Fővárosi Közlöny, 1928 (39. évfolyam, 39-62. szám)

1928-06-26 / 39. szám

Sterbinszky Lipót: Vajna Ede tanácsnok elő­adását figyelemmel kísérte és minden lényeges részét, ami az előadást illeti, tudomásul veszi. Egy körül­ményre kívánja azonban a bizottság figyelmét fel­hívni, tudniillik Vajna Ede tanácsnok nem emlékezett meg arról, hogy az a terület, amely területen a vásár­területet fel akarja építtetni, úgynevezett bűzös övezetben van. Ott van a Spódiumgyár, az Ásvány­olajgyár, azonkívül a Festékgyár is, amely úgy látszik kisajátítás alá kerül, mert 240.000 pengőt lát erre a célra előirányzatban felvéve. Ott van a közel szomszédságban a Flóragyár, amely egy kissé beljebb van és feltétlenül alterálja magát az egész tervet is. Valahogyan furcsán hangzik az, hogy a Spódiumgyár közvetlen közelében van ennek a területnek, amely rendkívüli bűzt terjeszt különösen akkor, amikor ott enyvet főznek, akkor a közvetlen szomszédságában nyílt piac lesz. Maga az elaborátum is úgy szól, hogy 100, vagy 200 kocsiról nyíltan árusítanák a gyümöl­csöt, a zöldséget vagy egyéb élelmiszert s akkor előzetesen nem gondoskodnak arról, hogy annak a gyárnak az üzemével mi történjék. A másik dolog, amit felemlít, a megközelíthetőség szempontja. Úgy tudja, hogy a Kén­ utca, a Földvári­ utca és a harma­dikat nem tudja, amelyik beletorkollik a Soroksári­útba, közvetlenül megközelíthető a Ferencvárosból. Az az útvonal, amely széléről érinti ezt az egész területet, ez maga a Soroksári-út. A Soroksári-útra azonban csak három keresztutca nyílik. Már­pedig ezek az utcák mind olyanok, amelyeken sem a villa­mos, sem egyéb jármű nem közlekedik. Úgy tudja, hogy a Kén­ utcában van egy iparvágány, amely közvetlenül a Fegyvergyár előtt megy le, de egyéb járműközlekedés nincsen. Erre vonatkozóan az elő­terjesztésben kellene valaminek lennie, hogy azt mondhatnák, nemcsak a Soroksári­ úton közelíthető meg ez a terület, hanem megközelíthető esetleg a Mester­ utca folytatásából jövő utcán át is akként, hogy onnan szárnyvonalat bocsát le a villamos­társaság és onnan is belekapcsolódna a Soroksári­ útba. A megközelíthetőség szempontjából el kell ismerni azt, hogy ma ez a terület is kívül esik a budapesti városok szempontjából. Koncedálja azt, hogy minden újításnak lesznek ellenzői és azok, akiknek esetleg ma közel van a régi vásárcsarnok, a megközelíthetőség, a vásárlás szempontjából, azok ellenezni fogják azt, hogy a vásárcsarnokot kivigyék arról a helyről. Azt azonban megint el kell ismernie mindenkinek, hogy ott a helyzet nemcsak azért, mert a kereskedelem nem tudja lebonyolítani vásárlásait és értékesítéseit ennél a csarnoknál, hanem egyéb, a város képe szempontjából is tűrhetetlen, még­pedig azért, mert felnyúlik az Erzsébet-hídig ez az egész vásárcsarnok, bódék vannak azon a területen, jóformán levegőhöz sem lehet jutni, bűz van ott, úgy­hogy félig-meddig bűzös övezetnek lehet nevezni ezt a területet, tehát már ebből a szempontból is ajánlatos, hogy ezt a vásárt valamivel kijebb vigyék. Csak azt a szempontot kell tisztázni, várjon lehet-e a Spódiumgyárat, az Ásványolajgyárat — a harmadik gyárról nem beszél, mert az beleesik a kisajátításba — eltűntetni a föld színéről. Viszont azután gondoskodni kellene a Soroksári­ út másik oldalán levő gyapjútisztítótelep, béltisztítótelep és a Helvey-féle vegyészeti gyár­­ működésére nézve valamilyen intézkedés történjék, mert ha ott maradnak azok a gyárak, valahogy be­folyásolnák a vásártér egészségügyi állapotát. Ezeket a szempontokat kéri, hogy vegye figyelembe a köz­építési bizottság és ezek után döntsön afelett, hogy alkalmas terület-e az a vásár céljaira. Nem tud ajánlani alkalmasabb területet. Tény az, hogy a magyar államvasutak kitérő állomása tényleg megfelel annak a célnak, amelyre be akarják állítani, amint azonban látja és az elmondott dolgok is igazolják, azon a területen még sok teendő van, mielőtt hozzá­járulhatnának ahhoz, hogy azon a területen meg­építsék a vásárteret. Vajna Ede tanácsnok: Ami a bűzös övezetet illeti, ez a városnegyed már nem bűzös övezet, csak valamikor volt, a mostani bűzös övezet egészen más­felé van. Kétségtelen tény, hogy itt van a Spódium­gyár, de az is igaz, hogy a Spódium­gyár ettől a terület­től északra fekszik. Budapesten a szél járása — a statisztikai adatok szerint — túlnyomó részben nyugati, északnyugati vagy délnyugati, északi szeleket azonban ritkán kapunk. Vagyis innen a Spódium­gyártól a széljárás a legritkább esetekben érvényesül. Egyébként ez a kérdés 25 évvel ezelőtt napirenden volt, amikor itt ezen a helyen a sertésvásárt és a sertésközvágóhidat létesítette a főváros, akkor ugyanez a kérdés felmerült és részletesen letárgyalták és akkor beigazolódott és a 25 év gyakorlati tapasztalatai is bizonyítják, hogy a sertésközvágóhídon, ahol a húst és szalonnát hosszú időkön keresztül tárolják, pedig nagyon fogékonyak a szagok iránt ezek a húsneműek, nem úgy, mint a zöldség- és főzelékfélék, a sertésköz­vágóhíd vezetői soha sem panaszkodtak a Spódium-gyár közelsége miatt vagy azért, hogy a szomszédgyárak bűze ártalmára lett volna a húsnak és a szalonnának. Egyrészt északi irányban van az új vásárteleptől a Spódium-gyár, ahol legritkább az egyenes északi széljárás, mert Budapesten a széljárásokat észak­nyugatról, nyugatról vagy délnyugatról kapjuk, másrészt pedig 25 éves gyakorlati tapasztalatok a sertésközvágóhídon igazolják azt, hogy ez az aggály nem alapos. A Spódium-gyár abban az időben létesült a nagy monarchia részére, amidőn a monarchia egy vámterület volt, amidőn az egész monarchiából idehozták a csontokat, hogy azt itt feldolgozzák. A Csonkamagyarország körül­belül nyolcad- vagy hetedrésze a régi monarchiá­nak, tehát ma sokkal kisebb az üzeme a Spódium­gyárnak, mint amilyen a régi monarchia idejében volt. Ma azonfelül az a helyzet, hogy az Illatos­ utcában a Spódium-gyárnak van egy másik csontgyára, amely ma üzemben van, úgy­hogy érzése szerint a Spódium­gyár az időközben változott politikai és gazdasági hely­zetnél fogva kihalásra van ítélve. Azt hiszi, hogy a Spódium-gyár, amidőn egy másik élő üzeme van, ezt a régi üzemet semmi esetre sem fogja fejleszteni. Egyébként is más célra, bűzös üzem céljára úgysem használhatja ezt a telepet, mert erre engedélyt kell kérni, amelyet úgysem kapna meg. Ma már tehát ez nem bűzös övezet, mert a bűzös övezet másutt van. Sterbinszky Lipót : Az Ásványolajgyár is ott van. Vajna Ede tanácsnok: Mind keleti irányban van és délkeleti irányban egyáltalában nincs szél­járás. Ez Budapesten a legritkább esetek közé tar­tozik. Sokkal veszedelmesebb ezeknek a gyáraknak a szomszédsága a sertésközvágóhíddal, mert a délnyugati szél szárnyán kapja ezeket a bűzöket, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a nagy légtömeg­ben az a széljárás semmiesetre sem érkezik a sertés­közvágóhíd udvarára, mert útközben annyira eloszlik az a bűz, hogy a közvágóhídon már nem ártalmas, akkor tehát a zöldségre és főzelékre nézve még kevésbé lehet ártalmas, mert ezeket az árakat nem tárolják hosszabb ideig, így tehát hosszabb

Next