HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminister ur m. é. 89.742/1II-5. 31. a. a követke­ő leiratot intézte a fő- és szék­város közönségéhez: Budapest fő- és székváros közönségének ! A fő- és székváros tanácsának f. évi nov. hó 5-én 1889/7065. sz. a. kelt jelentése foly­tán, melyben a munk­áslak­ások építésének elő­mozdítása érdekében alkotott s 1886. évi szep­tember hó 28-án 2657. te. a. kelt jelentésével felterjesztett szabályrendelet jóváhagyását s a kérelmezett állami adókedvezmények megadá­sának kieszközlését kéri, értesítem a fő- és székváros közönségét, hogy ezen ügy elinté­zése tőlem nem függő akadályok miatt szen­vedett eddig késedelmet. Rémemről csak most jutván abba a hely­zetbe, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozhassam, kijelentem, hogy az 1885. évi márczius 4-én és folytatva tartott törvényhatósági közgyűlés­ben 215. kgy. sz. a. hozott határozattal elfo­gadott, a fővárosi lakviszonyok rendezéséről szóló szabályrendeletnek a családi házakra, továbbá a kisebb lakásokból álló bérházakra vonatkozó részét jóváhagyni hajlandó vagyok, ha a fő- és székváros közönsége ezen csak 1893. évi nov. l-ig terjedő hatálylyal elfoga­dott szabályrendelet hatályát kellőleg meg fogja hosszabbítani. A munkás lakásokra vonatkozó részre nézve érdemlegesen ezúttal nem határozhatok, mert hivatalos értesülésem szerint a fő- és székváros törvényhatósága 1887. évi julius 18-án 590. kgy. szám­a, ezen kérdésben újabb határozatot hozott, mely ha nem ellenkezik is lényegében a szabályrendelet vonatkozó intéz­kedéseivel, mégis részben eltérő intézkedéseket tartalmaz, a belügyministériumhoz azonban ed­dig elé fel nem terjesztetett. Ezen újabb köz­gyűlési határozat mielőbbi felterjesztését tehát várom, annak vétele után fogván a munkás­lakházak iránt érdemlegesen intézkedni. A szabályrendeletnek a közhasznú épít­kezési vállalatokról, a menhelyekről, a tömeges éjjeli szállókról, a túltömött lakásokról és a pinczelakásokról szóló részeit ezennel jóvá­hagyom. Ennek következtében, a­mi különösen a pinczelakásokat illeti, felhívom a fő- és szék­város közönségét, hogy a pinczelakásoknak ezen szabályrendelet intézkedéséhez képest szüksé­gessé vált összeírását, megvizsgálását és osz­tályozását haladéktalanul teljesítse s az ered­ményről az illető kimutatások csatolása mellett hozzám jövő 1893. évi márczius 1-ig jelentést tegyen. Végül értesítem a fő- és székváros közön­ségét, hogy újabb határozatának felterjesztése után az állam érdekeinek sérelme nélkül mél­tányosan igényelhető állami kedvezmények ki­eszközlése czéljából a szükséges lépéseket kész vagyok megtenni. Budapesten, 1892. évi deczember hó 30-án. Hieronymi s. k. A közrendészeti bizottság mult ülésén egész szövegében hoz­zájárult a középitézi bizottság által 1891. dec­­ember 11-én alkotott következő szabályrendeleti tervezethez: Szabályrendelet a hófogóknak épületeken való alkal­mazása tárgyában. 1­ §• Hogy a háztetőkön téli időben felhalmo­zódó hótömegnek, hófúvások vagy a langyos idő beálltával történhető, a közbiztonságot veszélyeztető lecsúszása lehetőleg megakadá­lyoztassék, az utczai homlokzatvonalon újonnan építendő házaknál, valamint a háztető s az egész ereszcsatorna megújítása esetére az utczai hom­lokzaton a hófogók alkalmazása kötelezővé tétetik. 2­ §• Hófogásra alkalmas rácsok a háztetőn oly­formán alkalmazandók, hogy azoknak magas­­sága 40 cm., függélyes pálezái egymástól 85— 100 cm.-nyi, vizszintes pálezái közül a legalsó a tetősíktól számítva 5 cm.-nyi, a többiek pedig, középtől középig számitva, 8 cm.-nyi távolság­ban legyenek. • 3. §. Ha a háztetőn függő csatorna alkalmaz­tatik, a hófogó rácsozat, a főpárkány legkülső élétől 15—30 cm.-nyi mélységben létesítendő, ha pedig szegélycsatorna terveztetik — a­meny­nyiben a tetőszegély 40 cm.-nél nem szélesebb — a hófogó a csatornán belül is alkalmaz­ható, ellen esetben — ha t. i. a tetőszegély 40 cm.-nél szélesebb — a hófogó a tetőszegély élétől számítandó 15—40 cm.-nyi távolságban erősítendő meg. Oly esetben, a midőn az épület attikával terveztetik, a mennyiban az attikán kivül léte­sítendő tetőszegély 40 cm.-nél szélesebb, a hó, vagy víz felfogására, a tetőszegély bádogborí­tása az élén 4—5 cm.-rel felhajlítandó, mely felhajlítás által keletkező teknyő, illetve csa­torna, a vízlevezető csatorna felé eséssel lá­tandó el. Ugyanaz a fekvő szegély csatornára is áll, ha a tetőszegély a csatorna alatt 40 cm.-nél szélesebb. A boltkapuzatok tetejéről a hó minden havazás után a járda tisztántartása és a csepe­gés meggátlása végett letisztítandó. 5. §. A hófogóknak mily módon történendő al­kalmazása az építési tervekben kitüntetendő. 6­ § Akár régi, akár új házak tetejéről a havat a járdára lehányni rendszerint tilos. Kivételt képez, ha olvadás vagy hófúvás által a ház­tetőn a járókelők biztonságát veszélyeztető állapot keletkezik, mely esetben a háztulajdo­nos köteles óvintézkedést tenni és a veszélyes pontról felelősség terhe mellett a havat, vagy jégcsapokat azonnal eltávolítani. A m. kir. be­lügyminiszter úr Gerlóczy Ká­roly első alpolgármesterhez, mint a központi járványbizottság elnökéhez, a követ­ke­ző levelet intézte : Nagyságos úr ! A központi járványbizott­ságnak a jövő évben megújulható kolerajárvány ellen elrendelt és nagyságodnak folyó hó 12-ikén kelt jelentésével tudomásomra hozott intézke­déseit helyeslőleg tudomásul veszem és fölhasz­nálom az alkalmat, hogy Nagyságodnak és a központi és kerületi járványbizottságoknak, a lezajlott nehéz viszonyok között tanúsított odaadó és kiváló működéséért már ezúttal is elismerő köszönetemet nyilvánítsam. Budapesten, 1892. deczember hó 31-én. Hieronymi s. k. Budapest, 1893. január 6-án. FŐVÁROSI KÖZLÖNY BUDAPEST FŐ- ÉS SZÉKVÁROS HIVATALOS LAPJA. M KOJBLEMIK MINDERN KKUUI ÍN ÉH PÉNTEKEN ! A Up nétküldétén TonAtkostó mindan M-elír,z.tt.. *-: kiad.a : budapest fő- és székváros közönsége. -öl,*.. «^.ua« .„oTM*. Eg*n­évre 8 frt, ttlivre B frt. H,rd.U«k • u.rk«*ta.ács.«D U « kOipom. HMrkeutdság , IV.ker., rágt vároaháxl. em. IS. _ „ , T 4 T TorPTTÁ^^^^ hiid«l*»i irodában. (TV., Károly kAnt Ho»«r­ Kiadóhivatal, V. kar., hold-utcza 7. u. felelős Szerkesztő: hajnal istván, buár) rMMnik f*L­ ­EMHIVATALOS RÉSZ. Az elemi iskolai tanítók és tanítónők, a polgári és középkereskedelmi iskolai taná­rok, polgári iskolai tanítónők és községi főreáltanodai tanárok részéről az 1885. évi fizetési szabályzat módosítása s illetőleg fize­téseik emelése tárgyában négyrendbeli kér­vény nyújtatott be a tanácshoz. E kérvények a közoktatási bizottság f. hó 2-án tartott ülé­sén előterjesztetvén, tárgyalásukra Rózsavölgyi Gyula tanácsnok elnöklete alatt dr. Csiky Kál­mán, Kalmár Endre, Szászy László, dr. Gombár Tivadar, Tenczer Pál, Végh János, dr. Havas Rezső, Kaschnitz Gyula és Kurcz Vilmos urak­ból álló bizottság küldetett ki. A kérvények ismertetését a következőkben adjuk : I. Az elemi iskolai tanítók és tanítónők fizetésjavítása ügyében a »Népnevelők buda­pesti egyesülete«, a »Budapesti tanítótestület« és a »Budai tanító-egylet« által beadott kér­vény főbb részei. Tizenöt esztendő múlt el azóta, hogy a fővárosi tanítók (tanítónők) fizetése rendezte­tett. Tizenöt esztendő óta sok megváltozott; magára a rohamosan fejlődő fővárosra is alig lehet reá ismerni; német lakossága megmagya­rosodott (miben a tanítóknak is kétségtelenül nagy érdemük van), az életviszonyok nehe­zebbekké, a lakásviszonyok aránytalanul ked­vezőtlenebbekké lettek; csak egy, a tanítói fizetés maradt változatlan. 1876-ban vétettek a fővárosi tanítói fize­tések revisió alá, de akkor is csak olyképen emelték a fizetéseket, hogy minden I. fokú fizetésbe előléptetett tanító köteleztetett heti 26 órai tanításra évi 800 frt fizetés és 200 frt lakbérért, míg a II. fokban levő tanítók heti 20 órai tanítási kötelezettség mellett 650-+­150 frt, a III. fokban levők pedig 500 -1-100 frt fizetésben részesültek; a húszon felüli órák után óránkint évi 40 frt óratöbbletet élvezett e két utóbbi fizetési fokozatban volt tanító. 1881-ben az óratöbblet megtakarítása szempontjából az 1868. 38. törvényczikkre való hivatkozással, a 26 órai tanítás kötelezettsége minden kárpótlás nélkül általánosan kimon­datott. Azóta 1884-ben volt némi fizetésrendezés, de nem emelés, a­mennyiben a II. fokúak 650 frtnyi törzsfizetéséből 50 frt azoknak lakbéré­hez tétetett, s igy a fizetés 650-s 150 helyett

Next