Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 28-55. szám)
1947-07-12 / 28. szám
ságharcban tetőződő kibontakozásának. Az eseményeknek az általános, köztudatban gyökeredzése felment minden indokolás alól, hogy mennyire lényeges ennek a mély jelentőségű évfordulónak széleskörű, országos megünneplése. Csupán annyit kell megjegyezni, hogy ilyen évfordulók eleven bekapcsolása a jelenbe, közvetlen összefüggések teremtése a mai élettel nemcsak azt a történeti tudatot erősíti, amely minden államélet megalapozottságában komoly szerepet játszik, hanem a jelen eseményeinek szükségszerű, a nemzetfejlődés helyes útját mutató eredetét igazolja. Nem kétséges, hogy éppen ezek miatt a szempontok miatt nem külsőséges ünnepségek rendezésére szabad a nagy súlyt fektetni, hanem vagy olyan maradandó művek és alkotások létrehozására, amelyek a magyar lélekben tovább hatnak és eredményeket teremtenek, vagy legalább olyan szellemi tartalmak feltárására és tudatossátételére, amelyek tanulságukkal mélyebb, távolabbi hatásokat érlelnek. Még a látszólag külsőséges ünnepi kereteknek is helyi hagyomány, a szellemi továbbélés hitelét kell biztosítani. Ebben az elgondolásban állítottuk össze a mellékelt vázlattervezetet az 1948/49. emlékév, kettős emlékév ünnepségeihez. A tervezet rugalmas, egyrészt csak a legkiemelkedőbb pontokat tartalmazza, másrészt olyan lehetőségeket, amelyek kidolgozásuk során még módosulhatnak, vagy alkalmasabbnak helyet adhatnak. Figyelemmel azonban az előbb felállított követelményekre, szükségesnek látszik, hogy az emlékév előkészületi munkálatai máris meginduljanak és ehhez a meginduláshoz szükséges az előttünk álló lehetőségek némi áttekintése, amit a tervezet próbál összefoglalni. Természetesen a tervezet végleges formában csak más illetékes szervek (Tájékoztatásügyi Minisztérium, Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium, Tudományos Akadémia, egyetemek és főiskolák, kiadóvállalatok stb.) bevonásával s az elgondolások összhangbahozásával történhetik meg. Az erre irányuló tárgyalások megindításához feltétlenül szükséges, hogy a székesfőváros a maga részéről is megtegye a kezdeményező lépéseket és hogy ezek a kezdeményező lépések a székesfővároson belül határozott egységes elgondolás alapján történjenek. Budapest székesfővárost hivatottnak érezzük arra, hogy az 1948/49-es emlékév elkészítésére a kezdeményező lépéseket megtegye. Az 1848/49-es szabadságmozgalmak lényegükben Budapesten indultak ki, maga a szabadság születésnapja nemcsak véletlenül zajlik le Pesten, hanem amint a gondolat erjedésének színtere volt, ugyanúgy a sikerrevivésnek számottevő tényezője lett különösen azáltal, hogy Pest város hatósága a 12 pont elfogadásával és a népakarat határozott elismerésével a vértelen forradalom diadalrajutását szolgálta. A közcsendre ügyelő bizottmány, amely az alkotmányos szervek megszületéséig a szabad Magyarország legfőbb szerve volt, határozottan a városi hatóság keretében alakult, feje Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere volt s így az új népi magyar állam első lépését Pest város hatóságának segédkezésével tette meg. A székesfőváros tehát nagynevű elődök emlékének hódol és az országban a százados fejlődés parancsolta hivatása felől tesz tanúságot, amikor az 1948/49. emlékév elkészítését a maga részéről már most megkezdi, minek alapján rövid idő alatt további részletes előterjesztéseinket meg fogjuk tenni. A megemlékezések között főként a határozott ünnepi, alkalmi jellegűek szerepelnek, míg az ünnepi esztendők gondolatköréből fakadó, általánosabb jelentőségű szervezések, elsősorban a nép, a társadalom szellemi irányítása, a szabadságharc eszmevilágában való nevelése, az akkor életrehívott eszmények síkjára emelése a teendők külön csoportjaként jelentkeznek. Ezek egyik ágazatát az Iskolánkívüli Népművelés fogja ellátni, részletes munkatervével. Természetszerűleg ugyanide vág az iskolák szerepe az ünnepi esztendőkben, nem is annyira a külső, formai ünnepségekben, amelyekben részvételük eléggé világos, hanem az ünnepi esztendők megszólaltatása a nevelési feladatok között, aminek a két egész esztendőt magába ölelően tervszerűnek, a magasabb nevelési eszményekkel összhangban céltudatosnak és a történeti visszaemlékezésen felül korszerűnek kell lennie. További elgondolások kezdeményezése, esetleg az illetékes szerveknél való nyomatékos szorgalmazása ugyanennek a fővárosi feladatkörnek részei lehetnek, átfogóbb alkalmazásban. Alapvető, szervezeti jelentőségűnek látszik a »Szabadságévek« első évének a »Forradalom esztendeje«, második évének a »Szabadságharc esztendeje« szempontjai szerint való megkülönböztetése, ami a megemlékezések megosztásánál irányadó és előnyös lehet. Az első Petőfi, a második Kossuth éve : ez a szembeállítás élesen körülírja az elgondolást, ami egyébként főleg az itt összevont részletekben jelentkezik. A gyakorlati megvalósítás szempontjai szerint csoportosított tervezet főbb javaslatai a következők : I. Kiállítások. 1. Március 15. kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A szabadságharc teljes emlékanyaga. 2. Magyar forradalmak. Dokumentáris kiállítás az Iparművészeti Múzeumban másolati anyaggal, oktató, nevelő céllal. (Dózsa erdélyi szabadságharcok. Thököly, Rákóczi, Martinovics, 1848/49. Kossuth tervei, munkásmozgalmak, forradalom és ellenforradalom.) 3. Magyar művészet 1848-ban (Székesfővárosi Képtár). 4. Magyar művészet 1948-ban. (Általános kiállítás, nagy díjakkal). 5. Könyvkiállítás a Fővárosi Könyvtárnak a szabadságharcra vonatkozó könyvanyagából. 6. Petőfi kiállítás a Petőfi-házban. II. Művészi alkotások, emlékművek. 1. Nagy bronz díszégő a Nemzeti Múzeum lépcsőpárkányán. (Ünnepi emlékláng Petőfi felirattal, különleges gázvilágítással). 2. Emléktáblák elhelyezése a fővárosnak a szabadságharcban szerepet játszó épületein. 3. Nagy Szabadságharc emlékmű tervezése és alapkőletétele Szabadságharc-emlékliget formájában, (középen oltárszerű főemlék, körülötte kisebb emlékoszlopok a Szabadságharc hőseinek, az egész zárt kertészeti keretben különálló kertegységként). 4. Szabadságharc-emlékérem : a) az emlékévek összes résztvevőinek, kitüntetettjeinek, ösztöndíjasoknak, b) a világ városainak, polgármestereinek, c) külföldi vendégeinknek, d) külföldi barátainknak, a követségek útján. Az éremterv beszerzése nagy pályázatok útján. 5. Szabadságévjelvény tervezése. Egyszerű grafikai ábrázolás, jelkép, évszámokkal, Budapest felírással. Alkalmazandó az évek minden meghívóján, minden hivatalos falragaszán, a rendezőség levelezésén, minden könyvkiadványon, záróbélyegként idegenforgalmi levelezésünkön, az előzetes propagandában röplapként, óriási falragaszként, hirlapfejekben stb. III. Szabadságdíj pályázatok. a) A szabadságeszme jegyében fogant nagyszabású művek : történeti regény, színmű, szabadságszobor, nagyméretű festmény (freskó), budapesti művelődési központ (épülettervpályázat), nagy zenekari (énekkari) zenemű. (Esetleg nemzetközi.) b) A szabadságharc ismeretét előmozdító művek felkarolása : szabadsághősök népszerű életrajzai, szabadságharc regényes leírása, alkalmi színmű március 15-re, műkedvelők részére alkalmi megemlékezés, a szabadságharc budapesti részleteivel foglalkozó történeti művek, egykori zeneművek mai feldolgozásai, 1848 programzene. c) Ösztöndíjak fiatal írók, tudósok, művészek részére (irodalmi, képzőművészeti, zeneművészeti, tudományos).