Fővárosi Közlöny, 1895 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1895-01-01 / 1. szám
V •», tr •l@tstől ar 1. számúságra, senki sem gyanúsíthatja azzal a közgyűlést, hogy valamely kormánynak a kedvében akart járni, amikor állást foglalt. Az kétségtelen, hogy egy olyan intézmény fölött, mint a főrendiház, amely egy elmúlt kornak a maradványa, pálczát kell törni. Pálczát kellene fölötte törni már azért is, mert az ország jelenlegi válságos helyzetének, minden izgalmaknak éppen a jelenlegi főrendiház az oka. (Nagy zaj és elálló kiáltások.) Elnök fölkéri a szónokot, hogy kifejezéseit mérsékelje és a törvényhozás egyik faktoráról nagyobb tisztelettel beszéljen. Dr. Vázsonyi Vilmos ismétli, hogy éppen a mostani sokat emlegetett krízis teszi aktuálissá a főrendiház reformjának kérdését s midőn ebben a kérdésben úgyszólván az ország összes törvényhatóságai tisztába jöttek, a közgyűlés nem teheti azt, hogy levegye a napirendről s mintegy documentálja ezzel azt, hogy a kérdéssel nincs tisztában, tehát nem formálhat vele szemben véleményt. Ha azonban a közgyűlés többsége ragaszkodnék a napirendről való levételhez, lehetne azt egy olyan forma kíséretében tenni, amely egy szabadelvű embert kielégítene. Mondja ki a közgyűlés, hogy leveszi a kérdést a napirendről, habár a főrendiház jelenlegi szervezetét nem tartja korszerűnek, hanem reformálandónak tartja, azonban a kérdéssel most bővebben foglalkozni nemkíván. (Nagy zaj.) Polónyi Géza a maga részéről konstatálja, amit constatáltak az előtte felszólalók is, hogy ez a kérdés nagyon alkalmatlan időben került a közgyűlés napirendjére. Csatlakozik Vázsonyi Vilmos azon nézetéhez, hogy ebben a kérdésben a fővárosnak állást kell foglalnia, mert ott, ahol a társtörvényhatóságok tisztába jöttek vele, a fővárosnak is tisztába kell jönnie ; a maga részéről nem késik kijelenteni azt, hogy a millenáris ünnep anakronizmusának tartja, hogy Magyarországon rendi alapokon szervezett főrendiház létezik és természetesnek tartja, hogy egy ilyen rendi alapokon szervezett törvényhozási faktor akár Magyarországon, akár máshol sohasem a szabadelvűséget, sohasem a felvilágosodást szolgálja, hanem természeténél fogva mindig reactionárius. (Élénk tetszés.) A közgyűlésnek ki kell mondania, hogy Magyarország alkotmányában az emberi jogoknak egyenlő mértékben való érvényesülését óhajtja, mert egyedül ez biztosítja nemcsak társadalmi, hanem felekezeti téren is a türelmességet, a békét, amelyet a vagyoni és születési különbözőségek maradandóan nem biztosíthatnak. (Helyeslés) a maga részéről tehát azon nézetének ad kifejezést, hogy vegye le a közgyűlés a mai napirendről a kérdést és tegye egy másik közgyűlésnek a napirendjére, amikor azután a közgyűlés állást fog foglalni. (Helyeslés.) Máttyus Arisztid megjegyzi, hogy indítványát ő is ily szellemben tette meg. A közgyűlés hozzájárul Máttyás indítványához. Viola Imre tanácsnok előadja az iparügyi bizottmány és a tanács előterjesztését az országos iparegyesület által kért 2.000 frtnyi segély megszavazása tárgyában. (Elfogadtatik.) Dr. Jogisich Árpád jegyző előadja a tanács elterjesztését a székesfőváros közönsége által József főherczeg honvédfőparancsnoksága 25 évfordulója alkalmából tett árvaházi alapítványokra vonatkozó módosított alapító oklevél tervezete kérdésében. (Elfogadtatik.) Előadja a tanács előterjesztését a Dunajobbparti szegényházban szükséges 2 darab üst és üstház-beszerzési költségeinek fedezete tárgyában , a szegényalap költségelőirányzatának XXI. » Különfélék « czímű fedezete alatt jelentkező túlkiadás fedezete iránt, a szegényalap költségelőirányzatának XI/1. »Világítás légszesz« czímű fejezete alatt jelentkező túlkiadás fedezete iránt és több jótékony intézet és testület segélyezése tárgyában. (Elfogadtatnak.) Vosits Károly tanácsnok előadja a tanács előterjesztését IV. ker. Papnövelde-utcza Egyetem-tér és Himző-utcza közötti szakaszának asphalt-makadam-burkolattal leendő ellátására szükséges többletköltség fedezete iránt, a VI. ker. Lőportár-dűlőben lévő katonai épületek vízellátása érdekében szükséges csőfektetés költségeinek fedezete kérdésében és a VI. ker. Angyanföld-Erdőtelek dűlőben tervezett vizcsőkiterjesztés költségeinek fedezete tárgyában. (Elfogadtatnak.) Előadja a tanács előterjesztését a VII. ker. Alpár-utczának a Cserhát-utcza és Arena-út közötti részében tervezett vizcső-fektetés költségeinek fedezete tárgyában és a VII. ker. Taksony- és lőportár-utczai közcsatorna kiépítésére szükséges költség fedezete ügyében. (Elfogadtatnak.) Előadja a tanács előterjesztését Szigethy Imrének viztúlfogyasztási ügyben beadott felebbezésére és Stern Miksának viztúlfogyasztási ügyben beadott felebbezésére. (Elfogadtatnak.) Rózsavölgyi Gyula tanácsnok előadja a tanács előterjesztését a fővárosi könyvtár számára való beszerzésekre a főlevéltárnok által kért összegnek az 1895. évi költségelőirányzatba leendő felvétele tárgyában és az I. ker. kelenföldi kisdedóvó egylet munkástelepi kisdedóvójának átvétele ügyében. (Elfogadtatnak). Láng György tanácsnok előadja, hogy a kereskedelemügyi miniszter a magyar államvasutak gépgyárában alkalmazott és munkaképtelenné vált munkások részére, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátása czéljából nyugdíjalapot szándékozik létesíteni, amelynek jótéteményében azonban a munkások csak akkor részesülhetnek, ha magyar állampolgárok. A gépgyárban 130 munkás van, akik nem magyar állampolgárok és azok, hogy a magyar állampolgárságot megszerezzék, 40 frtot volnának kötelesek fizetni. A miniszter arra kéri a fővárost, hogy ezt a 40 forint illetéket, tekintettel a humánus czélra, engedje el. A tanács tárgyalván az ügyet, felterjesztést intézett a miniszerhez, amelyben kiemelte, hogy ez a 40 frt nem engedhető el, mert az ilyen módon begyűlő összeg a szegényalap javára szolgál, másrészt pedig az idegen munkásoknak magyar állampolgársága a fővárosra újabb terheket róna, amennyiben azok elszegényedése esetén a főváros közintézetei terheltetnének meg. A miniszer újabb leiratában azt kívánta, hogy miután ez a kérdés a közgyűlés elé tartozik, terjesztessék az elé. A tanács most a miniszer leiratát azon javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy foglalja el a tanács álláspontját és tagadja meg a díjak elengedését. Heltai Ferencz röviden csak azt indítványozza, hogy a tanács javaslata ne fogadtassék el, hanem engedtessék el az állampolgársági jog elnyeréséért járó 40 főt illeték. Kosits Péter a maga részéről a tanács javaslatának elvetése mellett van és hozzájárul előtte szóló indítványához, már humanitárius szempontokból is. Scheich Károly pártolja a tanács előterjesztését, mert azok a munkások, akik magyar állampolgárokká lesznek, ha az államvasutak gépgyárában rosszul viselik magukat s onnan egyszerűen elbocsáttatnak, nyugdíjigényüktől elesnek és hogyha nyomorognak, a főváros terhére esnének. A közgyűlés többsége hozzájárul a tanács javaslatához. Láng György tanácsnok előadja, hogy a magyar kir. honvédelmi minister még 1888-ban leiratot intézett a fővároshoz egy tüzérségi laktanya építése kérdésében. Azóta különböző stádiumokon ment az ügy keresztül, míg végre múlt évben érkezett le a ministernek egy újabb leirata, amely úgy látszik, végleges kijelentéseket tartalmaz. Az illetékes bizottmány összeült és a miniszer szándékai szerint megállapította az építési programmot és felterjesztette a honvédelmi ministernek jóváhagyás végett. A jóváhagyás még nem érkezett le, de tekintettel arra, hogy leérkezése nemsokára várható, a tanács kötelességének ismerte a közgyűlés határozatát a következőkre már előre kikérni. A tanács ugyanis javasolja, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint a tüzérségi csapatok elhelyezésére laktanya építése iránt gondoskodás történjék. A költségek 1.200.000 forintra rúgnak. Az ellenérték pedig az évi bér fejében, amelyet a fővár kapni fog, 50—60 ezer forint. Másodszor javasolja a tanács, hogy járuljon a közgyűlés ahhoz, hogy ezen laktanya a Ferencz József-laktanya mögött építtessék föl. Harmadszor kéri a tanács a közgyűlést, hogy adjon a tanácsnak felhatalmazást arra nézve, hogy mire az építési tervek a miniszertől jóváhagyottan leérkeznek, a kiviteli tervek elkészítése iránt intézkedjék és kéri a közgyűlést, hogy 15.000 frt költséget előzetesen rendelkezésére bocsásson. Erről a költségről különben a jövő évi költségvetés keretében már gondoskodás történt. A közgyűlés hozzájárul a tanács előterjesztéséhez. Rózsavölgyi Gyula tanácsnok előadja a tanács előterjesztését a népszínházi bizottmánynak 1892—1894. évi működéséről szóló jelentésére és Schön Rezső és társainak átalakítások után felmerült költségek elengedése ügyében beadott felebbezésére. (Elfogadtatnak.) Kullmann Lajos főjegyző előadja a polgármester jelentését az összes ker. elöljáróságoknál a folyó év III. negyedében az 1893. évi XXXIII. t.-cz. értelmében megtartott vizsgálatok eredményéről. Heltai Ferencz hozzájárul az előterjesztéshez, de a jelentés kapcsán bizonyos ferdeségekre kívánja felhívni a közgyűlés figyelmét. A jelentésben ugyanis olvasható az is, hogy a kerületi elöljáróságok még nem fejtik ki azon működést, amelyre hivatják. Nem fejtik ki pedig részint az elhelyezés rosszasága miatt, mert pl. Kőbányán és más kerületekben is több épületben vannak elhelyezve az elöljáróságok, másrészt nem fejthetnek ki kellő működést már azért sem, mert nincsen elegendő személyzetük, vagy pedig olyan személyzetük van, amely hivatalos eljárásra a törvény értelmében nem bocsátható. Aki az ügymenetet figyelemmel kíséri, az látja azt is, hogy a kerületi elöljáróságok meg vannak gátolva működésük helyes kifejtésében, azok miatt a torzsalkodások miatt is, amelyek a kerületi elöljáróságok és egyes más hatóságok közt napirenden vannak. A maga részéről azt hiszi, hogy ezek a torzsalkodások megszűnnének, hogyha szigorúan a törvény intenzióinak és értelmének megfelelő módon történnék az eljárás. Csak erre a körülményre akarta felhívni a közgyűlés figyelmét és azon kérést intézi a polgármester úrhoz, hogy legközelebbi jelentésében az elöljáróságok hivatalos működésében mutatkozó bajoknak orvoslására conkrét javaslatokat tegyen. Kamermayer Károly polgármester röviden kíván reflectálni az előtte szóló megjegyzéseire. Az tény, hogy az elöljáróságok működése nem olyan, amilyennek lenni kellene, de ennek az az oka, hogy a ker. elöljáróságok szervezete még nem lépett teljesen életbe. Ha azonban megkapják azon közegeket, amelyeket a törvény rendel és ez január elsején meg fog történni, azt hiszi, hogy legközelebbi jelentése kielégítőbb lesz. Tény, hogy a X. ker. elöljáróságot két külön, egymástól távol fekvő épületbe kellett elhelyezni, de ennek az állapotnak vége lesz, mihelyt az új kőbányai elöljárósági épület létesülni fog. Az építés csak azért húzódik, mert a belügyminiszer azt akarja, hogy az emelendő új épületben a rendőrség is elhelyezésre találjon. Ami a hatáskör kérdését illeti, kijelenti, hogy a tanács távolról sem ellenkezik, hogy az, amit a törvény decentralizál, kivétessék a hatásköréből. Ha pedig egyesek részéről féltékenykedési tendencia lépne fel, a tanács és a polgármester ismerni fogja kötelelességét. Az igaz, hogy a személyzet nem elegendő, de erre nézve a tanács a kerületi elöljárókkal tartott közös értekezleten abban állapodott meg, hogy miután az elöljáróságok működése még csak a kezdetén van, a személyzet szaporítására nézve még nem lehet lépéseket tenni. A polgármester végül kijelenti, hogy kötelességét minden irányban teljesíteni fogja. (Helyeslés.) A közgyűlés tudomásul veszi a polgármester jelentését. Kullman Lajos főjegyző előadja a jogügyi bizottmány és tanács előterjesztését dr. Tatai Adolf volt III. ker. orvos nyugdíjazása ügyében. Dr. Preyer Hugó, mint a jogügyi bizottmány tagja, konstatálja, hogy a jogügyi bizott-