Fővárosi Közlöny, 1942 (53. évfolyam, 1-22. szám)

1942-01-02 / 1. szám

bére, hetibére, havibére, teljesítménybére, az el­adott áruk meghatározott darabszáma vagy más mennyisége után előre meghatározott összegben megállapított jutaléka stb.) nem lehet kevesebb, mint az illető munkaadó üzletében, üzemében vagy vállalatában az 1940. évi október hó 5. napján érvényben volt megállapodás vagy szokás (gyakor­lat) alapján járó egységbér. Ha a munkaadó az 1940. évi október hó 5. napján valamely munka­körben munkavállalót nem foglalkoztatott, az illető munkakörben későbben alkalmazott munkavállaló egységbére nem lehet kevesebb, mint a munkaadó üzletében, üzemében vagy vállalatában az illető munkakörbe tartozó munkáért az 1940. évi október hó 5. napját megelőzően utoljára fizetett egységbér. Az üzleti forgalom (az eladott áruk árának stb.) meghatározott százalékában megállapított jutalék vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság tekintetében az első bekezdés rendelke­zésének alkalmazásában az egységbér összege helyett az említett járandóság százalékszerűen megállapított kulcsa mérvadó. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter e százalékszerűen meg­állapított kulcs mértékének leszállítását kivételesen indokolt esetben megengedheti. A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a vissza­foglalt délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1940. évi október hó 5. napja helyett a határnap az 1941. évi április hó 30. napja. 3. §. A rendelet hatálya alá tartozó munkaválla­lóknak az 1941. évi november hó 30. napja után teljesített munkájáért a munkaadó külön bérpót­lékot is köteles fizetni. A bérpótlék a bérelszámo­lási időszakban elért munkabér 30 (harminc) százaléka. E rendelkezés alkalmazásában munka­bér az összkereset, ideértve a túlóradíjat és az eladott áruk meghatározott darabszáma vagy más mennyisége után előre meghatározott összegben megállapított jutalékból származó keresetet is, de nem számítva ide az üzleti forgalom — az eladott áruk árának stb. — meghatározott százalékában megállapított jutalékból származó keresetet, vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandó­ságot, valamint a jelen rendelet alapján járó bér­pótlékot sem. Az üzleti forgalom — az eladott áruk árának stb. — meghatározott százalékában megállapított jutalékból származó kereset vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandó­ság­ után a bérpótlék mértéke 15 (tizenöt) százalék. A tizedfilléreket felfelé kell kikerekíteni. A természetben járó szolgáltatás (járandóság) után — amennyiben azt a munkaadó nem váltja, meg, hanem valóban természetben adja — bér­pótlék nem jár. A bérpótlékot a bérelszámolási­ időszakra járó munkabérrel egyidejűen kell fizetni. Az 1941. évi december hónapra vagy ennek valamely részére a jelen rendelet hatálybalépését megelőző időben már kifizetett munkabér után a bérpótlékot a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizennégy napon belül kell kifizetni. A jelen­t. rendelkezéseit a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi ország-­­részen, valamint a visszafoglalt délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérpótlék mértéke az első bekezdés második mondatában meghatározott 30 (harminc) százalék helyett 23 (huszonhárom) százalék, az első bekezdés negyedik mondatában meghatározott 15 (tizenöt) százalék helyett pedig 8 (nyolc) százalék. 4. §. Ha a munkaadó a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalójának egységbérét az 1940. évi október hó 5. napja után történt elhatározás folytán az 1940. évi október hó 5. napján érvényben volt megállapodás vagy szokás (gyakorlat) alapján járó egységbér összeget meghaladóan felemelte, — a negyedik bekezdésben foglalt kivétellel — a bér­pótlékba be lehet számítani azt a többletet, amellyel a munkavállaló az egységbér felemelése folytán többet keres annál az összegnél, amely őt az egység­bér felemelése hiányában megilletné. Az üzleti forgalom (az eladott áruk árának, stb.) meghatáro­zott százalékában megállapított jutalék vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság kulcsának felemelése esetében az ez után a járandó­ság után járó bérpótlékba be lehet számítani azt a többletet, amellyel a munkavállaló a kulcs felemelése következtében többet keres annál az összegnél, amely őt a kulcs felemelése hiányában megilletné. Az ilyen járandóság más okból bekövetkezett emel­kedése miatt a bérpótlékba beszámításnak egyéb­ként nincsen helye. Az első bekezdésben foglalt rendelkezés szem­pontjából csak az 1941. évi november hó 30. napja után, az illető bérelszámolási időszakra esedékessé vált többletet lehet beszámítani. Az 1941. évi december hónapra vagy ennek valamely részére a jelen rendelet hatálybalépését megelőző időbe már kifizetett munkabér után a 3. §. harmadik bekezdésének második mondata értelmében fizetendő bérpótlékba be lehet számí­tani az illető munkavállalónak az említett időre a 2980/1941. M. E. és a 3620/1941. M. E. számú ren­deletekkel módosított és kiegészített 7290/1940. M. E. számú rendelet — illetőleg a visszafoglalt délvidéki területen az 54.700/1941. Ip. M. számú rendelet — szerint fizetett bérpótlékot is. Ha a munkaadó a munkavállalója egység­­bérét, illetőleg az üzleti forgalom (az eladott áruk árának, stb.) meghatározott százalékában meg­állapított jutalékának vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóságának kulcsát a munkavállalónak magasabb munkakörbe helyezése vagy meghatározott szolgálati idő eltöltése alapján vagy más alapon történt előléptetése címén emelte fel, az ebből származó többletet a bérpótlékba nem lehet beszámítani. A jelen­t. rendelkezéseit a visszafoglalt dél­vidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első bekezdésben említett 1940. évi október hó 5. napja helyett a határnap az 1941. évi április hó 30. napja.

Next