Fővárosi Közlöny, 1895 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1895-01-01 / 1. szám

V •»­, tr •l@tstől ar 1. számú­ságra, senki sem gyanúsíthatja azzal a köz­gyűlést, hogy valamely kormánynak a kedvé­ben akart járni, a­mikor állást foglalt. Az két­ségtelen, hogy egy olyan intézmény fölött, mint a főrendiház, a­mely egy elmúlt kornak a maradványa, pálczát kell törni. Pálczát kellene fölötte törni már azért is, mert az ország je­lenlegi válságos helyzetének, minden izgalmak­nak éppen a jelenlegi főrendiház az oka. (Nagy zaj és elálló kiáltások.) Elnök fölkéri a szónokot, hogy kifejezéseit mérsékelje és a törvényhozás egyik faktoráról nagyobb tisztelettel beszéljen. Dr. Vázsonyi Vilmos ismétli, hogy éppen a mostani sokat emlegetett krízis teszi aktuá­lissá a főrendiház reformjának kérdését s mi­dőn ebben a kérdésben úgyszólván az ország összes törvényhatóságai tisztába jöttek, a köz­gyűlés nem teheti azt, hogy levegye a napi­rendről s mintegy documentálja ezzel azt, hogy a kérdéssel nincs tisztában, tehát nem formál­hat vele szemben véleményt. Ha azonban a közgyűlés többsége ragaszkodnék a napirendről való levételhez, lehetne azt egy olyan forma kíséretében tenni, a­mely egy szabadelvű em­bert kielégítene. Mondja ki a közgyűlés, hogy leveszi a kérdést a napirendről, habár a főrendi­ház jelenlegi szervezetét nem tartja korszerű­nek, hanem reformálandónak tartja, azonban a kérdéssel most bővebben foglalkozni nem­­kíván. (Nagy zaj.) Polónyi Géza a maga részéről konstatálja, a­mit constatáltak az előtte felszólalók is, hogy ez a kérdés nagyon alkalmatlan időben került a közgyűlés napirendjére. Csatlakozik Vázsonyi Vilmos azon nézetéhez, hogy ebben a kérdésben a fővárosnak állást kell foglalnia, mert ott, a­hol a társtörvényhatóságok tisztába jöttek vele, a fővárosnak is tisztába kell jönnie ; a maga részéről nem késik kijelenteni azt, hogy a millenáris ünnep anakronizmusának tartja, hogy Magyarországon rendi alapokon szervezett főrendiház létezik és természetesnek tartja, hogy egy ilyen rendi alapokon szervezett tör­vényhozási faktor akár Magyarországon, akár máshol sohasem a szabadelvűséget, sohasem a felvilágosodást szolgálja, hanem természeténél fogva mindig reactionárius. (Élénk tetszés.) A közgyűlésnek ki kell mondania, hogy Magyar­ország alkotmányában az emberi jogoknak egyenlő mértékben való érvényesülését óhajtja, mert egyedül ez biztosítja nemcsak társadalmi, hanem felekezeti téren is a türelmességet, a békét, a­melyet a vagyoni és születési külön­bözőségek maradandóan nem biztosíthatnak. (Helyeslés) a maga részéről tehát azon néze­tének ad kifejezést, hogy vegye le a közgyűlés a mai napirendről a kérdést és tegye egy másik közgyűlésnek a napirendjére, a­mikor azután a közgyűlés állást fog foglalni. (He­lyeslés.) Máttyus Arisztid megjegyzi, hogy indít­ványát ő is ily szellemben tette meg. A közgyűlés hozzájárul Máttyás indít­ványához. Viola Imre tanácsnok előadja az iparügyi bizottmány és a tanács előterjesztését az országos iparegyesület által kért 2.000 frtnyi segély megszavazása tárgyában. (Elfogadtatik.) Dr. J­ogisich Árpád jegyző előadja a tanács elterjesztését a székes­főváros közönsége által József főherczeg honvédfőparancsnoksága 25 év­fordulója alkalmából tett árvaházi alapítványokra vonatkozó módosított alapító oklevél tervezete kérdésében. (Elfogadtatik.) Előadja a tanács előterjesztését a Duna­jobbparti szegényházban szükséges 2 darab üst és üstház-beszerzési költségeinek fedezete tárgyában , a szegényalap költségelőirányzatának XXI. » Különfélék « czímű fedezete alatt jelent­kező túlkiadás fedezete iránt, a szegényalap költségelőirányzatának XI/1. »Világítás légszesz« czímű fejezete alatt jelentkező túlkiadás fede­zete iránt és több jótékony intézet és testület segélyezése tárgyában. (Elfogadtatnak.) Vosits Károly tanácsnok előadja a tanács előterjesztését IV. ker. Papnövelde-utcza Egye­tem-tér és Himző-utcza közötti szakaszának asphalt-makadam-burkolattal leendő ellátására szükséges többletköltség fedezete iránt, a VI. ker. Lőportár-dűlőben lévő katonai épületek vízellátása érdekében szükséges csőfektetés költségeinek fedezete kérdésében és a VI. ker. Angyanföld-Erdőtelek dűlőben tervezett vizcső­kiterjesztés költségeinek fedezete tárgyában. (Elfogadtatnak.) Előadja a tanács előterjesztését a VII. ker. Alpár-utczának a Cserhát-utcza és Arena-út közötti részében tervezett vizcső-fektetés költ­ségeinek fedezete tárgyában és a VII. ker. Taksony- és lőportár-utczai közcsatorna kiépí­tésére szükséges költség fedezete ügyében. (El­fogadtatnak.) Előadja a tanács előterjesztését Szigethy Imrének viztúlfogyasztási ügyben beadott feleb­bezésére és Stern Miksának viztúlfogyasztási ügyben beadott felebbezésére. (Elfogadtatnak.) Rózsavölgyi Gyula tanácsnok előadja a tanács előterjesztését a fővárosi könyvtár szá­mára való beszerzésekre a főlevéltárnok által kért összegnek az 1895. évi költségelőirányzatba leendő felvétele tárgyában és az I. ker. kelen­földi kisdedóvó egylet munkás­telepi kisded­óvójának átvétele ügyében. (Elfogadtatnak). Láng György tanácsnok előadja, hogy a kereskedelemügyi miniszter a magyar állam­vasutak gépgyárában alkalmazott és munka­képtelenné vált munkások részére, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátása czéljából nyugdíjalapot szándékozik létesíteni, a­melynek jótéteményében azonban a munkások csak akkor részesülhetnek, ha magyar állampolgárok. A gépgyárban 130 munkás van, a­kik nem magyar állampolgárok és azok, hogy a magyar állampolgárságot megszerezzék, 40 frtot volná­nak kötelesek fizetni. A miniszter arra kéri a fővárost, hogy ezt a 40 forint illetéket, tekin­tettel a humánus czélra, engedje el. A tanács tárgyalván az ügyet, felterjesz­tést intézett a miniszerhez, a­melyben ki­emelte, hogy ez a 40 frt nem engedhető el, mert az ilyen módon begyűlő összeg a szegény­alap javára szolgál, másrészt pedig az idegen munkásoknak magyar állampolgársága a fő­városra újabb terheket róna, a­mennyiben azok elszegényedése esetén a főváros közintézetei terheltetnének meg. A miniszer újabb leira­tában azt kívánta, hogy miután ez a kérdés a közgyűlés elé tartozik, terjesztessék az elé. A tanács most a miniszer leiratát azon ja­vaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy fog­lalja el a tanács álláspontját és tagadja meg a díjak elengedését. Heltai Ferencz röviden csak azt indít­ványozza, hogy a tanács javaslata ne fogad­tassék el, hanem engedtessék el az állam­polgársági jog elnyeréséért járó 40 főt illeték. Kosits Péter a maga részéről a tanács javaslatának elvetése mellett van és hozzá­járul előtte szóló indítványához, már humani­tárius szempontokból is. Scheich Károly pártolja a tanács előterjesz­tését, mert azok a munkások, a­kik magyar állampolgárokká lesznek, ha az államvasutak gépgyárában rosszul viselik magukat s onnan egyszerűen elbocsáttatnak, nyugdíjigényüktől elesnek és hogyha nyomorognak, a főváros terhére esnének. A közgyűlés többsége hozzájárul a tanács javaslatához. Láng György tanácsnok előadja, hogy a magyar kir. honvédelmi minister még 1888-ban leiratot intézett a fővároshoz egy tüzérségi laktanya építése kérdésében. Azóta különböző stádiumokon ment az ügy keresztül, míg végre múlt évben érkezett le a ministernek egy újabb leirata, a­mely úgy látszik, végleges kijelen­téseket tartalmaz. Az illetékes bizottmány össze­ült és a miniszer szándékai szerint megállapí­totta az építési programmot és felterjesztette a honvédelmi ministernek jóváhagyás végett. A jóváhagyás még nem érkezett le, de te­kintettel arra, hogy leérkezése nemsokára vár­ható, a tanács kötelességének ismerte a köz­gyűlés határozatát a következőkre már előre kikérni. A tanács ugyanis javasolja, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint a tüzérségi csapatok elhelyezésére laktanya építése iránt gondoskodás történjék. A költségek 1.200.000 forintra rúgnak. Az ellenérték pedig az évi bér fejében, a­melyet a fővár­ kapni fog, 50—60 ezer forint. Másodszor javasolja a tanács, hogy járul­jon a közgyűlés ahhoz, hogy ezen laktanya a Ferencz József-laktanya mögött építtessék föl. Harmadszor kéri a tanács a közgyűlést, hogy adjon a tanácsnak felhatalmazást arra nézve, hogy mire az építési tervek a miniszertől jóvá­hagyottan leérkeznek, a kiviteli tervek elkészí­tése iránt intézkedjék és kéri a közgyűlést, hogy 15.000 frt költséget előzetesen rendel­kezésére bocsásson. Erről a költségről külön­ben a jövő évi költségvetés keretében már gondoskodás történt. A közgyűlés hozzájárul a tanács előterjesz­téséhez. Rózsavölgyi Gyula tanácsnok előadja a tanács előterjesztését a népszínházi bizottmány­nak 1892—1894. évi működéséről szóló jelen­tésére és Schön Rezső és társainak átalakí­tások után felmerült költségek elengedése ügyé­ben beadott felebbezésére. (Elfogadtatnak.) Kullmann Lajos főjegyző előadja a polgár­mester jelentését az összes ker. elöljáróságok­nál a folyó év III. negyedében az 1893. évi XXXIII. t.-cz. értelmében megtartott vizsgála­tok eredményéről. Heltai Ferencz hozzájárul az előterjesztés­hez, de a jelentés kapcsán bizonyos ferdesé­gekre kívánja felhívni a közgyűlés figyelmét. A jelentésben ugyanis olvasható az is, hogy a kerületi elöljáróságok még nem fejtik ki azon működést, a­melyre hivatják. Nem fejtik ki pedig részint az elhelyezés rosszasága miatt, mert pl. Kőbányán és más kerületekben is több épületben vannak elhelyezve az elöljáró­ságok, másrészt nem fejthetnek ki kellő műkö­dést már azért sem, mert nincsen elegendő személyzetük, vagy pedig olyan személyzetük van, a­mely hivatalos eljárásra a törvény értel­mében nem bocsátható. A­ki az ügymenetet figyelemmel kíséri, az látja azt is, hogy a kerü­leti elöljáróságok meg vannak gátolva műkö­désük helyes kifejtésében, azok miatt a torzsal­kodások m­iatt is, a­melyek a kerületi elöl­járóságok és egyes más hatóságok közt napi­renden vannak. A maga részéről azt hiszi, hogy ezek a torzsalkodások megszűnnének, hogyha szigorúan a törvény intenzióinak és értelmének megfelelő módon történnék az el­járás. Csak erre a körülményre akarta felhívni a közgyűlés figyelmét és azon kérést intézi a polgármester úrhoz, hogy legközelebbi jelen­tésében az elöljáróságok hivatalos működésé­ben mutatkozó bajoknak orvoslására conkrét javaslatokat tegyen. Kamermayer Károly polgármester röviden kíván reflectálni az előtte szóló megjegyzéseire. Az tény, hogy az elöljáróságok működése nem olyan, a­milyennek lenni kellene, de ennek az az oka, hogy a ker. elöljáróságok szervezete még nem lépett teljesen életbe. Ha azonban meg­kapják azon közegeket, a­melyeket a törvény rendel és ez január elsején meg fog történni, azt hiszi, hogy legközelebbi jelentése kielégítőbb lesz. Tény, hogy a X. ker. elöljáróságot két külön, egymástól távol fekvő épületbe kellett elhelyezni, de ennek az állapotnak vége lesz, mihelyt az új kőbányai elöljárósági épület léte­sülni fog. Az építés csak azért húzódik, mert a belügyminiszer azt akarja, hogy az emelendő új épületben a rendőrség is elhelyezésre találjon. A­mi a hatáskör kérdését illeti, kijelenti, hogy a tanács távolról sem ellenkezik, hogy az, a­mit a törvény decentralizál, kivétessék a hatásköré­ből. Ha pedig egyesek részéről féltékenykedési tendencia lépne fel, a tanács és a polgármester ismerni fogja kötelelességét. Az igaz, hogy a személyzet nem elegendő, de erre nézve a ta­nács a kerületi elöljárókkal tartott közös érte­kezleten abban állapodott meg, hogy miután az elöljáróságok működése még csak a kezdetén van, a személyzet szaporítására nézve még nem lehet lépéseket tenni. A polgármester végül ki­jelenti, hogy kötelességét minden irányban tel­jesíteni fogja. (Helyeslés.) A közgyűlés tudomásul veszi a polgár­mester jelentését. Kullman Lajos főjegyző előadja a jogügyi bizottmány és tanács előterjesztését dr. Tatai Adolf volt III. ker. orvos nyugdíjazása ügyében. Dr. Preyer Hugó, mint a jogügyi bizott­mány tagja, konstatálja, hogy a jogügyi bizott-

Next