Fővárosi Közlöny, 1988 (38. évfolyam, 1-11. szám)
1988-01-31 / 1. szám
2 3. § A 7. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A jövedelmi és a vagyoni viszonyaiktól függetlenül tanácsi lakásellátásban részesülhetnek azok, akik: f) szüséglakás, továbbá pályázat útján egy szobásnál nem nagyobb komfort nélküli vagy félkomfortos tanácsi bérlakás kiutalását kérik. 4. § (3) A vevő- (építtetői) kijelölési joggal rendelkező munkáltató szerv köteles az átadásra kerülő lakások legalább 50%-át a tanácsnál — lehetőleg 1986. január 1. napját megelőzően nyilvántartásba vett — lakásigényléssel rendelkező fiatal házaspároknak juttatni. E rendelkezés úgy is teljesíthető, ha a kijelölt vevő önálló lakással rendelkezik és a munkáltató a felszabaduló lakásra jelöli bérlőül (vevőül) a fiatal házaspárt. Az arány érvényesülését a munkáltatók által bemutatott iratok (igénylések, stb) alapján az építkezés szerint illetékes lakásügyi hatóság ellenőrzi és állapítja meg. (4) A (2) bekezdés alapján tanácsi kijelölésű lakásokat központi elosztásba kell vonni és az 1. § szerint kell elosztani a kerületi tanácsok között. (5) A (2) bekezdésben nem szabályozott módon épülő lakásokból az építővel kötött megállapodás alapján a tanácsi vevőkijelölésű lakásokat a kerületi tanácsok a lakásgazdálkodási feladataikra használhatják fel. (6) A megállapodásban elő kell írni azt is, hogy a vállalkozók a szabadértékesítésű lakásaikat a sajtó útján kötelesek nyilvános pályázatra meghirdetni. Azonos ajánlatot tevők között pedig előnyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akiket a Fővárosi Tanács VII. ötéves tervi lakásellátási programja szerint terveznek lakáshoz juttatni. (7) Az (1)—(6) bekezdésben fogalt rendelezéseket nem kell alkalmazni a fegyveres testületekkel kötött megállapodás alapján átadásra került, vagy kerülő területeken magánerőből szervezett formában épülő lakások vonatkozásában. 5. § (1) A kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai által eladásra kijelölt állami lakótelkeket a tanácsok hirdetőtábláján 30 napra meg kell hirdetni, és pályázat útján kell értékesíteni. (2) A pályázatokat — a lakásügyi, vagy e célra létrehozott társadalmi bizottság állásfoglalása figyelembevételével — a kerületi tanács végrehajtó bizottsága bírálja el. (3) A pályázatok elbírálásánál a következő sorrendben előnyt élveznek: a) az éves névjegyzéken jóváhagyott családok, továbbá akinek lakását közérdekből el kell hagyni és nem kér cserelakást, b) a középtávú lakásjuttatási program hatálya alá tartozó családok, c) egyéb pályázók. (4) A (3) bekezdésben említett csoportokon belül előnyben kell részesíteni a) a többgyermekes családokat, b) a gyermekes családokat, a gyermekét egyedül nevelő szülőket, c) a gyermek születését vállaló fiatal házasokat. (5) A sorrendben azonos csoportba tartozók közül annak kell elsőbbséget biztosítani, aki tanácsi bérlakásra szociális feltételekkel jogosult, vagy meglévő lakását a tanácsnak ajánlja fel újraelosztásra. (6) Ha a telek kiemelt zöldterületen (pl. budai zöldövezetben van) a pályázók közül a kedvezőbb vételi ajánlatot tevőt kell előnyben részesíteni. Az azonos ajánlatot tevők közötti sorrendet a (3)—(4) bekezdés szerint kell megállapítani. (7) Ha a területet értékesítés céljából a vállalkozó készíti elő, az erre vonatkozó megállapodásban ki kell kötni, hogy a pályázatok elbírálása során — azonos pénzügyi feltételeket vállalók közül — előnyben kell részesíteni a középtávú lakásellátási program hatálya alá tartozó vásárlókat. (8) Az év során értékesítésre kijelölt állami telkek 3%-át a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága saját rendelkezése alá vonhatja. E telkek felhasználásának, vevő kijelölésének engedélyezéséről a Végrehajtó Bizottság tagjaiból kijelölt legalább 3 fős bizottság dönt. A 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az átlagos havi jövedelem megállapításakor a lakásigénylés benyújtását, illetve az éves névjegyzék jóváhagyását megelőző 12 teljes hónapra számított az illetékes munkáltató vagy más szerv által a külön jogszabályban meghatározott módon igazolt, a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból, valamint egyéb, a jövedelemadó-köteles tevékenységből származó nettó (a nyugdíjjárulékkal és a személyi jövedelemadóval csökkentett) kereset, illetve jövedelem; — gyermekgondozási segély, illetve gyermekgondozási díj; — nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 1/12 részét kell számításba venni." FŐVÁROSI KÖZLÖNY 1988. február 29.