Fővárosi Lapok, 1864. november (1. évfolyam, 250-274. szám)

1864-11-01 / 250. szám

Shakespeareben a tehetség, legkülönbözőbb jel­­­lemeket teremteni, oly magas fokra emelkedik, hogy drámáinak minden személyeiben valódi embereket, hús és vérből, vélünk előttünk látni, — legyenek azok jók, vagy gonoszak együgyüek vagy bölcsek — legélénkebb részvétünket költik föl, s annyival nagyobb mértékben, minél jobban közeledünk azok­hoz, s mélyükre hatolni igyekszünk. — Ez értelem­ben sem az ó-sem az új kor nem mutathat föl költőt, ki drámai teremtőerőre nézve Shakespearevel csak távolról is mérkőzhetnek. Drámáinak mindegyike egy külön elzárt vilá­got képez, melyben a különféle jellemek összetalál­kozásából összeütközés, ebből ismét érdekfeszítő cse­­lekvény fejlődik, s ennek haladása vagy terjedése, csomósodása és megoldása, a tárgy természetéhez ké­pest, megrázó tragikumhoz, vagy örvendetes komikai végződéshez viszen. Más költőknek is sikerült drámai jellemeket al­kotni, melyek határozott, saját lényükből eredő jelle­gük által egymástól teljesen különböznek, érintkezé­sükkel érdekfeszítő vagy megható cselekvényt szül­nek, s átalában minden művészi követelésnek megfe­lelnek ; de e jellemek többnyire az embert csak egyik oldaláról mutatják, s úgyszólva csak azon da­rabhoz alkalmazvák, melyben föllépnek, s ennek ke­retjén túl ki nem érnek. Könnyen átláthatók, a gon­dolkozásra kevés anyagot nyújtanak, s csak annyiban érdekelnek, a­mennyiben szerepeiket képviselik vagy azok által működnek. Shakespeare jellemei ellenben annyira kinyúlnak drámáinak határain túl, mint az ember szelleme an­nak testén túl; kifürkészhetlenek, mint az élet maga Majd harmadfélszáz év óta, a leghatalmasabb költők és bölcsészek igyekeztek azokat értelmezni, boncolni s nem lettek egészen készen, s még évezredekig fog­ják azokat fürkészni, kutatni, s nem végzendik be; az örök életigazságok uj meg újabb oldalait fogják azokban fölfedezni, s gyakran régi tévedések kiiga­zítására vezetnek. Mert semmi más költő nem értette úgy, mint Shakespeare, mindenütt az egész embert odaállítani, s még ott is, hol a darab oekonomiája a jellem egyes vonásait engedé csak föltüntetni, minket arra képesíteni, e vonásból az egészre következtet­hetni, mint egyes levelek, vagy gyümölcsről az egész fára. Oly költőt, ki csodálatos alakító tehetsége mel­lett, mindig az élet ős forrásából merít, s a múlandó­ság színe alatt az örökkévalót bírja kinyilatkoztatni, egészen méltányolhatni, az összes szellemi erők leg­nagyobb megfeszítését kívánja, miből aztán, mélyebb tanulmányozás után, a legszerényebb önmegadás ma­gától származik, mint nélkülözhetlen kellék az ő megértéséhez. Kisfaludy-tár­sas­á­g. A Kisfaludy-társaságnak e hó 26-dikán tartott rendes havi ülésében három új alapító jelentetett be, úgymint: id. M­á­n­d­y Péter, G­y­e­n­e Károly és Gyene Gusztáv urak. A társaság levél- és könyvtá­rát gyarapították : P­a­j­o­r István ur Lisznyai Kál­mánnak egy 1840 ben kelt levelével; Ney Ferenc ur a pestvárosi nyilvános főreáltanoda X-dik tudósít­­ványával 186®/4-re; Szilágyi István ur a marma­­ros-szigeti lyceum értesítőjével; Horváth Döme ur „A képmutató“ című vígjátékkal, Picart után for­dította Horváth Béla; V­i­k­t­o­r­i­n József ur, néme­tül irt tót nyelvtanával. Mely alapítványok s adomá­nyok köszönettel fogadtattak. Az ülés irodalmi ügyeit illetőleg, ezek követke­zők voltak: Gyulai Pál tag Vörösmarty életrajzá­ból azon részletet olvasta föl, mely a költő gyermek­ségét s ifjúságát rajzolja 23-dik évéig. Emlékbeszéd mondására Szalay Lászlóról b. Kemény Zsigmond, Madách Imréről B­é­r­c­z­y Károly tagok vállalkoztak. E­g­r­e­s­s­y Gábor tag levele, melyben a társa­­saság megemlékezéséért köszönetet mond s szolgá­latait ismét fölajánlja, örvendetes tudomásul vé­tetett.. Örvendetes tudomásul vétetett továbbá az igaz­gató jelentése, hogy Abonyi Lajos ur regénye, „A mi nótáink,a négy kötetben, már teljesen elkészült s a napokban a pártolóknak szétküldetik, a Greguss Gyula által fordított „Luziáda“ pedig sajtó alatt van. Schiller „Wallenstein “-jának kijavított fordítása Tömör Ferenc úrtól beérkezvén, vég­vizsgálataid bocsáttatott. Egyéb régebben beadott munkák szerzőit a mun­káik iránti határozatokról alulírott magán után ér­tesíti. Kelt Pesten, okt. 29-dikén, 1864. Greguss Ágost, titkár. Fővárosi hírek. * A budapesti zenede, a jövő év május havában nagyszerű ünnepélyt szándékozik rendezni, fenállá­­sának 25-ik évfordulójára. Ez ünnepélyre nem csak a hazai, de több külföldi hasonló irányú egyleteket és társulatokat is meg akar hívni. Liszt, Joachim, Hol­­lósy Lenc, s a művészet több nagy nevű tagjai, kikörintézet iránt eddig is nagy részvétet tanúsítottak, kétségkívül szintén érdekesítenék az ünnepélyt, ha a zenede igazgatósága kellő lépéseket tenne megnye­résükre. * Nyitányok Rózsavölgyi et comp. műkereskedé­­sében e napokban megfordulván, alkalmunk volt lát­ni azon tömérdek zenekiadást, melylyel a jó nevű vállalkozók a zene barátait alkalmazzák. Viszonyaink közt e vállalkozási kedv meglepő és örvendetes. Ed­digi kiadásaik koronáját azonban kétségkívül azon 50 nyitány gyűjteménye képezi, melyek a legkitű­nőbb művekből válogatva valódi örömet okozhat min­den zongorázónak. E zongorára s két kézre írt nyi­tányok első nagy kötete — 25 darabbal — épen most jelent meg, oly tarka változatossággal, hogy a német, olasz és francia dalművek legismer­tebbjei csaknem mind megtalálhatók benne. Külön­ben a nyitányok névsora kétségkívül a legjobb aján­lat, s ezért ezennel közöljük : A u b e r t ö 1 : „Fra Diavolo“, „Bálés“, „Portréi néma.“ Beethoventöl: „Coriolán“, „Egmont“, „Fi­­delio“, „Leonore 1805“, és„Leonore 1806“, „Promét­heusz.“ B­e­r1­i­n­i­t­ő­l: „Norma“, „Piráta“, „Puritánok“, „Romeo és Julia“, „Alvajáró“, „Straniera.“ Boieldieutől : „Párisi János“, „Fehér nő.“ Cherubinitől: „Lodvisca“, „A vizhordó.“ Donizettitől: „Belizár“, „Bájital“, „Lu­cia“, „Borgia Lucretia.“ G­­­u­c­k­­­ó­­ , „Alceste“ és „ Armida.“ A nyomtatás tiszta, csinos ; a címlap díszes réz­metszéssel van ellátva. Szóval igen kedves ajándék a zenekedvelőknek. Ez első kötetet hat forint beküldése után bárki számára azonnal elszállítják. A második kötet három hét múlva szintén megje­len, midőn az előfizetési határidő e kiadásra nézve megszüntetik, s csak bolti és sokkal magasabb áron lesz kapható. Annyi bizonyos, hogy ennyi s ily gyö­nyörű nyitányok jutányosabb áron sehol sem kap­hatók. * Nagy piaci csarnok van tervben az aldunapar­­ton,öntött vasból, az augsburgi mintájára,mely 80,000 forintba került. E csarnokot részvények útján akar­nák létesíteni. A város ingyen adná a 400 négyszög­ölnyi tért, de aztán bizonyos évszám múlva e csarnok a város birtokába szállna. Mint a Lloyd hallja, e vál­lalkozás élén gr. Széchenyi Ödön áll, ki tán ezúttal valósítni foghatja a tervet, melybe kezd. Részvénye­sek — remélhetőleg nem fognak hiányozni. * Herzka, szépen zongorázó fiatal művész, jövő vasárnap d. u. 5 órakor, kitűnő erők közreműködésé­vel, hangversenyt fog rendezni az „Európában.“ * A városligeti tó már nem sokára vízzel fog el­láttatni. E hírre a „politikus csizmadia“ azt jegyzi meg: „erre nagy szükség is lesz, ha — mint Bethlen Miklós indítványozta — a marinaminisztérium is, mint közös ügy, fél esztendőre le fog költözni Buda­pestre.“ * Mit Paris! mit London ! Így kezdi egyik hirde­tését egy nagy hídutcai kalapkereskedő. Itthon ma­gyaros alakú kalapok kellenek, s ez van nála elég bő választékban. Úgy látszik, némelyik kereskedőnk el­tanulja a módot, hogy mint lehet észrevétetni hirde­téseiket az inserátok özönében. * Játékbarlangok Pesten is vannak, mint minden nagy városban. Ezek „éji madarai“ gyakran lesben állnak, hogy jó fogásokat tehessenek. Közelebb egy Tatáról telt erszénynyel érkezett fiatal embert csíp­tek meg, s a „Zrinyi“-be vitték, hol megkezdődött a hazárd játék — egész titokban. Fiatal emberünk azonban elég óvatos volt, s 40 ftnyi vesztesége után fölkelt. A naschi-waschi lovagok látva, hogy itt a jó­zanság nagy akadály, elvitték vendégüket egy új­ vi­­lágutcai magánházba, ott leitaták, s tárcáját annyira kiüziték, hogy csak 21 ftot és 3 aranyat hagytak ben­ne. Az erélyes városkapitány Stadler úr ennélfogva már hozzá látott, hogy ez orvmadarakat kézrekerítse. E történet se nem új, se nem valami érdekes, mind­amellett példaképen még­is föl kellett említeni azon tapasztalatlan fiatal emberek javára, kik először lép­nek a fővárosba, s hamar bizalmaskodnak akárkivel.­­ A pesti iparbank tegnap választó elnökeit és igazgatóit. Az eredményről még mit sem tudunk, de a­mint előlegesen beszélték, az elnöki helyekre Ló­­nyay Menyhértet és Kopély Frigyest, az alelnökire Konlegner tanárt, az igazgatóira Discher és Bollen­­der urakat jelölték ki. * Az egyetem dísztermében is kegyeletesen fogják megtartani holnap délelőtt a halottak ünnepét. Dr. Lenhosék József, a híres bonctár, fog emlékbe­szédet tartani, nagy érdemű elődje, néhai Csausz Márton fölött. * A magyarhoni „zenészsegélyző egylet“ oct. 23-án tartó tisztválasztási közgyűlését. Egyleti elnök lett: Bartay Ede; alelnök : Thill Nándor; titkár: Ábrányi Kornél; pénztárnok : Engesszer Mátyás ; egyleti ügy­véd : Bogdány Lajos. Választmányi tagok: Bartay Gusztáv, Bartay János, Cseri Lajos, Eltér Antal, Grünzweil Norbert, Kohn Ridley, Langer János, Merkl József, Mosonyi Mihály, Reinl Albin, Reményi Ede, Spiller Adolf, Székely Imre, Szuck Lipót, Stroh­­meyer F.,­­Weisz Bernát, Zách János, Zapf Antal, Zimay László. Az egylet eddigi összes bevétele: 616 ft 50, kiadása: 154 ft 29 kr. Pénztári többlet: 462 ft 21 kr. Az alapítók száma: 13; a rendes tagoké : 110. * Szabadi Frank Ignác, ismeretes magyar dal­szerző, állandóan Pestre tette át lakását. * Egy prágai lap szerint : szóban forog, hogy az alispáni hivatalokat Magyarországon megszüntessék. * A népszínház búcsúztatója tovább foly a Sürgöny tárcájában. Ellene szól azon tervnek, hogy a népszín­ház megmentésére gyűjtéseket rendeztek. Ha a nép­színház ügyében lelkesen föllépett egyének , saját erszényükből ezereket adakoznak is a népszínházra : ez ellen nincs szava; mindenkinek joga van pénzé­vel azt tenni, a­mi neki tetszik , hanem ha a nép er­szényére apellálnak, ha a nemzetet akarják megadóz­tatni , ez ellen tiltakozik. Egyúttal méltóbb tárgya­kat mutat ki ily adakozásokra, az akadémiát, múzeu­mot, melynek még nagy hiányai vannak stb. stb. Ugyancsak a „Sürgöny“ figyelmezteti azon szülésze­ket, kikhez Molnár György felhívást intézett, hogy a Molnár felfüggesztett színi engedélyének újból való érvényesítése felsőbb jóváhagyást igényel, s erről egyelőre szó sincs. * A p. m. k. t. egyetemi joghallgatókat segélyző egylet 4-ik évi működését f. hó 27-én megkezdvén, nov. hóra előlegesen következő segélyeket nyújtott : Készpénzben kiosztott 107 ftot, melyből egy joghall­gató kapott 7 ftot, egy 6 ftot, hét 5 ftot, tizennégy 4 ftot, s egy 3 ftot. Ezenkívül egy havi ebéddel 12-en láttattak el. A könyvtárból a szünidőkre kikölcsö­­nöztetett 21 mű, s az egyleti bizottmány megalaku­lása után 12, mely időtől fogva ugyanaz 42 kötettel gyarapult. Ez alkalommal van szerencsém a t. c. kö­zönséget felkérni, miszerint irodai, nevelői stb. állo­másokra nézve hozzánk fordulni szíveskedjék, mivel számos szegény ifjú van, ki ilynemű állomást keres általunk. Pest, 1864. oct. 28. Székács Ferenc, e. i. titkár. * A Reviczky Szevén síremlékére a budai népszín­házban tartott előadás minden tekintetben fényes si­kerrel ment véghez. A sikerülten előadott kis operet­tet dicsérjük­­, melyben S­zilágyiné­ Vig Róza oly kellemes jelenség volt; a szavallást-é Csukás­­s­y­t­é­­, ki az „A mi Szevérünk“ cimü kis költeményt tiszta szép csengő hangon, érzéssel, s kitűnő nyim­­oirozással adta elő; — Carina énekét-é, kinek gyönyörű hangja a kisebb terjedelmű budai színház­ban kétszeresen feltűnt; Reményi elragadó szép hegedűjátékát, vagy a zárvígjátékot, melyben a két­ fiatal műkedvelő­­Toldy István és Kvassay­­sok sikerrel, F­e r­e k­i­n ó asszony pedig szokott mű­vészettel játszott. Valóban, az egész este igen élve­zetes és derék volt, méltó azon nagy számú és díszes közönséghez, mely az elhunyt jeles ifjú emlékének megtisztelése iránt ily meglepő fogékonyságot szanu­­sított. * Luck Róza k. a. hangversenye f. hó 29-én szép sikerrel ment végbe. Az evang. convent épületének nagy terme igen alkalmas hangversenyekre, mi főleg az egyes énekrészeknél tűnt ki, egy hang sem halt el nyomtalanul. A hangversenyző gordonka-művésznő sokat haladt, s a nagyszámú közönség élénk részvét­tel fogadta. Carina kisasszony hatalmas éneke, a hangverseny egyik kitűnőbb pontját képező. „Ma­gyar dalát“ ismételnie kellett. Pauli ez általa gyak­ran énekelt „Ég veled“ Esser-féle romanceot szép érzéssel adta elő. Liszt „Orpheus“ című szerzeménye melyben Huber K. Luck,Fayl satb. urak vettek részt s Dubez ur. a nemz. szinház jeles hárfájának, tanít­ványa Frommhold Lujza úrhölgygyel előadott hárfa kettőse különösen tetszettek. A közönség általában nagy megelégedéssel hagyta el a hangversenytermet. * Tarka újdonságok. A pesti szegény gyer­mek­kórházban múlt sept. hóban 368 bejáró beteg volt kezelés alatt, nyolcvankét gyermek pedig magában az intézetben kapott ápolást. — A Bar­­bergyárat újra felépítik. Remény van hozzá, hogy legfeljebb kilenc hó alatt ismét működni fog. — Jenderszky német színész, ki, mint már írtuk, egy szerkesztőt tettleg bántalmazott,a fenyitó törvény­­szék elé kerül. — A budai nyári színházban erő­­művészek tartanak hajmeresztő mutatványokat. — Bay­er Karolina jeles prot. nőnöveldéjébe nem csak bejáró, de benn lakó növendékek is felvétetnek teljes ellátásra. Figyelmeztetjük a szülőket jó hírű ne­velő intézetre. — A pesti állatkert számára, ideiglenesen az államvasuttársaság vagyonjaiban egész kis sereglet van elhelyezve. A gyűjteményben van két farkas, egy kecske, két róka, 4 sas, nehány tek­­nősbéka, s egy nagy gyik. Az állatokra egy olasz vi­gyáz fel, ki egykor a hires Bau-Akerféle "állatsereg­letnél volt alkalmazva. — Az Orczy-kert bér­beadására nézve, a katonai bizottság, a várostanács­hoz felszólítást intézett, nem venné-e ki, s nem gon­­doskodnék-e, e kert népszerűsítéséről. — A­z­o­n i­f­­ju hollétét — kinek eltűnéséről mi is irtunk — már * — 1047 —

Next