Fővárosi Közlöny, 1928 (39. évfolyam, 39-62. szám)
1928-06-26 / 39. szám
Sterbinszky Lipót: Vajna Ede tanácsnok előadását figyelemmel kísérte és minden lényeges részét, ami az előadást illeti, tudomásul veszi. Egy körülményre kívánja azonban a bizottság figyelmét felhívni, tudniillik Vajna Ede tanácsnok nem emlékezett meg arról, hogy az a terület, amely területen a vásárterületet fel akarja építtetni, úgynevezett bűzös övezetben van. Ott van a Spódiumgyár, az Ásványolajgyár, azonkívül a Festékgyár is, amely úgy látszik kisajátítás alá kerül, mert 240.000 pengőt lát erre a célra előirányzatban felvéve. Ott van a közel szomszédságban a Flóragyár, amely egy kissé beljebb van és feltétlenül alterálja magát az egész tervet is. Valahogyan furcsán hangzik az, hogy a Spódiumgyár közvetlen közelében van ennek a területnek, amely rendkívüli bűzt terjeszt különösen akkor, amikor ott enyvet főznek, akkor a közvetlen szomszédságában nyílt piac lesz. Maga az elaborátum is úgy szól, hogy 100, vagy 200 kocsiról nyíltan árusítanák a gyümölcsöt, a zöldséget vagy egyéb élelmiszert s akkor előzetesen nem gondoskodnak arról, hogy annak a gyárnak az üzemével mi történjék. A másik dolog, amit felemlít, a megközelíthetőség szempontja. Úgy tudja, hogy a Kén utca, a Földvári utca és a harmadikat nem tudja, amelyik beletorkollik a Soroksáriútba, közvetlenül megközelíthető a Ferencvárosból. Az az útvonal, amely széléről érinti ezt az egész területet, ez maga a Soroksári-út. A Soroksári-útra azonban csak három keresztutca nyílik. Márpedig ezek az utcák mind olyanok, amelyeken sem a villamos, sem egyéb jármű nem közlekedik. Úgy tudja, hogy a Kén utcában van egy iparvágány, amely közvetlenül a Fegyvergyár előtt megy le, de egyéb járműközlekedés nincsen. Erre vonatkozóan az előterjesztésben kellene valaminek lennie, hogy azt mondhatnák, nemcsak a Soroksári úton közelíthető meg ez a terület, hanem megközelíthető esetleg a Mester utca folytatásából jövő utcán át is akként, hogy onnan szárnyvonalat bocsát le a villamostársaság és onnan is belekapcsolódna a Soroksári útba. A megközelíthetőség szempontjából el kell ismerni azt, hogy ma ez a terület is kívül esik a budapesti városok szempontjából. Koncedálja azt, hogy minden újításnak lesznek ellenzői és azok, akiknek esetleg ma közel van a régi vásárcsarnok, a megközelíthetőség, a vásárlás szempontjából, azok ellenezni fogják azt, hogy a vásárcsarnokot kivigyék arról a helyről. Azt azonban megint el kell ismernie mindenkinek, hogy ott a helyzet nemcsak azért, mert a kereskedelem nem tudja lebonyolítani vásárlásait és értékesítéseit ennél a csarnoknál, hanem egyéb, a város képe szempontjából is tűrhetetlen, mégpedig azért, mert felnyúlik az Erzsébet-hídig ez az egész vásárcsarnok, bódék vannak azon a területen, jóformán levegőhöz sem lehet jutni, bűz van ott, úgyhogy félig-meddig bűzös övezetnek lehet nevezni ezt a területet, tehát már ebből a szempontból is ajánlatos, hogy ezt a vásárt valamivel kijebb vigyék. Csak azt a szempontot kell tisztázni, várjon lehet-e a Spódiumgyárat, az Ásványolajgyárat — a harmadik gyárról nem beszél, mert az beleesik a kisajátításba — eltűntetni a föld színéről. Viszont azután gondoskodni kellene a Soroksári út másik oldalán levő gyapjútisztítótelep, béltisztítótelep és a Helvey-féle vegyészeti gyár működésére nézve valamilyen intézkedés történjék, mert ha ott maradnak azok a gyárak, valahogy befolyásolnák a vásártér egészségügyi állapotát. Ezeket a szempontokat kéri, hogy vegye figyelembe a középítési bizottság és ezek után döntsön afelett, hogy alkalmas terület-e az a vásár céljaira. Nem tud ajánlani alkalmasabb területet. Tény az, hogy a magyar államvasutak kitérő állomása tényleg megfelel annak a célnak, amelyre be akarják állítani, amint azonban látja és az elmondott dolgok is igazolják, azon a területen még sok teendő van, mielőtt hozzájárulhatnának ahhoz, hogy azon a területen megépítsék a vásárteret. Vajna Ede tanácsnok: Ami a bűzös övezetet illeti, ez a városnegyed már nem bűzös övezet, csak valamikor volt, a mostani bűzös övezet egészen másfelé van. Kétségtelen tény, hogy itt van a Spódiumgyár, de az is igaz, hogy a Spódiumgyár ettől a területtől északra fekszik. Budapesten a szél járása — a statisztikai adatok szerint — túlnyomó részben nyugati, északnyugati vagy délnyugati, északi szeleket azonban ritkán kapunk. Vagyis innen a Spódiumgyártól a széljárás a legritkább esetekben érvényesül. Egyébként ez a kérdés 25 évvel ezelőtt napirenden volt, amikor itt ezen a helyen a sertésvásárt és a sertésközvágóhidat létesítette a főváros, akkor ugyanez a kérdés felmerült és részletesen letárgyalták és akkor beigazolódott és a 25 év gyakorlati tapasztalatai is bizonyítják, hogy a sertésközvágóhídon, ahol a húst és szalonnát hosszú időkön keresztül tárolják, pedig nagyon fogékonyak a szagok iránt ezek a húsneműek, nem úgy, mint a zöldség- és főzelékfélék, a sertésközvágóhíd vezetői soha sem panaszkodtak a Spódium-gyár közelsége miatt vagy azért, hogy a szomszédgyárak bűze ártalmára lett volna a húsnak és a szalonnának. Egyrészt északi irányban van az új vásárteleptől a Spódium-gyár, ahol legritkább az egyenes északi széljárás, mert Budapesten a széljárásokat északnyugatról, nyugatról vagy délnyugatról kapjuk, másrészt pedig 25 éves gyakorlati tapasztalatok a sertésközvágóhídon igazolják azt, hogy ez az aggály nem alapos. A Spódium-gyár abban az időben létesült a nagy monarchia részére, amidőn a monarchia egy vámterület volt, amidőn az egész monarchiából idehozták a csontokat, hogy azt itt feldolgozzák. A Csonkamagyarország körülbelül nyolcad- vagy hetedrésze a régi monarchiának, tehát ma sokkal kisebb az üzeme a Spódiumgyárnak, mint amilyen a régi monarchia idejében volt. Ma azonfelül az a helyzet, hogy az Illatos utcában a Spódium-gyárnak van egy másik csontgyára, amely ma üzemben van, úgyhogy érzése szerint a Spódiumgyár az időközben változott politikai és gazdasági helyzetnél fogva kihalásra van ítélve. Azt hiszi, hogy a Spódium-gyár, amidőn egy másik élő üzeme van, ezt a régi üzemet semmi esetre sem fogja fejleszteni. Egyébként is más célra, bűzös üzem céljára úgysem használhatja ezt a telepet, mert erre engedélyt kell kérni, amelyet úgysem kapna meg. Ma már tehát ez nem bűzös övezet, mert a bűzös övezet másutt van. Sterbinszky Lipót : Az Ásványolajgyár is ott van. Vajna Ede tanácsnok: Mind keleti irányban van és délkeleti irányban egyáltalában nincs széljárás. Ez Budapesten a legritkább esetek közé tartozik. Sokkal veszedelmesebb ezeknek a gyáraknak a szomszédsága a sertésközvágóhíddal, mert a délnyugati szél szárnyán kapja ezeket a bűzöket, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a nagy légtömegben az a széljárás semmiesetre sem érkezik a sertésközvágóhíd udvarára, mert útközben annyira eloszlik az a bűz, hogy a közvágóhídon már nem ártalmas, akkor tehát a zöldségre és főzelékre nézve még kevésbé lehet ártalmas, mert ezeket az árakat nem tárolják hosszabb ideig, így tehát hosszabb