Fővárosi Közlöny, 1961 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01/02 / 1-2. szám

A napirend 1. tárgya: Jelentés­ a főváros közlekedési helyzetéről. Előadó: Bartos István. Tisztelt Tanács! A Fővárosi Tanács munkájában igen fontos felada­tot jelent a Főváros lakosságát elszállító közlekedés helyes megszervezése, irányítása és a forgalmát lebo­nyolító vállalatok munkájának ellenőrzése. Budapesten naponta 3,5 millió utazás történik, munkahelyre, szóra­kozás, vagy kirándulás, stb. céljából és így a forgalom jó lebonyolítása úgyszólván minden embert naponta többször érint. A Főváros közlekedésének alakulása az utóbbi idő­ben a forgalom állandó rohamos növekedésére mutat A Fővárosi Tanács VB. az elmúlt években több határozatban foglalkozott a közlekedés megjavításának problémáival. Megfelelő intézkedésekkel igyekezett biztosítani, hogy a Főváros közlekedése lépést tudjon tartani az egyre növekvő utazási igényekkel és támoga­tott a közlekedés fejlesztése terén megindított minden kísérletet és kezdeményezést. A jelenlegi helyzet értékeléséből, elemzéséből kiin­dulva a VB. Főváros közlekedés fejlesztésének további tennivalóit a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa határozatainak szellemében a követke­zőkben határozza meg: a) A közeljövőben (2—3 év időtartam) tovább kell fej­leszteni a Főváros közlekedését, elsősorban olyan szervezési, technikai intézkedések bevezetésével, to­vábbá a lakosság fokozott támogatásával, hogy igen kis mértékben vegyük igénybe a népgazdaság anyagi erőit, beruházásait. b) A közlekedés várható növekedéséből adódó, a kapi­talista örökség teljes felszámolását jelentő végleges megoldásokat magába foglaló, a népgazdaság tel­jesítő­képességét jobban igénybevevő feladatok meg­határozására szükségesnek tartja, tudományos ala­pon kidolgozott közlekedési távlati terv elkészítését, a már elfogadott városrendezési tervekkel össz­hangban. A beszámoló jelentés ezen megállapítások alapján tárgyalja a közlekedés problémáit, értékelve az eddig megtett fejlődést, a jelenlegi helyzetet, megjelöli a kö­zeljövő feladatait és meghatározza a távlati terv kere­téhez tartozó kérdéseket. A Fővá­ros közlekedésének fejlődése. A második világháború előtt a tőkés társadalmi rendszer Fővárosunk közlekedését jelentős ütemben nem fejlesztette, közlekedéspolitikát nem az jelle­mezte, hogy a dolgozók igényét kielégítse, hanem, hogy a tőkések jövedelme, profitja minél magasabb legyen. Ennek következtében a munkáskerületeket csak egy-egy villamosvonal szolgálta ki. Ezeket is csak km-es gyaloglással lehetett elérni. Autóbusz inkább csak a Főváros belterületén közlekedett és a munkás­kerületeknek összesen csak 9 autóbuszvonala volt. Nem volt jobb a helyzet a közlekedés többi ágai­ban sem. A kapitalista rendszerből egy túlnyomórészt elavult múltszázadbeli 48 féle típusból álló, korszerűt­len fővárosi villamosvasúti járműpark maradt reánk. A vágányhálózat felújítása 15 éve elaradt, nagyrészt szélső fekvésben volt még a főútvonalakon is. A javító műhelyekben a gépi kapacitás elégtelen volt. Fokozta a nehézségeket hogy a második világháború jármű­parkban és a közlekedési létesítményekben nagy ká­rokat okozott, a villamosjárműállomány fele, a teljes autóbusznark, a vágányhálózat mintegy 10°/o-a. Ha felső­vezeték 83%-a megrongálódott, illetve megsemmisült. Az első 3 éves terv feladata volt ezeknek a háborús ká­roknak a helyreállítása. A Főváros ipara gyorsan fejlődött, a foglalkozta­tottság növekedett, emelkedett az életszínvonal és en­nek következtében az utazók száma háromszorosára emelkedett az 1938-as helyzethez képesti. Az újjá­építést követően alakult meg Nagy-Budapest. Ezért közlekedéssel és utakkal el nem látott igen nagy te­rültek kiszolgálásáról kellett sürgősen gondoskodni. Lényegében ekkor kezdődött a Főváros közlekedésének tervszerű fejlesztése; most már a szocialista követel­ményeknek, a dolgozók érdekeinek megfelelően. Ennek a fejlesztésnek az üteme azonban nem mindig volt egyenletes. Az 1950-es években a Főváros közlekedése a szükséges anyagi erőknek csak a töredékét kapta meg. Új villamosmotorkocsikat 1956-ig nem kaptunk, a különböző típusú elavult villamosjárműpark üzemben tartásáról elégtelen alkatrészellátás mellett kellett gondoskodni. Ezen idő alatt a villamosközlekedés fejlő­dését 222 db pótkocsi és 206 db trolibusz üzembeállí­tása jelentette. A villamosközlekedést néhány vonal építésével, vágányközépre helyezésekkel második vágá­nyok, felsővezetékek építésével, új végállomások léte­sítésével és kisebb térrendezésekkel lehetett fejleszteni. Az autóbuszhálózat bővítése az 1938. évi 125 km hosszú hálózathoz képest 1955. év végéig a hálózat 425­2 km-re növekedett, melyen 648 autóbusz közleke­dett. A 1956. év elején megindult fejlődést az ellenfor­radalom derékbe törte és igen jelentős károkat okozott. Elpusztult, vagy megsérült a felsővezetékhálózat 70%-a, a kábelek 50%-a és a vágányok 10%-a. Komoly sérülést szenvedett a Zuglói kocsiszín és a Vaskapu utcai Áramátalakító. Megsérült 109 villamos­kocsi, 10 trolibusz és 21 autóbusz. Az ellenforradalom után a Munkás-Paraszt Forra­dalmi Kormány intézkedései következtében ugrás­szerűen megnövekedtek lehetőségeink a Főváros köz­lekedésének fejlesztése terén. Lehetőség nyílt új villa­mos-, autóbusz-, taxi-, hajó-járművek beszerzésére és korszerűsítésére, egyes hálózatfejlesztési feladatok megvalósítására. Beszereztünk 1956 óta 252 villamos motorkocsit, jelenleg­ autóbuszhálózatunkon 1011 gépes és 64 pót­kocsi közlekedik. A Főváros vágányhálózatából 18 km-t építettünk át nagyteherbírású vasbeton hosszgerendás felépítményre, a hálózat 14 km hosszán megszüntettük a lassú me­netet. Az Autótaxi Vállalat túlfutott kocsiparkját modern járműparkra cseréltük át, jelenleg 1013 taxi közlekedik a Fővárosban. A Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány által nyújtott lehetőségeket a Főváros Tanácsa és a Végre­hajtóbizott­ág a rendelkezésére álló belső erőkkel még tovább fokozta mind anyagi vonatkozásban, mind tár­sadalmi mozgósítással. Ennek eredményeképpen ma már a Főváros közlekedési hálózatát — egy-két szük­séges kiegészítéstől eltekintve — teljesnek lehet tekin­teni. Elértük, hogy Budapest lakosságának mindössze 40/10g lakik 500 m-nél távolabb valamilyen tömegköz­lekedési vonaltól. Pártunk VI. Kongresszusának határozata alapján k°rült a Tanács irányítása alá a lakosság kiszolgálását közvetlenül végző Budapesti Helyi Érdekű Vasút, Fő­városi Kishajózási Vállalat és a Tehertaxi. A Tanács egvetei óta bebizonyította, hogy jó irányítója lett ezeknek a vállalatoknak, mert a lakosság érdekében az eltelt néhány év alatt is jelentős fejlesztést valósított r­e. Megkezdte a BHÉV járműrrárkjának korszerűsí­tését és a lakosság igényeinek jobb kielégítésére szá­mos menetrendi ésszerűsítést hajtott végre, Pesterzsé­bet pc. Csepel továbbá Csepel és Csillagtelep között új vonalat létesített, új betétjáratokat indított, nagy­arányú pályakorszerűsítési munkákat kezdett meg. A tehertavik átvételével és az álomány növelésével na­gyobb lehetőség nyílott a lakosság részéről, leggyak­rabban felmerülő igények gyors és rugalmas kielégí­tőére Tizenegy 100—100 személy befogadóképességű új hajót építtetett, amelyeket már a Duna budapesti szakaszán két hosszanti járatban is közlekedtet. A rendelkezésünkre bocsátott anyagi erőkkel élve a legutóbbi évek közlekedéspolitikáját a következők­ben körvonalazhatjuk:

Next