Fővárosi Közlöny, 1949 (60. évfolyam, 1-48. szám)

1949-01-08 / 1. szám

tésével kapcsolatos minden jogcselekmény végzésére (az értéke­sítések, pénzösszegek és egyéb értékek átvételére és nyugtázá­sára, az elszámolásra és nyilatkozattételre, beleértve az egyesség­kötést is), mint társvállalkozók meghatalmazottja jogosult. Ha ezt elmulasztják, a megrendelő a vállalkozók bármelyikét társai meghatalmazottjának tekintheti. Jogi személyek ugyan­csak kötelesek ajánlatukban a fenti jogkörrel rendelkező meghatalmazottjukat megnevezni. A meghatalmazás vissza­vonása a megrendelő székesfővárossal szemben csak az új meghatalmazás írásbeli közlésével válik hatályossá. (5) Fővállalkozó köteles ajánlatában megnevezni azokat az önálló iparosokat, akik a munka végzését alvállalkozókként elvállalják és csatolnia kell az alvállalkozó erre vonatkozó nyilatkozatát, valamint iparjogosítványuk másolatát. Az ipar­jogosítvány másolata tekintetében a (3) bek. foglaltak irány­adók. Ugyanígy kell eljárni annak az építési vállalkozónak, akinek az építés végrehajtására iparjogosítványa nincs. (6) Pályázni csak a székesfőváros által kiadott hivatalos nyomtatványokon (ajánlati, költségvetési űrlap stb.) lehet és pedig minden versenytárgyalási hirdetménnyel kapcsolatban külön-külön. Ha valamelyik versenytárgyalási hirdetményben többféle munka vagy szállítás van megjelölve, az egyes munká­latokra (különböző iparág köréhez tartozó cikkekre) külön­külön is lehet ajánlatot tenni. A többféle cikkre (munkanemre) ajánlatot tevő vállalkozó köteles nyilatkozni, hogy egyes cikkekre (munkanemekre) is vállal-e megbízást. (7) A megrendelő székesfőváros figyelembe veheti a kiírás­tól eltérő (pót- és helyettesítő) anyag felhasználásával vagy eltérő eljárással készülő árukra, illetve munkálatokra tett ajánlatot is, ha ezek a célnak legalább annyira megfelelnek, mint a kiírásban feltüntetett anyag felhasználásával vagy eljárással készülő áru, illetve munkálat és ha az ajánlat ezeknek szabatos leírását tartalmazza. (8) Ha a versenytárgyalási hirdetmény (ajánlati felhívás) nem közli, hogy a közszállítás teljesítéséhez szükséges anyagok kiutalását a Gazdasági Főtanács és az Országos Árhivatal kilátásba helyezte, úgy a kiutalás megszerzéséről a vállalkozó köteles gondoskodni. (9) Az ajánlatot az ajánlati és költségvetési űrlap szövegé­nek felhasználásával, e hirdetményben — és e hirdetményben felsorolt kiadmányokban — foglaltaknak megfelelően úgy kell elkészíteni, hogy az ajánlat és mellékletei a szerződés minden feltételét tartalmazzák. (10) Az ajánlatban kihúzás, törlés, beszúrás vagy egyéb javítás általában tilos. Az elkerülhetetlen javítást az ajánlat végén külön záradékban, a javított tételek tüzetes felsorolásával, ugyanúgy kell aláírni, mint az ajánlatot. (11) Az ajánlatot cégszerűen kell aláírni. Ha a vállalkozó nem bejegyzett cég, a sajátkezűleg aláírt ajánlat tanúzás nélkül, az idegen kézzel vagy gépen írt ajánlatát két tanúval előttemezve kell aláírni. Ugyanígy kell aláírni az ajánlat esetleges mellék­leteit (költségvetés, tervek stb.). (12) Ha a vállalkozó bejegyzett cég, csatolnia kell a cég­jegyzék hiteles kivonatát és a hiteles címpéldányt vagy a cég­jegyzékkivonat hiteles másolatát és a címpéldány hitelesített fénymásolatát. Szabad egyszerű másolatot (fénymásolatot) is becsatolni, de ebben az esetben az eredeti cégjegyzési okiratokat (vagy hitelesített másolatokat) az odaítélés közlésétől számított 3 nap alatt a megrendelőnél be kell mutatni. (13) Az ajánlatot az illető versenytárgyalási hirdetmény­ben (ajánlati felhívásban) megjelölt helyen és időben kell benyúj­tani. A több ívből álló ajánlatot esetleges mellékleteivel együtt (kivéve az iparjogosítványt, a cégjegyzékkivonatot, a cím­példányt, a társadalombiztosítási tartozásra vonatkozó kimu­tatást, a kedvezményt igazoló és a bánatpénz letételét igazoló okiratot) zsinórral egybe kell fűzni és a zsinór végét az ajánlat hátlapján cégszöveget tartalmazó pecséttel kell ellátni. (14) A mellékletekkel felszerelt ajánlatot sértetlen boríték­ba kell helyezni. A pecséttel lezárt borítékra szembetűnő módon rá kell írni a hirdetmény ügyszámát, a munka meg­nevezését és a »közszállítási pályázat« szavakat. (15) Budapesti ajánlattevő ajánlatában postán nem küld­heti be. (16) Az ajánlattevőnek ajánlatában ki kell jelentenie, hogy a hirdetett munka vagy szállítás teljesítésére vonatkozólag érvényben levő általános és részletes vállalati feltételeket, továbbá a terveket, a helyi (telek stb.) viszonyokat ismeri s hogy az említett feltételeket, valamint a székesfőváros szokásos elszámoló szabályzatát magára nézve mindenben kötelezően elfogadja. (17) Az ajánlathoz bánatpénzképen, készpénzt vagy más értéket (takarékbetéti könyvecskét, értékpapírt stb.) mellékelni nem szabad és az ilykép netán előálló károsodásért a székesfőváros semminemű felelősséget nem vállal. (18) A bánatpénz összege : az ajánlati összeg 750.000 forintot meg nem haladó része után az ajánlati összeg 2%-a, ezenfelüli része után 1%-a. A biztosíték összege : általában a vállalati összeg 5%-a. A százalékban meghatározott összeget a filléres töredék elhagyásával forintösszegre kell kikerekíteni. (19) Bánatpénz letétele minden közszállításnál kötelező, ha a versenytárgyalási hirdetmény (ajánlati felhívás) más rendelkezést nem tartalmaz. (20) A versenytárgyalási hirdetményben megjelölt összegű bánatpénzt az ajánlat benyújtására előírt határidőig készpénzben vagy az irányadó jogszabályok szerint óvadékképesnek tekin­tendő egyéb értékben (értékpapír, záradékolt betétkönyv, kezességi nyilatkozat stb.) kell letenni. A befizetési elismervényt, illetve a letéti nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. A bánatpénzt a számvevőség V. ügyosztályánál (IV., Központi városháza, III. emelet 370.) történő előzetes számfejtés után a székesfőváros központi pénztáránál (I. emelet 120.) kell letétbe helyezni. (21) Állami, törvényhatósági vagy községi vállalat és üzem, illetőleg állami, törvényhatósági vagy községi kezelésbe vett vállalat és üzem bánatpénzt nem köteles letenni. (22) Ha a három legolcsóbb ajánlatot tett vállalkozó ajánlatát visszavonja, és pedig akár kifejezetten, akár azzal, hogy a bánatpénzt határidőig sem teszi le, fővárosi közszállításban ajánlati felhívást többé nem kap és ha a székesfőváros polgár­mestere az érdekképviselet bevonásával megállapítja, hogy az ajánlattevő eljárása rosszhiszemű, az illetékes miniszternél a­ közszállításokból való időleges vagy végleges kizárását fogja javasolni. (23) Ha az ajánlati összeg 45.000 forintot, vagy a bánat­pénz 900 forintot nem halad meg, nem köteles bánatpénzt letenni a saját szakmájában vállalkozó kisiparos, kisiparosok szövetkezete, alkalmi egyesülése és­ szállítócsoportja, ipari munkások termelő szövetkezete, háziiparos, háziiparosok egyesülete, jótékony intézet (árvaház, vakok, hadirokkantak intézete és foglalkoztató telepe), mezőgazda és erdőbirtokos. Értékre tekintet nélkül nem köteles bánatpénzt letenni az 1923 : XI. tc. 1. §-ában említett — saját szakmájában vállal­kozó — földmunkás szövetkezet. (24) A készpénzben letett bánatpénzt egyéb értékre bármikor ki lehet cserélni. Bánatpénzül letehető a megrendelő részére előző közszállítás biztosítékául lekötött készpénz, értékpapír és kezességlevél is, ha az előző szerződés teljesítésének biztosítására a biztosíték egész összege már nem szükséges és ha a kezességtevésnek újra való letételéhez a biztosítékot nyújtó pénzintézet írásban hozzájárult. A vállalkozó kérelmére a meg­rendelő az esedékes kamatszelvényeket kiadni, a betétkönyvben elhelyezett összeg esedékes kamatait pedig a vállalkozó költsé­gére felvenni és kifizetni tartozik. A vállalkozó kérheti a bánat­pénzének az odaítélés előtti visszaadását arra az esetre, ha ajánlata nem lesz a három elsősorban figyelembejövő ajánlat között. A bánatpénz visszaadása esetén az ajánlattevő a köz­szállítás odaítélésére nem tarthat igényt. A készpénzben vagy kezességi nyilatkozatban letett bánatpénz után a vállalkozónak az odaítéléstől számított egy hónap elteltével kezdődően a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatlábának megfelelő kamat, illetve költségtérítés jár. (25) A bánatpénzt az illető versenytárgyalási hirdetmény ügyszámára hivatkozva minden egyes bánatpénz­t köteles ajánlat után külön-külön kell a központi pénztárnál letenni. (26) Bánatpénzül, ha azt nem készpénzben teszik le, a mindenkor érvényben levő kormányrendelet alapján a székes­főváros által kiadott határozatban (jelenleg a 61.078/1946—VI. határozatban­) megjelölt egyéb érték, valamint értékpapírok, betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok fogadhatók el a szóban­levő határozatban közölt módozatok és értékszámítás szerint. Az idevonatkozólag szükséges felvilágosítást az érdekelt ajánlattevő kívánságára a központi számvevőség X. ügyosztálya (IV., Központi városháza, III. em. 370. sz.) adja. (27) Azok az ajánlattevők, akiknek ajánlatát a székes­főváros az odaítéléskor nem fogadta el, bánatpénzeiket rövid úton visszakapják. (28) A vállalkozót ajánlata a végleges odaítélésig, illetve a szabályzat 44. §-ában megjelölt határidőkig, — de legfeljebb a versenytárgyalás napjától számított 75 napig — köti. Ha a vállalkozó ajánlatát az előírt határidő előtt visszavonja, elveszti bánatpénzét. (29) Az ajánlatoknak a hirdetmény első mondatában megjelölt időpontban történő nyilvános felbontásánál bárki jelen lehet.­­ (30) A vállalkozó köteles becsatolni a társadalombiztosító tartozásaira vonatkozó — a Szabályzat 46. §-a (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott — kimutatást, illetve enged­ményezést.

Next