Fővárosi Közlöny, 1968 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-31 / 1. szám

kell koordinálni. Az arányos fejlesztés fogalmát hosz­szabb időszakra kell értelmezni. Véleménye szerint az önállóság és a döntési jogkör növekedésével nőnie kell az ellenőrzési jogkörnek is. Javasolja, hogy a Tanács tagjai kapjanak tájékoztatást arról, hogy az új mecha­nizmus bevezetésénél milyen részletproblémák merül­tek fel. — Kocsis János helyesli, hogy az előterjesztés is rögzíti Budapest különleges helyzetét az ország tár­sadalmi és gazdasági életében. Egyetért az előterjesz­tésnek avval a megállapításával is, hogy az elmara­dott kerületek a jövőben fokozottabban­ fejlesztendők. Felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdálkodásban fo­kozott takarékosságot kell kifejteni.­­ Köböl József véleménye szerint az új gazdasági mechanizmusban a koordináció nehezebb lesz, mert a vállalatok elkép­zeléseit főhatóságaik nem fogják centrálisan irányítani, tehát a vállalatokkal kell majd a kapcsolatot tartani, ezért megfontolandónak tartja, hogy a nagyobb volu­men miatt kisebb vállalatokkal a kerületi tanácsok tartanák a kapcsolatot. Az ágazatok fejlesztési tervei­nél azt tartaná helyesnek, ha azokról a Végrehajtó­bizottság a kerületi tanácsok végrehaj­tó bizottságait tá­jékoztatná. Hosszú távú területi tervezésnél a műszaki­feltáró munka mellett társadalmi és közgazdasági jel­legű vizsgálatra is szükség van. Meggondolandónak tartja azt, hogy a főváros egész fejlesztését magában foglaló középlejáratú területi terveket nem kellene-e minisztertanácsi határozattal népgazdasági tervjelleg­re emelni. Véleménye szerint az előterjesztésben sze­replő üzemi kategorizálás nem a Tanács, hanem a Minisztertanács hatásköre. " A Tanács hatáskörét a hosszú távú területi tervek jóváhagyásával ki kellene bővíteni, de feleslegesnek tartja azt, hogy a kerületi tanácsok bankhitelfelvételi igényét a Fővárosi Tanács hagyja jóvá, ugyanígy felesleges, hogy a megtakarí­tások kérdésében a Tanács döntsön, ez a Végrehaj­tóbi­zottság jogköre. A döntés jogát ott kell biztosítani, ahol a körülé­nyeket és a feltételeket a legjobban isme­rik. Felveti, mint megvitatandó gondolatot, hogy nem feltétlen szükséges a kerületek egyforma szabályozása, lehetséges, hogy bizonyos különbségekre kerülhet sor. A Tanács gazdaság­ irányításának­ a rendjét — véle­ménye szerint — úgy kell elfogadni, hogy egy idő múltán meg kellene vitatni, hogy mi az, ami bevált, és mi az, amin változtatni kell. — dr. Parányi János: Az új gazdasági mechanizmus bevezetése tanácsi vo­natkozásban több kérdésben hatáskör-bővítést jelent. A tanácsoknak, mint testületeknek és apparátusaiknak a felelősségtudata és szakértelme is megfelelő ahhoz, hogy a nagyobb hatáskörrel élni is tudjanak. Érzése szerint a kerületeknek az új gazdasági mechanizmus bevezetésével több lehetőséget lehetne adni, mint amennyit az előterjesztés tartalmaz. A fejlesztési kér­désekben a jogkört a főváros és a kerületek között meg kellene osztani, mert egyes fejlesztések kérdésé­ben helyileg kellene dönteni. Egyes esetekben kisebb beruházásokat a kerületek saját hatáskörükben is el tudnak végezni és ezzel növelnék kezdeményező kész­­ségüket, más esetekben beruházások kivitelezését is át lehetne adni a kerületeknek. A hitelfelvétel kérdé­sét is a kerületi tanácsok jogkörébe javasolja adni. Nem valószínű, hogy gyakran vennék a hitelt igénybe. A kerületi tanácsok béralapjánál a jövő vonatkozásában pontos tájékoztatást kér. A vállalatokkal történő koor­dinációs rendszer kiépítését közeli feladatnak tartja.­­ Kovács Gyula felveti a centralizáció és a decentrali­záció kérdését a kommunális adó vonatkozásában, amelyet a kerületeknél is differenciálni lehetne. Né­mely kerületnek van bizonyos adottsága, amely a kom­munális adóból honorálható lenne. — Ádám József szükségesnek tarja, hogy a mechanizmus reformjából adódó tennivalók tanulságait és tapasztalatait egy idő múltán fővárosi szinten tanulmányozzák. Növelni kell azokat a központi alapokat, amelyekből a helyi felté­telek javításának a lehetőségei alakulnak ki. Igen fon­tosnak tartja a feltételek kialakításában a differen­ciáltság érvényesítését. A központi támogatások kiala­kításában gondolni kell arra, hogy a főváros külső te­lepüléseinek az elmaradottsága ne növekedjék. A ke­rület gazdálkodásában állandó témát jelent, hogy a biztosított feltételek felhasználását hogyan lehet jobbá tenni, így az a tapasztalatuk, hogy ahol a lakosság anyagi hozzájárulásával vagy társadalmi munkájával létesítettek valamint, arra sokkal jobban vigyáznak. Kerületük gazdálkodását úgy kívánják javítani, hogy a testületek hatékonyabban foglalkoznak a helyi fej­lesztés takarékosabb gazdálkodásával, ami a VB ap­parátusának segítségét igényli. Az apparátusban a Vég­rehajtó bizottság segítségével fokozni kell a felelősség­érzetet, ezzel együtt a hozzáértést is. A követelmé­nyek megteremtésénél megfelelő légkört kell kiala­kítani és számolni kell azzal is, hogy ez a munka fo­kozott erőfesztéseket és fokozott szakmai hozzáértést igényel. Előadó: Közli, hogy az előterjesztés az új gazdasági mechanizmus rendelkezései alapján a tanácsi testüle­tek, a főváros és a kerületek közötti hatáskörök jövő­beni megoszlásának rendjét tartalmazza. Az az alapelv, hogy a kerületeknek olya­n hatáskör-bővítést kell biz­tosítani, mint amilyeneket a főváros kap az új gazda­sági mechanizmus bevezetésénél. Ennek az általános elvnek objektív korlátai vannak, mert több gazdasági egység az egész főváros vonatkozásában egységes jel­legű, mint pl. a víz, a gáz, a csatorna. Egyetért azzal, hogy a jövőben a tervezésen belül a hangsúly a hosszú-és a középtávú tervekre tevődik át. Arányos ágazati fejlesztési politika érvényesítésének a lehetőségét elő­segíti az a körülmény, hogy az a hosszútávú tervekben le van fektetve, viszont a pénzügyi finanszírozás gya­korlatilag középtávú tervekre épül fel. Helyesnek tartja azt, hogy a végrehajtás során felmerülő problémákról, a végrehajtás részfeladatairól a tanácstagokat rendsze­resen tájékoztassák, míg egy éven belül célszerű lesz visszatérni az eredmények, a problémák, a hiányosságok ismertetésére. A főváros különleges jogállására a párt­os kormányhatározatok utalnak, rövidesen kidolgozásra kerülnek az általánostól eltérő igények, majd ezeknek tárgyalásai az érintett szervekkel kezdetét veszik. A koordinációs tevékenység jövőbeni szervezeti kérdéseit vizsgálva egyidejűleg vizsgálni kell azt is, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyek terjedelmüknél fogva ke­rületi koordinációs hatáskörbe utalhatók. Egyetért az­zal a gondolattal, hogy a területi tervezésnek tartalmilag szélesebb körűnek kell lennie. A kategorizálással kap­csolatos felszólalásra megjegyzi, hogy a kategorizálás itt nem a klasszikus értelemben van felvetve, amelyet a Gazdasági Bizottság már elvégzett, hanem a területi tervezésre utal, arra, hogy mely ipari üzemek, mely ipari körzetekben fejleszthetők. Jogos kívánság az, hogy a főváros középtávú, valamint területi terveit a Minisztertanács külön hagyja jóvá. Elfogadásra java­solja azt, hogy a hosszútávú tervek megállapításának jogköre a Fővárosi Tanácsot illesse, valamint azt, hogy a megtakarítások felett a végrehajtóbizottságok rendelkezzenek. A kerületek bankhitel-felvételével kapcsolatban javasolja, hogy a kerületek saját fejlesz­tési alapjuk terhére annak teherviselése mértékéig saját hatáskörben vehessenek fel bankhitelt. A taná­csok béralap-problémájával kapcsolatban, elmondta, hogy eddig nem volt béralap, a jövőben lesz és ezen belül a tanácsok — a béralap abszolút jellege mellett — a létszámmal is gazdálkodhatnak. A kommunális adó jelentkezésekor felmerült annak vizsgálata, ho­gyan történjék a beszedése és milyen lehet a kerüle­tek részesedése. Budapest kerületei iparilag különböző­képpen vannak telepítve, a telítettség más és más, ezért helytelen volna a kommunális adó kerületi szedése, bizonyos mértékig a meglévő állapotok kon­zerválását is jelentené. Ezért lesz a kommunális adó központilag szedve, újra­ elosztási céllal. Ebből a ke­rületek olyan mértékben részesülnek, mint amilyen mértékben részesültek volna állami támogatásban. Biztosítva van az is, hogy a kerületek fejlesztési alap­ja 1970-ig változatlan maradjon. Nem bizonyos, hogy a kommunális­­adót a jövőben is teljes mértékben a kerületek szerint bontják, mert ez a Fővárosi Tanács fejlesztési alapjának szerves részeként kommunális fejlesztési célokat szolgál, és zöme fővárosi szinten jelentkezik.

Next