Fővárosi Lapok, 1864. november (1. évfolyam, 250-274. szám)
1864-11-01 / 250. szám
Shakespeareben a tehetség, legkülönbözőbb jellemeket teremteni, oly magas fokra emelkedik, hogy drámáinak minden személyeiben valódi embereket, hús és vérből, vélünk előttünk látni, — legyenek azok jók, vagy gonoszak együgyüek vagy bölcsek — legélénkebb részvétünket költik föl, s annyival nagyobb mértékben, minél jobban közeledünk azokhoz, s mélyükre hatolni igyekszünk. — Ez értelemben sem az ó-sem az új kor nem mutathat föl költőt, ki drámai teremtőerőre nézve Shakespearevel csak távolról is mérkőzhetnek. Drámáinak mindegyike egy külön elzárt világot képez, melyben a különféle jellemek összetalálkozásából összeütközés, ebből ismét érdekfeszítő cselekvény fejlődik, s ennek haladása vagy terjedése, csomósodása és megoldása, a tárgy természetéhez képest, megrázó tragikumhoz, vagy örvendetes komikai végződéshez viszen. Más költőknek is sikerült drámai jellemeket alkotni, melyek határozott, saját lényükből eredő jellegük által egymástól teljesen különböznek, érintkezésükkel érdekfeszítő vagy megható cselekvényt szülnek, s átalában minden művészi követelésnek megfelelnek ; de e jellemek többnyire az embert csak egyik oldaláról mutatják, s úgyszólva csak azon darabhoz alkalmazvák, melyben föllépnek, s ennek keretjén túl ki nem érnek. Könnyen átláthatók, a gondolkozásra kevés anyagot nyújtanak, s csak annyiban érdekelnek, amennyiben szerepeiket képviselik vagy azok által működnek. Shakespeare jellemei ellenben annyira kinyúlnak drámáinak határain túl, mint az ember szelleme annak testén túl; kifürkészhetlenek, mint az élet maga Majd harmadfélszáz év óta, a leghatalmasabb költők és bölcsészek igyekeztek azokat értelmezni, boncolni s nem lettek egészen készen, s még évezredekig fogják azokat fürkészni, kutatni, s nem végzendik be; az örök életigazságok uj meg újabb oldalait fogják azokban fölfedezni, s gyakran régi tévedések kiigazítására vezetnek. Mert semmi más költő nem értette úgy, mint Shakespeare, mindenütt az egész embert odaállítani, s még ott is, hol a darab oekonomiája a jellem egyes vonásait engedé csak föltüntetni, minket arra képesíteni, e vonásból az egészre következtethetni, mint egyes levelek, vagy gyümölcsről az egész fára. Oly költőt, ki csodálatos alakító tehetsége mellett, mindig az élet ős forrásából merít, s a múlandóság színe alatt az örökkévalót bírja kinyilatkoztatni, egészen méltányolhatni, az összes szellemi erők legnagyobb megfeszítését kívánja, miből aztán, mélyebb tanulmányozás után, a legszerényebb önmegadás magától származik, mint nélkülözhetlen kellék az ő megértéséhez. Kisfaludy-társaság. A Kisfaludy-társaságnak e hó 26-dikán tartott rendes havi ülésében három új alapító jelentetett be, úgymint: id. Mándy Péter, Gyene Károly és Gyene Gusztáv urak. A társaság levél- és könyvtárát gyarapították : Pajor István ur Lisznyai Kálmánnak egy 1840 ben kelt levelével; Ney Ferenc ur a pestvárosi nyilvános főreáltanoda X-dik tudósítványával 186®/4-re; Szilágyi István ur a marmaros-szigeti lyceum értesítőjével; Horváth Döme ur „A képmutató“ című vígjátékkal, Picart után fordította Horváth Béla; Viktorin József ur, németül irt tót nyelvtanával. Mely alapítványok s adományok köszönettel fogadtattak. Az ülés irodalmi ügyeit illetőleg, ezek következők voltak: Gyulai Pál tag Vörösmarty életrajzából azon részletet olvasta föl, mely a költő gyermekségét s ifjúságát rajzolja 23-dik évéig. Emlékbeszéd mondására Szalay Lászlóról b. Kemény Zsigmond, Madách Imréről Bérczy Károly tagok vállalkoztak. Egressy Gábor tag levele, melyben a társasaság megemlékezéséért köszönetet mond s szolgálatait ismét fölajánlja, örvendetes tudomásul vétetett.. Örvendetes tudomásul vétetett továbbá az igazgató jelentése, hogy Abonyi Lajos ur regénye, „A mi nótáink,a négy kötetben, már teljesen elkészült s a napokban a pártolóknak szétküldetik, a Greguss Gyula által fordított „Luziáda“ pedig sajtó alatt van. Schiller „Wallenstein “-jának kijavított fordítása Tömör Ferenc úrtól beérkezvén, végvizsgálataid bocsáttatott. Egyéb régebben beadott munkák szerzőit a munkáik iránti határozatokról alulírott magán után értesíti. Kelt Pesten, okt. 29-dikén, 1864. Greguss Ágost, titkár. Fővárosi hírek. * A budapesti zenede, a jövő év május havában nagyszerű ünnepélyt szándékozik rendezni, fenállásának 25-ik évfordulójára. Ez ünnepélyre nem csak a hazai, de több külföldi hasonló irányú egyleteket és társulatokat is meg akar hívni. Liszt, Joachim, Hollósy Lenc, s a művészet több nagy nevű tagjai, kikörintézet iránt eddig is nagy részvétet tanúsítottak, kétségkívül szintén érdekesítenék az ünnepélyt, ha a zenede igazgatósága kellő lépéseket tenne megnyerésükre. * Nyitányok Rózsavölgyi et comp. műkereskedésében e napokban megfordulván, alkalmunk volt látni azon tömérdek zenekiadást, melylyel a jó nevű vállalkozók a zene barátait alkalmazzák. Viszonyaink közt e vállalkozási kedv meglepő és örvendetes. Eddigi kiadásaik koronáját azonban kétségkívül azon 50 nyitány gyűjteménye képezi, melyek a legkitűnőbb művekből válogatva valódi örömet okozhat minden zongorázónak. E zongorára s két kézre írt nyitányok első nagy kötete — 25 darabbal — épen most jelent meg, oly tarka változatossággal, hogy a német, olasz és francia dalművek legismertebbjei csaknem mind megtalálhatók benne. Különben a nyitányok névsora kétségkívül a legjobb ajánlat, s ezért ezennel közöljük : A u b e r t ö 1 : „Fra Diavolo“, „Bálés“, „Portréi néma.“ Beethoventöl: „Coriolán“, „Egmont“, „Fidelio“, „Leonore 1805“, és„Leonore 1806“, „Prométheusz.“ Ber1initől: „Norma“, „Piráta“, „Puritánok“, „Romeo és Julia“, „Alvajáró“, „Straniera.“ Boieldieutől : „Párisi János“, „Fehér nő.“ Cherubinitől: „Lodvisca“, „A vizhordó.“ Donizettitől: „Belizár“, „Bájital“, „Lucia“, „Borgia Lucretia.“ Guckó , „Alceste“ és „ Armida.“ A nyomtatás tiszta, csinos ; a címlap díszes rézmetszéssel van ellátva. Szóval igen kedves ajándék a zenekedvelőknek. Ez első kötetet hat forint beküldése után bárki számára azonnal elszállítják. A második kötet három hét múlva szintén megjelen, midőn az előfizetési határidő e kiadásra nézve megszüntetik, s csak bolti és sokkal magasabb áron lesz kapható. Annyi bizonyos, hogy ennyi s ily gyönyörű nyitányok jutányosabb áron sehol sem kaphatók. * Nagy piaci csarnok van tervben az aldunaparton,öntött vasból, az augsburgi mintájára,mely 80,000 forintba került. E csarnokot részvények útján akarnák létesíteni. A város ingyen adná a 400 négyszögölnyi tért, de aztán bizonyos évszám múlva e csarnok a város birtokába szállna. Mint a Lloyd hallja, e vállalkozás élén gr. Széchenyi Ödön áll, ki tán ezúttal valósítni foghatja a tervet, melybe kezd. Részvényesek — remélhetőleg nem fognak hiányozni. * Herzka, szépen zongorázó fiatal művész, jövő vasárnap d. u. 5 órakor, kitűnő erők közreműködésével, hangversenyt fog rendezni az „Európában.“ * A városligeti tó már nem sokára vízzel fog elláttatni. E hírre a „politikus csizmadia“ azt jegyzi meg: „erre nagy szükség is lesz, ha — mint Bethlen Miklós indítványozta — a marinaminisztérium is, mint közös ügy, fél esztendőre le fog költözni Budapestre.“ * Mit Paris! mit London ! Így kezdi egyik hirdetését egy nagy hídutcai kalapkereskedő. Itthon magyaros alakú kalapok kellenek, s ez van nála elég bő választékban. Úgy látszik, némelyik kereskedőnk eltanulja a módot, hogy mint lehet észrevétetni hirdetéseiket az inserátok özönében. * Játékbarlangok Pesten is vannak, mint minden nagy városban. Ezek „éji madarai“ gyakran lesben állnak, hogy jó fogásokat tehessenek. Közelebb egy Tatáról telt erszénynyel érkezett fiatal embert csíptek meg, s a „Zrinyi“-be vitték, hol megkezdődött a hazárd játék — egész titokban. Fiatal emberünk azonban elég óvatos volt, s 40 ftnyi vesztesége után fölkelt. A naschi-waschi lovagok látva, hogy itt a józanság nagy akadály, elvitték vendégüket egy új világutcai magánházba, ott leitaták, s tárcáját annyira kiüziték, hogy csak 21 ftot és 3 aranyat hagytak benne. Az erélyes városkapitány Stadler úr ennélfogva már hozzá látott, hogy ez orvmadarakat kézrekerítse. E történet se nem új, se nem valami érdekes, mindamellett példaképen mégis föl kellett említeni azon tapasztalatlan fiatal emberek javára, kik először lépnek a fővárosba, s hamar bizalmaskodnak akárkivel. A pesti iparbank tegnap választó elnökeit és igazgatóit. Az eredményről még mit sem tudunk, de amint előlegesen beszélték, az elnöki helyekre Lónyay Menyhértet és Kopély Frigyest, az alelnökire Konlegner tanárt, az igazgatóira Discher és Bollender urakat jelölték ki. * Az egyetem dísztermében is kegyeletesen fogják megtartani holnap délelőtt a halottak ünnepét. Dr. Lenhosék József, a híres bonctár, fog emlékbeszédet tartani, nagy érdemű elődje, néhai Csausz Márton fölött. * A magyarhoni „zenészsegélyző egylet“ oct. 23-án tartó tisztválasztási közgyűlését. Egyleti elnök lett: Bartay Ede; alelnök : Thill Nándor; titkár: Ábrányi Kornél; pénztárnok : Engesszer Mátyás ; egyleti ügyvéd : Bogdány Lajos. Választmányi tagok: Bartay Gusztáv, Bartay János, Cseri Lajos, Eltér Antal, Grünzweil Norbert, Kohn Ridley, Langer János, Merkl József, Mosonyi Mihály, Reinl Albin, Reményi Ede, Spiller Adolf, Székely Imre, Szuck Lipót, Strohmeyer F.,Weisz Bernát, Zách János, Zapf Antal, Zimay László. Az egylet eddigi összes bevétele: 616 ft 50, kiadása: 154 ft 29 kr. Pénztári többlet: 462 ft 21 kr. Az alapítók száma: 13; a rendes tagoké : 110. * Szabadi Frank Ignác, ismeretes magyar dalszerző, állandóan Pestre tette át lakását. * Egy prágai lap szerint : szóban forog, hogy az alispáni hivatalokat Magyarországon megszüntessék. * A népszínház búcsúztatója tovább foly a Sürgöny tárcájában. Ellene szól azon tervnek, hogy a népszínház megmentésére gyűjtéseket rendeztek. Ha a népszínház ügyében lelkesen föllépett egyének , saját erszényükből ezereket adakoznak is a népszínházra : ez ellen nincs szava; mindenkinek joga van pénzével azt tenni, ami neki tetszik , hanem ha a nép erszényére apellálnak, ha a nemzetet akarják megadóztatni , ez ellen tiltakozik. Egyúttal méltóbb tárgyakat mutat ki ily adakozásokra, az akadémiát, múzeumot, melynek még nagy hiányai vannak stb. stb. Ugyancsak a „Sürgöny“ figyelmezteti azon szülészeket, kikhez Molnár György felhívást intézett, hogy a Molnár felfüggesztett színi engedélyének újból való érvényesítése felsőbb jóváhagyást igényel, s erről egyelőre szó sincs. * A p. m. k. t. egyetemi joghallgatókat segélyző egylet 4-ik évi működését f. hó 27-én megkezdvén, nov. hóra előlegesen következő segélyeket nyújtott : Készpénzben kiosztott 107 ftot, melyből egy joghallgató kapott 7 ftot, egy 6 ftot, hét 5 ftot, tizennégy 4 ftot, s egy 3 ftot. Ezenkívül egy havi ebéddel 12-en láttattak el. A könyvtárból a szünidőkre kikölcsönöztetett 21 mű, s az egyleti bizottmány megalakulása után 12, mely időtől fogva ugyanaz 42 kötettel gyarapult. Ez alkalommal van szerencsém a t. c. közönséget felkérni, miszerint irodai, nevelői stb. állomásokra nézve hozzánk fordulni szíveskedjék, mivel számos szegény ifjú van, ki ilynemű állomást keres általunk. Pest, 1864. oct. 28. Székács Ferenc, e. i. titkár. * A Reviczky Szevén síremlékére a budai népszínházban tartott előadás minden tekintetben fényes sikerrel ment véghez. A sikerülten előadott kis operettet dicsérjük, melyben Szilágyiné Vig Róza oly kellemes jelenség volt; a szavallást-é Csukássyté, ki az „A mi Szevérünk“ cimü kis költeményt tiszta szép csengő hangon, érzéssel, s kitűnő nyimoirozással adta elő; — Carina énekét-é, kinek gyönyörű hangja a kisebb terjedelmű budai színházban kétszeresen feltűnt; Reményi elragadó szép hegedűjátékát, vagy a zárvígjátékot, melyben a két fiatal műkedvelőToldy István és Kvassaysok sikerrel, Fe re kin ó asszony pedig szokott művészettel játszott. Valóban, az egész este igen élvezetes és derék volt, méltó azon nagy számú és díszes közönséghez, mely az elhunyt jeles ifjú emlékének megtisztelése iránt ily meglepő fogékonyságot szanusított. * Luck Róza k. a. hangversenye f. hó 29-én szép sikerrel ment végbe. Az evang. convent épületének nagy terme igen alkalmas hangversenyekre, mi főleg az egyes énekrészeknél tűnt ki, egy hang sem halt el nyomtalanul. A hangversenyző gordonka-művésznő sokat haladt, s a nagyszámú közönség élénk részvéttel fogadta. Carina kisasszony hatalmas éneke, a hangverseny egyik kitűnőbb pontját képező. „Magyar dalát“ ismételnie kellett. Pauli ez általa gyakran énekelt „Ég veled“ Esser-féle romanceot szép érzéssel adta elő. Liszt „Orpheus“ című szerzeménye melyben Huber K. Luck,Fayl satb. urak vettek részt s Dubez ur. a nemz. szinház jeles hárfájának, tanítványa Frommhold Lujza úrhölgygyel előadott hárfa kettőse különösen tetszettek. A közönség általában nagy megelégedéssel hagyta el a hangversenytermet. * Tarka újdonságok. A pesti szegény gyermekkórházban múlt sept. hóban 368 bejáró beteg volt kezelés alatt, nyolcvankét gyermek pedig magában az intézetben kapott ápolást. — A Barbergyárat újra felépítik. Remény van hozzá, hogy legfeljebb kilenc hó alatt ismét működni fog. — Jenderszky német színész, ki, mint már írtuk, egy szerkesztőt tettleg bántalmazott,a fenyitó törvényszék elé kerül. — A budai nyári színházban erőművészek tartanak hajmeresztő mutatványokat. — Bayer Karolina jeles prot. nőnöveldéjébe nem csak bejáró, de benn lakó növendékek is felvétetnek teljes ellátásra. Figyelmeztetjük a szülőket jó hírű nevelő intézetre. — A pesti állatkert számára, ideiglenesen az államvasuttársaság vagyonjaiban egész kis sereglet van elhelyezve. A gyűjteményben van két farkas, egy kecske, két róka, 4 sas, nehány teknősbéka, s egy nagy gyik. Az állatokra egy olasz vigyáz fel, ki egykor a hires Bau-Akerféle "állatseregletnél volt alkalmazva. — Az Orczy-kert bérbeadására nézve, a katonai bizottság, a várostanácshoz felszólítást intézett, nem venné-e ki, s nem gondoskodnék-e, e kert népszerűsítéséről. — Azon ifju hollétét — kinek eltűnéséről mi is irtunk — már * — 1047 —