Fővárosi Közlöny, 1910 (21. évfolyam, 67-98. szám)
1910-09-09 / 67. szám
s az 1907. évi 76.000. számú Utasításokban meghatározott munkakör teljesíthetése végett a kir. tanfelügyelőség megfelelő számú és képesítésű személyzettel volna ellátandó, illetve kiegészítendő. A községi felügyelet kérdése is sürgős megoldást igényel. E célból kívánatos, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak 1877. évi 22.126. számú rendeletével jóváhagyott s a székesfővárosi községi elemi iskolai hatóságok működését szabályozó Utasítás teljesen átdolgoztassék oly módon, amint azt az 1909. év I. feléről szóló jelentésünkben már kifejtettük. Minthogy pedig a községi iskolai hatóságok elsőrendű feladata az általános tankötelezettség végrehajtása s e kötelezettség teljesítésének az ellenőrzése, foglalja magában az Utasítás a tankötelesek összeírása körül követendő eljárás módját, a be nem iskolázott tanulókkal s azok szüleivel szemben követendő eljárás módját; a megfelelő szülői gondozásban vagy ellátásban nem részesülő, tanköteles korban levő gyermekek gondozásának a módját. A gyámügyi igazgatás köréből tisztelettel jelentjük, hogy a fokozott mérvben megindult gyermekvédelem, részint törvényhatósági, részint kormányhatósági intézkedések folytán, a gyámhatóságok hatáskörét egy igen fontos feladatkörrel szaporította, de evvel a gyámhatóságokra nagy terhet rótt. Nemcsak a gyermekvédelem ügyének fontossága, amely a maga ideális vonatkozásában a tulajdonképeni gyámhatósági hivatást jelenti, de az a sok érdek, amely a gyermekvédelem sikeres megoldásához úgy társadalmi, mint az állami közérdek szempontjából fűződik, a gyermekvédelmi ügyek lelkiismeretes és gondosabb ellátását az árvaszék egyik legfőbb feladatává tették. A sikeres eredmény elérésének legcélravezetőbb módja az ügyek egyöntetű és egységes elintézése révén, az árvaszék elnöke elrendelte, hogy az árvaszék a megengedhető törvényes hatáskörben a gyermekvédelmi ügyeket külön alosztály útján intézze. A gyermekvédelmi alosztály tevékenységének köre ki fog terjedni a szorosabb értelemben vett gyermekvédelmi ügyeken kívül az összes házasságon kívül született gyermekek gyámsági ügyeire is, értvén ez alatt az ilyen gyermekek érdekeinek lehetőleg minden irányban való megvédését. A gyámság mai formája már nem felel meg a fejlődő társadalmi viszonyoknak és az ma már nem egészíti ki a gyámhatósági tevékenységet a korszerű közigazgatás követelményei szerint. Addig is azonban, amíg annak reformja a törvényhozás útján megvalósul, az árvaszék tapasztalatai és a külföldi gyakorlat is a megjelölt cél szempontjából a kollektív gyámságot jelölik meg mint olyan intézményt, amelyet a siker biztosítékával hívhatunk az életbe. A kollektív gyámság egyik legnagyobb előnye, hogy a gyámi tiszt ellátása egyöntetű, egységes és lelkiismeretesebb lesz. Ezek alapján az árvaszék tanácsa 1910. június 10-én tartott teljes ülésében tudomásul véve a gyermekvédelmi alosztály felállítását, elhatározta, hogy azaddig is, míg a gyámság intézményének reformja megtörténik, a házasságon kívül született gyermekekre vonatkozólag a tömeges gyámság intézményét életbe lépteti; b) a tömeges gyámi tisztek viselésére elsősorban a székesfőváros 1. ügyészségénél alkalmazott ügyvédeket hívja fel, másodsorban pedig az arra vállalkozó gyakorló ügyvédek közreműködését veszi igénybe; c) ezen gyámi tisztnek egyöntetű és egységes viselése a gyámhatóság és a tömeges gyámok között megállapítandó módon történjék. Az árvaszék egyelőre azt tartja szükségesnek, hogy a gyámok működésükről évenként összesített jelentést tegyenek és a behajtott tartásdíjakról pedig a gyámi törvény vonatkozó rendelkezései értelmében évenként és egyes ügyenként okmányolt számadást terjesszenek elő. A teljeskörú anyáktól házasságon kívül született gyermekekre nézve az anyakönyvi hivataloktól érkező születési értesítések eddig minden különösebb vizsgálat nélkül egyszerűen irattárba tétettek. Tekintve, hogy a természetes apával szemben fennálló tartási igény a gyermek joga, az árvaszék tanácsa ennélfogva elhatározta, hogy a teljeskorú anyáktól házasságon kívül született gyermekekre vonatkozó születési értesítések elintézésénél a jövőben szigorú vizsgálat tárgyává tétessék az a körülmény, vájjon a tartási per megindíttatott-e vagy sem? ha mellőztetett, mi okból történt az? elfogadható-e a gyermek érdekében állónak a per mellőzése ? és vájjon nem indokolt-e a gyámi törvény 30. §. a) pontjának alkalmazása, vagyis a gyermek részére kirendelendő ügygondnok által a per folyamatba tétele? Az utólagos házasság útján való törvényesítés tekintetében az a helytelen gyakorlat fejlődött ki, hogy a szülők házasságkötésének ténye csak egyszerűen feljegyeztetett a születési anyakönyvben. Az ujóbbi Anyakönyvi Utasítás 141. §-a pedig ép ezen helytelen gyakorlatra való tekintettel határozottan kimondja, hogy az utólagos házasság útján történt törvényesítés tényének feljegyzését a m. kir. Belügyminiszter rendeli el. Szükséges tehát, hogy a gyermekek érdekeit sértő ilyen anyakönyvi feljegyzések helyesbítése hivatalból kezdeményeztessék az utólagos házasság útján való törvényesítés feljegyzésének szabályszerű keresztülvitele által. Ennélfogva az árvaszék tanácsa elhatározta, hogy: a) amennyiben olyan születési anyakönyvi kivonat jut az árvaszékhez, amelyből az utólagos házasság útján való törvényesítésnek nem az Anyakönyvi Utasítás 141. §-a értelmében való szabályszerű feljegyzése tűnik ki, annak megfelelő kiigazítása iránt hivatalból tétessék intézkedés. Úgy a büntető novella, mint a végrehajtási rendelet kiemeli, hogy a fiatalkorú terheltek bűnügyeinek elintézését állandóan erre a célra kijelölt és személyes tulajdonságainál fogva legalkalmasabb bíróra kell bízni, illetve ezen bűnügyekben a főtárgyait állandóan erre a célra kijelölt egyik tanácsban kell megtartani. Ezen rendelkezésnek indoka abban rejlik, hogy csak ily módon érhető el az egységes és egyöntetű gyakorlatnak kifejlődése. Ha a bíróságokra nézve — ahol megvannak