Fővárosi Közlöny, 1903 (14. évfolyam, 1-49. szám)
1903-01-02 / 1. szám
véleményéhez képest javasolja, hogy eme bérleti viszony Kucsera Pállal a 120 . évi bér s a többi összes feltételek változatlan fentartása mellett további 3 évre meghosszabbíttassák. 4. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Heim Lipót kérvényére, az I. ker. Kelenföldön fekvő 14.037. hrsz. telek bérletére vonatkozó szerződés meghosszabbítása iránt. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.) Heim Lipót budapesti lakos a Kelenföldön 14.037. új hrsz. a. fekvő 3 hold 959 föl kiterjedésű fővárosi szántóföldet évi 70 K-ért bérli. Bérleti szerződése 1903. június végén lejárván, a tanács az I. ker. elüljáróság, a mérnöki hivatal és a pénzügyi osztály és bizottmány meghallgatása után javasolja, hogy e bérlet az eddigi bérösszeg és összes egyéb feltételek változatlan fentartása mellett további 3 évre szintén Heim Lipót kezén hagyassák. 5. A tanács előterjesztése Schwarcz Lajos kérvényére, a központi városházában egy helyiség bérbeadása tárgyában. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.) A tanács a központi városház Károly-köruti részén a 27/a számú udvari üzleti helyiséget 1902. november hó 1-től 3000 évi bér mellett Schwarz Lajosnak bérbe adta s megengedte neki, hogy ez üzletet bérlő Schwarz Józsefnek czipészmühely czéljára albérbe adhassa. Bérlő 150 K bérleti biztosíték letételére is köteleztetett. A tanács a határozatot jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti. 11. Rendes tárgyak: 6. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az Országos Gyermekvédő Egyesület kérvényére, építkezési határidejének meghosszabbítása iránt. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.) A VII. ker. Nagy-Zuglóban az Egressy-úton 2245/2. hrsz. a. a főváros egy 2000 f öses telket engedett át 1899-ben az országos gyermekvédőegyesületnek oly kötelezettséggel, hogy az egyesület köteles a használatba vett telken legalább 200 gyermek befogadására és elhelyezésére alkalmas menedékházat vagy menedékházakat az 1902. év végéig felépíteni, berendezni és rendeltetésének átadni. Az egyesület a kikötésnek megfelelni óhajtván, felépítette s 1902 októberében rendeltetésének át is adta a menedékházat, mely azonban csak 100 gyermek befogadására képes, mert az egyesület anyagi ereje nagyobb menház létesítését egyelőre nem engedte. Folyamodást nyújtott tehát be, hogy a második, szintén 100 gyermek elhelyezésére alkalmas menedékház felépítésére és berendezésére neki 1907 végéig haladék adassék. Miután azonban az átengedett 2000 f öles telek a tervezett menedékházak teljes kiépítésére kicsiny lesz, mert szükségessé fog válni egy kezelési és egy gazdasági épület is s ha ez mind kiépül, udvarnak és játszótérnek alig marad hely, annál kevésbbé jut valamely terület arra, hogy egy kis konyhakertet lehessen berendezni, pedig erre ugyancsak szükség van, ezeknél fogva az egyesület azt is kéri, hogy az egyesület használatába bocsátott 2000 •-ös terület* mellett méltóztassék az egyesület részére fentartani azon, az átengedett telekhez tartozó 1140 •-öles területrészt is, melyből ez idő szerint 300 •-ölet a mezőőri lak foglal el, 840-öt pedig meghatározatlan időre az egyesületnek évi 35 koronáért bérbe van adva. A tanács, a pénzügyi osztály és bizottmány véleménye alapján oly javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy a szintén 100 gyermek befogadására alkalmas második menházépület létesítésére az egyesületnek az 1907. év végéig haladékot adni méltóztassék. A másik kérelemre a tanács megjegyzi, hogy az 11400 öles telek legnagyobb része ma is konyhakertészet czéljára az egyesület használatában lévén, a főváros ama telek visszavétele iránt — hacsak közczélból nem lenne rá szükség —agy sem fog intézkedni. 7. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Sverteczky Gáspár bérlő kérvényére, bérleengedés iránt. (Előadó: dr. Vasziljevits unok.) Sverteczky Gáspár a népligeti vendéglő bérlője az iránt folyamodott a fővároshoz, hogy a vendéglő 4600 , évi bére 2600 koronára szállítassék le, amennyiben pedig ezen kérelme teljesíthető nem lenne, engedje meg a főváros, hogy az üzletetet másra átruházhassa. Kérvényében előadja, hogy a Népliget ma még nem bír kellő vonzó erővel a nagyközönségre, nincsenek oly látványosságai, melyek fentartanák és biztosítanák a közönség érdeklődését, s az csak évek múlva válik a lakosság kedvelt helyévé. Régóta tervezés tárgyát képezi a városligeti látványosságok és mutatványos bódék egy részének áttelepítése is, ami sok embert vonzana oda, ámde ez eddig nem történt meg. A gazdasági és ipari pangást pedig éppen a vendéglői ipar érzi meg legérzékenyebben. Ily körülmények közt okvetlenül kérnie kell a bér leszállítását, annál is inkább, mert a bérösszegen kívül őt még házadó, tűzbiztosítási összeg, vízdíj stb. terheli, úgy, hogy ezekkel évi bére 6000 koronára rúg. A X. ker. elöljáróság a kérelemre azt jelentette, hogy a vendéglő forgalma gyenge, sőt rosszabb mint azelőtt volt, télen a vendéglőt alig látogatja valaki, minél fogva a kérelmet teljesíteni javasolja. A sétányügyi bizottmány 1902. évi nov. 21-én tartott üléséből a kérvényre a következőket jelentette : „A kérvényben, valamint a X. ker. elöljáróság jelentésében előadottak a valóságnak tapasztalataink szerint is megfelelnek s minthogy egyelőre a viszonyok javulása nem várható, másrészt a Népliget mutatványos helyét vállalkozók híján egyenlőre szintén nem népesíthetjük be, — mire nézve különben mai ülésünkből külön előterjesztést teszünk — javasoljuk.