Fővárosi Közlöny, 1928 (39. évfolyam, 39-62. szám)

1928-06-26 / 39. szám

gyűlést, legközelebb pedig nagy énekes ünnep lesz ott. A vitézi avatásokat is ide akarják áthelyezni, mert a mostani hely egy kissé szűk. Egyszóval nagy ünnepi mező lesz ott, mondhatni, költség nélkül előállított nagy gyepes térség, ahol a többi között lovaspólózni is fognak, ami nemcsak azoknak szerez örömet és nyújt élvezetet, akik ott játszanak, hanem azoknak is, akik bejönnek, hogy megnézzék ezt a szép játékot és a többi látnivaló sportokat. Ez tehát az egész tömegnek lesz élvezetes látnivaló és nemcsak annak a pár úrnak való szórakozás, aki ott játszik. Hivatkozott Büchler biz. tag Csilléry András biz. tagnak a közigazgatási bizottságban tett közbe­szólására. Csakhogy éppen hiányzik náluk ebben az ügyben a szükséges tájékozottság. Éppen ellenkezően akkor volt ez exkluzív szórakozás, amikor a lovas­pólót valóban zárt pályán játszották és egyáltalán nem látja be, hogy miért ne lehetne a pályát olyan társaságnak átengedni, amelynek révén ebből jöve­delmet tudnak biztosítani a sziget többi közcéljai előmozdítására is. Azt is mondották, semmit sem nyújtanak a tömegnek, nincs ott pihenőhely, nem lehet leülni. Sétáljanak csak végig a pesti Duna partján a szigeten. Nézék meg ott a nagy költséggel folytatott rendezést, sétáljanak végig a budai parton is, amely szintén készen várja a publikumot két egymás közötti nívóban elhelyezett parki sétánnyal, nézzék meg az új sétautat, amely a Margitsziget közepén a felső- és alsósziget forgalmát összeköti és még sok más dolgot, amit ott a közönség kényelmére, üdülésére és pihenő szórako­zására csináltak, bokrokat, fákat, növényeket ültettek, virágágyakat csináltattak, padokat ezerszámra ren­deltek, tehát valóban nem arra törekedtek, hogy a sziget minél kevesebb kiváltságos ember exkluzív szórakozóhelye legyen, hanem ellenkezően, hogy ott mindenki megtalálhassa a maga csöndes pihenését és nyugalmát. Mint a Közmunkatanács elnöke kezdettől fogva arra törekedett, hogy a Margitsziget jövedelmeit egyáltalán a mérlegét olyan nívóra emelje, hogy komolyan lehessen azután foglalkozni a belépő­díjaknak az eltörlésével és reméli is, hogy ez keresztül­vihető lesz, ha sikerült a programmját zavartalanul és a köz érdekében való megértés mellett keresztül vinni.­­ Ma a szállodaépítés és mindenféle más költséges terv csak álom, minderre nincsen pénz, annyit azon­ban meg kell állapítani, hogy játszóhelyekről igenis történt gondoskodás, ezek azonban természet­­­szerűen nem­ lehetnek a Sziget belső vagy felső részében, hanem a hídfő közelében kell lenniök, hogy a szülők a gyermekeket azonnal elérhessék. Amíg azonban ez a hely fel nem szabadult, addig ezt nem tudják beren­dezni, megépíteni, fokozatosan azonban megcsinálják az egyes létesítményeket és amint a Sziget elején lévő, azt elcsúfító és határozottan nem helyesen és célszerűen elhelyezett különböző építmények onnan elmehetnek, azonnal hozzáfognak a játszóhely megépítéséhez. Ezeket kívánta az elhangzottakra megjegyezni. (Élénk helyeslés.) Büchler József: Mint a törvényhatóság biz. tagja nem köteles nézni milyen okok vezetnek vala­mely újságírót, hogy megírjon valamit. Neki köteles­sége, hogy ha a közvélemény akármiféle úton módon megnyilatkozik, ebben az esetben a sajtó útján, hogy ennek illetékes helyen hangot adjon. Mint az autonómia tagja a közigazgatási bizottságot első­sorban tartja illetékesnek arra, hogy már itt is szóvá tegye ezt az ügyet. Őt az háborítja fel mélységesen, amit éreznie kell mindenkinek, aki tömegeket képvisel és ebben a tekintetben nincsen különbség a közgyűlés két szélső pártja között, érezni kell mindenkinek azt az abúzust, azt a lehetetlen dolgot, hogy amikor vasárnap egy kisiparos vagy munkás, vagy köztiszt­viselő, vagy magántisztviselő két gyermekével ki akar menni a Margitszigetre, ezért 2 pengő belépő­díjat kell fizetnie. Ez hallatlan dolog. Ezt egyáltalán nem látja a Margitsziget vezetősége? Próbálják meg és nézzenek körül, előfordul-e ez még egy helyen a világon, hogy egyszerűen csak azért, hogy levegőt szívhassanak, hogy egy szigetre bemehessenek amely a mienk, a városé, a közönségé, lehetséges-e, hogy ezért bárhol ilyen magas díjakat szedjenek. Nem hallatlan dolog, hogy amikor valaki be akar menni munkás, tisztviselő, kisember, hogy éppen azért, mert vasárnap nagyobb tömegek mennek be, azért felemeljék neki a belépés díját és hétköznap alacsony legyen a díj? Nem furcsa dolog ez? Nem érzik az intézők ennek a fonákságát? Ez az ami őt felháborítja és arra indítja, hogy állandóan és ismé­telten — hiszen hangot adott ennek már azelőtt, mielőtt még Rakovszky Iván biz­­tas volt a Közmun­kák Tanácsának elnöke — hangot adott már annak a véleményének, hogy a margitszigeti belépődíjakat egyszerűen el kell törölni. Az amortizációk fedezetéről beszélt Rakovszky Iván biz. tag. A főváros egyáltalán nem is tudott arról, hogy a Közmunkák Tanácsa hogyan és miképen vásárolja meg a Margitszigetet, őket nem kérdezték meg, a nagyközönséget sem kérdezték meg, Budapest székesfőváros közönségét fetakompli elé állították, a polgármester felállott a közgyűlésen és bejelentette, hogy két nappal előbb véletlenül, tudta meg, hogy megvásárolták a Margitszigetet. Talán lehetett volna valami más megoldást találni és lehetett volna nem ilyen drága kölcsönt felvenni, akkor a belépődíjakat mindjárt el lehetett volna törölni. Nem is az ellen emel kifogást, hogy ott bármiféle sporttelepet léte­sítenek, hanem az ellen, hogy csak azok számára létesítik, akik a lovaspólót űzik és elhiszi az elnöknek, hogy most már nincs golf, azt azonban nem tagadta, hogy azelőtt volt a szigeten golfpálya. Ismételten és tisztelettel azt kéri, tegyék lehetővé a főváros egész népességének, hogy oda, belépődíj fizetése nélkül bemehessen akkor, amikor jólesik. Elnök : Rakovszky Ivánnak, a közmunkatanács elnökének válaszából hallották, hogy ezeket a külön­féle létesítményeket éppen azért csinálják, hogy ezeknek a jövedelmei révén csökkenthető, illetve fedezhető legyen a Margitsziget fentartásának kiadása, hogy ennek következéseképen majd valamikor a belépődíjak lehetően eltörölhetők, vagy csökkent­hetők legyenek. Meggyőződése, hogy a Közmunkák Tanácsának elnöke is arra fog törekedni, hogy amikor bekövetkezik a belépődíjak eltörlése vagy leszállítása, elsősorban a vasárnapi belépődíjak felemelt mértéke szűnjék meg. Meggyőződése, hogy a Közmunkák Tanácsa elnökének szociális érzése arra fog vezetni, hogy elsősorban itt kezdik meg a redukciót. Azt hiszi, ebben a reményben a bizottság a Közmunkák Tanácsának elnöke által előterjesztetteket megnyug­vással tudomásul veheti. (Általános helyeslés.) A napirenden. (Az élelmiszer nagyvásártelep elhelyezése.) Vajna Ede tanácsnok ismerteti a tan. VIII. ügyosztály előterjesztését az élelmiszer nagyvásár­telepnek a soroksári Dunaág helyi kikötőjének szom­szédságában tervezett elhelyezése tárgyában.

Next