Fővárosi Közlöny, 1910 (21. évfolyam, 67-98. szám)

1910-09-09 / 67. szám

s az 1907. évi 76.000. számú Utasításokban meg­határozott munkakör teljesíthetése végett a kir. tan­felügyelőség megfelelő számú és képesítésű személy­zettel volna ellátandó, illetve kiegészítendő. A községi felügyelet kérdése is sürgős meg­oldást igényel. E célból kívánatos, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak 1877. évi 22.126. számú rendeletével jóváhagyott s a székes­fővárosi községi elemi iskolai hatóságok működését szabályozó Utasítás teljesen átdolgoztassék oly mó­don, amint azt az 1909. év I. feléről szóló jelenté­sünkben már kifejtettük. Minthogy pedig a községi iskolai hatóságok elsőrendű feladata az általános tankötelezettség végre­hajtása s e kötelezettség teljesítésének az ellen­őrzése, foglalja magában az Utasítás a tankötelesek összeírása körül követendő eljárás módját, a be nem iskolázott tanulókkal s azok szüleivel szemben követendő eljárás módját; a megfelelő szülői gondo­zásban vagy ellátásban nem részesülő, tanköteles korban levő gyermekek gondozásának a módját. A gyámügyi igazgatás köréből tisztelettel je­lentjük, hogy a fokozott mérvben megindult gyer­mekvédelem, részint törvényhatósági, részint kor­mányhatósági intézkedések folytán, a gyámhatóságok hatáskörét egy igen fontos feladatkörrel szaporította, de evvel a gyámhatóságokra nagy terhet rótt. Nemcsak a gyermekvédelem ügyének fontos­sága, amely a maga ideális vonatkozásában a tulaj­donképeni gyámhatósági hivatást jelenti, de az a sok érdek, amely a gyermekvédelem sikeres meg­oldásához úgy társadalmi, mint az állami közérdek szempontjából fűződik, a gyermekvédelmi ügyek lel­kiismeretes és gondosabb ellátását az árvaszék egyik legfőbb feladatává tették. A sikeres eredmény elérésének legcélravezetőbb módja az ügyek egyöntetű és egységes elintézése révén, az árvaszék elnöke elrendelte, hogy az árva­szék a megengedhető törvényes hatáskörben a gyer­mekvédelmi ügyeket külön alosztály útján intézze. A gyermekvédelmi alosztály tevékenységének köre ki fog terjedni a szorosabb értelemben vett gyermekvédelmi ügyeken kívül az összes házasságon kívül született gyermekek gyámsági ügyeire is, értvén ez alatt az ilyen gyermekek érdekeinek lehetőleg minden irányban való megvédését. A gyámság mai formája már nem felel meg a fejlődő társadalmi viszonyoknak és az ma már nem egészíti ki a gyámhatósági tevékenységet a korszerű közigazgatás követelményei szerint. Addig is azon­ban, amíg annak reformja a törvényhozás útján megvalósul, az árvaszék tapasztalatai és a külföldi gyakorlat is a megjelölt cél szempontjából a kollektív gyámságot jelölik meg mint olyan intézményt, amelyet a siker biztosítékával hívhatunk az életbe. A kollektív gyámság egyik legnagyobb előnye, hogy a gyámi tiszt ellátása egyöntetű, egységes és lelkiismeretesebb lesz. Ezek alapján az árvaszék tanácsa 1910. június 10-én tartott teljes ülésében tudomásul véve a gyer­mekvédelmi alosztály felállítását, elhatározta, hogy az­addig is, míg a gyámság intézményének reformja megtörténik, a házasságon kívül született gyermekekre vonatkozólag a tömeges gyámság intéz­ményét életbe lépteti; b) a tömeges gyámi tisztek viselésére első­sorban a székesfőváros 1. ügyészségénél alkalmazott ügyvédeket hívja fel, másodsorban pedig az arra vállalkozó gyakorló ügyvédek közreműködését veszi igénybe; c) ezen gyámi tisztnek egyöntetű és egységes viselése a gyámhatóság és a tömeges gyámok között megállapítandó módon történjék. Az árvaszék egyelőre azt tartja szükségesnek, hogy a gyámok műkö­désükről évenként összesített jelentést tegyenek és a behajtott tartásdíjakról pedig a gyámi törvény vo­natkozó rendelkezései értelmében évenként és egyes ügyenként okmányolt számadást terjesszenek elő. A teljeskörú anyáktól házasságon kívül szüle­tett gyermekekre nézve az anyakönyvi hivataloktól érkező születési értesítések eddig minden különösebb vizsgálat nélkül egyszerűen irattárba tétettek. Tekintve, hogy a természetes apával szemben fennálló tartási igény a gyermek joga, az árvaszék tanácsa ennélfogva elhatározta, hogy a teljeskorú anyáktól házasságon kívül született gyermekekre vonatkozó születési értesítések elinté­zésénél a jövőben szigorú vizsgálat tárgyává tétessék az a körülmény, vájjon a tartási per megindíttatott-e vagy sem? ha mellőztetett, mi okból történt az? elfogadható-e a gyermek érdekében állónak a per mellőzése ? és vájjon nem indokolt-e a gyámi tör­vény 30. §. a) pontjának alkalmazása, vagyis a gyermek részére kirendelendő ügygondnok által a per folyamatba tétele? Az utólagos házasság útján való törvényesítés tekintetében az a helytelen gyakorlat fejlődött ki, hogy a szülők házasságkötésének ténye csak egysze­rűen feljegyeztetett a születési anyakönyvben. Az ujóbbi Anyakönyvi Utasítás 141. §-a pedig ép ezen helytelen gyakorlatra való tekintettel határozottan kimondja, hogy az utólagos házasság útján történt tör­vényesítés tényének feljegyzését a m. kir. Belügy­miniszter rendeli el. Szükséges tehát, hogy a gyermekek érdekeit sértő ilyen anyakönyvi feljegyzések helyesbítése hiva­talból kezdeményeztessék az utólagos házasság útján való törvényesítés feljegyzésének szabályszerű keresz­tülvitele által. Ennélfogva az árvaszék tanácsa elhatározta, hogy: a) amennyiben olyan születési anyakönyvi ki­vonat jut az árvaszékhez, amelyből az utólagos há­zasság útján való törvényesítésnek nem az Anya­könyvi Utasítás 141. §-a értelmében való szabály­szerű feljegyzése tűnik ki, annak megfelelő kiigazí­tása iránt hivatalból tétessék intézkedés. Úgy a büntető novella, mint a végrehajtási rendelet kiemeli, hogy a fiatalkorú terheltek bűn­ügyeinek elintézését állandóan erre a célra kijelölt és személyes tulajdonságainál fogva legalkalmasabb bíróra kell bízni, illetve ezen bűnügyekben a fő­tárgyait állandóan erre a célra kijelölt egyik ta­nácsban kell megtartani. Ezen rendelkezésnek indoka abban rejlik, hogy csak ily módon érhető el az egy­séges és egyöntetű gyakorlatnak kifejlődése. Ha a bíróságokra nézve — ahol megvannak

Next