Fővárosi Lapok, 1864. december (1. évfolyam, 275-299. szám)

1864-12-01 / 275. szám

Külföld. *** Az ifj. Dumas jelenleg Compiegneben a cs. udvar vendége,­­ a császárné különösen kitünteti a híres írót. A fogadtatáskor így szólt hozzá: „Com­piegneben mindenki teljes szabadságnak örvend.“ „Kár, felség, hogy egész Franciaország nincs Com­­piégnebe meghiva“ — felelte Dumas. *** Berlinben,a budai népszínház egyik volt tán­­ cosnője, Kurländer Berta, diadalokat arat; a berlini Ítészek nagy jövőt jósolnak e fiatal táncosnőnek. *** Egy akasztott ember feje. Austráliában a mel­­bournei fogházban,nem rég egy halálraitélt volt kitéve, ki civakodás közben, többek jelenlétében egy társát agyonütötte.Ez ember oly nagy hidegvérüséget tanú­sított s anyira ment volt minden lelki furdalástól, sőt büszke, elkövetett bür­ényére, hogy azt hitték felőle, miszerint eszét vesztette. E tárgyban meetingeket tar­tottak, a lapokhoz leveleket írtak, melyekben orvo­sok állíták, hogy az elitélt őrült s megkegyelmezését követelték, mivel — úgymond — józan észszel le­hetetlen, hogy valaki ily megátalkodott bűnös lehes­sen. A legmakacsabb volt ez agitátorok közt dr. Hal­ford bonctanár. Az elitélt, a tudós orvos ur buzgal­mát meg akarván jutalmazni,fejét neki hagyományoz­ta, hogy elmebeli állapotra iánti vizsgálódásait hol­ta után is kedve szerint folytathassa. A tanár úr egy alkalommal kollegái előtt azt nyilvánitá, hogy a koponya majd tanusítani fogja, miszerint agyvelő sé­rülés van jelen, s ez idézte volna elő a bűnös lelkiál­­lapotját. Midőn az akasztás végbement, az őr figyel­mét kijátszva, belopózott a holttesthez,s fejét lemetsz­ve, szerencsésen elvitte az egyetemi boncterembe. A­­ fogház orvosai e miatt a sh­eriff előtt panaszt emel- t­tek, s a dolog az igazságügyi miniszter elé ke­rült. Kényes eset volt ez, a törvénykönyvből nem ol­vashattak rá törvényt, a törvényhozók ily különös esetre nem gondoltak. Végre elhatározták, hogy a sh­e­­riff, a békebíró s egy rendőrhivatalnokkal a tanár úr­hoz menjen el,s az akasztott ember fejét, mint az állam tulajdonát követelje vissza. A sh­eriff ép a kérdéses fej boncolásával elfoglalva találta a tanár urat, s ün­nepélyesen előadta követelését. A tanár megtagadta, kijelentvén, hogy legalább is az agyvelő az ő tulaj­dona, mit az elítélttől örökölt; a sheriff viszont erő­­sítő, hogy az agyvelő is a kormányé, s egy elitélt nem végrendelkezhetik még koponyája s agy­velőjével sem. Végre is kiegyezkedtek, a tanár boncolási műtétére meghivattak a fogház orvosai is , s a tudós urak végre is azon meggyőződésre jutottak, hogy az agy­velő normális állapotban, s az elítélt rendkívüli gaz­ember volt. *** Dr. Demme és Trumpy Flóra sorsáról, külön­féle híreket közlenek a lapok. — Bernben öngyilkos­ságukat kétségbevonják, azt állítva, hogy ez csak ürügy volt szökésük eltitkolására. Dr. Demme két gyémántgyűrű lopásával van vádolva, az egyiket egy angol családtól, a másikat egy brasiliai nemestől lop­ta volna. Ez utóbbi gyűrűt adta volt Demme,Trumpy Flórának, s az ugyanazonosság már constatálva van. Atalában e végzetes dráma újabb bonyodalmakkal teljes stádiumba lépett; egy távirati tudósítás szerint a szökevényeket Havréban elfogták, s Dem­me apjá­nak irományait birói zár alá vették. — 1150 — Nemzeti Színház. Bérlet 184. Sz. Pest, csütörtök, december 1 én, 1864. Csillag: Róza kisasszony első szini kísérletéül : L­INDA. Opera 3 szakaszban. Zenéjét szerzette Donizetti. Karmester: Huber Károly. Rendező : Böhm Gusztáv. Első szakasz : „Elutazás“ Második szak: „Páris“ Harmadik szak: „Haza jövetel“ SZEMÉLYEK: Boisfleurs marquis . . Bodorfi. Martha, neje .... Körösek L. Gróf Sirval .... Pauli. Linda, leányuk . . . N.­Huber Id. Iskolamester .... Ormay. Pierotto, árva Savoyard Csillag R. k.a. Antonio...............................Simon. A marquis ügynöke . Hubenai. Savoyardok. Savoyardnök. Kezdete 7 órakor, végelő edfél kor. A tisztelt hölgyvilágnak, valamint az.c.közönségnek atalában tisztelettel jelenteni, miszerint első legnagyobb hímzési mintarajz-nyomdámban. (Párisi utca, a „pongyola főkötőhez“) egyenesen Párisból érkezett legcsinosabb minták kaphatók, gallérokra kézfodrokra sat. Fleischer Teréz: Párisi utca, a „Pongyola főkötőhez“ Pesten. Állam- és iparpapírok elzálogolása. Sokoldalú kivonatoknak és felszólításoknak eleget tenni és az értékpapírok tulajdonosainak valóban jutányos és tisztességes feltételek mellett kölcsönöket sze­rezni óhajtvány alólírt, a pesti „hatóságilag engedményezett zálogházi közvetítő intézetnek tulajdonosa CS igazgatója,a­ki egy igen szilárd hitelű bankház által az erre vonatkozó pénzüzletek elintézésével megbízva van, és a­kinek e célra meg­felelő jelentékeny pénzalap rendelkezése alá adatott, magára vállalja a bécsi bör­zén árfolyammal bíró mindennemű sorsjegyek és egyéb állam- és iparpapírok elzálogolásának eszközlését. A t. c. közönségnek tájékozás végett tudtára adatik, hogy az ilyszerű sorsje­gyekre, állam- és iparpapírokra, egyenkint úgy mint nagyobb részletekben az idő­­szerinti napi árfolyam háromnegyed része adatik kölcsönül jutányos kamat és igen mérsékelt írási és bélyegdíj mellett, és hogy az ekként eszközlött kölcsönök a min­dennapi hosszabb vagy rövidebb lejárati határidő lefolyása után meghosszabbítat­­hatnak. A zálogul letett értékpapírokról,illetőleg az elintézett pénzüzletekről, a t. c. kölcsönvevők kellő és teljes törvényes alakban kiállitatott okmányokat kapnak, melyek részökre a legteljesebb biztonságot nyújtják. A fáradozásért stb. szerfelett csekély közvetítési dij számittatik. Alólirt mind szó-, mind írásbeli megbízásokat elfogad : a zálogházi közvetítő intézet központi irodájában Pesten, lövészutca 3. sz­­. kir. zálogházzal szemközt; Blaue Bernard, a hatóságilag engedményezett pesti zálogházi közvetítő intézet tulajdonosa és igaz­­_____________________________________________gatója._____________ Épen most jelent meg : EMICH GUSZTÁV könyvkiadó-hivatalában (Pesten barátok tere, 7.szám, 1. emelet) S általa minden hiteles könyvárusnál kapható: Bécsben Hoffmann és Ludwignál, Wieden, Hauptstrasse,Nr. 15; Pozsony­ban csupán csak HARMS ERNŐ (ezelőtt Schwaiger József) könyvkereske­désében hosszú utca 91. sz. — kapható : T? B V P Q ft I T IMOETMS NAPTÁR. JJé Vat 1 865-re. ifiilÉlf BOLOND lisKA ü stokös Számos, igen sikerült fametsz-Ára 80 krajczár. PÉNZ 1315 3* adatik zálogházi jegyek, ékszerek, állampapír és sorsjegyekért, azon­nal minden magas összegben. 3 dob urcza 35. tűz , I. emel., 0 ajtószám. JL TROOST circusa a Bcleznay-kcrtbeli circusban Pesten. Ma csütörtökön december 1-én első, magyar nemzeti, nagy, dísz­előadás a magasabb műlovaglás, testgyakorlat és lóidomitásból. gjgjp" Kezdete 7 órakor "^81 Közelebbi körülményekről falragaszok s a kihordandó programmok által leend­ő n. é. közönség értesítve. Számos látogatásért esd Troost A. Igazgató.______________ Nemzeti színház. * Nov. 29. „Norma.“ Bár a dalmái forma jellem és helyzetfestés tekinteté­ben újabb időben nagyon sokat haladt, s édesebb testvér len a drámának . Bellini e műve mégis mindig vonzó marad mert hév és fájdalomban gazdag dallamai egy ihletett lélek, magas költeményei. A színház ma is egészen megtelt, s a közönség öröm­mel látta megint a druidák régi tölgyét, d e tisztes ódon di­­szítményt,) a gyönyörű erdős háttérrel és az ábrándosan mo­solygó holdvilággal, melyet — úgy látszik —ut, s emellé jó szerzemény. Továbbá örömmel hallotta a „Norma indu­ló“-, melyben a dallam játszisága sajátságos erejű kifeje­zéssel párosul, a lágy „casta divát,“ melyet Carina k. a. művészileg énekelt, s a gyöngéd női karokat, melyek dalla­mosan folynak. C­e r é s a Sevér-je nem igen sikerült. Első nagy áriá­ját oly féktelenül éneklé, hogy eszünkbe jutott, mily jól ne­­vezé el valaki „tigris-tenornak.“ A néző szinte félhetett,hogy valamelyik festett zöld lombba harap. Adalgisához intézett énekeiben sem volt semmi bensőség, s mindvégig hatás nélkül énekelt, noha magas hangjaival ezúttal is eléggé ke­reste azt. Még legjobb volt a második változás terzettjében, hol legalább Carina k. a. s Nagy Huber Ida asz­­szony (e vonzó Adalgisa) szép éneküket nem rontotta el. E két kedvelt énekesnő kettesét a második felvonás­ban zajos tapsok és kihívások után ismételteték. E szám —­­magában véve — csakugyan igen szép, de sokkal sebesebb és vidorabb menetű, semhogy e két nő lelki állapotához il­lenék. Egy hibás helyre alkalmazott gyöngy. B o d o r f i, Oroveso szerepében újra tanusitá, hogy mily használható tagja színházunknak. Tulajdonos és felelős szerkesztő TÓTH KÁLMÁN. Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdász, 1864

Next