Fővárosi Közlöny, 1903 (14. évfolyam, 1-49. szám)

1903-01-02 / 1. szám

hogy Sverteczky Gáspár évi béréből a f. é. május hó 1-től 1903. évi május hó 1-ig terjedő egy évre 1200 K, elengedni, illetve ily értelmű előterjesztést tenni méltóztassék. Simonovits Béla biz. tag úr e javaslatunkkal ellenkező, a folyamodvány elutasítását kérő javaslatot tett, mi leszavaztatván, a biz. tag úr azt külön­véleményképen fentartotta." A sétányügyi bizottmány javaslatát a pénzügyi bizottmány elfogadván, azt a tanács is pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. 8. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a köz­ponti városháza saroképületének helyreállítására megkivántató költségösszeg fedezete kérdésében. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.) A központi városház épülettömbjének egy részét képezi az az egy emeletes sarokház is, mely a kaszárnya többi részétől egészen elüt s mely 1864 ben vállalkozók által építtetett üzleti czélokra. És ezért az épület aránylag gyenge szerkezetekkel és vékony falakkal készült. Udvari részét bódék vá­lasztják el a központi városháztól s az épület oly elhanyagolt állapotban van, hogy a mérnöki hivatal — ha már a lebontástól, a mi legkívánatosabb lenne, eltekint, — javaslatot tett annak gyökeres átalakí­tása iránt, a­mi mintegy 55.000 K-t igényelne ugyan, de több új üzlethelyiséget lehetne nyerni, s az emelkedő bérjövedelmek e beruházási költséget fedezni fogják. Miután azonban 1902-ben a gyökeres átalakítás úgy sem lett volna végrehajtható, a mér­nöki hivatal egyelőre a ház külső és udvari homlok­zatának elkerülhetetlen tatarozását ajánlotta, a­mely munka a szeptemberben kezdődő üzleti szezon előtt mintegy 10 nap alatt 2000 K költségen végrehajt­hatónak látszott. A központi városház átalakítására felügyelő bizottság a ház gyökeres átalakítását szintén szük­ségesnek s a bér szempontjából előnyösnek látta ugyan, de a terveket ujabb átdolgozás végett vissza­adta a mérnöki hivatalnak s javasolta a homlokzatok tatarozásának még 1902-ben való végrehajtását, mit a tanács el is rendelt s még augusztusban végre is hajtatott. Ezen 2000 E költség fedezete az 1902. évi költségvetés rendkívüli kiadásai között feltalálható ugyan, de a rendkívüli kiadások felhasználására eset­ről-esetre a közgyűlés hozzájárulását és a belügy­miniszter jóváhagyását kell­vén kikérni, a tanács a közgyűléstől ezen munkák végrehajtásának utólagos jóváhagyását s a rendkívüli kiadások LXXXII. feje­zete alatt felvett 10.000 K megfelelő részének fede­zetül való felhasználása engedélyezését kéri. A szóban forgó épületben, mivel a gyökeres átalakítás sem kerülhető el, az egyes helyiségekre nézve hosz­szabb tartamú bérleti szerződések kötése mellő­zendő lesz. 9. A tanács előterjesztése özv. Schuller Károly­né kérvényére, bérhátraléka részletekbeni le­fizetését engedélyező tanácsi határozat egyes feltételeinek módositása ügyében. (Előadó: dr. Vaszilievits tanácsnok.) A közgyűlés 1902. évi 1167. sz. határozatával az I. ker. Gellért-hegyi kioszk bérlete iránt néhai Schuller Károlylyal megkötött szerződést bérlő özvegyére özv. Schuller Károlynéra átruházta és egyúttal azt 1903. évi február hó 1-től számított hat évre, vagyis 1909. évi január hó végéig terjedő időre meghosszabbította. Egyúttal megengedte a közgyűlés, hogy özv. Schuller Károlyné a néhai férje után fenmaradt 2395 , 41­0-nyi bér- és adóhátralé­kot, a folyó adók és bérösszegek pontos fizetése mellett 1903. évi május hó 1-től számítandó öt egyenlő havi részletben törleszthesse. Özv. Schuller Károlyné most kérvényt nyújtott be, melyben utalva súlyos anyagi helyzetére, a részlet­fizetést engedélyező közgyűlési határozat módosítá­sát kéri oly irányban, hogy engedtessék meg neki a hátralékot hat év alatt törleszteni, mely esetben ő 2900 koronát fizetne, dledte ely eredeti összegnél 500 koronával többet. A tanács a kérvényre a következő határoza­tot hozta : Minthogy özv. Schuller Károlyné ezen kérvénye szerint oly súlyos anyagi és illetve oly kedvezőtlen kereseti viszonyok között él, hogy a néhai férjének a Gellért-hegyi kioszk bérletéből fenmaradt s általa átvállalt 2395 , 41­0 bér- és adóhátralékot az 1167/902. számú közgyűlési határozatban megállapí­tott feltételek mellett lefizetni nem képes, tekintettel arra, hogy a törvényhatósági bizottság 1. közgyűlése figyelembe véve azon válságos viszonyokat, a­melyek közé a Gellért-hegyi kioszk-üzlet az Eskü-téri híd, valamint a kioszkhoz vezető út építése következté­ben jutott és meg akarván adni annak lehetőségét, hogy özv. Schuller Károlyné az üzleti viszonyok várható fellendülése által néhai férjével együtt ön­hibájukon kívül szenvedett veszteségeket kihever­hesse, a kioszk bérletére vonatkozó szerződést a férje idejéből fenmaradt bér-és adóhátralék elvállalá­sának kikötése mellett az özvegyre átruházta, sőt további hat évre meg is hosszabbította, a tanács, miután a szóban forgó hátralék egyrészt a kioszk üzletben lévő 8000 K értékű s a főváros részéről már lefoglalt ingóságokkal, másrészt a 800 K-nyi szerződési biztosítékkal teljesen biztosítva van, azt javasolja a 1. közgyűlésnek, hogy folyamodó aján­latát méltányosságból elfogadva felhivatkozott hatá­rozatát módosítani méltóztassék akként, miszerint megengedtessék özv. Schuller Károlynénak a 2395 R 41­0 adó- és bérhátralék helyett­­2900 koronának lefizetése által 6 év alatt leendő törlesztése. E szerint folyamodó évenként a jövő 1903. évtől kezdődőleg, májustól szeptemberig terjedő öt egyenlő havi részletben, az 1903. évben 100 K-t, az 1904. évben 200 K-t,­ az 1905. évben 250 K-t, az 1906. évben 250 K-t, az 1907. évben 300 K-t, s az 1906. évben pedig 350 koronát tartozik a folyó bérek és adók pontos fizetésének feltétele mellett törleszteni. Határozottan kikötendő azonban, hogy a­mennyi­ben a fent körülirt részletfizetési kedvezmény felté­telei pontosan be nem tartatnának, az engedély

Next