Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 28-55. szám)

1947-07-12 / 28. szám

ságharcban tetőződő kibontakozásának. Az eseményeknek az általános, köztudatban gyökeredzése felment minden indokolás alól, hogy mennyire lényeges ennek a mély jelen­tőségű évfordulónak széleskörű, országos megünneplése. Csupán annyit kell megjegyezni, hogy ilyen évfordulók eleven bekapcsolása a jelenbe, közvetlen összefüggések teremtése a mai élettel nemcsak azt a történeti tudatot erősíti, amely minden államélet megalapozottságában komoly szerepet játszik, hanem a jelen eseményeinek szük­ségszerű, a nemzetfejlődés helyes útját mutató eredetét igazolja. Nem kétséges, hogy éppen ezek miatt a szempontok miatt nem külsőséges ünnepségek rendezésére szabad a nagy súlyt fektetni, hanem vagy olyan maradandó művek és alkotások létrehozására, amelyek a magyar lélekben tovább hatnak és eredményeket teremtenek, vagy legalább olyan szellemi tartalmak feltárására és tudatossá­tételére, amelyek tanulságukkal mélyebb, távolabbi hatá­sokat érlelnek. Még a látszólag külsőséges ünnepi keretek­nek is helyi hagyomány, a szellemi továbbélés hitelét kell biztosítani. Ebben az elgondolásban állítottuk össze a mellékelt vázlattervezetet az 1948/49. emlékév, kettős emlékév ünnep­ségeihez. A tervezet rugalmas, egyrészt csak a legkiemel­kedőbb pontokat tartalmazza, másrészt olyan lehetőségeket, amelyek kidolgozásuk során még módosulhatnak, vagy alkal­masabbnak helyet adhatnak. Figyelemmel azonban az előbb felállított követelményekre, szükségesnek látszik, hogy az emlékév előkészületi munkálatai máris megindul­janak és ehhez a meginduláshoz szükséges az előttünk álló lehetőségek némi áttekintése, amit a tervezet próbál össze­foglalni. Természetesen a tervezet végleges formában csak más illetékes szervek (Tájékoztatásügyi Minisztérium, Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium, Tudományos Akadémia, egyetemek és főiskolák, kiadóvállalatok stb.) bevonásával s az elgondolások összhangbahozásával történhetik meg. Az erre irányuló tárgyalások megindításához feltétlenül szükséges, hogy a székesfőváros a maga részéről is megtegye a kezdeményező lépéseket és hogy ezek a kezdeményező lépések a székesfővároso­n belül határozott egységes elgon­dolás alapján történjenek. Budapest székesfővárost hivatottnak érezzük arra, hogy az 1948/49-es emlékév elkészítésére a kezdeményező lépéseket megtegye. Az 1848/49-es szabadságmozgalmak lényegükben Budapesten indultak ki, maga a szabadság születésnapja nemcsak véletlenül zajlik le Pesten, hanem amint a gondolat erjedésének színtere volt, ugyanúgy a sikerrevivésnek számottevő tényezője lett különösen azáltal, hogy Pest város hatósága a 12 pont elfogadásával és a nép­akarat határozott elismerésével a vértelen forradalom diadalrajutását szolgálta. A közcsendre ügyelő bizottmány, amely az alkotmányos szervek megszületéséig a szabad Magyarország legfőbb szerve volt, határozottan a városi hatóság keretében alakult, feje Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere volt s így az új népi magyar állam első lépését Pest város hatóságának segédkezésével tette meg. A székesfőváros tehát nagynevű elődök emlékének hódol és az országban a százados fejlődés parancsolta hivatása felől tesz tanúságot, amikor az 1948/49. emlékév elkészítését a maga részéről már most megkezdi, minek alapján rövid idő alatt további részletes előterjesztéseinket meg fogjuk tenni. A megemlékezések között főként a határozott ünnepi, alkalmi jellegűek szerepelnek, míg az ünnepi esztendők gondolatköréből fakadó, általánosabb jelentőségű szerve­zések, elsősorban a nép, a társadalom szellemi irányítása, a szabadságharc eszmevilágában való nevelése, az akkor életrehívott eszmények síkjára emelése a teendők külön csoportjaként jelentkeznek. Ezek egyik ágazatát az Iskolán­kívüli Népművelés fogja ellátni, részletes munkatervével. Természetszerűleg ugyanide vág az iskolák szerepe az ünnepi esztendőkben, nem is annyira a külső, formai ünnep­ségekben, amelyekben részvételük eléggé világos, hanem az ünnepi esztendők megszólaltatása a nevelési feladatok között, aminek a két egész esztendőt magába ölelően tervszerűnek, a magasabb nevelési eszményekkel összhang­ban céltudatosnak és a történeti visszaemlékezésen felül korszerűnek kell lennie. További elgondolások kezdemé­nyezése, esetleg az illetékes szerveknél való nyomatékos szorgalmazása ugyanennek a fővárosi feladatkörnek részei lehetnek, átfogóbb alkalmazásban. Alapvető, szervezeti jelentőségűnek látszik a »Szabad­ságévek« első évének a »Forradalom esztendeje«, második évének a »Szabadságharc esztendeje« szempontjai szerint való megkülönböztetése, ami a megemlékezések meg­osztásánál irányadó és előnyös lehet. Az első Petőfi, a második Kossuth éve : ez a szembeállítás élesen körülírja az elgondolást, ami egyébként főleg az itt összevont részle­tekben jelentkezik. A gyakorlati megvalósítás szempontjai szerint csopor­tosított tervezet főbb javaslatai a következők : I. Kiállítások. 1. Március 15. kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A szabadságharc teljes emlékanyaga. 2. Magyar forradalmak. Dokumentáris kiállítás az Iparművészeti Múzeumban másolati anyaggal, oktató, nevelő céllal. (Dózsa erdélyi szabadságharcok. Thököly, Rákóczi, Martinovics, 1848/49. Kossuth tervei, munkásmozgalmak, forradalom és ellen­forradalom.) 3. Magyar művészet 1848-ban (Székesfővárosi Képtár). 4. Magyar művészet 1948-ban. (Általános kiállítás, nagy díjakkal). 5. Könyvkiállítás a Fővárosi Könyvtárnak a szabad­ságharcra vonatkozó könyvanyagából. 6. Petőfi kiállítás a Petőfi-házban. II. Művészi alkotások, emlékművek. 1. Nagy bronz díszégő a Nemzeti Múzeum lépcső­párkányán. (Ünnepi emlékláng Petőfi felirattal, külön­leges gázvilágítással). 2. Emléktáblák elhelyezése a fővárosnak a szabadság­harcban szerepet játszó épületein. 3. Nagy Szabadságharc emlékmű tervezése és alapkő­letétele Szabadságharc-emlékliget formájában, (középen oltárszerű főemlék, körülötte kisebb emlékoszlopok a Szabadságharc hőseinek, az egész zárt kertészeti keretben különálló kertegységként). 4. Szabadságharc-emlékérem : a) az emlékévek összes résztvevőinek, kitüntetett­jeinek, ösztöndíjasoknak, b) a világ városainak, polgármestereinek, c) külföldi vendégeinknek, d) külföldi barátainknak, a követségek útján. Az éremterv beszerzése nagy pályázatok útján. 5. Szabadságévjelvény tervezése. Egyszerű grafikai ábrázolás, jelkép, évszámokkal, Budapest felírással. Alkalmazandó az évek minden meghívóján, minden hivatalos falragaszán, a rendezőség levelezésén, minden könyvkiadványon, záróbélyegként idegenforgalmi levelezésünkön, az előzetes propagandában röplapként, óriási falragaszként, hirlapfejekben stb. III. Szabadságdíj pályázatok. a) A szabadságeszme jegyében fogant nagyszabású művek : történeti regény, színmű, szabadságszobor, nagyméretű festmény (freskó), budapesti művelődési központ (épülettervpályázat), nagy zenekari (énekkari) zenemű. (Esetleg nem­zetközi.) b) A szabadságharc ismeretét előmozdító művek fel­karolása : szabadsághősök népszerű életrajzai, szabadságharc regényes leírása, alkalmi színmű március 15-re, műkedvelők részére alkalmi megemlékezés, a szabadságharc budapesti részleteivel foglalkozó történeti művek, egykori zeneművek mai feldolgozásai, 1848 programzene. c) Ösztöndíjak fiatal írók, tudósok, művészek részére (irodalmi, képzőművészeti, zeneművészeti, tudo­mányos).

Next