Fővárosi Közlöny, 1894 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1894-01-02 / 1. szám

szállítsuk a költségeket. A redukcziók megejté­sét a tervek módosításán már dolgozó Petz és a franczia vállalkozók is eszközölhetik saját ter­veiken s azzal rövid idő alatt elkészülhetnek , részben kérdi Krátky mérnököt, hogy ez mennyi idő alatt eszközölhető ? Arra a válaszra hogy az két hét alatt végbe mehet, a bizottság határozata gyanánt kimondja elnök, hogy ja­nuár 15-ére bekivonják a terveket úgy Pető Samutól, mint a francziáktól s azokat a köz­építési igazgató s Krátky mérnök felülvizsgál­ván, írásbeli jelentésüket be fogják mutatni, azután fog majd határozni a bizottság a továb­biak felett. A központi járvány­bizottság ülését 1893. évi deczember hó 30-án Gerlóczy Károly alpolgármester megnyitván, jelenti, hogy az 1892. évi deczember hó 12-én hozott határo­zattal méltóztatott a bizottság kimondani, hogy működését befejezettnek még nem tekinti, hanem tekintettel a szórványosan fellépő betegedési esetekre és az ezeket előidéző viszonyokra, mél­tóztatott kimondani, hogy a járványbizottság összes teendőit az elnökségre bízza, a­melynek kötelessége lesz minden esetben eljárni, az ellen­őrzést gyakorolni és mindarra, a­mit a bizott­ság határozataiban körvonalazott, felügyelni. Az egész év lefolyása alatt mindazon megálla­podásokat, melyek az elmúlt évben hozattak, iparkodott keresztülvinni s ezen körülményekre vonatkozólag az elnökség jelentését bemutatja. Ezt bemutatni azért tartja most szükségesnek, mert a legutolsó megbetegedés decz. 4-én fordul­ elő, a legutolsó beteg a kolerabarakból decz. 16-án lett elbocsátva. Miután decz. 4-étől újabb meg­betegedés a fővárosban nem fordult elő, más­részt pedig a hivatalos jelentések szerint az országban is megszűnt a kolerajárvány, igy jogosan feltehető, hogy a járvány megszűnt s igy bekövetkezett az ideje annak, hogy a köz­ponti járvány bizottság is feloszlattassék. Jelen­tésében csak a tények elősorolására szorítkozott. Előadta azon tényeket s intézkedéseket, a­me­lyek az egyes felmerült esetekből kifolyólag elő­fordultak, illetve megtétettek. Kivételesen mégis szükségesnek tart két körülményt, mint fon­tosabbakat felemlíteni. Ez különösen a vízszol­gáltatásra és a központi fertőtlenítő intézetre vonatkozik. Az utóbbira nézve, minthogy nagy költséggel jár a fentartása, még hivatalos körök­ben is bizonyos téves nézetek merültek fel Szóló azonban meggyőződhetett, hogy az összes védekezési intézkedések közt ennek volt legnagyobb hatása, mert csakugyan bevált an­nak, a­minek kontemplálva volt s működése minden tekintetben eredményesnek és üdvösnek bizonyult. Ezt azért tartja szükségesnek fel­említeni, mert különböző nézetek merültek fel ez intézetet illetőleg. A vízvezeték kérdésében is szükségesnek tartotta említést tenni, mert tapasztalatból tudja és hivatalosan is értesült arról, hogy az ivóvíznek jelentékeny hatása van a járványos betegségekre. Ha nem is lehet azt mondani, hogy az idézi elő a betegedéseket, kétségtelen az, hogy legveszélyesebb előmozdí­tója minden bajnak. Különösen gond lett for­dítva az ivóvíz minőségére nézve, az ivóvíz­szolgáltatás és a szűrőkészülék működése nagy figyelem tárgyát képezte és miután a javítások pozitív eredményre nem vezettek, ez eredmé­nyezte, hogy az egyik szűrőkészülék beszüntet­tetek. Gondoskodtak azonkívül a kutakból szol­gáltatott ivóvíz megvizsgálása tárgyában is és azon szomorú eredményre jutottak, hogy már a kültelki kutak sem szolgáltatnak oly vizet, mely veszély nélkül élvezhető lenne. Ennek folytán számos kut leszerelését kellett elrendeni; a tanácsnak az ivóvíz dolgá­ban azon megnyugtató érzése van, hogy mind­azon intézkedések, a­melyek az ivóviz érdeké­ben szükségesek voltak, megtétettek s e részben azon szerencsés helyzetben van, hogy a víz­szolgáltatás nagy mértékbeni javulását jelent­heti. A főváros egész területén rendelkezésre áll a jó viz s a vízvezetéki ügy folytonosan tárgyaltatik s arra nézve is biztos reménye van, hogy a főváros egész lakossága jó ivóvízzel ellátható lesz. Többet, mint a­mennyit az erő, idő, viszonyok megengedtek, tenni nem lehetett. A hatósághoz előterjesztést tenni a kültelki víz­szolgáltatás tekintetében szükségesnek tartotta, mert a kezeihez érkezett jelentés szerint annak jött tudomására, hogy a kültelki kutak nagyobb­része megvan fertőztetve. Ez mindenesetre nagy baj, mert a kültelkeken a kutvíz nemcsak kerti szükségletekre szolgál, hanem lényeges kiegé­szítője a háztartásnak is. Bemutatja azután azon kimutatásokat, a­melyeket a ministeri rendelet értelmében összeállítottak s a­melyeket a ministerhez fel kell terjeszteni. Már ezen kimutatások nyomda alatt vannak, bár bizonyos nehézségek miatt még el nem készülhettek, tehát csak kéziratban mutatja be. Az eddigi szokás az volt, hogy ezen kimutatásokat együtt küldötte fel a bizottság zárjelentésével a belügy­miniszerhez s igy feleslegesnek tartja mondani, hogy ezen kimutatások most a bizottság mű­ködéséről szóló zárjelentést követni fogják. Ezzel természetszerűleg a bizottság to­vábbi működését is megszünteti s bátorkodik erre vonatkozólag azon indítványt tenni, hogy ez határozatilag mondassék ki. Reményl­ szóló, hogy a hatóság intézkedései a helyzetet a köz­egészségügy terén annyira megjavították, hogy egyrészt ezen intézkedések alkalmasak arra, hogy a járványok fellépése egyelőre elhárít­tassék, másrészt a tapasztalatok is olyanok, hogy járvány esetén a védekezésnek a legeré­lyesebb módja lesz alkalmazásba vehető. Csak azon óhajtásának ad még kifejezést, hogy a biz.­tag urak sokáig ne legyenek azon helyzetben, miszerint hivatalosan, mint járványbizottság újból megalakulni kényteleníttessenek. Egyúttal kimenti dr. Müller Kálmán távol­maradását, ki más hivatalos ügyben van el­foglalva. Dr. Gebhardt Lajos tiszti főorvos a zár­jelentésbe a főorvosi hivatal által tett összes előterjesztések és intézkedések ismertetését fel­venni kívánja már csak azért is, mert egy külön tiszti főorvosi jelentés tételét a járvány­­ kisebbszerű jellege és a betegedések csekélyebb száma folytán fölöslegesnek tartja. A bizottság abban állapodott meg, hogy ezen netán kimaradt részek pótjelentés alakjá­ban terjesztessenek fel. Dr. Weisz Jakab azon kérdésére, hogy a 1. főorvosi hivatalban alkalmazott ellenőrző or­vosok száma a járvány megszűnte után a mos­tani nagyságban is meg fog-e maradni, ennök azt feleli, hogy a redukczióra vonatkozó javas­lata már a polgármester asztalán fekszik. Ezután Haberhauer János tanácsnok jelenti a bizottságnak, hogy a budai oldalon levő egyik kolera-barakcsoportot 1886-ban a főváros bé­relt telkeken építtette föl. Időközben ezen telkek másnak a tulajdo­nába mentek át, a ki most ott doboz­gyárat akar felállítani s ennélfogva nem hajlandó a szerződés újbóli megkötésére. Felmerült ennek folytán azon kérdés, hogy a favázas barak­épü­letek teljesen megsemmisíttessenek, illetve felgyujtassanak-e, vagy pedig anyaguk értéke­síttessék, legalább azoké, a­melyekben kolera­beteg egyáltalán nem feküdt. E barakkok 20.000 frtba kerültek. E részben a tiszti főorvos azon előterjesz­tést tette, hogy e deszkaépületek semmisíttes­senek meg, de miután ez jelentékeny vagyon, a bizottság határozata is szükséges a teendőre nézve. A bizottság hivatkozva a főorvos véle­ményére, elhatározza az épületek megsemmi­sítését, illetve felégetését. Mielőtt a zárülés befejeztetett volna, dr. Aáler Zsigmond kért szót s miután ő a kritika jogát gyakran igénybe vette, illetékes szólni akkor is, midőn az érdemek méltánylása képezi a teendőt. Teljes elismeréssel azon foly­tonos és lankadatlan fáradozás iránt, a­mely­lyel óriási fizikai és szellemi erejének feláldo­zása mellett Gerlóczy Károly I. alpolgármester úr a lefolyt évben a közegészségügyet szol­gálta, neki, valamint a munkában osztályosainak, Gebhardt Lajos tiszti főorvosnak és helyette­sének, úgy Haberhauer János tanácsnoknak és az elnök úr jobb kezének dr. Melly Béla biz. jegyzőnek a bizottság köszönetét jegyzőköny­vileg nyilváníttatni indítványozza. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, az ülés véget ért. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Hirdetmény a III. és IV. osztályú kereseti-, tőkekamat-és járadékadóra, valamint az ingatlan birtokok utáni általános jövedelmi pót­adóra vonatkozólag 1894. évre benyúj­tandó vallományok tárgyában. A tanács ezennel felhivja mindama adózókat, kik III. vagy IV. osztályú kereseti avagy tőkekamat- és járadékadó fizetésére kötelesek, hogy az ezen adókra vonatkozólag a törvény intézkedéseinél fogva 1894. évre benyújtandó vallományaikat a törvényes következ­mények terhe alatt 1894. évi január hó 20-ikáig (bezárólag­) benyújtsák. Felhivja továbbá a helybeli házak és telkek tulaj­donosait, hogy az ingatlan birtokukra netán bekebelezett terheknek az ezen birtokuk után 1894. évre kivetendő általános jövedelmi pótadó megállapításánál a törvény értelmében leszámítandó kamatait 1894. évi január hó 31-ikéig (bezárólag) bejelentsék. A szükséges űrlapokat a reggeli 8 órától déli 12 óráig terjedő hivatalos órák alatt a székes­fővárosi adó­számviteli hivatalok ingyen szolgáltatják ki s ugyanazon hivataloknál lesznek a kitöltött vallományok is elismer­vény ellen benyújtandók. A III. osztályú kereseti adóra vonatkozó vallo­mányoknál, melyeket mindazok tartoznak benyújtani, kik az 1895. évi adókivetés befejezte óta III. osztályú kereseti adó alá tartozó üzletet nyitottak vagy foglal­kozást kezdtek, vagy a­kik III. osztályú kereseti adóval, bármi okból, az 1893. évben­­kerülnek első ízben meg­adóztatás alá, — a bevallás tárgyát az 1893. évben, illetve az 1893. év megfelelő részében elért tisztajöve­delem képezi. A III. osztályú kereseti adó alá eső jöve­delmek a székes­főváros azon közigazgatási kerületében lesznek bevallandók, melyben az üzlet, esetleg főüzlet létezik, mert a megadóztatás is rendszerint ezen kerü­letben foganatosítandó. Ama III. osztályú kereseti adót fizetők, kik segédekkel dolgoznak, vallomásaikhoz segé­deik jegyzékét is tartoznak csatolni, mely jegyzékekben a segédek nevei, azok lakásai, a segédek belépésének ideje s havi vagy évi fizetései pontosan kiteendők. A IV. osztályú kereseti adóra vonatkozó vallomá­nyoknál, melyeket alkalmazottaikat illetőleg a nyilvános számadásiba kötelezett vállalatok és egyletek is benyúj­tani tartoznak, a bevallás tárgyát az 1894. évre meg­állapított, ha pedig ez megállapítva nem volna, az 1893. évben élvezett évi fizetés képezi. A tőkekamat- és járadékadóra vonatkozó vallomá­nyoknál a bevallás tárgyát a kamatok­ és járadékokból 1893. évben élvezett összege képezi. Az ingatlanok utáni általános jövedelmi pótadóra vonatkozó tehervallományokat illetőleg utalunk a min­den egyes ház és telek tulajdonosának kézbesített külön figyelmeztetésre. Kelt Budapesten, 1893. évi deczember hó 28-án. A székes-főváros tanácsa. GANZ ÉS TÁRSA vasöntő- és népgyár részvénytársulat BUDAFEST. A) N­épek és épület-vasmunkák, vasúti felszerelések, teljes m­alom - berendezések, aczélöntvények. B) Speczialitások: Kérgesöntésü vasúti kocsikerekek és váltócsúcsok, hengerek és lövegek. A legjobb és legolcsóbb, álló vagy fekvő, egy vagy két hengeri gáz- és petroleum-motorok. Szabadalmú, daráló- és őrlő-hengerszékek kérgesöntésű­ hengerekkel, hengerszékek búza, rozs és kukoricza őrlésére. Golyós malmok, henger­székek czement őrlésére gabona tisztítógépek. Turbinák, a helyi viszonyok szerint szerkesztve. Zsilipek és zárókészülékek, Mindenemü vasúti kocsik Elektromos világító és erőátviteli berendezések Zipernowsky, Déri, Bláthy távvezető rendszere szerint. A Haas palotában (Gizella­ tér) lévő városi iroda a villamos világítás körébe vágó kérdésekre szívesen szolgál magyarázattal. Nagy raktárán egész a legdísze­sebb csillárig válogathatni a lámpák minden fajtájában.

Next