Fővárosi Közlöny, 1940 (51. évfolyam, 29-57. szám)

1940-07-02 / 29. szám

zy. szam­­o­jun­us­z. huVAKUbl KÜZLU1N Y / O I építmény a polgármesteri XIII. ügyosztály becslése szerint beépített köbméterenkint 22-10 pengővel értékelhető. Az ingatlan értéke tehát 350.000 pengős telekértékkel és 900.000 pengős épület­értékkel 1,250.000 pengő. Az ingatlanok ismertetett becsértéke a leltári értéket 30—50%-kal meghaladja és forgalmi érté­kük kifejezőjének tekinthető. Az ingatlanok ezen becsértékét az Országos Társadalombiztosító Intézet elfogadta. III. javaslat. A fentiek alapján a következő határozati javaslatot terjesztem elő . »A közgyűlés elhatározza, hogy a székesfőváros tulajdonában levő VIII., Tisza Kálmán-tér, Légszesz-utca, Fiumei­út mentén fekvő 34707.hr. számú 6646-80 négyszögöl területű teleknek a Légszesz-utca mentén körül­belül 1300 négyszögöl területrész levágása után fennmaradó körülbelül 5346­80 négyszögöles telek­részből a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által el­rendelendő utcaszabályozás vagy utcanyitás cél­jára szükséges terület levonása után fennmaradó telekrészét, teljes egészében négyszögölenkint 520 pengős vételáron ; továbbá a VIII., Alföldi­ utca 16—18. számú 34725. és 34726. hr. számú kislakásos bérházakat 1.250.000 pengős vételáron, per- és tehermentesen eladja az Országos Társadalombiztosító Intézetnek a követ­kező feltételek mellett : 1. Az Intézet a kb. 5346-80 négyszögöl területű úgynevezett »Gázgyári telek« nagyságának meg­felelő, négyszögölenkint 520 pengővel számított vételárból, továbbá a VIII., Alföldi­ utca 16—18. számú kislakásos bérház 1.250.000 pengős vétel­árából, a székesfőváros által kibocsátott 1939. évi 20 millió aranypengős kislakásépítési kölcsön­kötvények megfelelő névértékű kötvényeivel akkora összeget egyenlíthet ki, hogy az ezen, továbbá a 29/1940. és a 331/1940. kgy. szám alatt már elhatározott ingatlanadásvételek lebonyolításával összesen 10 millió pengő névértékű kötvény kerüljön vissza az Országos Társadalombiztosító Intézettől a főváros birtokába. A vételár ezen összeget meghaladó részét az Intézetnek készpénzben kell kifizetni. 2. Az ingatlanok tulajdonjogának átruházásá­val járó mindennemű (szerződési, ingatlanvagyon­átruházási stb.) illeték az Országos Társadalom­biztosító Intézetet terheli. 3. A »Gázgyári telek« kb. 5346-80 négyszögöl területű részét a főváros csak részletekben, a Központi városháza újjáépítésével kapcsolatban létesülő Üzemi Székház megépítése, illetve a Gázművek igazgatóságának üzemi osztályának, a központi raktárnak és a gépkocsi üzemnek át­helyezése után bocsátja az Országos Társadalom­biztosító Intézet rendelkezésére. Ennélfogva az Intézet a vételárat a kislakásépítési kölcsönköt­vényekkel ugyancsak részletekben egyenlíti ki akkor, amikor az egyes telekrészek birtokbaadása megtörténik és olyan összegekkel, amelyek a mindenkori birtokbaadott és városszabályozási terv szerint már véglegesen kialakított telek nagyságának négyszögölenkint 520 pengővel számítva megfelelnek. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a fenti ingatlanok adásvételi­ szerződését az Országos Társadalombiztosító Intézettel ilyen értelemben megkösse és az ezzel kapcsolatban szükséges egyéb intézkedéseket megtegye. Ehhez a közgyűlési határozathoz kormány­hatósági jóváhagyás szükséges, ezért a m. kir. belügyminiszter úrhoz kell felterjeszteni.« A határozat meghozatalánál az 1930: XVIII. t.-c. 36. §. értelmében név szerint kell szavazni. 2. Előterjesztés a m. kir. belügyminiszter leirata a budapesti főkapitányság székház építése tárgyában. (Előadó : dr. Beliczay Imre tanácsnok.) 68.808/1940—VI. szám. Tisztelt Közgyűlés ! A budapesti főkapitányságnak mai elhelyezése úgy az állam, mint a főváros szempontjából jogosan kifogás tárgyává tehető. A főkapitányság épülete elavult, beosztása nem célszerű és az egyre növekvő ügy- és ügyfélforgalom mellett nemcsak az ott zsúfoltan elhelyezett tisztviselők és őrszemélyzet egészségét veszélyezteti, hanem az ügyintézést is hátráltatja és így a közönségnek sok felesleges fáradságot okoz. Az illetékes szervek, a sajtó és a nagyközönség részéről ismételten elhangzott az a kívánság, hogy a budapesti főkapitányság korszerű, a megsok­szorozódott ügyek akadálytalan intézését lehetővé tevő és ezzel a közönség érdekeit is szolgáló új épületben helyeztessék el. Dr. Csilléry András törvényhatósági bizottsági tag a székesfőváros közigazgatási bizottságának 1939. április havi ülésén hangot is adott ezeknek a közérdekű kívánságoknak, indítványozta új főkapitánysági székház építését és a kérdés azóta is napirenden maradt. Az indítványt magamévá tettem s ehhez­képest 1939. november 21.-én 72.333/1939—VI. szám alatt felterjesztéssel fordultam a m. kir. belügyminiszter úrhoz, amelyben az új főkapitány­sági épület építkezési költségeire — egyes vidéki városokhoz hasonlóan — a székesfőváros állam­rendőrségi hozzájárulásának hitelfedezetként való kijelölését javasoltam. E felterjesztésemre a m. kir. belügyminiszter úr 1940. június 21.-én 81.136/1939—VI. a. szám alatt kelt alábbi leiratot intézte hozzám : »A m. kir. rendőrség budapesti főkapitány­ságának elhelyezésére szolgáló székház építése ügyében Polgármester Úr 72.333/1939. sz. jelentésé­ben oly értelmű javaslatot tett, hogy amennyiben a székesfőváros által rendőrségi hozzájárulás címen fizetendő évi 2 millió pengő a főkapitánysági székház építési összege erejéig a Budapest Székes­fővárosi Községi Takarékpénztárra engedményez­tetnék — a székesfőváros az építkezés előre­haladásához képest szükségessé váló építési költséget a Községi Takarékpénztár Rt. útján a szokásos kölcsön­feltételek mellett előlegezné. Ezt a tervezetet a pénzügyminiszter úr meg­hallgatása után államháztartási okokból elfogadásra alkalmasnak nem találtam.

Next